József Attila makói tartózkodása alatt számos kéziratot, dedikált verseskötetet ajándékozott barátainak, ismerőseinek, jótevőinek. Példátlan. bőkezűséggel szórta szét verseinek kéziratait, gyakran »fizetség-képpen«: ellenszolgáltatásul a kapott jókért, anyagi támogatásáért, de a jó szóért is.
Számos kézirat és a költő ajánlásával, névaláírásával ellátott verskötet került így a makói ismerősök kezébe. Ezek közül jónéhányat a különféle életrajzi művek
— így a költő nővérének, József Jolánnak, és makói magyar-tanárának, Galamb Ödön-nek könyvei — szó szerinti másolatban közzé is tettek. Sajnos, az idők folyamán é kéziratok és ajánlások jelentős része elkallódott, sőt-nem egy a második világháború során el is pusztult. A megmaradtak közül ismét jónéhányat közzétettek a fölszabadu-lás utáni József Attila-kutatók. Egyikük, Péter László, »Adatok József Attila életéhez, költészetéhez« című nemrég megjelent írásában több olyan verskötet-dedikációt kö-zölt, amelyek érdekes módon, alkotóelemeivé lettek a költő egy későbbi versének.
391«
Ezek az ajánlások maguk is — az akkoriban divatos, s József Attila e korszakában általa is gyakran írott — szabadversekre emlékeztetnek.
Nekem is sikerült még néhány eddig ismeretlen József Attila-dokumentumot összegyűjtenem, elsősorban verskötet-ajánlásokat. Ezek jórészt nem többek az ajándékozás puszta tényének és a barátság, szeretet, hála megvallásának lerögzí-tésénél. Ám közlésük — úgy gondolom sok szempontból fontos lehet: nyomra ve-zethet a költő további kapcsolataira nézve, s keletkezése utat mutathat József Attila életrajzának ma még hézagos kronológiája tekintetében is.
Itt van mindjárt három verskötet-ajánlás, melyeket Kesztner Zoltánnak, a.makói villanytelep volt igazgatójának, Espersit János mellett másik jeles pártfogójának adta József Attila. Az első ajánlást a »Szépség koldusa« példányán olvassuk:
Kesztner Zoltán bátyám fogadja szeretetem jeléül.
Makó, 1922. dec. 19. József Attila A második dedikáció hét évvel későbbi. Közben 1925-ben megjelent ugyan egy má-sik verseskötete, Nem én kiáltok címmel, ennek Kesztnerhez dedikált példánya azon-ban már nem található meg, noha egészen biztos, hogy ezt is ajánlással nyújtotta át a költő Kesztner Zoltánnak. Hiszen a kötet megjelenése napjaiban, 1925. február 4-én minden bizonnyal az ú j nyomtatott kötettel együtt adta át József Attila Kesztner Zol-tánnak »A legutolsó harcos« című kéziratos versesfüzetet, ugyancsak" dedikációval.
Ez á füzet még 1941-ben megvolt, s erről közölte Radnóti Miklós »Ajánlás« cím-mel .a Kesztner Zoltánnak írt verses dedikációt. Azóta ez minden József Attila kötetben megtalálható.
Az említett későbbi dedikáció a költő »Nincsen apám se anyám« című, harmadik verskötetének 47. számozott példányán olvasható:
Kesztner Zoltánnak szeretettel
-Pest, 1929. május. ' József Attila Még tanulságosabb dokumentuma tartós barátságuknak a Döntsd a tőkét, ne si-ránkozz című, tőke-ellenes, szocialista verseket tartalmazó kötetének ajánlása. Ta-nulságos azért is, mert mutatja, hogy a költő még 1931-ben is szívesen tartotta a kapcsolatot makói barátaival, nem feledkezett meg róluk, s ú j kötetéből azon frissi-ben küldött nekik. De hasznos az ajánlás kelte is,, mert pontosan jelzi, mikor jelent meg a kötet, hiszen égészen biztos, hogy legjobb barátainak még a megjelenés nap-ján, vagy közvetlenül az azt követő napokban megküldte új köteteit. S még értéke-sebb a kötet és az ajánlás azért, -mert ezt a kötetét megjelenése után néhány nappal az ügyészség lefoglalta, s a költő ellen a »Szocialisták« című verse és két műfordítása miatt pört indított. A költőt el is ítélték, s bár az ítéletet felfüggesztették, az elkob-zott köteteket a bíróság megsemmisítette. A fönnmaradt Kesztner-féle példány annál értékesebb, ezzel a dedikációval:
Kesztner Zoltánnak a régi szeretettel
Bp. 1931. márc. 24. József Attila.
S ha már Kesztner Zoltánnak a költővel való kapcsolatánál tartunk, közöljük még az ő hagyatékából előkerült verset, amely minden bizonnyal ugyancsak József Attiláé. Sajnos" gépelt példány, sőt még az aláírás is hiányzik róla, így. érthető lenne a gyanú hitelességét illetően. Ám bizonyos formai jellegzetességei, főként papírja és az írógép betűtípusa — az ez időtájt ismeretes kéziratok, gépiratok legjobb ismerője, Péter László szerint — lehetővé teszik a föltevést, hogy ez is még ismeretlen József Attila-vers: . . .
ARANYVIRÁCNAK (Marosparti emlék) Már halottas leplében Öszanyó itt áll A rőt rétek síkja felett száll az ezüst szál Napnak fénye sem olyan már mint volt azelőtt Csiripelő dalos fecskék
Ittenléte már csak emlék, elköltöztek Ök.
392«
Napfényfoltos zöld. erdőben nincsen már rigó A sokpettyű bogárhad közt úri-dáridó Károgó varjak serege suhog odafent . Maros felett mély köd szállong
A strandoló szépleányok, mind eltüntenek:
Kora alkony mély csendjében egy szekér zörög Önös vize a Marosnak lomhán hömpölyög Szél kergette lombos fákról »Aranyvirág« hull Zúgó szél füledbe súgja
Elavul már holnap újra, ami ma még új.
Romladozik az időnek kopott kereke Eltávozik az (is ki a szépet szerette Tetemre hív Téged is majd az elmúlt idő Elnézem a leveleket
Marosparti emlékeket, nincs hű szerető.
A költemény hátteréről, a nyilván jelképes »Aranyvirág« jelentéséről (talán egy szőkehajú lány emlékét őrzi?), pontos keletkezéséről egyelőre sajnos még nem tudunk
semmit. ' A ma is élő Kiss Károly ügyvéd, a makói polgári-demokratikus ellenzék egyik
vezetője, Espersit János kérésére ugyancsak támogatta a költőt. József Attila iránta .megnyilvánult bizalmát mi sem bizonyíthatná jobban, mint egyik diákkori
öngyil-kossági kísérlete alkalmával, 1922. június 26-án írott »végkérése«, azaz végrendelete, ^ amelynek hasonmását Galamb Ödön közli a költő makói éveiről írott könyvében.
»A pályázaton nyert 100 K-t —• céloz az önképzőköri .jutalomként kapott száz koro-nára — adják oda Kiss Károlynak, akitől ennyit kaptam kölcsön, amit itt is hálásan köszönök.«
Több dedikált kötete elveszett már, az egyetlen megmaradton, a Nem én kiáltok :XIV. számozott példányán ezt a szabadvers-sorként ható ajánlást olvashatjuk:
Kiss Károlynak, hogy ő is eljöjjön barátaimmal, akik meleg tenyerekkel megsimogatják a szomorúságot.
Makó, 1925. febr. 4.
József Attila
Ugyané kötetének több dedikációját ismerjük: a Galamb Ödönnek, Saitos
Gyu-! Iának, Kemény Sándornak, Sz. Szigethy Vilmosnak, Fehér Edének adott példányok
• ajánlásait már közzétették. A költő német nyelvtanárának, a szegedi egyetem akkori német lektorának ajándékozott kötet dedikációjá azonban még ismeretlen:
Kedves ősz professzoromnak, Schneider Ferencnek, hogy végkép megszeresse a háború utáni tizenkilencévesek lázadó, bolond zsoltárait.
Szeged, 1925. febr. 27.
József Attila
Még egy ismeretlen ajánlásról tudunk. Balog József orvos a költő iskolatársa és
•egyik legkedvesebb makói barátja volt; kapcsolatukról József Jolán szépen írt »A város peremén« című életrajzi regényében. József Attila gyakran megfordult náluk, ahol rokonuk, Siket Sándorné is lakott, aki gyakran megkínálta a bizony sokat éhező, -elárvult szegény diákot kedvenc ételeivel. Ennek ellenszolgáltatásaként írta bele a
költő az alábbi ajánlást a Szépség koldúsa egyik példányába:
JSiket Sándorné őnagysága Jogadja tiszteletem jeléül.
Makón, 1923. január 17.
József Attila
*
393«
Ez a néhány új, még ismeretlen dokumentum is bizonyára hasznosan j á r u l h a t hozzá József Attila makói éveinek alaposabb megismeréséhez, a költő kapcsolatainak:
megrajzolásához. A közölt dokumentumok kivétel nélkül magánosok kezén vannak:.
Kesztner Zoltán példányai és versgépirata unokájáé, Kesztner Andrásé (Makó, Föl-szabadulás útja 8.); Kiss Károlyé ma is övé (Makó, Hajnal u. 6.); Schneider Ferenc-József Attila-kötetét leánya, Szörényi Erzsébet .tanárnő (Szeged, Zrínyi u. 1.); Siket Sándornéét Balogh Tünde (Makó, Mikes Kelemen u. 8.) őrzi. Nekik köszönöm, hogy~
a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tették mindezeket. Egyébként v a l a mennyiről fényképmásolata van a Szegedi Egyetemi Könyvtárnak, melynek m u n k a -társa, Péter László segített az anyag összegyűjtésében és e cikk megírásában is.
TÁLAS GÉZA