7. ábra. A mangalicák létszámának alakulása 1927-2007 között (http://www.mangold.hu/egyesulet/dokumentumok/9.ppt#1,
http://www.atk.hu/upload/dokumentumok/workshopok/Mangalica/Toth-Mangalica.pdf)
A mangalicatenyésztés 1833-ban kezdődött, amikor József Nádor kisjenői uradalmára megérkezett az első 2 db kan és koca a híresen zsíros szerb szumadia sertésekből, melyeket a meglévő bakonyi és szalontai sertések keresztezésére használtak. Oly nagy sikerrel tették ezt, hogy az 1850-es évekre már minden nagy tenyészetben volt kisjenői vér és a 19.
század végére a mangalica a magyar vidék szinte kizárólagos sertése lett.
A mangalicatenyésztés hivatalos csúcsszerve a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 1927-ben alakult meg és ekkor kezdődött meg a tenyészetek, és tenyészállatok nyilvántartása is, korábbról csak elszórt adatokat lehet találni. A két háború közt megjelenő nyugat-európai
eredetű hússertések ekkor még nem veszélyeztették a fajta vezető szerepét. A II. Világháború pusztításait és a jóvátételi szállításokat már azonban nem tudta kiheverni. Az 1950-es évek iparosítása, a lakosság városiasodása egyre inkább a hús iránti keresletet erősítette, a végső csapást az import hússertések elszaporodása és a napraforgó étolaj fogyasztásának elterjedése mérte a fajtára. Az 1960-as években száma folyamatosan csökkent, mígnem a hetvenes évekre csaknem teljesen kihalt. A teljes kihalástól a magyar állam által 1974-ben létrehozott génbankok mentették meg. Akkorra a teljes kocalétszám kb. 200 db-ra esett. A területileg illetékes Állattenyésztő Vállalatok és a fajtát hivatalosan fenntartó Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársai egyre nehezebb anyagi körülmények közt dolgozva őrizték meg a fajtát a bizonytalan jövő számára. Azonban a rendszerváltás ezeket a kis tenyészeteket elsöpörte, sőt a tenyésztőszervezetei is megszűntek, vagy átalakultak. Tömegesen vágták le az utolsó megmaradt egyedeket, olyan nagy gyorsasággal, hogy 1991 nyarára már ismét alig 200 db alá esett a számuk, de ez a 200 db is vágásra volt ítélve, így 1992-1993-ra a fajta teljes eltűnése volt várható. A fecskehasú és vörös mangalica kocák száma 30 db-ra csökkent, így kihalásuk hónapok kérdése volt csupán.
Mivel 1991-ben megjelent Spanyolország mangalica iránti piaci igénye, így egyre sürgetőbbé vált a fajta fenntartás és törzskönyvezés központi helyen történő végzése. 1994 tavaszán a Debreceni Agrártudományi Egyetemen megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. A MOE azóta a mangalicafajta államilag elismert hivatalos tenyésztő szervezete. Az elmúlt 10 évben a MOE újjászervezte a fajta tenyésztését.
A MOE mára az ország legütőképesebb és legjobban szervezett tenyésztő
szervezetévé vált, országos hatáskörű területi képviselettel, csaknem 200 taggal és 5000 törzskönyvezett kocával. Az egyesület súlyát jelzi, hogy 2003 nyarától az FVM-től megkapta a fajtafenntartói jogkört is, sőt a három színváltozat önálló fajtává nyilvánítása is megtörtént. Napjainkig és még most is egyre bővül a piac, nő a kereslet a mangalicatermékek iránt hazánkban is. 2012-ben a tenyészetek száma elérte a 170-et, a tenyészkocák száma összesen 7492, a tenyészkanoké pedig 251 volt.
(http://www.mangalicatenyesztok.hu/downloads/tenyesztesi%20eredmen yek/pdf-hu/2012-Tenyesztesi_eredmenyek.pdf) (7. és 8. ábra, 2.
táblázat)
Ezért az állomány is folyamatosan bővül. Az állomány fejlesztése folyamatos, 2006-ban meghaladta a 15 000 db-ot. A spanyol és magyar piac kész évente 50-60 ezer darab mangalica termék átvételére, így a fajta fejlődése és fennmaradása piaci oldalról biztosított.
(http://www.mangalica.com/index.php?menu=fajta&pg=tenyesztes) Nem csak Magyarországon foglalkoznak mangalicákkal.
Svájcban is van a fajta tenyésztőinek külön szervezete, a Svájci Szövetség a Mangalicatenyésztésért. Az ország mangalicaállománya 105 koca és 40 kan. Ausztriában 120 fecskehasú koca és kb. 40-50 kan található. Németországban a tenyésztési állomány 160 állatból áll, melynek összetétele: 28 szőke koca és 16 kan, 45 fecskehasú koca és 17 kan, 38 vörös koca és 13 kan (http://www.Ge-h.de/geh-sweine/19-woll.htm). Húsa ízletessége miatt olyan népszerűségre tett szert a mangalica, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is és Oroszországban is elkezdték tenyészteni és a legelőkelőbb éttermek étlapján is
szerepelnek mangalica ételek.
(http://www.puremangalitsa.com/history.html,
http://www.mlive.com/business/index.ssf/2013/08/mangalitsa_pig_michi gan_gourme.html)
A mangalica vágósúlyának kétharmada fehér áru (zsír, háj, szalonna). Húsa jóval nagyobb zsírtartalmú, mint a hússertéseké. A mangalica hús- és zsír összetétele kedvezőbb, mint a többi sertésfajtáé. A mangalica zsírja több egyszeresen telítetlen és kevesebb többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz (különösen akkor tartalmaz sok telítetlen zsírsavat, ha mangalica-takarmányon nevelték: búza, árpa, kukorica és ásványanyag kiegészítőkből és zöldtakarmányokból áll), ezért oxidatív stabilitásuk és élvezeti értékük jobb. Húsa több tiamint, riboflavint, vasat, cinket és rezet tartalmaz, mint a hússertéseké. Előnyösebb a nyersen, hosszú ideig érlelt termékek előállítása szempontjából. (Serrano sonka:
több mint három éves érlelésnek vetik alá őket. A serrano típusú érleléssel előállított Monte-Nevado mangalica sonka kizárólag sózással és szárítással készül, nem pácolják és nem is füstölik). Magasabb mikroelem-tartalma is javítja a húsminőséget.
(http://konyvtar.univet.hu/praxis/vetkonf6/mangalica.pps#23)
8. ábra. Az ellenőrzött mangalica kocalétszám színváltozatonként 1988-2007 között (http://www.mangold.hu/egyesulet/dokumentumok/7.doc, http://www.atk.hu/upload/dokumentumok/wokrshopok/Mangalica/Toth-Mangalica.pdf)
2. táblázat. A mangalicatenyészetek és tenyészállatok száma 2012-ben (forrás:http://www.mangalicatenyesztok.hu/downloads/tenyesztesi%20er edmenyek/pdf-hu/2012-Tenyesztesi_eredmenyek.pdf).
Fajta Koca Kan Tenyészet
Szőke mangalica 4443 128 75
Fecskehasú mangalica 1171 55 37
Vörös mangalica 1877 68 58
Összesen 7492 251 170
0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000
Kocalétszám (db)
1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006
vörös fecskehasú szőke