Az említett ság-hegyi és balatoni kísérleti méréseket követően Kecs-kemét környékén az 1911. évi nagy földrengés után végeztek nagyobb területen torziósinga méréseket. A 48. ábrán látható gradiensek és a belőlük szerkesztett izovonalak alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a mélyben egy nagyobb sűrűségű holdkráterszerű képződmény található, amely összefügghet az 1911. évi kecskeméti földrengéssel.
Érdekes módon a földrengés C-vel jelölt epicentruma éppen az ábrán látható minimum közepébe esik. Ennél sokkal többet ma sem tudunk a kecskeméti rengés eredetéről.141
Az 1910-es években kezdődött az Erdélyi-medence részletes geoló-giai felmérése, ennek keretében 1912-től jelentős torziósinga-mérések is indultak. A méréseknek az I. világháború kitörése véget vetett.
Az első igazi nagy sikert hozó terepi szerkezetkutató mérést 1916-ban Morvamezőn, Egbell (ma a szlovákiai Gbely) környékén végezték.
A kifejezetten szénhidrogén-kutatás céljából végzett mérésekkel fel-boltozódást (antiklinálist) mutattak ki, majd az itt lemélyített fúrá-sokban kitermelhető kőolajt és földgázt találtak. A sikeres egbelli mé-rés bebizonyította az Eötvös-inga alkalmazhatóságát a szénhidrogén-kutatásban, így a nemzetközi olajtársaságok érdeklődésének
közép-141Szabó Z. (1999) i. m.
A MOM és az Eötvös-inga –87 – pontjába került és világszerte megkezdődött az inga széleskörű alkal-mazása a szénhidrogén-kutatásban.
48. ábra. Az 1911-es Kecskemét környéki Eötvös inga mérések eredményei Eötvös 1919-ben bekövetkezett haláláig 1420 állomáson határoz-ták meg a nehézségi erőtér gradiensét és potenciálfelületének görbü-leti jellemzőit. A méréseket, ahol a topográfia megengedte, általában szabályos hálózatban végezték, kezdetben 3-4, majd 2, illetve 1 km-es állomástávolsággal. Az 1910-km-es évek kezdetétől Böckh Hugó, nevkm-es geológus kezdeményezései alapján egyre nagyobb kormányzati nyomás nehezedett Eötvösre, hogy mérési helyszíneinek megválasztásakor ve-gye five-gyelembe a nyersanyag-kutatások érdekeit.142
Míg az Eötvös idejében elkészült ingák egyedi példányok voltak, halála után a felfutó terepi mérési igény kielégítésére 1925-től Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézetében kezdődött meg a
142Völgyesi L., Tóth Gy., Csapó G., Szabó Z. (2005): Az Eötvös-ingamérések geodéziai célú hasznosításának helyzete Magyarországon,Geodézia és Kartográfia, 57. évf., 5. sz. pp. 3-12.
kettős nagy inga módosított változatának sorozatgyártása. A műszer-ház a súlycsökkentés céljából sárgaréz helyett alumíniumból készült, az inga lengőjén elhelyezett tömegek platina helyett aranyból készültek és a felső, eredetileg henger alakú tömeg helyett a kedvezőbb légcsilla-pítás érdekében lapos súlyt alkalmaztak. A rögzítő (arretáló) egységet is átalakították, hogy a műszer gond nélkül szállítható legyen. A mű-szer legfontosabb részét képező torziós szálak készítése és a műmű-szerek beszabályozása továbbra is az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetében történt.143
Az 1920-as évek kezdetétől a torziós ingák egyre nagyobb szere-pet játszottak a kőolajkutatásban. Ezért, amikor 1933-ban a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) jogelődje az European Gas and El-ectric Co. (EUROGASCO) kőolajkutatási koncessziót szerzett a Du-nántúlra, maga is berendezkedett az Eötvös-ingás mérésekre. Elein-te az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettől kölcsönözElein-tek műszereket, majd hamarosan AutERBal-ingákat szereztek be. A kőolajipar méré-seit kizárólag gazdaságossági szempontok vezették, így kezdetben főleg utak mentén mértek, majd ahol a mérési eredmények kedvező földta-ni szerkezetet jeleztek, ott áttértek a hálózatos mérésekre. A Zalai-dombvidéken, a kedvezőtlen terepi adottságok miatt, kénytelenek vol-tak méréseiket a völgyekre korlátozni.
Magyarországon az első szénhidrogénmező megtalálása is Eötvös-inga mérésekhez kapcsolódik. Budafapuszta környékén 1934---35-ben el-végzett Eötvös-inga mérések alapján találtak kőolajat. Ezt a dátumot tekinthetjük a magyar kőolajipar születési időpontjának.144 A Dunán-túl rendszeres torziós ingás felmérése ezt követően is folytatódott, az EUROGASCO majd a MAORT kutatásaival. Ezzel párhuzamosan az
143Szabó Z. (1999) i. m.
144Szabó Z. (2018): Eötvös ingájának megalkotásával megszületett a kőolajku-tató geofizika.Magyar Geofizika, 59. évf. 4. sz. pp. 161-164.
A MOM és az Eötvös-inga –89 – Alföldön az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet végzett hasonló mennyi-ségű torziósinga-mérést.
A MAORT 1949 végén történt államosításáig kb. 27 000 Eötvös-inga mérést végeztek.1451950-ben a geofizikai részleg átkerült az ELGI-hez, de az addig felhalmozódott észlelési anyag nem. Így ellentétben az ELGI-vel, ahol az észlelési lapokat folyamatosan megőrizték, a du-nántúli mérésekről csak térkép formában maradtak fenn Eötvös-inga mérési anyagok. 1963 és 1967 között az olajipar ismét berendezke-dett Eötvös-inga mérésekre, melyeket általában szeizmikus szelvények nyomvonalán 300 m-es állomástávolsággal végeztek. Ebben az időszak-ban további, mintegy 2900 állomáson végeztek méréseket.
Magyarországon az utolsó nyersanyagkutató terepi Eötvös-inga mé-résre 1967-ben került sor. Az 1901---l967 közötti időszakban a MAORT, az ELGI és az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) összesen mintegy 60 000 állomáson végzett torziósinga-méréseket a sík- és az enyhén dombvidéki területeken. Ebbe a trianoni határon túli terület-eke eső kb. 5000 állomás is beletartozik. Ennyi méréssel a Kárpát-medence a Föld egyik legjobban felmért területe.
A 2000-es évek közepétől az Eötvös-inga mérések új reneszánszukat élik Magyarországon. Több műszer felújítását és modernizálását köve-tően 2008---2009-ben terepi méréseket is végeztünk a Csepel-sziget déli részén Makád környezetében, 2017-től pedig az Eötvös-féle ekvivalencia-mérések megismétlése a legújabb kihívás.
145Gombár L., Göncz G., Késmárky I., Kloska K., Molnár K., Nagy Z., Pogácsás Gy., Szilágyi L., Véges I. (2002):A felszíni geofizikai kutatás 50 éve a kőolajiparban, GES Kft. kiadványa, Budapest, pp. 149-154