X - J&Pikuf
MAJOR JENŐ VEZÉRŐRNAGY JELENTÉSE
A M. KIR. I. GYORSHADTEST 1941. ÉVI OROSZORSZÁGI HADJÁRATÁNAK TAPASZTALATAIRÓL
1991. június 27-én volt ötven éve annak, hogy Bárdossy László magyar mi
niszterelnök a Képviselőházban bejelentette: „A magyar királyi kormány meg
állapítja, hogy a támadások következtében Magyarország és a Szovjet-Unió közt a hadiállapot belállott."1 Ezzel a lépéssel Magyarország véglegesen elkö
telezte magát a második világháborút kirobbantó tengelyhatalmak mellett, s így négy év múlva osztoznia kellett velük a háborúért való felelősségben is.
A háború 1941 decemberéig tartó első szakaszában Magyarország részvételét a mintegy 24 000 fős I. gyorshadtest szereplése jelentette. Ezt a magyar viszony
latban modernnek, jól felszereltnek számító seregtestet a német-lengyel háború tapasztalatai alapján 1940-ben állították fel.2 A honvédség vezetői ugyanis úgy értékelték, hogy a lengyelországi hadjáratban a német gyors seregtestek sok tekintetben felülmúlták azokat a várakozásokat, amelyeket harcászati és had
műveleti alkalmazásukhoz fűztek. Általános vélemény szeçint a német siker oka — a kiváló kiképzés és csapatszellem mellett — a gyorsan mozgó alakula
tok egységes vezetése volt. Ennek alapján az a nézet alakult ki Magyarorszá
gon, hogy a honvédségben addig önálló magasabbegységként szereplő két gép
kocsizó és két lovasdandárt egy, úgynevezett gyorshadtestbe kell összefogni.' A gyors seregtest szervezésének alapelve, a minél nagyobb tűz- és lökőerő fenntartása mellett, a lehető legnagyobb harcászati mozgékonyság és hadászati gyorsaság biztosítása volt. A gépkocsizó és lovasdandárok összevonása egy ve
zetési egységbe elméletileg bizonyos kombinációs lehetőséget adott a hadtest
parancsnoknak, mert ahol a terepviszonyok nem kedveztek a gépkocsik moz
gásának, ott alkalmazhatta a lovasságot. A harcászati mozgékonyságot tehát a gyorshadtest lovas seregtestei: az 1. és a 2. lovasdandár képviselték, amelyek
be a két-két huszárezred mellé a gyorsaság és a terepen való mozgékonyság te
kintetében a lovassághoz közel álló két kerékpáros zászlóaljat osztottak be dandáronként. A lovasdandárok lökőerejét egy-egy páncélgépkocsikbóil, kis, és könnyű harckocsikból álló páncélos zászlóalj növelte. A tűzerőt egy-egy gép
vontatású és egy-egy lovas tüzérosztály képviselte. A légvédelemről egy-egy hatlöveges légvédelmi gépágyús üteg gondoskodott.
1 K é p v i s e l ő h á z i N a p l ó , 1941. VI. 27-i ülés, idézi Szakály Sándor: A „ h a d ü z e n e t " Egy m i n i s z t e r t a n á c s i j e g y z ő k ö n y v m a r g ó j á r a . Eletünk, 1987/2. 165. o.
M a g y a r o r s z á g h a d b a l é p é s é t , a k o r m á n y r a n e h e z e d ő k a t o n a i és d i p l o m á c i a i n y o m á s t , v a l a m i n t a c a s s u s b e l l i k é n t s z o l g á l ó k a s s a i b o m b á z á s t s z á m o s összefoglaló m ű feldolgozás és vissza
e m l é k e z é s t á r g y a l j a . N é h á n y e t á r g y b a n M a g y a r o r s z á g o n m e g j e l e n t f o r r á s k ö z l é s : Kun József:
A n é m e t h a d v e z e t é s m a g y a r o r s z á g i p o l i t i k á j á h o z . A m . k i r . V e z é r k a r i F ő n ö k s é g é h e z b e o s z t o t t n é m e t t á b o r n o k h a d i n a p l ó j a . Századok, 1965/6. sz. 1228—1247. o. ; Kun József: A n é m e t h a d v e z e t é s m a g y a r o r s z á g i p o l i t i k á j á h o z . 1941 j ú n i u s - j ú l i u s . D r . P e r c y E. S c h r a m m s z á z a d o s m a g á n a p l ó j a . Hadtörténelmi Közlemények, 1990/4. 129—150. o. ; A W i l h e l m s t r a s s e és M a g y a r o r s z á g (Szerk. : Ránki—Pamlényi—Tilkovszky—Juhász) B p . , 1968. 415—416. sz. i r a t ; H o r t h y Miklós t i t k o s i r a t a i
( S z e r k . : Szinai—Szűcs) B p . , 1972. (4. kiad.)59. sz. i r a t .
2 H a d t ö r t é n e l m i L e v é l t á r (a t o v á b b i a k b a n : HL) H o n v é d e l m i M i n i s z t é r i u m (a t o v á b b i a k b a n : HM) 40.400 (ein. 1) a.—1940. ; H L H M 57.396 (ein. 1) a—1940.
3 H L HM 51.606 (eln.l) a—1939.
— 174 —
A m. kirí. honvéd gyorshadtest hadrendje
t
175 —
A hadászati gyorsaságot az 1. és a 2. gépkocsizó dandár három-három gép
kocsizó lövészzászlóalja jelentette. A szállító j árművek hiánya miatt a gépko
csizó dandárokhoz két-két kerékpáros zászlóaljat is beosztottak. A két dandár állományába még egy-egy felderítő zászlóalj tartozott, amelyek páncélgépkocsi, kis és könnyű harckocsiszázadukon kívül egy gépkocsizó puskásszázadból áll
tak. A tüzérséget dandáronként egy háromüteges gépvontatású tüzérosztály al
kotta, a légvédelmet pedig egy hatlöveges légvédelmi gépágyús üteg képviselte.
A műszaki feladatok ellátására mind a négy dandárhoz egy gépkocsizó utász-és egy gépkocsizó híradószázadot osztottak be.
A gyors seregetestek legkorszerűbb formája — a harckocsizó és gépesített alakulatokból álló páncélos seregtest, amely a tűzerővel, a gyorsasággal és a terepen való mozgékonysággal kapcsolatos követelményeket egyaránt kielé
gítette — anyaghiány miatt nem szerepelt az I. gyorshadtest hadrendjében.
Az 1939 augusztusától átadásra kerülő Toldi könnyű harckocsik'1 számának növekedése lehetővé tette, hogy valamennyi Toldi összevonásával 1941 tava
szán az 1. gépkocsizó dandár állományába tartozó 9. és a 2. gépkocsizó dan
dár alárendeltségében levő 11. kerékpáros zászlóaljat harckocsizó zászlóaljakká szervezzék át."' így legalább egy-egy olyan harckocsiegység került a dandár
parancsnok kezébe, amelyektől az ellenséges védelem áttörését remélhették.
A páncélos feladatok ellátására alkalmatlannak tartott Ansaldo kis harckocsi
kat" a lovasdandárok páncélos zászlóaljainak adták át. Az átszervezés közvet
lenül a hadbalépés előtt, 1941 júniusában fejeződött be.
A június 26-án mozgósított gyorshadtest június 30-ra érte el a menetkészült
séget és Kőrösmezőnél felzárkózott a határra. A mozgósítás nem terjedt ki a 2. lovasdandárra, amely megszállási feladatokra Űjvidék környákén vissza
maradt. Az úgynevezett Kárpát-csoportba7 beosztott gyorshadtest élcsapatai július l-jén lépték át a határt. Július 8-ra a magyar csapatok elérték a Dnyesz-tert. Átkelve a folyón a gyorshadtest kivält a Kárpát-csoport kötelékéből és német alárendeltségbe került. A hadműveletek július 9-től augusztus elejéig tartó második szakaszában a 17. német hadsereg jobb szárnyának élhadtesteként a magyar gyorscsapatok a Bug folyóig törtek előre, eközben folyókon keltek át, az előnyomulást késleltető szovjet ellenltámadásökat hárítottak el és részt vettek az umanyi nagy bekerítő csatálban. Augusztus első felében a magyar alakulatok azt a feladatot kapták, hogy a Bug és az Ingül folyók közt déli irány
ba nyomulva vegyenek részt a nyikolajevi Bug-híd elfoglalásában. A híd birtok
ba vételével kívánták megakadályozni, hogy a Bug nyugati partján levő jelen
tős szovjet erők, partot váltva, kelet felé kicsússzanak a bekerítésből. A táma
dásban résztvevő magyar gépkocsizó csapatoknak tábori erődítésekben
véde-4 Svéd licenc alapján 38 M. Toldi könnyű harckocsi néven gyártott 8,5 tonnás páncéljármű.
Három fős személyzetét 5—13 mm-es páncélzat védte. Forgótornyában elhelyezett fegyverzete — egy 20 mm-es nehézpuska és egy 8 mm-es géppuska — a gyalogság, illetve a hasonló könnyű páncélosok ellen volt hatásos. Nehezebb harckocsikkal szembeni harcra azonban alkalmatlan volt.
5 HL HM 40.400 (ein. 1) a.—1940.
6 35 M. Ansaldo kis harckocsi, 1934—1935-ben Olaszországtól vásárolt kétszemélyes, 3,2 tonnás, forgótorony nélküli páncéljármű. Fegyverzete 2 db 8 mm-es géppuskából állt. Vékony páncélzata legfeljebb a gyalogsági lövedékek ellen védett. Az Ansaldókat még az 1941-es hadjárat folya
mán kivonták a hadrendből.
7 A VIII. hadtest közvetlenéiből, a 8. határvadász danárból, az 1. hegyi dandárból, valamint az I. gyorshadtestből Szombathelyi Ferenc altábornagy VIII. hadtestparancsnok vezetése alatt megalakított seregcsoport, amely a m. kir. Honvédség részéről 1941 június végén megkezdte a Szovjetunió elleni hadműveleteket.
— 176 —
kező ellenfél ellenállását kellett leküzdeniük. A nyikolajevi csata után a gyors
hadtest október 10-ig a Dnyeper nyugati partján folyamvédelmi feladatokat látott el, amelynek során több szovjet átkelési kísérletet hárított el. A magyar gyorscsapatok 1941. évi utolsó alkalmazására 1941. október 10. és október 30.
közt került sor, amikor az ellenséges ultóvédek kiépített állásain áttörve Izjum-nál elérték a Donyec folyót.
A hadműveletek négy hónapja alatt a m. kir. I. gyorshadtest mintegy 2000 km mélyen nyomult be a Szovjetunió területére. A harcokban 4524 hősi ha
lottat és sebesültet vesztett és részben a harccselekmények, de főként a mos
toha út- és időjárási körülmények közt végrehajtott erőltetett menetek követ
keztében elvesztette gépjármű- és lóállományának nagy részét. Ennek követ
keztében a további bevetésekre alkalmatlanná vált, ezért november elején el
rendelték a gyorshadtest kiválását a hadműveletekből és megkezdték a csapa
tok hazaszállítását.
A gyorshadtest már csak létszáma és felszereltsége miatt sem lehetett döntő hatással a hadiesemények alakulására, azonban az elé kitűzött részfeladatokat teljesítette. Eközben a modern hadvezetéssel, hadászattal, harcászattal és a csapatok anyagi ellátásával kapcsolatban számos olyan tapasztalatot szerzett, amelyeket a m. kir. Honvédség korszerűsítésére kívántak felhasználni.
A m, kir. I. gyorshadtest 1941. évi oroszországi hadjáratáról készült jelenté
sek és összefoglalók közül a magyar hadsereg további fejlesztése szempontjá
ból egyik leginkább hasznosítható tanulmány vitéz Major Jenő vezérőrnagy
tól,8 az 1. gépkocsizó dandár parancsnokától, a gyorscsapatok elismert magyar szakértőjétől származik.
41 oldalas, sűrűn gépelt dolgozatában a szerző kilenc fejezetben ismerteti a csapatok vezetéséről, mozgatásáról és harceljárásairól szerzett, valamint szer
vezésükkel és felszerelésükkel kapcsolatos tapasztalatait.
Az oroszországi hadmüveletek jellegzetességeit tárgyaló első fejezetben meg
állapítja, hogy a hadműveleteket „általában a folyamatos mozgás, a gyors tér
nyerésre való törekvés jellemezte", ezért a modern háborúban a helyzeit állan
dó változására, váratlan meglepetéseikre kell számítani.
A vezetésről szóló második fejezetben éppen ezért a seregtestparancsnokok
nak azt javasolja, hogy szűkebb törzsükkel tartózkodjanak elől, hogy csapatai
kat legalább a harc bevezetésénél személyesen irányíthassák. Az alsóbb veze
tőktől pedig nagyobb önállóságot vár el. A vezérkari tisztekről szólva bírálja, hogy elméleti felkészültségüket kellő gyakorlat híján éles helyzetekben nem tudják kamatoztatni.
8 Major Jenő, vitéz vezérezredes. (Baksa, 1891. 08. 06 — Blaibach [Immenstadt NSZKJ, 1972.
01. 13.) 1912-ben avatják gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Az I- világháborúban szakasz-, század-, majd zászlóaljparancsnok. 1921—1923 közt századosként elvégzi a Hadiakadémiát.
1924—1937: vezérkari beosztásban különböző vegyesdandároknál, a Honvédelmi Minisztériumban és a vezérkarnál. 1937 ápr. — 1938 nov. : tanulmányvezető és harcászat tanár a Ludovika Akadé
mián. 1938 nov. — 1940 márc. : a HM 8. (tiszti személyügyi) osztályának vezetője. 1940. ápr. 1.: a budapesti 1. gépkocsizó dandár parancsnoka. 1940. szept. 1.: tábornok. Dandára élén részt vesz Erdély és a Délvidék visszacsatolásában, valamint a Szovjetunió elleni 1941-es hadjáratban. 1941.
okt. 27 — 1941 d e c : az I. gyorshadtest megbízott parancsnoka. 1941 dec. — 1942. okt. ol.: a gya
logsági kik. táb. parancsnoka. Ezután 1944. okt. 16-ig az I. páncéloshadtest parancsnoka. 1943. febr.
1. :altábornagy. 1944.okt. 16 — 1944. dec. 1.: a m . kir. 2. hds. parancsnoka. 1944. nov. 1.: vezérezre
des. 1944. dec. 1 — 1945 máj.: a honvédség németországi főfelügyelője. Ö szerkesztette a kerék
páros csapatok „Gyakorlati Szabályzat"-át, valamint a „Páncélos és gépkocsizó csapatok harc
eljárása" című harcászati segédletet.
— 177 —
A harmadik fejezet a foldd, légi és műszaki felderítésinek a mozgó harc kö
rülményei közti óriási fontosságára hívja fel a figyelmet. A kellő felderítés hiánya ugyanis tájékozatlanságot, az úton való torlódásokat eredményezett.
Az állandó mozgás, a gépesített ellenfél váratlan támadásai fokozott bizto
sítást követelnek a csapatoktól. Ennek módjait tárgyalja a negyedik fejezet.
Az ötödik fejezet a szomszédokkal valló összeköttetés felvételének fontossá
gát hangsúlyozza, amelynek elmulasztása bizonytalanságot eredményez, sőt a saját csapatok egymásra lövöldözéséhez vezethet.
A hadjárat jellemzői a rossz utakon, gyakran kedvezőtlen időjárási viszo
nyok közt végrehajtott megerőltető menetek voltak. Ezek megtervezéséről és végrehajtásáról szól a hatodik fejezet.
A dolgozat legterjedelmesebb része, a hetedik fejezet, a harc megvívásának különböző módjait tárgyalja. Mivel a gyo>rshaditestnek a hadjárat során mind támadásban, mind védelemiben voit alkalma részt venni, bőséges saját tapaszta
latok alapján számol be azok fajtáiról a találkozó harctól, a védelemre beren
dezkedett ellenség elleni támadáson át a védelmi harcokig. Bár az 1941-es had-;
járat idején a magyar csapatoknak nem kellett visszavonulniuk, a szerző a szovjet csapatok ilyen irányú tevékenységéből levont tanulságokat tárja a ta
nulmányát olvasó szakember elé. A fejezet végén külön részt szentel a külön
leges viszonyok — éjjel, erdőben, helységekben — közepette vívott harcoknak.
A nyo'lcadik fejezet szervezési kérdésekkel foglalkozik. Mint írja: „A sikert ma és mindig — a korszerű felszerelés mellett — a gyorsaság dönti el. A gyor
saságot pedig korszerű szervezéssel adhatijuk meg." E szemszögből fegyverne
menként mutatja be a haditapasztalatok alapján végrehajtandó változásokat.
Az utolsó fejezet a gyorshadtest felszerelését elemzi a fegyverzettől a gépjár
mű- és műszaki anyagon át a ruházatig és az egészségügyi felszerelésig. A szer
ző realitásérzékére vall, hogy csak olyan változtatásokat, módosításokat javasol, amelyek megvalósítása a magyar gazdaság teljesítőképességén belül marad.
A mélyreható elemzés sokszorosított kivitele mutatja, hogy több példányban készült. Ezek egyikét a vezérkarnak küldték meg, ahol az érintett osztályokba beosztott vezérkari tisztek gondosan tanulmányozták, mint ezt a szöveg külö
nösen figyelemre méltó részeinek piros ceruzával való sűrű aláhúzásai bizo
nyítják. Ez a példány ma a Hadtörténelmi Levéltárban a m. kir. Honvéd Ve
zérkar Főnöke iratai közt a 6971 ein. 1.-1941. szám alatt található.
A szöveget betűhű formában tesszük közzé, csupán a nyilvánvaló helyes
írási, illetve gépelési hibákat korrigáltuk. A tanulmány szerzője által aláhú
zással kiemelt szavakat ritkított szedéssel, a vezérkarnál fontosságuk miatt pirossal aláhúzott részeket kurzív betűkkel jelöltük. Az iratban gyakran né
metesen írt ukrán földrajzi neveket lábjegyzetekben csak akkor oldottuk fel, ha azok teljesen eltérnek a ma használt változattól és így értelemzavaróak. Az.
előforduló rövidítések feloldását a rövidítések jegyzékében adtuk mog. Ahol szükségesnek látszott, a szöveget magyarázatokkal láttuk el.
— 178 —
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
á. ágyú kp. kerékpár, kerékpáros
agi. anyagi lgv. légvédelem, légvédelmi
ao. alosztály lság. lovasság
bizt. biztosító, biztosítás M. mozgósítás
csap. csapat mkp. motorkerékpár,
dd. dandár motorkerékpáros
elg. ellenség, ellenséges mű. műszaki eü. egészségügy, egészségügyi oszt. osztály
eved. elővéd ök. összeköttetés, összekötő
féld. felderítő, felderítés pcgk. páncélgépkocsi
feog. felderítő osztag pes. parancs
fi. figyelő pet. páncéltörő
forg. pk. parancsnok
szab. forgalomszabályozó pság. parancsnokság
gá. gépágyú rep. repülő
gk. gépkocsi, gépkocsizó szab.
gp- géppuska szerk. szabályzatszerkesztő
gsz. golyószóró szak. szakasz
gv. gépvontatású szd. század
gyság. gyalogság tád. támadás
hds. hadsereg tar. tarack
hk. harckocsi, harckocsizó tart. tartalék, tartalékos
ho. hadosztály tü. tüzér, tüzérség
k. könnyű üza. üzemanyag
kgr. kézigránát vk. vezérkari
kik. kiképzés, kiképzési vkf. vezérkari főnök
köz. közepes zlj. zászlóalj
Pro domo.9
Vitéz Major Jenő vőrgy., az 1. gk. dd. pk-a felterjeszti az 1941. évi orosz had j arat
tak kapcsolatban szerzett tapasztalatait.
Lássák :
,58.008/eln. 4. vkf. — 1942. 1/3. Szab. szerk.10
4. vkf. oszt.:n az egyik példány szíves kiemelé
sére és további intézkedések megtételére.
1 pld-t kiemeltünk. I. 8. Csató szds.12 Kiss ezds.13
E. aloszt.:li a szervezési kérdések kiértékelésére.
Tudomásul vettük
IV/17. Kovács szds.15, IV/29. Jolsvai alez.1(i
9 Iratkezelési szakkifejezés, jelentése: a ház (kebelbeliek) számára. Az ügydarab kezelésével kapcsolatos utasításokat, magyarázatokat tartalmaz az ügyirattal foglalkozó szerv dolgozói szá
mára.
10 A vezérkar szabályzatszerkesztéssel foglalkozó részlege. Feladata többek közt a fegyverne
mek és a szolgálati ágak gyakorlati szabályzatainak és különböző harctéri vonatkozású utasítá
sainak szerkesztése. 1939—1943 közt vezérkar 4. osztályának alosztályaként működött.
11 A vezérkar 4. ügyosztálya, amely a magasabb parancsnokok és vezérkari tisztek képzését irányította. Feladata a vezérkari tisztképzés követelményeinek kidolgozása, a kül- és belföldi katonai szakirodalom figyelemmel kísérése és a vezérkari képzésben való alkalmazása.
12 Csató Ernő, lófő csatószegi, vk szds. (fog. von.) 1941-ben beosztott tiszt a m. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke (továbbiakban vkf.) 4. osztályán
13 Kiss István, vitéz, vk. ezds. 1939. jan. 15 — 1942 márc. : a 4. vkf. osztály vezetője.
14 Elvi alosztály az l. vkf. osztálynak a honvédség felszerelésének, szervezésének, kiképzé
sének elvi ügyeivel foglalkozó ügyosztálya. Itt dolgozták ki többek közt azokat az irányköve
telményeket, amelyeket a vezérkar főnöke támasztott a honvédség modernizálására bevezetendő új felszerelési cikkekkel szemben. Ezen felül a vezérkar főnökének hatáskörébe eső minden elvi ügyben ez az alosztály működött közre.
15 Kovács Ferenc IV. vk szds. (mű) beosztott tiszt az 1. vkf. osztály elvi alosztályában.
16 Jolsvai Győző vk. alez. (gyság.) az 1. vkf. osztály elvi alosztályának vezetője.
— 179 —
L. IV/28. Hg17
Agi. aloszt.:m 3. vkf. oszt.19, kik. ao.20
Tudomásul véve. IV. 23. Soóvári szds.21
K. aloszt.:22
1941. XII/27.
vitéz Németh szds.23
1. XII/29. Nádas őrgy.2''
vitéz Major Jenő vezérőrnagy Tapasztalatok az 1941. évi orosz hadjáratból
M. KIR. HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖKE 1. osztály2"'
Vettem :
Budapest, 1941. évi XII. hó 23-án 6971. szám ./. db mell
ein. 1. vkf. — 1941.
Tapasztalatok az 1941. évi orosz hadjáratból
I. A h a d i t a p a s z t a l a t o k k i é r t é k e l é n e k m ó d j a . A z o r o s z o r s z á g i h a d m ű v e l e t e k j e l l e g z e t e s s é g e
A tapasztalatgyűjtés célja azok k i é r t é k e l é s e , támpontok, követendő irányok keresése a jövőre nézve. A helyes kiértékelés nem könnyű dolog. Nem elég csak meg
állapítani, hogy ez vagV amaz így és úgy történt és ezt már mint t a p a s z t a l a t o t hirdetni. A hasznos kiértékelés megköveteli, hogy az események, jelenségek k í s é r ő k ö r ü l m é n y e i t is bonckés alá vegyük. Nevezetesen meg kell állapítanunk, hogy miért történt valami úgy, ahogy mi láttuk. Figyelembe kell vennünk a cselek
mény helyét, idejét, napszakot, időjárást, terepfedettséget, a csapat és vezető erő- és idegállapotát, az ellenség erejét, ellenhatásának mérvét stb., stb., szóval mindama kö
rülményeket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a tapasztalt cselekmény úgy ját
szódott le, ahogyan az emlékünkben él.
Ugyanazt a jelenséget másként látja a világháborút megjárt katona és másként látja, érzi az, aki talán eme jelenség, esemény alatt esett át a tűzkeresztségen. Más szemszögből ítél és lát a szakaszparancsnok és másból a dandárparancsnok. Ha egy
17 Hankovszky Gyula, dr., v k . ezds. (gyság.) 1940. febr. 1 — 1943. febr. 1.: a HM l ' a . ( b é k e szervezési) o s z t á l y á n a k vezetője. Az o s z t á l y f e l a d a t a t ö b b e k között a m . k i r . H o n v é d s é g b é k e h a d r e n d j é n e k ö s s z e á l l í t á s a .
18 A vkf. 1. o s z t á l y á n a k a n y a g i a l o s z t á l y a . 1938—1941 közt ez az a l o s z t á l y f o g l a l k o z o t t a h o n v é d s é g h a d r e n d j é n e k a n y a g i m e g a l a p o z á s á v a l és az a n y a g i b e s z e r z é s e k i r á n y í t á s á v a l . 1942-től ü g y k ö r é t á t v e t t e a 3. vkf. o s z t á l y .
19 A v e z é r k a r 3. (anyagi) ü g y o s z t á l y a . 3 évi s z ü n e t u t á n 1942-ben á l l í t o t t á k ú j r a fel. F e l a d a t k ö r é b e t a r t o z o t t a h a d m ű v e l e t i t e r v e k a n y a g i e l ő k é s z í t é s e , a h a d m ű v e l e t i a n y a g i és m ű s z a k i szolgálat i r á n y í t á s a , az a n y a g i szolgálat k ö r é b e t a r t o z ó szolgálati á g a k m e g s z e r v e z é s e , a s e r e g v o n a t o k h a d r e n d j é n e k és s z e r v e z e t é n e k m e g h a t á r o z á s a .
20 K i k é p z é s i a l o s z t á l y . T a l á n a 3. vkf. osztály k i k é p z é s i a l o s z t á l y á r ó l v a n szó, a m e l y a s e r e g v o n a t o k k i k é p z é s é v e l foglalkozott. A h o n v é d s é g k i k é p z é s i ü g y e i n e k elvi i r á n y í t á s á t 1939 óta az 5. vkf. osztály v é g e z t e .
21 Soóvári Tihamér v k . szds. (gyság.) b e o s z t o t t tiszt a 3. vkf. o s z t á l y o n .
22 K o n k r é t a l o s z t á l y az 1. vkf. h a d m ű v e l e t i o s z t á l y n a k az a része, a m e l y a r e n d e l k e z é s r e álló személyi á l l o m á n y , v a l a m i n t az a n y a g i és t e c h n i k a i j a v a k i s m e r e t é b e n a h o n v é d s é g a l k a l m a z á s á r a v o n a t k o z ó h d i t e r v e k e t k é s z í t e t t e .
23 Németh Jenő, vitéz, v k . szds. (gység.) b e o s z t o t t tiszt az 1. vkf. o s z t á l y k o n k r é t a l o s z t á l y á n 24 Nádas Lajos v k . ő r g y . (tü.) az 1. vkf. osztály k o n k r é t a l o s z t á l y á n a k v e z e t ő j e .
25 Az 1. vkf. ( h a d m ű v e l e t i ) o s z t á l y a . Az osztály ü g y k ö r e : A h o n v é d s é g h á b o r ú s a l k a l m a z á s á n a k e l ő k é s z í t é s e elvi v o n a t k o z á s b a n ; a k o n k r é t h a d m ű v e l e t i t e r v e k k i d o l g o z á s a ; a fenti k é t l e i a d a t k ö r e l l á t á s á h o z h a d i t a p a s z t a l a t o k g y ű j t é s e .
gépkocsizó menetoszlopot elg. repülőtámadás ér és egy raj kocsi telitalálatot kap, a raj egyetlen életbenmaradottjának emlékezetében úgy él a repülőtámadás, mint ami teljes megsemmisülést eredményezett. Ugyanerről a rep. tád-ról a zlj. pk. azt mond
ja, hogy aránylag csekély veszteséggel járt.
Általában mindenki csak saját működési területének határain belül szerezhet ér
tékes tapasztalatokat. Eme határokon túl csak m e g f i g y e l é s e k e t eszközölhet.
A látottak indító okát azonban legtöbbször nem áll módjában megismerni, megfigye
léseiből tehát nem vonhat le végérvényes következtetéseket. Ha ezt megtette, súlyo
san tévedhet.
Ezek előre bocsátása után — azonos szemszögből való megítélés végett — szüksé
gesnek vélem oroszországi hadműveleteinket röviden jellemezni.
Ismert tény, hogy a német támadás nem várt időpontban megelőzte az ugyancsak támadásra felkészülő orosz hadsereget.2(i Ennek következtében a német támadás már kezdetben sem talált maga előtt tengertől-tengerig terjedő, összefüggő ellenséges arcvonalat, hanem csak nagyobb ellenséges gócokat, amelyeknek szabad — avagy gyengébben biztosított — oldalai (voltak), a gócok közt tehát rések voltak. Ezekbe a résekbe ékelődtek bele a német motorizált seregtestek. Minden igyekezetük oda irá
nyult, hogy egyrészt minél mélyebbre verjék be az éket, másrészt hogy ezeket a gó
cokat minél gyorsabban körülkerítsék. A kezdetben laza gyűrű egyre szűkebbre szo
rult a gócok körül, egyre szűkebb területre (1. o. vége) terelte össze a bentszorulta-kat. Ha a bekerítés, azaz a tekintetbe jöhető kitörési irányok lezárása be volt fejez
ve, a „zsák" be volt kötve, megkezdődött a gócok szétrepesztése, feldarabolása, meg
semmisítése. A hadműveleteket tehát a folytonos mozgás, a gyors térnyerésre való törekvés jellemezte.
Természetes, az oroszok igyekeztek a mélyen behatoló ékek, valamint a bekerítés
re előre törő oszlopok elé gátat vonni. Ezek a gátak főleg a közlekedési vonalak mű
tárgyainak rombolásából, ellentámadásokból, majd hosszabb-rövidebb idő alatt ki
épített, több-kevesebb erő által megszállt védőállásokból állottak. Eme gátak gyors áthidalása, illetve eme helyi ellenállások gyors áttörése elvileg az igen erősre mérete
zett „előretolt csapatok" (Voraus-Abteilung"-ok) feladata volt, melyek e célból pán
célosokkal, erős tüzérséggel, erős műszaki alakulatokkal és hídanyaggal rendelkez
tek. Ha a gyors áttörés nem sikerült, következett a zömök súlyt képző támadása, ami esetleg több napot vett igénybe.
A bekerített ellenséges gócok kitörtési kísérleteket hajtottak végre. Ezek elhárítá
sára a bekerítő részek átmenetileg védelembe mentek, de csak addig, amíg a hát-sóbb lépcsők, vagy a legközelebbi szomszédból gyorsan odavont, félig-meddig nél
külözhető erők fel nem fogták, visza nem vetették a kitörni akarókat. Ezután újult erővel folytatódott a zsákok szétszaggatása, felmorzsolása.
Gyorshadtestünk seregtestei a felsorolt hadműveletek minden fajtájában részt vet
tek.
Tény az, hogy a Szentpétervár, Moszkva, Kiew, Charkow, Rosztov stb. körüli har
cok más jellegűek voltak, mint amilyenek a kb.'2000 km széles arcvonal legnagyobb részén dúltak. Az említett helyeken azonban sokkal nagyobb erők küzdenek mindkét fél részéről aránylag sokkal kisebb területen, mint az arcvonal egyéb helyein. Ennek következtében a harcok e helyeken a lassúbb, módszeresebb eljárás képét mutatják, mely már a korszerű ostrom felé hajlik. Ilyenben nem volt részünk, de a német csa
patok nagy részének sem. Mi csak — az 5 hétig tartó Dnieper-menti folyamvédelem kivételével — élénken mozgó, támadó hadműveletekben vettünk részt, ahol néha há
rom—négyszeres túlerővel kerültünk szembe és ahol mindig mi nyertünk tért 2200 kilométeren keresztül. Saját tapasztalataink tehát csak ilyen jellegű hadműveletek
ben és a folyammenti védelemben vannak.
Eme hadműveletek sikerét mindig a gyors előnyomulás készítette elő. Teljes mér
tékben alkalmazható volt Napóleon katonáinak ama kijelentése, hogy a császár lá
bainkkal veri meg az ellenséget. A jelenlegi hadműveletekben is a g y o r s m o z -26 A német propaganda preventív háborúként tüntette fel a Szovjetunió elleni támadást, amellyel csak Európa Vörös Hadsereg által történő elözönlésének kívántak elébe vágni. A
bainkkal veri meg az ellenséget. A jelenlegi hadműveletekben is a g y o r s m o z -26 A német propaganda preventív háborúként tüntette fel a Szovjetunió elleni támadást, amellyel csak Európa Vörös Hadsereg által történő elözönlésének kívántak elébe vágni. A