felhatalmazásról
A Kormány
1. egyetért a Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a diplomáciai ingatlanok jogi helyzetének kölcsönös rendezéséről szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) bemutatott szövegével;
2. felhatalmazza a külgazdasági és külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a Jegyzőkönyv bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására;
3. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Jegyzőkönyv szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
4. jóváhagyja a Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvény tervezetét, és elrendeli a Jegyzőkönyv szövegének végleges megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat előadójának a Kormány a külgazdasági és külügyminisztert jelöli ki.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Nemzeti Választási Bizottság 70/2017. (VI. 8.) számú NVB határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Bíró Zoltán magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”
népszavazásra javasolt kérdést hitelesíti.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547, e-mail: nvb@nvi.hu).
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. június 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani.
A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I. [A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést a Szervező – magánszemélyként – 2017. május 8-án 9 óra 47 perckor személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 24 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek közül 22 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalat törvényi feltételeknek.
[2] A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-118870/2017. számú, 2017. május 3-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II. [A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének feltételei]
[4] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] A kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a munkaszüneti napokat törvény határozza meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap:
január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1.
és december 25–26. E mellett az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény is az Mt.-hez hasonlóan felsorolja a munkaszüneti napokat.
[6] Ahhoz, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés szerinti december 24-e munkaszüneti nap legyen, szükséges a munkaszüneti napokat meghatározó fenti törvényi rendelkezések módosítása, mely egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[7] A kérdés az Alaptörvényben felsorolt ún. tiltott tárgyköröket sem érinti, így különösen a javasolt munkaszüneti nap bevezetése alapján nem határozható meg olyan konkrét változás, amely a költségvetési törvény módosítását tenné szükségessé. Megjegyzendő, hogy az Országgyűlés ebben az évben az egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XIII. törvénnyel döntött a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról, mely egyéni képviselői indítvány alapján került elfogadásra.
A törvényjavaslat vitája során a Kormány egyetértett a javaslattal, nem fogalmazott meg olyan álláspontot, amelyben a költségvetésre gyakorolt negatív hatásokra kitért volna.
[8] A fentiekre is tekintettel teljesül a jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, vagyis az, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. Jelen kérdés eleget tesz mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség kritériumának. A kérdésben használt dátummegjelölés mind köznapi értelemben egyértelmű, illetve a jogalkotó számára is pontosan ismert a jogalkotási kötelezettség tartalma.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel.
[Az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata]
[10] Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint „Két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre”. Az Nsztv. 11. § (2) bekezdése szerint e körülmény fennállásáról a Nemzet Választási Bizottság a kérdést hitelesítő határozatában dönt.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bizottság és – e határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria nem hozott olyan döntést, melyben a jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdéssel azonos tárgyú kérdés hitelesítéséről rendelkezett volna.
[A határozat indokolásának összegzése]
[12] A fent leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában fogalt hatáskörében eljárva a magánszemély Szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdést hitelesíti.
III. [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[13] A határozat az Nsztv. 3. §-án, a 8. §-án, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223–225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. június 6.
Prof. Dr. Patyi András s. k.,
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.
A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.
A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
Felelős kiadó: Köves Béla ügyvezető.