Október második hetében Kiss Tamás és Lejtényi András magukban forgatták-tervezgették a DISZ-szel párhuzamosan működő, de az egyetemistákat-főiskolásokat képviselő, önálló és valóban alulról építkező szervezet létrehozásának gondolatát és lehetőségeit. „…előzetesen a Virág cukrászdában kidolgoztunk mi [Lejtényi, Kiss és Tóth Imre – J.Cs.] egy ideiglenes szervezeti szabályzatot, mely kb. a következőket tartalmazta: érdekvédelmi szervezet (nevet nem adtunk még akkor neki), mely a hallgatók tanulmányi, szociális és kulturális problémáival foglalkozik. A DISZ mellett működne. Felépítése alulról jövő választásokkal lenne megalkotva. A legfelsőbb szerv az Egyetemi Diáktanács, ennek határozathozatali joga nem lett volna, csak végrehajtó szerv. Következő szerv lefelé kari tanácsok, évfolyam és tanulmányi csoport megbízottak. Határozathozatali jog a diák nagygyűlésnek, kari gyűléseknek és évfolyamgyűléseknek lett volna.”249
„Az ötlettel – csináljunk egy szervezetet! – elmentünk Tóth Imréhez, aki eggyel fölöttünk járt, aztán az Aszalós Jancsihoz. Az ezt követő 2-3-4 napban megint csak úgy kiscsoportos módon, talán öt-hat embernek mondogattuk, de terjedt ilyen hó-labdaszerűen ez a hír, hogy gyerekek, itt valami szervezetet kéne csinálni, ezt is kéne követelni, azt is kéne követelni.”250
Alaksza Helmut a budapesti bölcsészkarról érkezett levelet 13-án megmutatta Lejtényi Andrásnak, aki tartalmát aznap este ismertette Kiss Tamással. A levelet ek-kor 3-4 példányban legépelték, majd Kiss Tamás lakásáról Tóth Imréhez mennek ahol „lényegében Kiss Tamás vetette fel, hogy meg kellene alakítani egy diák érdek-képviseleti szervet”.251 A következő két napban megindul a diákszövetség szervezése (helyszínek: diákszállók, egyetemi menza, Virág cukrászda, Tiszavirág étterem).
„Itt azért az úgynevezett politikai programot, azt mindig a Kiss Tamás vitte. Meg-beszéltük, hogy ez tényleg nagyon jó lenne, hogy vegyük a magunk kezébe a dol-gaink irányítását. Szó sem volt arról még, hogy az oroszok menjenek, meg szabad választás. Arról volt szó, hogy mi jelöljük ki az ösztöndíjakat, hogy ki kerüljön be a diákszállóba, szociális dolgok.”252
Október 12–14. között Kiss, Tóth és Lejtényi felkeresték az orvosegyetem kollégi-umát (a Szegedi Nemzeti Színház épületével szemben álló Vörösmarty diákszállót), ahol „szobáról szobára jártak, s agitálták a hallgatókat a MEFESZ-be, illetve az első
249 Tóth Imre vallomása. 1957. augusztus 11. CSML B. 1249/1957 169.
250 Kiss Tamás szóbeli közlése 2001. április 11-én
251 Tóth Imre vallomása. 1957. augusztus 11. CSML B. 1249/1957 169.
252 Aszalós János szóbeli közlése 2015. október 30.
diákgyűlésre”253. Továbbá Kiss és Lejtényi elmentek a bölcsész diákszállóba, a Tol-buhin sugárútra254. Ez a Juhász Gyula Diákotthon volt. Ott is tájékoztató és szervező munkát folytattak, ismertették terveiket.
Október 13-án és 14-én Lejtényi és Kiss Tamás október 15-re a Dugonics téri diákklubba meghívták a különböző karokról a diákság képviselőit, hogy megvitas-sák az általuk javasolt szervezeti szabályzatot. „A meghívást személyesen szóban ők ketten eszközölték. A gyűlésen megjelentek kb. tízen, így emlékezetem szerint Csonti Ferenc, Székely László a TTK-ról, az orvostudományi karról Hámori Károly, a böl-csészkarról Vezényi Pál, jogtudományi egyetemről én, Kiss Tamás, Lejtényi András – a többiek nevére nem emlékszem. Ezen a gyűlésen megbeszéltük a szervezeti sza-bályzatot, aminek lényege az volt, amit a „Virág« cukrászdában megbeszéltünk. Itt elhatároztuk, hogy később folytatjuk megbeszélésünket, de felvesszük a kapcsolatot a DISZ-szel, hogy közös nevezőre hozzuk elképzeléseinket. Úgy emlékszem, hogy október 14-én beszéltem Sipos István, a szegedi tudománegyetem DISZ titkárával;
elmondtam, hogy mi a célunk, azt is, hogy ezt az érdekvédelmi szervet külön a DISZ-től akarjuk létrehozni. Ő mindenben egyet értett [Sic!], csak abban nem, hogy a DISZ-től külön legyünk. Megbeszéltük még vele, hogy egy közös értekezletet hozzunk össze a DISZ-szel – erre meghatározott dátumot nem jelöltünk meg.”255
A fiatalok ezekben a napokban beszéltek Baróti Dezső rektorral, akinek elmond-ták a diákság érdekvédelmi szervének létrehozását, illetve szükségszerűségét, és be-széltek a szervezet elképzelt felépítéséről és célkitűzéseiről, amelyet Baróti lelkesen fogadott és támogatást ígért. A rektor október 13-án egy lengyel vendéghallgatói csoportnak tartott búcsúbálon, maguktól a kezdeményezőktől hallott először a szer-veződő diákmozgalomról, majd 15-én hivatalában felkereste őt Abrudbányai, Kiss, Tóth és Lejtényi hallgatók és a formálódó szervezetről tájékoztatták, illetve elnyer-ték a rektor támogatását. 256
253 Tóth Imre vallomása. 1957. augusztus 11. CSML B. 1249/1957 169.
254 Ma Kálvária sugárút.
255 Tóth Imre vallomása. 1957. augusztus 11. Szegedi Megyei Bíróság Büntetőperes iratai. Kiss Tamás és társainak pere. CsML B. 1249/1957 169.; ÁBTL 3.1.9. V-145252
256 Baróti Dezső 1957-es rendőrségi vallomásában így elmékezett erre: „1956. október 12-én lengyel böl-csészeti hallgatók voltak lent Szegeden és este bált rendeztünk. Kb. 10h tájban az egyik jogi kari hallgató (magas, sovány, fekete) kissé becsípett és arról kezdett beszélni, hogy nagy dolgok készülnek, valamint hogy a budapesti jogászok küldtek le neki egy felhívást, hogy követelni fogják az orosz nyelv meg-szüntetését, a Marxizmus óraszámainak csökkentését és a honvédelmi oktatás megszüntetését. Elmond-ta még az a joghallgató, hogy ha az OkElmond-tatásügyi Minisztérium a budapestiek követelését nem fogja teljesíteni, akkor ki fognak menni az utcára tüntetni. Felvetette, hogy Szegeden is akarnak valamiféle jogászkört létrehozni. Mivel a diák spicces volt, azt mondtam neki, hogy ez a hely nem alkalmas ilyen dolgok tárgyalására, és ha valamit akarnak csinálni, a következő hét elején keressenek fel. A következő héten hétfőn a már említett joghallgató valóban felkeresett két társával, akik szintén a jogi karról voltak.
Közölték, hogy a jogi kari ifjúság képviseletében jöttek hozzám. Hivatkozva a szombati beszélgetésre,
Az egyetemi intézmények DISZ vezetése szinte azonnal értesült a szerveződésről.
„Minden karon legalább 2-3 ember besúgó volt. Az egyetemi DISZ- és pártbizottság fél óra múlva pontosan tudott mindenről. Tehát abszolút nem volt titok az, hogy Sze-geden a Jogi Kar meg a Bölcsészkar – elsősorban ez a két kar – duruzsolt.”257
Sipos István258 az egyetem DISZ-titkára október 13-án Görög József259 bölcsész-hallgatótól a menzán értesült a Budapestről érkezett levélről, valamint a jogi kari hall-gatók szervezkedéséről, de arról is tudott, hogy az aznap esti bálon joghallhall-gatók az orosz nyelv fakultatívá tételéért tervezett sztrájkról beszéltek.260 Ábrahám Antal, az MDP PTO vezetője október 14-én értesült az erről az egyetemi hallgatók körében ter-jedő írásról, mely „olyan kijelentést is tartalmazott, hogy az egyetemen 12 év alatt szellemi nyomorékokat neveltek”.261
Sipos elmondása szerint Tóth Imre október 14-én közölte vele, hogy létre akar-nak hozni egy új egyetemi szövetséget és emiatt tárgyalni akarakar-nak a DISZ-szel.
Október 14-én a diákklubban már közel tucatnyi hallgató előtt ismertették terve-iket. Ezen a megbeszélésen jelen volt Gönczöl Dezső pedagógiai főiskolás is (a ké-sőbbi főiskolai MEFESZ-szervező). Ezen a megbeszélésen Lejtényi András vázolta a létrehozandó szervezet felépítését, és megállapodtak abban, hogy elgondolásukat az új szervezetre vonatkozóan ismertetik az egyetemi hallgatók között.
Október 15-én délelőtt az egyetemi diákklubban elfogadták az új szövetség szervezeti szabályzattervezetet és a „Diákszövetség” ideiglenes elnevezést is. Itt
felvetették, hogy a DISZ nem alkalmas az egyetemi ifjúság szakmai problémáinak megoldására, és ők egy olyan szervezet létrehozásának engedélyezését kérik, mely alkalmas az egyetemi ifjúság problé-máinak megvitatására. Ekkor még nem vetették fel, hogy a DISZ-től egy teljesen független szervezetet kívánnak létrehozni, valamint azt sem, hogy a MEFESZ-ről van szó. Az mellett, hogy a szervezkedés engedélyezését kérték tőlem, még tanácsokat is kértek. Valószínűnek tartom, hogy a fentebb említett hallgatók egyike Abrudbányai volt. Én nem utasítottam vissza a gondolatot, hogy egy ilyen irányú szer-vezkedés elindítható az egyetemen. Azt mondta a fiataloknak, hogy ennek engedélyezése meghaladja az én hatáskörömet, de fel fogok menni Budapestre és kérdéseikre választ adok. Abban egyeztünk meg, hogy én csütörtökön jövök vissza és addig ne csináljanak semmit. Október 15-én délelőtt én felutaz-tam Budapestre az Oktatásügyi Minisztériumba, Sötér miniszter helyetteshez. Vele az egyes tantárgyak kérdésében beszéltem, és ő közölte, hogy ezzel más fórumoknál is foglalkoznak. Az egyetemen belül történő szervezkedés kérdéséről érdemben nem tárgyaltam Sötér miniszter helyettessel. Budapesten való tartózkodásom alatt inkább az egyetemi oktatás megreformálásáról folyt tárgyalás. Az orosz nyelv a Marxizmus óraszámainak csökkentése, valamint a honvédelmi oktatás megszüntetésének kérdésével én egyet értettem.” Baróti Dezső tanúkihallgatási jegyzőkönyv 1957. június 10. BM Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály Vizsgálati Alosztály CSML B. 1249/1957.
257 Kiss Tamás szóbeli közlése 2001. árpilis 11-én
258 Sipos István (1931–) ekkor a Szegedi Egyetem DISZ-titkára, később tanár.
259 Görög József 1957. nyarán a bölcsész kar KISZ szervezete vezetőségi tagja volt.
260 Sipos István tanúvallomása 1957. augusztus 26.
261 Ábrahám Antal 1957. június 14-i bejelentése Baróti Dezső fegyelmi ügye kapcsán. Csongrád me-gyei levéltár Szeged Meme-gyei Bíróság Büntetőperes iratai B942/1957
véglegesítették azt a javaslatot is, hogy az egyes karok 3-3 főt választanak, akik az úgynevezett 18-as bizottságban, a végleges SZMSZ-t és programot kidolgozó testü-letben képviselik a kari hallgatókat. A főbb elveket és alapokat így fogalmazták meg:
„Érdekvédelmi szerv.
Feladata: a hallg. tanulmányi, szoc. kult. érdekeinek védelme. Harcol a XX.
kongresszus szellemében a gondolat szabadságáért.
Harcolunk azért, hogy a gyak.-ba ültessük át azt a helyes és egészséges poli-tikát, amit a Párt kitűzött.
Tapasztalatunk szerint a hallg. bizalma a DISZ-ben megrendült, ezért felada-tunk ezt a bizalmat mielőbb visszaállítani.
A DISZ bebizonyította, hogy a Párttól elmaradt és lassabban dolgozott.
Szervezetünk felépítettségénél fogva alkalmas lenne a gyors cselekvésre.
18 tagú bizottságot hozunk létre a karokról küldött 3 megbízottal.
Karonként a létszámtól függően az évfolyamokról 1-3 tag tartja a kapcsolatot a kari megbízottakkal.
A szervezési munkák befejezése után a 18-as tanács feloszlik, ill. átadja helyét a demokratikus alapon megválasztott hasonló felépítésű tanácsnak, amely a Szövetségi központi szerve.
Egy tízes tagú bizottság veszi fel a kapcsolatot az ország többi egyetemeinek hallgatóival.
Üléseinkre kérünk a DISZ-től megfigyelőt.
Szövetségünk feloszlik abban az esetben, ha a DISZ visszanyeri tekintélyét és a DISZ-en belül egyetemi DISZ-szervezet jön létre a fent említettek alapján.”262 Október 16-án a diákklubban lezajlott a DISZ-szel való tárgyalás is. Sipos DISZ-tit-kár szerint a MEFESZ-szervezők a délután öt órát jelölték meg mint kezdő időpon-tot, azonban a DISZ-vezetés még délelőtt arról értesült, hogy a közhangulat szerint a diákklubban az ötórai megbeszélésre olyan tömegű egyetemista érdeklődő fog meg-jelenni, hogy „kimondják a DISZ megszüntetését”263, és azért, „hogy a tömeget a ve-zetőktől leválasszuk”264 az az ötletük támadt, hogy a megbeszéléssel azonos időpont-ra, kézzel készült plakátokon nagygyűlést hirdetnek az Auditorium Maximumba.
Megerősíti ezt a DISZ egykori bölcsészkari vezetője, Görög József is: „[A gyű-lést] eredetileg a diákklubban (Dugonics tér) akarták megtartani kisebb létszámmal,
262 Feljegyzés-vázlat a megbeszélések tartalmáról, aláírás nélkül. CsML B.1249/1957 Kiss Tamás és társai per anyagai, rendőrségi gépirat, 1957. szeptember 2.
263 Sipos István tanúvallomása 1957. augusztus 26.
264 Sipos uo.
azonban annyian jelentkeztek a gyűlésre, hogy az említett klubban nem fértek volna be. Attól tartva, hogy az ifjúság nagy része az utcára kerül, tüntetéssé válik a hangulat, ezért a bölcsészkar párt- és DISZ szervezete úgy határozott, hogy plakátokon az Ady téri egyetem nagytermébe hirdet meg egy gyűlést. Az október 16-i gyűlést hirdető pla-kátot Földi Vilmos265, bölcsészkari DISZ titkár és Bukovinszky Mária266 bölcsészhall-gató készítette el 3-4 példányban, melyet különböző helyeken helyeztek el.”267
A diákklubban tehát megkezdődött a tárgyalás, miközben a hallgatók készül-tek a délutáni gyűlésre az Aud. Max-ba. Az egykori III. évfolyamos vegyészhall-gató Pusztai Éva268 elmondása alapján az keltette fel többek érdeklődését, hogy a kézzel írt plakát nem volt aláírva, pedig ekkortájt minden plakát csak hivatalosan jelenhetett meg, és mindig volt alatta DISZ vagy más aláírás.269 Felcsigázta az érdeklődést, hogy ki hirdette meg, ki(k)nek a felhívása volt következő:
„Diákgyűlés!
Ma este 7h-kor a Maximumban a budapesti egyetemisták felhívására válaszolni akarunk!
Teremtsünk szabadabb, igazi demokrata,
önálló egyetemi életet!!
Gyertek el mindanniyan!
Szeged, 1956. október 16.”270
Az öt órakor a diákklubban kezdődő megbeszélésen ott volt az DISZ összes szege-di prominens képviselője: Kuszin Miklós (városi DISZ titkár), Sipos Géza városi szer-vezőtitkár, Ábrahám Sándor az orvostudományi egyetem DISZ titkára, Árvai Árpád, Gottlieb Mária, Görög József és Sipos István a tudományegyetemi DISZ-titkár, illetve
265 Földi Vilmos (1933–2011) a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–törté-nelem szakos hallgatója volt (1953–1957), a kar DISZ-titkára.
266 Bukovinszki Mária 1953–1957 között a bölcsészkar magyar–történelem szakos hallgatója.
267 Szolgálati jelentés 1957. augusztus 23. B.M. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya, Szeged.
268 Pusztai Éváról ld a MEFESZ utóélete fejezetet.
269 Pusztai Éva szóbeli közlése 2016. augusztus 31-én
270 Közli: kiss 2002. 176.
a másik oldalon a MEFESZ szervezői: Kiss, Lejtényi, Tóth, Vezényi, Abrudbányai és Székely László. Utóbbi ekkor csatlakozott a társasághoz.271
Ezen a megbeszélésen Lejtényi András és Kiss Tamás ismertették a megjelen-tekkel az orosz nyelvvel és a diák-érdekképviselettel kapcsolatos álláspontjukat.
A tárgyalás során hangsúlyozták, hogy a gyűlésen mindenképpen létre akarják hozni az új ifjúsági szövetséget. „Az előzetes közlésekkel ellentétben a velünk való közös álláspont kialakításától elzárkóztak és fenyegetőzve a tömegekre hivatkoz-tak. Végül elsősorban Lejtényi és Kiss Tamás a további megbeszéléseket megszakí-tották és a jelenlévő MEFESZ képviselők, Lejtényinek a következő szavaira: »gye-rünk srácok, a tömegek várnak« – felálltak és eltávoztak az Ady-téri egyetemre, ahol már az ifjúság nagy része együtt volt.”272
Az Aud. Max-beli ülésen részt vevő egykori vegyészhallgató, Pusztai Éva így emlékezett: „A szerves kémiai laboratóriumban ügyködtem, csináltuk a gyakor-latokat, még nem volt vége a gyakorlatnak, de láttam, hogy egyik is összepakol, másik is, és kezdek eltünedezni. Érdeklődtem, hogy hova. Ők meg mondták, hogy a cédulát, ami ki volt téve, hogy diákgyűlés lesz, ekkor meg ekkor. Mindenkit az érdekelt, hogy nem volt aláírva, hogy ki szervezte, máskor ez a DISZ-titkárokon keresztül jött, jött ugye az egyetemi DISZ-vezetőség, a kari, az évfolyambeli, és azt azért tudtuk, mert szóltak. De ez nem olyan volt! És egyszerűen el kezdtek minden-honnan jönni a diákok, és tele lett velünk az a nagy előadó. Mindenhol, de tényleg, az ablakpárkányon is ültek, a lépcsőn ültek, a terem előtt. Minden karról voltak:
jogászok, bölcsészek, főiskolások. Csak ilyen zsongás-bongás, ki-ki izgatottan be-szélgetett, és láttuk, hogy a DISZ-től nincs ott senki. Ők bent voltak a pártbizott-ságban érdeklődni, de azok sem sokat tudtak, mert Rákosiék éppen a Tito-üggyel voltak elfoglalva. Ezért az a pár jogász fiatalember, akiket addig név szerint nem is ismertem, nem ismertünk, kiálltak, és az volt az érdekes, hogy nagyon sokan még mellé körbe álltak. Ami azt jelentette, bizalmat vagy támogatást, hogy ezek itt mi vagyunk.”273
271 Székelyt Vezényi Pál hívta meg 16-ára a diákklubba, azzal, hogy „Itt majd több probléma lesz megvitatva, és én olvassam fel a DISZ alapszervezet által készített hasonló témájú cikket. Ezt a cikket mi, a IV. évfolyamon (mat-fi. hallgatók DISZ alapszervezete állítottuk össze vita alapján, s melyet el akartunk juttatni a „Szabad Ifjúság” újsághoz közlésre). Emlékezetem szerint a cikket el is küldték, de az októberi események miatt nem kerülhetett a sajtóba.” Székely László kihallgatási jegyzőkönyve 1957. augusztus 28. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságVizsgálati osztálya
272 Sipos István tanúvallomása 1957. augusztus 26.
273 Pusztai Éva szóbeli közlése 2016. augusztus 31-én.
az alakuló naGyGyűlés (októbEr 16.)
A diákklubból a tárgyaló felek két irányban indultak el. Kissék az Aud. Max-ba a hallgatótársaikhoz, a DISZ-vezetők pedig az egyetemi pártbizottságra, hogy további iránymutatást kérjenek. Itt azonban nem kaptak iránymutatást, ebben már az „ancien régime” tehetetlensége mutatkozott meg. „Mire odaértünk Lejtényiék a gyűlést már meg is kezdték, s a tömeg olyan nagy volt, hogy mi a terembe jóformán be sem tud-tunk jutni.”274
A MEFESZ-szervező fiatalok a nagyelőadóba érkezve meglepve tapasztalták, hogy a katedránál lévő tanári asztalnál senki nem ül. Ez a szokatlan helyzet nemcsak a teremben helyet foglaló egyetemistákat, hanem a diákklubból érkező MEFESZ-szervezőket is meglepte, hiszen ezt a Diákgyűlést nem ők hívták össze. Azonban az első néhány pillanatnyi tétovázás után, de még az érkezés lendületével, a MEFESZ-szervezők odaléptek a tanári asztal mögé és ezzel elindították a gyűlés spontán me-netét. Kiss Tamás kézjelzéssel lecsendesítette a duruzsoló diáktömeget, és elkezdte a gyűlés levezetését, bemutatta magát és a társait, mint az egyetemista diákszövetség kezdeményezőit.
Lejtényi itt mondta el, hogy a jelenlévők olyan hazafiak, akik a nép érdekében indítják el a mozgalmat és alakítják meg a MEFESZ-t. Az ülés első részében a szer-vezet létrehozásának szükségességéről, céljairól, alapelveiről, a szerszer-vezeti keretek-ről tárgyaltak. Majd arról, hogy a szövetség tanulmányi és szociális követeléseket is megfogalmaz, s minderre majd a kari gyűlések és követelések megfogalmazása után kerül sor, az október 20-án tartandó programalkotó gyűlésen. Ekkor felvetésre kerültek tanulmányi követelések, s közben a hangulat fokozódni kezdett.
Egy másik résztvevő, Görög József ezt úgy értékelte, hogy „a gyűlés előtt többen párttagok és DISZ-funkcionáriusok abban állapodtak meg, hogy a gyűlés menetét hozzászólásokkal igyekeznek rendes mederbe terelni. Ez azonban nem sikerült, mi-vel a közülük felszólalókat a gyűlés résztvevői lehurrogták és kifütyülték.”275 Ezt az
„egészen DISZ-ellenes hangulatot” megerősíti Sipos276 is, aki az egyik ilyen kifü-tyült DISZ mellett felszólalót is megnevezi, Csákány Bélát277.
Az ekkor jelen lévő Pusztai Éva később így emlékezett vissza: „Közben érkeztek oda a hivatalos DISZ-vezetők közül is, és rögtön át akarták venni a szót, hogy megért-jük a problémáitokat elvtársak, de bízzatok bennünk, meg tudjuk oldani. De akkor már
274 Sipos István tanúvallomása 1957. augusztus 26.
275 Szolgálati jelentés 1957. augusztus 23. B.M. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságPolitikai Nyo-mozó Osztálya, Szeged.
276 Sipos István tanúvallomása 1957. augusztus 26. 4.
277 Ld. 201. lábjegyzetet
felbátorodott annyira az ott lévő hallgatóság, hogy nem húzódtunk vissza magunkba, hanem azt mondtuk, hogy köszönjük, eddig ez nem sikerült, most már majd mi. [...] Így érte el az embert az a légkör, hogy valakik elkezdték merni mondani, azért, mert látták, hogy ott sokan vagyunk, egyet gondolunk, egyetértünk. És el merték mondani! Az egy akkora felszabadító, szinte euforikus, felszabadító érzés volt, mint amikor egy fuldoklót kihúznak a vízből és levegőt kap. Utána mindenki elmondta a nevét, milyen szakos, és mit javasol. Hogy hol és milyen kívánságokkal lépünk fel, hogy ne csak kötelességünk legyen, hanem legyen valami önrendelkezési jogunk is.”278
A 16-i nagygyűlésen Székely László Kiss Tamás mellett ült és mint jegyzőkönyv-vezető munkálkodott. A gyűlésen eleinte azokról a kérdésekről volt szó, melyeket a diákklubban megbeszéltek.279 A ülésen az eredeti tervek szerint az hangzott el (Sipos István szerint Tóth Imre mondta el), hogy „a MEFESZ politikamentes, párttól, kor-mánytól és egyéb szervektől független szervezet lenne – erre a tömeg fütyülni kezdett – és követelte, hogy a MEFESZ foglalkozzon politikával is.”280
A nagygyűlés hangulata percről percre változott. Putnik Tivadar bölcsészhallgató felolvasott egy 10 pontból álló politikai követelésfüzért mint megvitatandó javas-latot, benne az orosz csapatok eltávolításának kérdésével. Ekkor – provokációtól tartva – Kiss Tamás azt javasolta281, hogy itt zárják le a MEFESZ alakuló ülést és folytassák majd 20-án, és innentől a gyűlés alakuljon át politikai tömeggyűléssé, mely levezetését természetesen a demokratikus elvek megtartásával folytatják. Ez-után határozat született arról, hogy a MEFESZ intéző bizottsága hozza létre a szer-vezeti szabályzatot és a programot, és majd a 20-i nagygyűlésen terjesszék újból be, elfogadásra. Ezután több követelést megismételtek és lelkes tapssal jutalmazták.
A jegyzőkönyvvezető Székely László szerint ezek voltak a főbb követelések:
„1. Szovjet csapatok kivonása
2. Farkas Mihályék nyilvános tárgyalása
2. Farkas Mihályék nyilvános tárgyalása