Az eladósodott háztartások különböző módszerekkel igyekeznek a hátralékok fi-zetése és a kilakoltatás veszélye mellett megteremteni a megélhetéshez szüksé-ges minimumot. Kulcsfontosságú stra-tégiák a „rejtőzködés” a követeléskezelő és végrehajtó intézmények elől, a lakás elvesztése vagy elárverezése után is, ha a háztartásoknak maradnak ki nem fi-zetett tartozásaik. Rendkívül kevés adat áll rendelkezésre az adós háztartásokról, ami megnehezíti életpályájuk követését, pedig az adósság hosszú távon
meghatározhatja megélheté-süket. A „rejtőzködő” stratégi-áknak számtalan formája van, amelyek elsősorban a munka-viszonyban (feketemunka, a munkajövedelem családtagnak való utaltatása) és a lakhatás-ban (fiktív lakcímek, nem
beje-lentett lakhatás, rosszabb lakáskörülmé-nyek) jelentkeznek.
Az eladósodott háztartások munkavi-szonyának alakulása
Mivel az alacsonyabb társadalmi státu-szú, eladósodott csoportoknál a munka-bérből levont törlesztés a jövedelem nagy részét elviszi, ezért a legális munkaválla-lás számukra kevésbé észszerű megoldás.
Az adósságokkal küzdők körében megnö-vekedhet a feketemunkát végzők szá-ma, ami a társadalombiztosítástól való megfosztottsággal jár. További
lehetsé-ges következmény, hogy a gyermekeket munkavállalás miatti iskolaelhagyásra kényszerítheti az adósságteher.
A kutatásban elért háztartások a formá-lis munka vagy nyugdíj mellett végzett kiegészítő jövedelemforrásokról számol-tak be (használtruha-árusítás, cipőpu-colás, takarítás, masszőri állás), melye-ket főként femelye-ketén végeztek. Viszont olyan esetről is beszámoltak az interjú-alanyok, hogy a heteléses és külföldi sze-zonmunkák jobb kereseti lehetőséget biz-tosítanak, de állandó munkaszerződés hiányában nem tudnak újabb, a lakhatást
biztosító hitelt felvenni, ezért a rosszabbul fizető bejelentett munkát kell elfogadniuk.
Jellemző az is, hogy kizáró-lag készpénzben bonyolítják a pénzügyeiket: banki utalások helyett személyesen, illetve postai úton veszik át a külön-böző juttatásokat (otthonápo-lási díj, nyugdíj, egyéb támogatás). Egy interjúalany esetében miután a nyugdí-ját zárolták, a gyermeke után járó segélyt sokáig nem érintette a törlesztőrészletek fizetésének terhe. Miután egy alkalom-mal az egész bankszámlája zárolva lett, postai úton kezdte felvenni a támoga-tást. Az ehhez hasonló döntések annak a következménye, hogy a végrehajtó a bankszámlára érkező jövedelmeknek egy jelentős részét le tudja vonni a tartozás fejében – a végrehajtási törvény szerint ez az összeg legfeljebb a nettó bér 33%-a lehet, kivételes esetekben pedig 50%-RENDKÍVÜL
KEVÉS ADAT ÁLL RENDELKEZÉSRE
AZ ADÓS HÁZTARTÁSOKRÓL,
AMI MEGNEHEZÍTI ÉLETPÁLYÁJUK
KÖVETÉSÉT
ot lehet levonni.3 Ezen túl előfordul olyan eset is, amikor az adós munkajövedelmét egy családtag számlájára utaltatja, hogy valamennyi bevételi forrást biztosítsanak a törlesztőrészletek levonása mellett is.
Háztartási stratégiák az eladósodás utáni lakhatási viszonyok megteremté-sére
Az adósság miatt végrehajtás alá kerülő lakások egyszerre jelentenek vesztesé-get a korábbi tulajdonosaiknak, a társas-házak lakóközösségeinek (hiszen a nem fizetett közös költséghez sokszor csak évek után juthatnak hozzá) és
idéznek elő lakáshiányt a vá-rosi lakáspiacokon, mivel a ren-dezetlen számlák miatt üresen maradnak a lakások. A hitel-ből való lakásvásárlás alterna-tíváinak hiánya, az emelkedő lakásárak a háztartásokat az alacsonyabb lakásárakkal jelle-mezhető, a városoktól
távolab-bi településekre szorítják ki. A tulajdont szerző, vásárlásukat hitelből finanszíro-zó háztartások nagy arányban költöznek agglomerációs településekre a nagyobb városok környékén (Pósfai, 2018). A lakást bérlők a piaci vagy önkormányzati
bérla-3 Mindenképpen mentes a végrehajtás alól a min-denkori legkisebb öregségi nyugdíj összege, ezt sem munkabér letiltással, sem inkasszóval nem lehet beszedni az adóstól. Ez a minimum azon-ban nem érvényesül például gyermektartás ese-tén, mert a szülő gyermeke eltartásáról saját tartásának korlátozásával is köteles gondoskod-ni (1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtás-ról).
kásokból az általános áremelkedés miatt szorulhatnak ki. Az eladósodásra adott válaszként négyféle költözési stratégia rajzolódott ki a kutatásban részt vett háztartásokkal készített interjúk alapján:
(1) Albérletbe költözés: bár egyre nehe-zebb lakást találni a megemelkedett árak miatt, sokan mégis ezt a megoldást vá-lasztják. Az albérletek jelentős részét fe-ketén adják ki. A vizsgált településeken a családsegítő munkatársai szerint külö-nösen nehéz kiadó lakást találni gyerek-kel vagy romaként. A háztartási interjúk alapján az albérletbe költözés az egyik
legkiszolgáltatottabb straté-gia, ahol meglehetősen rossz állapotú ingatlanokhoz jutnak hozzá az eladósodott háztartá-sok. Ebben az esetben jelentős ráfordítást igényel a lakás kom-fortfokozatának fenntartása vagy javítása, illetve a növekvő albérletárak további anyagi ne-hézséget okoznak. Olyan eset-ről is beszámoltak az interjúalanyok, hogy a lakbéremelés – kihasználva a háztar-tások kiszolgáltatottságát – esetenként bármiféle korszerűsítési munkálat nélkül nőtt majd a duplájára.
(2) Családtaghoz, rokonhoz költözés:
a szakértői interjúk tanulságai alapján a háztartások mozgósítják társadalmi kapcsolataikat, és nem várják meg a ki-lakoltatásokat. A legtöbb háztartás sa-ját és közvetlen környezete erőforrásai-ra támaszkodva teremti meg lakhatását, mindenféle piaci forrástól, pénzügyi ter-méktől függetlenül. Az interjúalanyok
be-A HITELBŐL Vbe-ALÓ LAKÁSVÁSÁRLÁS ALTERNATÍVÁINAK
HIÁNYA ÉS AZ EMELKEDŐ LAKÁSÁRAK
A HÁZTARTÁSOKAT A VÁROSOKTÓL TÁVOLABBI
TELEPÜLÉSEKRE SZORÍTJÁK KI
számolója szerint a terhelt ingatlanok el-árverezése után is jellemző a rokonokhoz költözés, ami nagyobb biztonságot jelent, mint az albérletbe költözés, viszont a la-káskörülmények minőségének csökkené-sével jár együtt. Előfordult, hogy olyan lakrészbe költöztek be, ahol semmilyen közüzemi szolgáltatás nem volt bevezet-ve.
(3) Külterületre, zártkertbe költözés:
akik nem jutnak állami támogatáshoz és hitelhez, illetve akik az eladósodás miatt korábbi lakásukat feladni kényszerülnek, olcsó ingatlanokat és olcsó környékeket keresnek, amelyek viszont nincsenek tel-jesen elzárva a munkalehetőségektől.
Ilyenek a városok környéki külterületek, a zártkertek. Abban az esetben is gyak-ran a zártkertekre esik a háztartások vá-lasztása, amikor a lakáspiaci folyamatok nem teszik lehetővé a megfelelő albérlet-be költözést. Itt alacsonyabbak a lakás-fenntartási költségek, részben amiatt, hogy például nincs szemétszállítás, nincs közös költség, és sokszor bizonyos köz-művek sincsenek bevezetve. A kiköltözé-si hullám hatására a zártkertek az elmúlt években átalakultak: a családsegítő szol-gálat egyik munkatársa szerint ma már magasabb státuszúak is nagyobb arány-ban laknak zártkertekben és külterülete-ken, és e településrészek társadalmi meg-ítélése is javult. Nagy hátrányuk viszont, hogy a családok elesnek egyéb támoga-tásoktól ¬– mivel a zártkerten levő épü-let jogilag nem minősül lakásnak, a ház-tartások nem tudnak települési és egyéb támogatásért folyamodni állandó lakcím
hiányában. Habár a lakcímtörvény a la-kásbejelentés szempontjából nem vizs-gálja a lakás jellegét, a lakcímbejelentési folyamat mégis gyakran megakad az ügy-intézés során.
(4) Külföldre költözés: sok adóssággal küzdő háztartás számára jelent megol-dást a külföldre költözés. Ez azért logikus választás számukra, mert az ottani fize-tésből nem tudják levonni a tartozást.
Ilyen esetekben van, hogy az eladósodott háztartások a külföldi fizetésükből tör-lesztik itthoni hitelüket, de az is előfor-dul, hogy teljesen hátrahagyják korábbi életüket. Ahogy egy családgondozó mun-katárs fogalmazott a kutatás során, „sok esetben külföldre mentek a tulajdonosok, ott élik az életüket, talán haza sem láto-gatnak, de gyakorlatilag ezek a lakások, amíg a bank el nem viszi, addig ott áll-nak üresen”. Az eladósodott háztartások alternatíva híján hátrahagyják minden vagyontárgyukat, és új életet kezdenek, ahol nem érik őket utol a követeléskezelő és végrehajtó cégek.
Összességében tehát az eladósodás alapvetően befolyásolja a háztartások munkaerőpiaci helyzetét abból a szem-pontból, hogy hol dolgoznak, milyen jog-viszonyban, valamint mit és mennyit dolgoznak. Az eladósodott háztartások lakhatási helyzetére egy lefelé mobilis pá-lya jellemző, amely sok lemondással jár mind az anyagi biztonság és kiszámítha-tóság, mind a megfelelő lakhatási körül-mények szempontjából.
5
A háztartások eladósodása politikai és gazdasági döntések következménye, illet-ve az is politikai kérdés, hogy egy adós-ságból mennyit és milyen feltételekkel kell visszafizetni.
Az adósság „legitimitásáról” való gondol-kodás kapcsán többet lehet hallani a cé-gek vagy államok adósságának eltörlé-séről, mint a háztartások adósságának elengedéséről. Például léteznek a harma-dik világbeli országok államadósságának eltörlését szorgalmazó mozgalmak, me-lyek arra hivatkoznak, hogy az adóssá-gok létrejötte a fejlett orszáadóssá-gok gazda-sági uralmának következménye. Ilyen a Jubilee Debt Campaign1 angliai központú szervezet. Azzal a céllal alakult az 1990-es évek elején, hogy felhívja a figyelmet a harmadik világ országainak kezelhetetlen mértékű államadósságára, és követelje az adósságok részleges vagy teljes eltör-lését. Hasonló célok eléréséért dolgozik a francia CADTM2 (az illegitim adósságok
el-1 https://jubileedebt.org.uk.
2 https://www.cadtm.org/About-CADTM.
törléséért küzdő bizottság), az EURODAD3 (az adósság és a fejlődés témáival foglal-kozó európai hálózat), és a hasonló elven létrejött, afrikai országokra összpontosí-tó AFRODAD4.
Az állami és önkormányzati adósság meg-értésére és megkérdőjelezésére egy vi-szonylag bevett eszköz az „állampolgári adósságvizsgálat” (citizens’ debt audit).
Ennek célja, hogy a helyi vagy központi kormányzat „számonkérhetőségét és át-láthatóságát növelje abban, hogy a köz-érdeknek megfelelően használja-e a for-rásait”.5 Az állampolgári adósságvizsgálat során gyűlések sorozatát szervezik meg, ahova eljöhetnek az érdeklődő állampol-gárok. Az egyes alkalmakon a résztvevők átbeszélik, hogy az állami vagy önkor-mányzati adósság hogyan keletkezett, milyen hatással van a lakosok hétköznapi életére, kik húznak belőle hasznot, milyen
3 https://eurodad.org.
4 http://www.afrodad.org/index.php/en/.
5 https://researchforaction.uk/project/citizen-debt-audit.
AZ ADÓSSÁG POLITIKÁJA
más politikai döntések születhettek volna, stb. A résztvevők közül az arra vállalko-zók kis kutatási, utánanézési feladatokat is elvállalnak az összegyűjtött kérdések alapján. A folyamatot gyakran valamilyen részvételiséggel vagy kormányzati költ-ségvetéssel foglalkozó, politikailag elköte-lezett szakértői csoport segíti, de ez nem szükségszerű. Az eredményeiket aztán az adósságvizsgálatot végző lakossági cso-port nyilvánosságra hozza. A folyamat célja, hogy széles körben felhívja a figyel-met az államadósság kérdésére, formálja a közvéleményt a témában és progresszív követeléseket fogalmazzon meg (gyakran az adósság eltörlésével vagy
csökkentésével kapcsolatban).6 Mindezt egy részvételi folya-maton keresztül valósítja meg, ami jelentősen növeli a benne részt vevők politikai tudatossá-gát és adóssággal kapcsolatos tájékozottságát. Az állampol-gári adósságvizsgálat tehát
elsősorban egy oktatási és önszervező-dési módszer az adósság témájában.