1. Kívántatik a magyar könnyű lovasság (huszárság) fejlődéseitek története a XVII. és XVIII. században s e csapatnem meghonosításának vázlata Európa más államainak hadseregeiben.
2. Határnap 1891 szeptember 30.
3. Jutalma a Lévay-alapítványból 1000 forint.
4. A jutalom csak önálló becsű műnek ítéltetik oda.
5. A jutalmat nyerő munka a szerző tulajdona marad, de ha egy év alatt ki nem nyomatná, a tulajdonjog az Akadémiára száll.
A pályamunka a fenti határnapig az Akadémia «főtitkári hivata-lához» czímezve küldendő be; a pályamű idegen kézzel, tisztán írva, lapszámozva és kötve legyen ; a szerző nevét, polgári állását és lakóhe-lyét tartalmazó pecsétes levélen ugyanazon jelige álljon, mely a mű homlokzatán van. Álnév alatt pályázóknak a jutalom ki nem adatik.
I I . I R O D A L M I S Z E M L E .
AJ M A G Y A R M U N K Á K .
Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: «Magyar nyelvtörténeti szótár» a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. A Magyar Tudom.
Akadémia megbízásából készül e nagyérdekű és nagybecsű munka, mely-nek rendeltetése, hogy nyelvünk régi kincseit az utókor számára meg-őrizze ; élvezettel lapozgat az ember e gyűjteményben, mely a régi nyelv találó, zamatos s mindenkor magyaros kifejezéseinek gazdag tárháza.
Mi katonák, kik eddig műszavainkban a nyakatekert kifejezések és erőltetett szavak, valóságos csodabogarak használata által nyelvünket megrontottuk, legújabban pedig az idegen kifejezések tömeges átültetése által katonai nyelvünket magyarságából kivetkőztetjük, bizony jobban tennénk, ha a kifejezéseket s katonai műszavakat inkább e műből keres-nénk elé, s azok újból való meghonosítása által a katonai műnyelvet élvezhetőbbé s egyszersmind magyarabbá is tennénk.
A műből az I. kötet már egészen megjelent, a Il-ik kötetből eddig 4 füzet, melynek utolsója a «lyuk» szóig terjed. Egy-egy füzet ára 1 frt.
Wertheimer, Ausztria-Magyarország története. (Budapest. Ráth Mór. 1890. Il-ik köt. Német fordításban megjelent Dunckler-Humboldt-nál.) E 2-ik köt. szól az 1806 —1809. évi eseményről, egészen a
schön-brunni békéig. Egészben véve igen becses, levéltári kutatásokon ala-puló mű.
Ruisz Gyula: «A mezőbegyesi állami ménes-intézet alapításának története». Kiadja a délmagyarországi történelmi és régészeti Muzeum -Társulat. Temesvár, 1888. 8-adr, 171 1.
Szabó Károly: «A régi székelység». Székely történelmi és jogi tanulmányok. Kolozsvár, 1889. 8-adr 212 1. Érdekes és tanúlságos fejte-getések ezek a székelység múltjából, melyek a rokonszenves székely nép barátjai által bizonyára így egybegyűjtve örömmel fogadtatnak.
Kovács Lajos: «Gróf Széchenyi István közéletének bárom utolsó éve 1846—1848.» Budapest, 1889, két kötet.
Márjássy Béla: «A magyar törvényhozás és Magyarország törté-nelme» I. Ferencz József. VIII—IX. kötet. Győr 1889. E műről már más alkalommal megemlékeztünk.
Wittinger Antal: «Kőszeg városa és környéke» Kőszegen, füzetek-ben megjelenő mű. Kőszeg, mint határvár, hajdan nagy szerepet játszott s így múltja érdekes ; hogy e mű is az lesz-e, majd csak a későbbi
füze-tekből tudjuk meg.
Helmár Ágost: «Iskolai atlasz» a középkori és újkori történelem tanításához. Két füzetben 12 térkép.
Kápolnai (Paver István): «Az 1526. évi mohácsi hadjárat.» Kü-lönlenyomat a «Hadtörténelmi Közlemények »-bői. Budapest, 1889. 54 1.
Szabó Károly: «Székely oklevéltár» Hl. kötet. 1370—1571. Ko-lozsvár, 1890. 8-adr., 308 1.
Nagy Imre: «Sopron vármegye története.» Első kötet, 1156—1411.
Sopron, 1889. 8-adr., 648 1.
Matunák Mihály: «Nagy-Surány hajdani vára története». Érsek-újvár, 1889, 8-adr., 39 1.
Csuday Jenő: «A honfoglalás kezdete és befejezése». Szombathely, 1889. 8-adr. 53. 1.
B) MAGYAR FOLYÓIRATOK HADTÖRTÉNETI VONATKOZÁSSAL BÍRÓ CZIKKEI.
Századok.
Thaly Kálmán befejezi a VII. füzetben Rodostóról és a bujdosók sn-jairól írt nagyérdű munkáját.
Szabó Károly: Báthory István erdélyi vajda és székely ispán bukása 1493-ban. (IX.) Szabó érdekes adalékot ad e kis dolgozatban
Má-tyás király egyik legjelesebb vezérének életéhez, ki jeles hadvezér volt ugyan, de a székely nép egyik legkeményebb zsarnoua.
Thaly Kálmán: Rákóczy-féle unicum a Bosporus partjáról. (IX.) Egy történeti emléknek, melyet Thaly magyar nyelven már kiadott, a britt nagykövet Sir Withe therapiai nyaralójában föltalált egykorú fran-czia szövege.
A nagybányai kirándulásról írt füzet számos értékes adatot tar-talmaz az e kirándulás alkalmával átkutatott megyei és városi levél-tárakról.
Thaly Kálmán: Ujabb konstantinápolyi kutatások a Rákóczy-emi-gratio korából (I—II.). Thaly beszámol itt a konstantinápolyi utazása alatt gyűjtött adatokról, melyek között legnevezetesebb azon franczia szövegű okirat, mely Thököly Imrének a katholikus vallásra való áttéré-sére vonatkozik, továbbá a szerződés, mely Rákóczy József, (II. Ferencz legidősb fia) viszonyát a portához megvilágítja.
Tóit Antal: Lipóczi és nekcsei Demeter és Sándor. Érdekes ada-lék az Anjou-kor hadtörténelméhez is.
Jankó János : A magyarországi tatárjárás leírása a chinai évköny-vekben (I.).
Komáromy András: Báthory István országbíró végrendelete (II.).
Pettko Béla: Olasz emlékirat Bethlen Gábor megbuktatásáról (II.) Wenzel Gusztáv: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában.
Történelmi Tár.
Miután e folyóiratról eddig még jegyzéket nem adtunk, a követke-zőkben az 1889-ik évi egész évfolyamra kiterjeszkedünk, följegyezve a hadtörténelmi vonatkozással bíró czikkek és közlések czímeit.
Majláth Béla: Regécz vára történetéhez a XVII. század második felében.
Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor 1620-iki alkudozásai történetéhez.
Barabás Domonkos: Oklevelek Erdély történetéhez Udvarhely-megye levéltárából.
Hodinka Antal: A szerb fejedelemségek állapota és viszonya Ma-gyarországhoz és Byzánczlioz a XII. század közepén. (Kiváltképen az
1149-iki és 1150-ik évi hadjáratokra vonatkozik.)
Thaly Kálmán: A huszti vár leltárai 1704 és 1706-ból.
Szilágyi Sándor: Levelek és okiratok II. Rákóczy György dipl.
összeköttetései történetéhez.
Thaly Kálmán: Kővár vára és tartozandóságainak leltára.
Hodinka Antal: Kálmánfi Boris.
Beke Antal: Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárott.
Demko Kálmán: Adatok Bocskay István korának történetéhez.
Gergely Samu: 1. Rákóczy György összeköttetései Franczia-országgal.
Magyar Történeti Eletra/zoA.
A Magyar Történelmi Társulat e nagybecsű vállalata a folyó 1890-ik évben két életrajzot szándékozik közölni; az első :
Gindely Antal és Aesády Ignácz: Bethlen Gábor és udvara, mái-befejezést is nyert s a gyűjteményt egy ép oly díszes mint értékes kötet-tel gyarapította.
A második: Fraknói Vilmostól Mátyás király életrajza, mely a nagy király halálának 400 éves fordulója alkalmából s ennek megünnep-lésére íratott. E műből egy részt «Mátyás királylyá választása» czímen folyóiratunk legutóbbi füzete mutatott be; az Életrajzok által kiadott füzet még Mátyás ifjúságát s uralkodásának első éveit tartalmazza. Frak-nói ragyogó tolla ez életrajzban méltó emléket emel nagy királyunknak, kit korunk — sajnos — már feledni látszik.
A Ludovika Akadémia Közlönye.
Rónai Horváth Jenő: Gurko tábornok hadműveletei a Balkánban 1877—78. Befejező közlemény. (XII.)
Cs. J. Néhány szó a csapattörténelmi naplók vezetéséről (XII.) Széesi Mór: A szerb-bolgár háború 1885-ben. Igen érdekes és tanúl-ságos dolgozat ez a legutolsó európai háborúról, melylyel Szécsi a magyar katonai olvasó közönséget hálára kötelezte.
(An.) Adatok a magyar kir. honvéd csapatok szervezése törté-netéhez.
Ligárt János: Katonai dalok.
Ezen kívül igen gazdag a könyvismertetések rovata, mely minden nevezetesebb külföldi hadtörténelmi tárgyú munkáról bőségesen megem-lékezik.
C) HAZÁNKAT ÉRDEKLŐ KÜLFÖLDI IRODALOM.
Gorski K., 0 Korone ( = A korona). Varsó, 1888. E munka az 1588. év január 24-én, Byczyna mellett végbement csatáról szól,
mely-ben III. Zsigmond lengyel király versenytársát, Miksa főberczeget, fog-lyul ejté. Zsigmond hadában erdélyi lovasok harczoltak, Miksa hadse-regében pedig Felső-Magyarországban toborzott huszárok. Utóbbiak győztek.
Steinwentner Arthur, Eine Episode aus dem Leben des Grafen Niklas Zrinyi. (Megjel. a marburgi gymnas. programmjában. 1889.)
Strefßeurs Österr. Milit. Zeitg. 1890. (jan. füzet.) Die Gefechte von Tobitschau und Blumenau 186 i (Pozsonynál). Egyúttal megjegyzem, hogy a blumenaui csatában a máj. 22-én Wiesbadenben elhúnyt Fran-secky porosz tábornok vezényelt, még pedig oly ügyesen, hogy Pozsony városa csakis a jul. 22. délutáni órákban kihirdetett fegyverszünetnek köszönhette azt, hogy a poroszok be nem vették. Fransecky ellenfele Mondel osztrák tábornok vala. — A bécsi és pesti liirlapok megemlékez-tek ugyan Fransecky érdemeiről, melyeket Gravelotte-nál szerzett, de hazánkban való szerepléséről megfeledkeztek.
Kirchberger, K. Josef II. als Reformator des Militär-Sanitätswe-sens. (Bécs, Graeser. 1890. 2 Mark.)
Teubér Oskar, Kaiser Franz bei Wagram. (Egykorú napló nyomán.) Megjelent a P. Lloyd. 1890. ápril 25-iki számában. Szerző többi közt József nádor szerepléséről és Pozsony ostromáról is szól.
Az 1683—86-iki török háborúról újabb mű jelent meg: Ruith M., Kurfürst Max Emmanuel von Bayern und die Donaustädte. (Ingol-stadt, 1890.)
A bevándorló magyaroknak Francziaország földjére tett kalandjai-ról eddig csak ama csekély számú mű volt ismeretes, mely a Hadtörtén.
Közi. ez évi 1. füzetének 123. lapján található. Legújabban hozzájárult:
Guillaume, Recherches historiqaes sur les Hautes-Alpes. I-re partié : Les maisons religieuses. Il-me partié: Les Sarrasins et les Hongrois. (Paris.
Picard. 1890.)
Krones, Tyrol in d. Jahren 1809—1812. nach den Tagebüchern des Erzherzogs Johann. (Innsbruck, Wagner 1890.) Ez érdekes munkáról a Századok közelebb ismertetést fognak hozni.
Sauerhering Friedr., Die Entstehung des Friedens von Schön-brunn im J. 1809. (1890. Lipcse.)
Spielberg, Der Sieg von Leutlien. 1757. Dezember. (Megjelent a
«Daheim» cz. folyóiratban. 1890. 23. sz.)
Tomaschek F., Geschichte des 8. Dragoner-Regiments. (Montecuc-coli.) 1890. Ez ezred a legrégibb lovasezred Európában. Alapítója Dam-pierre, alapításának éve és napja: 1617 jun. 24. Az udvar az ezred alapí-tásához 1158 forinttal járult hozzá. Az ezred kitűnt a 30 éves
háború-ban (kivált Lützen-nél), továbbá 1683-háború-ban Bécs előtt, 1687-ben Mohács mezején, továbbá Belgrád, Zalánkemén és Péterváradnál. Részt vett különböző nevek alatt a Mária Terézia korabeli harczokban, 1848—49-ben hazánk ellen harezolt, 1866-ban pedig Königgrátznél a tiszti karból 75%, a legénységből 50%-ot vesztett.
Stróbl v. Rabensberg, Gesch. des 12. Dragoner-Regiments (1890.) Ez ezred, mely jelenleg Neipperg lovassági tábornok nevét viseli,
1798-ban lett alapítva, «Melas vasas-ezred» neve alatt. Története azon-ban még régibb időkre visszavezethető, amennyiben ez ezrednek magvát a XIV. Lajos franczia király által német és szavoyai nemes tisztekből ala-kított lovascsapat, a «Royal Allernand» képezte, mely 1798-ban osztrák szolgálatba átlépett. A «Royal Allemand» ezred részt vett azelőtt kivált a spanyol örökösödési háborúban és később is, a franczia forradalom ele-jén, a szövetségesek ellen harezolt, míg nem 1798-ban az egész királyá-hoz hü ezred, Bonillé ezredessel az élén, a köztársaság szolgálatából az emigránsok táborába átpártolt. Példáját 1792-ben a Sax és Bercsényi franczia huszárezredek is követték. Mivel azonban a franczia emigráns herczegek nem bű'ták az ezredet fentartani, az ezred 1798-ban Aspach-ban beleolvadt az osztrák Melas ezredbe. Különböző nevek alatt (Riesch, Kinsky, Fiquelmont, Horváth-Tlioldi és Neipperg) részt vett az ezred a Napoleon elleni háborúkban, kitűnt nevezetesen Aspern-nél és Wagram-nál, harezolt Oroszországban (1812), jelen volt a lipcsei népcsa-tában ; 1848-ban pedig Bécs előtt, 1849-ben hazánk ellen, 1859 és 1866-ban végre Itáliában, illetőleg Csehországban harezolt. Jelenleg a magyar határon, Göding-nél állomásoz. — Ismertetést közölt e műről a P. Lloyd (máj. 13. és 14.)
Jähns Max, Gesch. der Kriegswissenschaften in Deutschland.
(I. köt. 1. rész. München, Oldenbourg 1890.8651. 12 Mark.) Tartalmazza az Ókort és Középkort.
1890 máj. 21-én halt meg Bécsben Rodich báró, táborszernagy, ki többi között 1835-ben a rabló törökök ellen, 1848—49-ben pedig hazánk-ban mint Jellasic szárnysegédje működött; részt vett a Pákozd, Parndorf melletti és több más ütközetben. Harezolt továbbá 1859-ben Lombar-diában, 1866-ban pedig Custozza-nál kitűnt. Mint délszláv politikus és dalmátországi helytartó (1870—1880-ig) ellenben sok kifogásra szolgál-tatott okot. Hogy a fellázadt Crivoscic vad lakóit 1869-ben oly módon bírta rá a rablás és mészárlás abbahagyására, hogy minden egyes rabló-nak 25 forintot fizetett («knezlaci béke»), ismeretes. Ideszóló czikkeket közölt a P. Lloyd-nak május 22. esti lapja. Lásd továbbá a Danzer tollá-ból származó érdekes tárczát ugyané lapban, május 23-án.
Marcotti, Die Savoyen-Dragoner. Deutsch von W. Ritter von Hackländer. (Bécs, Seidel. 1890. 336 1. 5 M.) Történeti elbeszélés, hazánk a török iga alól való felszabadulás korából.
Hubert Alfons, Die Erwerbung Siebenbürgens durch König Ferdi-nand (1551) und Bruder Georgs Ende. (Bécs, 1890. Lenyomat az Archiv f. öst. Geschichte 75. kötetéből. — Ismertetését 1. a Századok júniusi füzetében.)
I I I . A M A G Y A R H A D T Ö R T É N E T I I R O D A L O M R E P E R T Ó R I U M A .
A SZÉKELY KÉRDÉS.
A székely-bún rokonság mellett szólnak :
«A nemes Székely nemzetnek Constitutióji, Privilégiumai s a jószág leszállását tárgyazó némely törvényes Ítéletei». Kiadta Killyéni Szé-kely Mihály. (Pesten, 1818.) Más néven «Csiki széSzé-kely krónika».
Yajjon hitelt érdemel, arról 1. Szabó Károly, Kemény József f / f . és Bartal György czikkeit az Új M. Múzeumban 1854. és 1859-iki év-folyamaiban, továbbá Szabó Károly alább felsorolt több rendbeli érte-kezéseit, Marczali: «A magyar történet kútfőit» és Hunfalvy Pál:
«Magyarország Ethnographiáját ».
Szabó Károly, Kisebb történeti müvei. 2. köt.
A régi székelység. Székely történelmi és jogi tanúlmányok. (1890.
Kolozsvár.) E műben hét értekezés van egyesítve, mely közül öt előbb a «Századok»-ban jelent meg, mind megannyi polemikus dol-gozat Hunfalvy Pál nézete ellen. V. még össze : Székely oklevéltár.
I. köt. 1890. Kiadja Szabó K.
A székely-liún rokonság ellen n-tak :
Hunfalvy Pál, Magyarország Ethnographiája (1876. 276. 1.), ki Schlözer, Engel, Timon, Pray, Fejér és mások nyomain e rokonságot tagadta.
További czikkei: «A székelyek». Felelet. (1880. és Századok 1881.
99. 1.) «A székely kérdéshez» (1881.) — «Die Rumänen und ihre Ansprüche». 1885. — «A magyar nemzeti krónikák». (Századok
1890. 5—6. füz.). — További irodalom:
A székely kérdés. (Havi Szemle 1880.)
Riedl Frigyes: A magyar húnmondák. (Budapesti Szemle 1881. 57. sz.) Vámbéry A., A magyarok eredete. (178. 1.).
Petz Gedeon, A magyar bún monda. (1885.)
Közép állást foglalnak el: Balassa F., A székelyek alapszerződése. (Akad.
értek. 1873.)
Galgóczy Károly, A székely kérdés. (Akad. ért. 1874.) Nagy Sándor, A székelyek liún-scytha eredetisége. (1880.)
Adalékok a székely kérdéshez. (1880.)
Imets J., A székely nemzet eredete. («Gyulafehérvári füzetek». I—II ) Pauler Gyula nézetét 1. a Hadtörtén. Közi. I. 1888. évfolyamában. 509. 1.
Továbbá: Századok 1883. 109. 1. (Pauler a székelyekben a kabarok utódjait látja).
Végűi Kunics, Benkö és Kállay régibb dolgozatai a székelyekről.
A külföldi irodalmat és a magyar hadtörténeti irodalom repertó-riumát összeállította:
Dr. Mangold Lajos.
Hadtörténelmi Közlemények. III. 29