Az operátorfejek negatív jegyének morfológiai megvalósulása a magyarban:
2. A megmagyarázandó nyelvi adatok
2. A megmagyarázandó nyelvi adatok
2.1. A sem az ige előtti tartományban – a tagadószóval megegyezően – csak az igét vagy a fókuszt közvetlenül megelőző helyen állhat, azaz csak a legutolsó kvantort követheti:
(1) (a) Senki sem/nem ment el.
(b) Senki sem/nem MOST ment el.
(2) Senki (*sem) senkinek (*sem) semmit sem mondott el.
A preverbális sem és a tagadószó nem fordulhat elő egyszerre, a bácskai dialektus kivételével:
(3) *Senki sem nem (MOST) ment el.
A sem, ill. a nem szintaktikai pozíciója azonban több szempontból is különbözik: a tagadószót nem kell megelőznie kvantorkifejezésnek (4), közbeékelődhet adverbiális elem (5), ugyanakkor a sem az ige utáni mondatszakaszban is előfordulhat (6).
(4) Nem/*Sem láttuk a filmet.
(5) Senki csakugyan nem/*sem ment el.
(6) Nem ment el senki sem/*nem.
A posztverbális sem a preverbális helyzetűtől eltérően bármelyik kvantor után – opcionálisan – megjelenhet:
(7) (a) Tavaly nem bukott meg senki (sem) semmiből (sem).
(b) Tavaly senki (*sem) semmiből sem bukott meg.
Megfigyelhető, hogy a tagadást közvetlenül megelőző is-es kifejezések a felszínen sem-es kifejezés-ként testesülnek meg, ami Kenesei (1989) és Bródy (1990) alapján feltehetőleg fonológiai összevo-nás eredménye.
(8) (a) János is kapott támogatást.
(b) János sem kapott támogatást.
’Jánosra is teljesül, hogy nem kapott támogatást.’
A sem elem azonban meglehetősen sok olyan esetben is előfordul, amelyben semmiképp nem szár-maztatható ilyen módon. Egyrészt, az univerzális olvasatú negatív kvantor után állhat sem, ellenben a pozitív univerzális kvantort nem követheti is (9); másrészt, a tagadásnál nem nagyobb hatókörű kvantorok esetében ez az elemzés eleve nem jön számításba.
(9) (a) Senki sem a zebrán ment át.
(b) Mindenki (*is) a zebrán ment át.
A sem numerikus kvantorokhoz is csatlakozhat. Ebben az esetben kétféle jelentést kell megkülön-böztetnünk: a tagadásnál nagyobb hatókörű numerikus kvantor kötelezően disztributív és specifikus értelmezést kap (10a). A numerikus kvantort tartalmazó mondat másik jelentése úgy adható meg, hogy a predikátum által kijelölt halmaz elemszámának szabunk felső korlátot, ez esetben mind spe-cifikus (10b), mind nemspespe-cifikus olvasat (11) előállhat, emellett a számnév előtt választhatóan megjelenhet a még elem.
(10) Három könyvet sem találtam meg.
(a) ’Három könyvre is teljesül, hogy nem találtam meg.’
(b) ’Az általam megtalált könyvek halmazának elemszáma kevesebb, mint három.’
(van egzisztenciális előfeltevés) (11) (Még) három könyvet sem találtam.
’Az általam talált könyvek halmazának elemszáma kevesebb, mint három.’
(nincs egzisztenciális előfeltevés)
Amennyiben a felső korlát a lehető legkisebb, a Surányi (2005) által tárgyalt interpretációhoz ju-tunk, amely tehát kiterjeszthető az összes numerikus kvantor esetére.1
(12) Egy könyvet sem találtam.
’Az általam talált könyvek halmazának elemszáma kevesebb, mint egy.’
(nincs egzisztenciális előfeltevés)
A következőkben a negatív (senki típusú) kvantorok, ill. a nemdisztributív numerikus kvan-torok esetén fellépő sem-es jelenségekkel foglalkozom, feltételezve, hogy a szintaktikai szerkezete ezeknek a (8b), (10a) mondatokétól lényegesen különbözik.
2.2. Foglaljuk össze a magyar negatív kvantoroknak azokat a legfontosabb szintaktikai tulaj-donságait, amelyekről a későbbiekben szó fog esni.
Surányi (2001, 2002, 2005) különböző tesztek segítségével kimutatja, hogy a magyarban a negatív kvantorok szórendi helye és interpretációja között szoros összefüggés áll fenn. A poszt-verbális, ill. a (tagadott) igét közvetlenül megelőző preverbális negatív kvantor értelmezése disztri-butív (univerzális) és nemdisztridisztri-butív is lehet (a hangsúlyosságtól is függően). Azok a negatív kvan-torok viszont, amelyek a (tagadott) fókusz, ill. további negatív kvantor előtt helyezkednek el, köte-lezően disztributív olvasattal járnak (13a, b).
(13) (a) Senki semmit nem szólt.
(b) *Semmit senki nem szólt.
(c) Senki nem szólt semmit.
(d) Semmit nem szólt "senki.
(e) Nem szólt senki semmit.
(f) Nem szólt semmit "senki.
(senki: van egzisztenciális előfeltevés semmi: nincs egzisztenciális előfeltevés)
Mindez a numerikus kvantorokra is teljesül: a fókuszt tartalmazó (14) mondat nem kétértel-mű, csak a disztributív interpretáció fogadható el (vö.: (10)):
(14) Három könyvet sem A POLCON találtam meg.
(a) ’Három könyvre is teljesül, hogy nem a polcon találtam meg.’
(b) *’Az általam a polcon megtalált könyvek halmazának elemszáma kevesebb, mint három.’
A szintaktikai elemzések egyik kulcskérdése, hogy miből vezethető le a negatív kvantorok-nak az a jellegzetessége, hogy a disztributív negatív kvantorok közül tetszőleges számú állhat az ige előtt, ill. után (15), (16); a nemdisztributív kvantorokból pedig, mint láttuk, csak egy lehet preverbá-lis, viszont az is opcionálisan (17).
(15) (a) Semelyik diák nem halasztott.
(b) Nem halasztott semelyik diák.
(16) (a) Senki semelyik tárgyból nem bukott meg.
(b) Senki nem bukott meg semelyik tárgyból.
(c) Nem bukott meg senki semelyik tárgyból.
(17) (a) Senki nem érkezett.
(b) Nem érkezett senki.
A minimalista elméletben minden mozgatást jegyellenőrzés idéz elő, ami kizárja az opcio-nálisan végrehajtható mozgatások létezését. A negatív kvantorok igéhez viszonyított szórendi helye a fenti mondatok jelentését nem befolyásolja, ennélfogva a preverbális és a posztverbális negatív kvantorok – legalábbis az LF szintjén – feltehetőleg azonos szerkezeti pozícióban vannak. A prob-lémára több olyan megoldás is született, amely fedett mozgatást alkalmaz, valamint több olyan is, amely elkerüli azt.
A magyarban érvényes a pólusharmónia elve (É. Kiss (1998)): a preverbális pozitív, ill. ne-gatív kvantorokat csak olyan összetevő követheti közvetlenül, amely szintaktikai negativitás szem-pontjából megegyezik vele. Ilyesformán a pozitív kvantorok után nem állhat tagadószó (18) vagy negatív kvantor (19), míg a negatív kvantorok után csak ezek az elemek jelenhetnek meg (20), (21).2
(18) (a) Mindenkit ismerek/*nem ismerek.
(b) Mindenki JÁNOST/*nem JÁNOST ismeri.
(19) (a) Mindenki mindenkit ismer.
(b) *Mindenki senkit nem ismer.
(20) (a) Senkit nem ismerek/*ismerek.
(b) Senki nem JÁNOST/*JÁNOST ismeri.
(21) (a) Senki senkit nem ismer.
(b) *Senki mindenkit ismer.
A pozitív kvantor szerepelhet szintaktikailag negatív mondatban, ha a tagadásnál kisebb ha-tókörű (22a), vagy ha közéje és a tagadószó közé egy másik operátor (pl.: fókusz) ékelődik (22b). A negatív kvantort tartalmazó mondatnak viszont szintaktikailag mindenképpen negatívnak kell lennie (23a), és emellett az is szükséges, hogy a negatív kvantor és a tagadás között ne forduljon elő nem negatív konstituens (23b).
(22) (a) Nem ismerek mindenkit.
(b) Mindenki JÁNOST nem ismeri.
(23) (a) *Ismerek senkit.
(b) *Senki JÁNOST nem ismeri.
(A pólusharmónia elve a hatóköri viszonyokra a posztverbális tartományban is teljesül, a lineáris szórendre nem feltétlenül (24).
(24) Nem ismer mindenkit "senki.