gár előadása 1914. karácsonyán, Szó
fiában.) »A kiasszony fórje«, vj, 3 felv. Bem. 1915. dec 4-én. U. o. 100-ad-szor: 1916. nov. 18. (EbbŐl a vígjátékból kiészült Harmath' Imre: »A2 utolsó Ve-rebiély-lány« c. operettje. Bem. 1928. okt.
13- Fővárosi Operett Színház.) Newyork-íban a Lyceum Theaterben Vícfcor Her
bert zenéjével 1923. aug. 27-én került be
mutatóra . »Egy férj, aki mindent tud.<í Komédia 3 felv. Bem. 1918. szept." 20.
U. 0. »Háztűznézó'í<, operett 1 felv. 2en.
szerz.: Harsányi Zsolt verseire Reinitz Béla. Eem. 1918. deo. 17-én, Medgyaszay Színház. ?>A vÖrÖs ember«, v}. 3 felv. Társ
szerző: Liptai Imre. Bem. 1924. dec. 13.
Magyar Színház. »A védtelen n'ő«, komédia 3 felv. Bem. 1925. dec. 4. U. o. »Nap-lopóíí, operett 3 felv. Tsz.: Liptai Imre.
Verseit í r t a : Kulinyi Ernő. 2en. szerz.:
Marton Géza. Pées, 1929. ápr. 27-én.
Dréhr Imre, (nagyszéntiniklósi) népjó
léti államtitkár.. Munkás ember élet
rajzánál az általa produkált munka-eredményeket kellene először ismertetni.
A politikus, főként a szociálpolitikus munkaeredménye bárom eredő együtt
működéséből származik: az ész, a szív és a szorga]om. Ezeket pedig- a teljesített mnn-kiától épúgy nem lehet elvonatkoztatni, mint az egyéntlől. Minithogy pedig* az élŐ forrásnál, mely hivatva van még hosszú ideig üdítp enyhet nyújtani, fontosabb maga a forrás, mint a már kibn^gyant, és üdítő enyhet nyújtó ital, nézzük meg először a forrást, a teljesített munkák for
rását: az embert. Dréhr Imre sz. 1889. febr.
IS^án, B-udapesten. Tisztviselo-patrioius családból származott. Atyja az állam
nyomda ny. igazg^atója, h. államtitkár. A budai Vár lejtőin lévő Ferenc József in
tézet gimnáziumában nevelkedett. Egye
temi éveiben már kivált a tömegből: diák
vezér, 1912—13-ban az Egyetemi Kör el
nöke. Egyetemi tanulmányainak sikeres befejezése után haladéktalanul munkához látott. Egyéni kvalitása, alapos készültsége, törhetetlen akaratereje és kitartó ügybuz
galma, bármihez fog, rövidesen az elsők
közé emeli. De a közgazdasági klavia
túra már szqknek bizonyul. Napról-napra
jelennek meg cikkei, tanulmányai a nari sajtóban es a szakirodalomban, melyek szociálpolitikai vonatkozásúak. Ebben' a tárgykörben tartott felolvasásai és víta-eiőadásai nagy érdeklődést váltanak ki. A munkahiány esetére való biztosítás gon
dolatából kiindulva nagy energiával har
col szóban és írásban a gyakorlati szociál
politika, elsősorban a munkásbiztosításnak minden irányában: a segítés mérvének és a segítendiök tömiegének kiterjesztése érdeké
ben. A szociálpolitikának szentelve min
den idejét, a tudományos, az agitatórikus és politikai tevékenységek mellett — újabb működési körében újabb, de most már nem közgazdasági, hanem szociálpolitikai vonatkozású tisztségeket vállalt. í g y vál
tották fel a lukrativ tisztségeket a csak nmiikát jelentő szociális elfoglaltságok. — Első teendője az volt, hogy régi kidolgo
zott terveit megvalósítsa. Az új munkás-biztosítási, valamint az aggkori biztosítási törvény — a Lex Vass. I. és I I . — foként az ő nevéhez fűződik. Munkássága jutal
mául kapta a magyar Érdemkereszt I I . osztályát a csillaggal, a Souverain Máltai, Lovagrend középkeresztjét és a jeruzsá
lemi Szent-Sír Lovagrend csillagos nagy
keresztjét. Magas állásában igaz szeretettel, nagy megértéssel és sok könnyes arcon hálatelt mosolyt fakasztó eredménnyel fog
lalkozik a színművészek egyéni és tes
tületi megsegítésének kérdésével. Még csak egyet. Dréhr államtitkár minden reggel első a hivatalában. A referenseket fél 9-től kezdve fogadja és álomra hajtják már fejüket a Dunasor lakói, mikor az utolsó ablak is elsötétül a minisztériumban. Ak
kor megy haza Vass miniszter, hűséges munkatársával, Dréhr államtitkárral. — Csendes — a háttérben kifejtett — műkö
désének áldásaiból az előrevetett fénysuga
rakat látjuk mái', az életadó meleg: a jövőé.
D r e y e r Max, német író, sz. 1862.
szept. 25-én, BostocJchan. Előbb segéd
tanár volt Malchinban, Majna-Frankfurt
ban. 1888-1898-ban Berlinben a »Tag' Hehe RundschaUK szerkesztője volt. Nár-lunk is előadott színművei: »A segédta-nár<í (Der Probekandidat), szmű 4 felv.
Eord.: Lafzkó Andor. Bem. 1900. aug.
31-én, Fővárosi Nyári Színház. (1902.
— 378 —
Drevfuss Ábrahám Duffonics András jún. 14r-éa bemutattát a Vígszínházban is
a berlini Deutsches Tbeater színészei.) »Az élet völgye (Das Thai des Lebens), c.
tört. víg-játéfcát ugyanott ugj'anazok 1903.
ápr. 21-éa mutattai: be. »A tizenbétéve-sefc«, szmú 4 felv. Ford.: Zólyomi. Bem.
1907. szept, 26. U. o.
Dreyfuss (drefüsz) Á b r a h á m , fr. hír
lapíró és drámaíró, sz. 1847. jún. 20-án,^
Párizsban. Színművei: sHázasságközvetító' ligynökségíí, vj. 3 felv. Ford.: Müassin Vilmos. Bem. 1881. júl. 8. Népszínház.
»A kecskebánki fürdó'n«, vj. 3 felv. Ford'.:
Váradi Antal. 1891. Nemzeti Színház.
(Ezen kívül írt több egyfelvonásos dara
bot is.)
Dr<}tostőí. Operett 3 felv. Szöv. írta:
Leoti Viktor, zen. szerz.: LeliÁ' Ferenc.
Ford.: Mérei Adolf és RuWmy G-yörgy.
Bem. 1903. ápr. 21-én, Magyar Szín
házban. Századik előadása: 1903. okt. 3.
Százötvenedszer: 1904. ápr. 19^én adták.
A Fővárosi Operett Színház felújította;
1924. szept. 19-én.
D r u c k e r ErnÖ, üambupg-í színigazgató, sz. 1885-ben, Budapesten. 1879-ben a ham
burgi Kari Schultze-színház igazgatója.
1880'ban a Zentral-ballé-t vezette, azután a Varieté-Theatert.
Dubosque, (düboszk) a párizsi Nagy Opera optikusa, a színpadi villájn ciká-zásának felfedezője. Tanulmányát nálunk először a budai Nópszínhá,K mutatta be, 1863. okt. 8-án, az »Ördög pilulái« elő
adásán.
B u d o k PáJ, ügyvéd, sz. ISU-ben. A harmincas évek elején Sárospatakon tanult, ahol az Ifjúsági egyesületnek is tagja volt.
Megh. 1853, febr. havában, 42 éves ko
rában. Színművei: »A bosszuáUó lelki-esméretíc, szomorújáték 4 felv. Kotzebiie után, Kolozsvár, 1832. Előadták Budán, 1836. ápr. 12-én. »A rummelsburgi ki
sértet vagy a veres köpenyegess, nóprege 4 felv. Bem. 1835. nov. 29~én, Debre
cen.
D u e t t (olasz) a. m. énekfeettős, párdal.
Dugonics A n d r á s , kegyesrendi ál-dozópap, egyetemi tanár, iskolai dráma- '
író, sz. 1740. okt. 18-án, Szegeden. Nagy
apja bevándorolt dalmát iparos volt, aki azonban csakhamar asszimilálódott a minden idegent magába szívó büszlce, jómódú szegedi felsővárosi néppel. Atyja, Dugonics Aiid-rás harminckét évig volt Szeged közszol
gálatában mint városi' tanácsnok. András az elemi iskolák elvégzése után, 1750-ben a piaristálr gimnázíiumába kerül, a2t el
végezve, arra határozza el magát, hogy belép a rendbe. Hivatását a medgyesi piarista gimnáziumban kezdi meg mint
a költészet és szónoklatok eló'adój'a. Med-gyesröl 1770-T3en Nyitrára került, ahol a bölcsészet tanításával bízták meg, amely mellett a költészettel is élénken foglal
kozott. Mintaképe Gi/öngyösi István volt, a nemzet legolvasottabb klasszikus költője, akinek még kiadatlan munkáit Dugonics 1796-ban sajtó alá rendezte. Nyitrai ta-nároskodása elŐkelŐ nevet szerzett a tu
dományos világban Dugonics Andrásnak, úgy, hogy 1773-ban a nagyszombati egye
tem mennyiségtani székének elfoglalására hívtál;: meg'. A következő évben ezt el is foglalta s ettől számítva harmincnégy éven át működött mint egyetemi tanár, közben Pesten viselte a dékáni és rektori tisztségeket. Majd 1808-ban nyugalomba vonult, hazament Szegedre. I t t tíz esz
tendei csöndes elvonultság'a után 1818.
július 35-én, • 78 éves korában »fájd'alom és a halál félelme nélkülí< elhunyt, ki
került a »deszkás-temetőbe«, ahol nagy márványobeliszk hirdeti Szeged hajdani
nagy fiát, melynek es a felirata:
Hűlt pora i t t nyugszik Dugonicsnak, lelke az égben.
Szittya magyar hősök dicsőült seregébe repült fel.
Mondjuk el xoi is a költővel a k e b e l é t s hála szavát:
H a csendes este méla homályain Áldás-foliász ez ajkainkról:
»Béke reád' szavakon köszönt ő.«
1770-beii írta »GyöngyÖsi« c. vígszabású 4 felvonásos játékot, melyet tanítványai
val elő is adatott, »A z arany perecek, vagy is Matskási Julianna« o, regéjót 1792-ben Soós Márton színész dolgozta fel színpadra 5 - felvonásos néző játékká, színre került 1792. Szent Iván hó IS-án.
Az . est jövedelme 160 váltóforint volt.
~ 379 ~
Dugovich Viktor Dunaiszky László Egyéb munkái: »Etelka Karjelban«j
szo-morúj. 4 szakaszban. Pest, 1794. »Bá-thori MáriaK, szomorúj. 5 sziakaszban. Pest,
1794, »Kun László« szomorúj. 4 szakasz
ban. 1795. stb. Szülővárosa a 30-as évek
ben arcképével díszítette a városháza nagy
termét, 1876. aug. 19-én pedig felállí
tották ércszobrát, melyet a róla elnevezett téren emelt a Dugonics-Társaság.
Dugovich Viktor, színműire. Színmű
ve: »Izzó homokon«, dr. 3 f. Társszerző:
Gajáry István. Bem. 1924. márc. 28-án.
Várszínház.
D u g v a volt. Gyakori kifejezés a régi színházi kritikákban arra nézve, hogy a színház zsúfolásig megtelt. (Lásd »Hon-művész«, 1840. december 31. 810. oldalt.) Ha.sználatos volt az a kifejezés is, hogy a színház fulladásig, megtelt. Később
törnött-há^ kifejezést írtak a recen2fiókhaii. Ma
napság, ha megtelük a színház, úgy mond
ják, hogy táblás ház (L. o.) nézte végig az előadást.
Duka Béla, színész, szül. 1874. márc.
26-án, Félejtén^ %emplénm. Színészi pá
lyára lépett 1896. okt. 1-én.
Dulka Sarolta, színésznő, a Nemzeti Színház tagja, sz. 1850-ben. A színész
akadémia elvégzése után 1868. áprilisban a Nemzeti Színházhoz szerződtették. 1873.
nov. 3-ián férjhez ment Vd'vardy Gyula ,akadémia festőhöz. Megh. 1885. márc.
30-án, Budapesten, 35 éves korában.
Dumanoir (dtimanoár) francia színmű-íi'ó. Munkái: sDon Caesar de Bazan<í«. (L.
o.). ;)Tamás bátya kunyhója«, dr. 6 felv.
Ford.; OrszAg Antal. Bem. 1853. máj. 13.
Nemzeti Színház.
Dumas (duma) Sándor id., híres fran
cia regényíró, sz. 1802. júl. 24-én, Villers Cotteret-hen (Aisne), megh. 1870. dec. 5-ón, Puy-beu, Dieppe mellett. Korán jutott ár
vaságra, majd 20 éves korában az orle-ansi herceg könyvtárosa lett, ahol bő al
kalma nyílt szeretettel foglalkozni az iro
dalommal. Számos regfényt írt, amelyek igen népszerűvé tették nevét. Ezek íwizül többet dramatizálva magyar színpadokon is bemutattak. Ilyenek: »Darlington Ei-.
chardíí, ford.: Fekete Soma, »Lorenzino«, ford.: Eff}-essy Béni (1841.), »Pelbívás keringíőres, ford.: Szigligeti Ede, (1875.) stb.
Dumas (duma) Sándor ifj., francia író, sz. 1824. júl. 28ián, Pámsbím.
Megh. 1895. nov. 27-ón, Marly-ban, (Pá^
rizs mellett). Nálunk Budán és a Nemizeti Színliázbau adott darabjai: »Neslei to-rony«, (Budán, 1835. nov. • 4.), ford.:
Csathá Tél, »Kean, vagy könnyelműség és lángészé, színjáték 5 felv. 1838. febr.
16., ford.: Fmcsy Lajos, sDubarry gróf-n)6«, udvari színjáték, 3 felv. (Előbb Pé
csett adták, 1839. máj. 20., ford.: Fáncsy Lajos). »A kaméliás hölgy«, (1. o.), »De-mimondecí, »Georgetfce«, »Alfons úr«, »Fran-cillon«, (1. 0.), »Denise«, (L c ) , Danisef-fek<;, »Clemenceau«, (1. c ) , >Aubrayné el-vei« (1897. ápr. 1.), »A tékozló apa<í
(1900. okt. 5.), »Georges bercegnő« (1906.
máj. 23.) stb.
Du Maurier (dü morjó) Geörges Louis Palmella Busson, angol rajzoló, író, sz. 1834. márc. 6-án, megh. 1896.
okt. 8-án, Fárizshan. Színműve: »Trilby«, szmŰ. Tsz. • Potfer Paul. Ford.: Fiái J .
Béla. Bem. 1897. máj. 5. Vígszínház.
Dunaföldvári színészet. Dunaföldvá
ron 1860. májusában Tóth János szín
társulata járt. 1928—29-ifc évben a város Solti Ernő színigazgató színikerületéhez tartozik.
Dunaliaraszfci színészet. Dunaharasz
ton (Pestm.) 1929. évben Tompos Péter a színigazgató.
Dunai Árpád, színész, ismert epizód-komikus, sz. 18ő7-ben, Pesten. Színipá
lyára lépett 1881. okt. 4-én, Bogyó Ala
josnál. 1914, dec. 23-án nyugalomba vo
nult.
Dunaiszky László, szobrász, sz. 1822-ben, Pesten, megh. 1904. júl. 4-én, u. 0. Első nagyobbszabású szobrát (a régi Nemzeti Színház udvarán) 18ö9-ben Tö
möri Anasztáz megbízásából készítette.
lS80-ban Palestrinájával részt ^ vett ^az Operaház dekoratív szobrainak pályázatán.
Ö készítette ezenkívül Erkel Ferenc, Szent-380
Dunakeszin Dupont Gábor pétery Zsigmond, Laborfalvi Róza bronz
szobrait. (Az Ernst-múzeumban kiál
lítva).
Dunakeszin (Pestm.) 1929-ben Tom
pos Péter szintársulata tart előadást.
Dunanan (dünanán) apö és fia utazása, víg dalmű 3 felv. Zen. szerz.: Ofjen-bach Jakab. Ford.: Madarassy Tamay Pál. Színre került először 1861. jan. 17-én, Budán, Molnár Gyorgj- Népszínbázában, hol lOOnál több előadást ^rt meg. F 5 -Bzerepíők: Dunanan: Simonji, Patroclus:
Vincze József; Tjmperon: Szilágyi Béla;
Lespenquot: Szép József; Asztrakán: Ná-day Ferenc; Vendéglős: Kővári; Pamela:
B. Harmatt "Emma; Nagj-^váradon, 1864.
jún. 4-ón volt a bemutatója.
Dunántúli Magyar Színjátszó Társa
ság megalakult abból a győri mozga
lomból, melyet 1829. nov. havában Sze-gedy nevű hazafi indított meg, ki azt ter
vezte, hogy a szomszédos hat vármegye közös erővel egy 20 tagból álló színtársu
latot assecuráljon, hogy minden megye a kebelében töltendő két hónap alatt a tár
saságot 1200 frttal segélyezze- Ez a tár
saság ez év nov. 8-án kezdte meg- raiűködé-Bét. Tagok között ismertebbek voltak:
Tóth, ifj. Nagy, Kátz, Komlóssy Fe
renc igazgató stb. 1831. máj. 5-én Kis
faludy Sándor volt a fŐigazg'ató és ez év
ben létrehozta a balatonfüredi színházat.
Dunaparti Színház (azelőtt: Medgya-szay-Színház), megnyílt 1919. nov. 25-én, Budapesten. Igazgató: KeUér Gyula.
Tagok; Bánhidj Ilona, Lóth' Ha, Gróf Eszti, Kabos Gyula, Hegedűs Ferenc, Koviács Andor, Mihályfi Béla, Bónaszéki Béla, Dózsa István és Abos Elza. Meg
szűnt 1920. máro. végén és- újra megnyílt Kamara Színház név alatt. (L. o.).
Dunaszerdafaelyi színészet. A város
ban előbb 1848. után jártak színé
szek, majd 1859. aug. hó elején látják vi
szont a magyar színészeket. Ekkor Kő-szegi Endre társulata kapott játszási en- i gedélyt, aki 200 frtos bérlettel nyitotta meg az évadot. Ismertebb tagok voltak:
Balogh Alajos lés Rudolf, Demjénné, Bogyó Alajos, Kőszeginé, Szigetköay
Zsig-mond,Kovácsné. A társulattal meg voltak elégedve, aminek élénk bizonyítéka, hogy ebben az évben újra meghívták őket. Ok
tóber elején ismét Kőszegiek jönnek el te
hát, amikor a bérlet is felszökött; 780^frt gyűlt ekkor Össze a kultúra támogatására.
1860. máj. 24-én Huhay Gusztáv az igazgató. Az akkori kritika megemlíti Völgyiné, Szabó és neje, Draguss Károly, Sztupa Andor, Szabó Ödön, Kőmíves Imre, Keletiné, Körösi színészek neveit.
1870. jan. havában Keleti László tár
sulata járt itt.
Dunay Győző, színműíró. Színműve:
»A szókimondó ember«. Eredeti énekes-bohózatos életkép 4 felv. Bem. 1895. júl.
•5-én, a Városligeti Színkörben.
Dunay Károly, (családi néven: Benke István), nyűg. törv.. bíró. Színműve:
sMindnyájunknak el kell menni!« Negy
vennyolcas történet 3 felv. Zen. szerz.:
Barna Izsó. Bem. 1906. márc. 15-én, Népszínház.
Dunay László, zeneszerző. Munkája:
»A kis boszorkány«, látványos operett S' felv. Szövegét írta: Orbán Dezső. Bem.
1909. júl. 9. Budai Színkör.
Duncan (dönkán) Isadora, kalifor
niai táncosnő, nálunk 1902. ápr. 19-én mutatkozott be az Uránia Színházban.
Klasszikus táncaival szerzett világhírt;
ezekkel új ösvényt nyitott a színművészet terén. Tra,gákus körülmények között halt meg, 1927. szept. 15-én. Egy lobogó, hosszú autósawl, amely beleakadt a se
besen robogó kocsi küllőibe, egy pillanat alatt megfojtotta.
Dungyerszid Lázár, újvidéki birtokos.
Újvidéken 1895. ápr. havában szerb szín
házat épített. (V- ö. Újvidéki színészet).
Dunkel, német színműíró. Munkája:
»Éjfél után«. Ford.: Gombos Imre. (L.o.).
Dupont (düpon) Gábor, zeneszerz'ő.
Munkája: ))A kecskepásztora, opera 1 felv.
Szövgét írta; Cain Henrik, ford.: Várady Sándor. Bem. 1904. dec, 15-én, a M. Kir.
Operaházban.
— 3S1 —
Dur Duse EleonSSra Dur, kemény hangnem; (pl. C-dur, C
kemény hangnem).
Durieux (düriö) Tilla, német színésznő, apai részről régi francia hugonotta-családból származik, anyja Nagybecske
reken született. Nálunk többször vendég
szerepelt. Jiárt többek között a háború után, — majd 1926. ápr. 28-án is, — a Fővárosi Operett Színházban lépett fel ekkor, Dario Nicodemi »Az árnyék« c.
színművének főszerepében. ^j..
Durieux (düriö) 3., francia szín
műíró. Munkája: Az ezred apja«. Éne
kes bob. 3 felv. Tsz.: Mouezy Egon,ford.:
Heltaí Jenő. Bem. 1911. máj. 13-án, Víg
színházban.
Durigo Ilona, énekesnő. (Lásd: Ka-sicsn.é).
Duru (dürü) Alfréd, francia szín
műíró. Munkái: »Favartné<í, nagy ope
rett 3 felv. Tsz.: Chwot Henri. Zen. szerz.:
Offenhach. Ford. Ewa Lajos és Fái J . Béla. Bem. 1879. nov. 13. Népszínház.
»A franciáik Milanóban, vagy az ezreddohos l6ánya«, operett 3 felv. Zen. szerz.: 0 / -fenbacJi. Ford. ugyanazok. Bem. 1880.
dee. 17. U. o. »A2 ácslegények gazdasz-szonkájas, operett 3 felv. Zen. szerzi.:
IlervéM. Ford.: Fái J . Béla. Bem. 1881.
márc. 26- U. o. »01ivet lakodalma«, ope
rett 3 felv. Tsz.: Chmt H . Ford.: Ewa Lajos. Bem. 1881. szept. 8. U. o. »A gyűrű«, operett 3 felv. Tsz. i Chivot. 2en.
szerz.: Audran. Ford.: Ewa Lajos és Vliki Imre. Bem. 1883. tuárc. lO'. L\ o,
»Arthur kaland'jaicí, boh. 3 felv. Tsz.: Clu
bot H . Bem. 1897. márc. 2. Vígszínház,
Duschel J-ózsef, pesti kalapos mester, 1837. aug. havában a Nemzeti Színház részére ajándékozott 3 veres kalpagot, 9 mázos kardszíjat, 4 polgári üsákót, 6 fe
hér kalapot és 3 halcsont-kalapot. (»Hon-művész«, 1837—67. szám.)
Duse Bleouöra, olasz tragika, sz. 1859.
okt. 3-án, Vigepano-han, Venezia közelé
ben, megh. 1924. ápr. 21-én, FütsTnirghan (Pennsylvania). Budapesten a Városligeti Színkörben 1892. ápr. 27-én mutatkozott be a »Kaméliás hölgj''« címszerepéhen.
Vendégszerepelt még 1893. okt. 23-án 1895. nov. 26-án, 1899. okt. 26-áa, to^
váhbá 1907. márc. 22-én, midőn a Ví*^
színház közönsége előtt lépett fel a » £ -méliás hölgy«-hen.
Tragikánafc ismerik általában Eleonóra Duse-t, de ma már halálán tul és az elmúlt évek távolságán benne látjuk a modem színház megtestesítőjét. Mert Duse nem csak abban adott újat, amit recitálónak neveznek, hanem az emberi lehetőségek mindazon összetételéhez, amit színészetnek nevezünk, új utakat mutatott és ennek keretében új távolságokat ért el. Eleonóra Duse a hang, a test, a mozdulat, a mi
mika csodálatosan Összhang-zatos eglyüttese volt. Mert, amint véleménykülönbség nél
kül mindenki előtt ismeretes, milyen ma
gasságokat tudott elérni szerepléseiben, ép
pen olyan mély igazság az, hogy nem
csak a színészet terén, hanem más téren is — pl. a tánc terén szintén — újítá
sokat hozott. Ahogy Duse-t minden idŐk legnagyobb tragikájának tekinthetjük, ép
pen olyan joggal tekinthetjük a modern tánc megalapítójának. Ebben a megálla
pításban is látszik, hog^ nem csak nagy vonásokban, de legkisebb lehetőségeiben is mindig az a zseni maradt, akinek szüle
tett. Eleonóra Duse szerepeinek kidolgo
zásában éppen olyan fontosságot adott a részleteknek, mint az Összhatásnak és ahogy törődött hangjának a le^próhb rezgései
vel, nem felejtette el egyúttal a legfegyél-mezettehb szigorú ellenőrzés alá venni új-jainak legapróbb remegéseit. És mint aho
gyan rendszerint a színész ember-utánáó, Duse minden szerepében mindenek előtt ember volt, akit csak azért tekintettünk színésznek, mert szerepekben játszott. Mi
előtt színpadra került Eleonóra Duse, sa
ját magával szemben is színész volt ak
kor, amikor próbát kellett sajátmagán vég
rehajtania a fegyelmezettségből. De ab
ban a pillanatban, amikor a közönség ezer szeme elé keinilt, midŐn az emberi nehéz megpróbáltatásokon keresztül rá tudott pa
rancsolni testére és hangjára, hirtelen le
egyszerűsítette, vaigyis emberi színészet volt benne. Visszatért a legcsodálatosabb természethez.
• Még a halála előtti előadásokon is elég-382 —
Duse Eleonóra Duvernois Henri séges volt — Ibsen: sTen^ger
asszonváíí-ban például — hogy hallassa a hangját.
anélkül, hogy megjelent volna a színpa
don és már a színpad és nézőtér megtelt Duse hangulatával. De ha más színészek
nél a hangulatkeltés szintén a fegyelme-Buse nemcsak átérezte szerepeit, hanem átélte őket.
Az olasz színészet Duse fellépése előtt éppen úgy, mint az olasz irodalom azzal a veszéllyel küzdött, hogy az u. n. klasz-szikus formákban teljesen megmerevedjen minden fejlődési lehetőség nélkül. És amint az irodalomban a futurizmus új le
hetőségeket mutatott, oly annyira, hogy a háború után egy egész új klasszicizmusra fektetett irodalom keletkezett, Duse a szín
házban kevesebb hévvel, de annál mélyeb
ben és tartósabban szintén az új klasszikus színészetnek alapjait rakta le. D'Annun-zio-val való találkozása, amit a külföldön rendszerint Duse javára és D'Annunzia kárára említenek, vagyis mint minden
napi többé-kevésbbé komplikált szerelmi kalandnak tüntetnek fel, sokkal fontosabb és mélyrehatóbb mozzanata volt életének, mert talán Duse közismert zseniális te
hetsége se érte volna el tetőfokát D'Annun-zioval való találkozása nélkül. Mert ahogy Gábrielé D'Annunzio az irodalom terén
— és ami fontosabb — más tereken is éreztette hatását Olaszország életében, döntő tényezővé kellett, hogy váljék Duse fejlő
dése körül is. Duse, aki feladatává tette a modem ember lelkének kifejezéseit a legmag'asabb csúcsok felé vinni, nem von
hatta ki magát D'Annunzio egyéniségé
nek hatása alól. Mert D'Annunzio össze
szívta magába az európai kultúra öss2ss kifejezéseit, hogy a saját zsenialitásán át
szűrve Őket az olasz szellemnek produktu
maivá tegye. Duse, aki szintén az olasz szellemnek egyik' csodálatos terméke volt, természetszerűleg kellett, hogy D'An
nunzio gazdag, fényes, beláthatatlan ta
pasztalataiból is merítsen ihletet. Ez az egyszerű magyarázata Duse és D'Annun
zio találkozásának és ha, ennek emberibb formái is voltak, ez csak a regények lap
jaira tartozik.
Eleonóra Duse annyira érezte végzet
szerű hivatását, hogy amidőn a színpad
ról visszavonult, Rómában a saját költsé
gére színészeti iskolát nyitott, _ amely a mai Olaszország legjobb színészeit nevelte.
Hogy visszavonulása után is, kevés idővel halála előtt újból szükségét érezte annak, hogy a világ színpad'jaira lépjen, (szintén nem holmi anyagi okokból) ez csak avval magyarázliató, hogy Duse, mint a modern olasz szellemnek más nagy képviselői is, teljesen átérezte a modern Olaszország ki
alakulását. És ahogy a háború után újra kifejezésre juthatott az olasz lélek legtisz
tább képe, úgy ő is érezte annak szüksé
gességét, hogy ennek a képnek a teljes
ségéhez hozzájáruljon. Távol hazájától halt meg, amelyet mindenek felett annyira sze
retett, de életének ez a mozzanata is hoz
zájárult nagyságához, amennyiben élete utolsó pillanata is mély és súlyos tragédia volt Duse részére, akinek az a legendás halál jutott, amely az emberiség legna
gyobb képviselőinek kiváltsága.
(Antonio Widmm-.)
Dúsfi, énekes, 1854. máj. 26-án fel
lépett a Nemzeti Színházban, a »Linda«
operában Antóniót énekelte. Aug. havában Bécsben vendégszerepelt Dusohnitz né
ven. (Egyéb adat nincs róla).
Dutka Ákos, költő, színpadi műve:
»A léghajósok<í, operett, 3 felv. Zen. s2Br2.:
Véradi Aladár. Bem. 1905. ápr. 1 1 . Nagy
váradon.
Duval (düvál) Georges, francia szín
műíró. Nálunk adott színművei: »A he-lyettesK, vj. 3 felv. (Le remplagant). Tsz.:
BusnaéJi William. Ford.: Fái J« Béla.
Bem. 1896. máj. 19. Vígszínház. »A Mi-chu-lányok«, operett 3 felv. Tsz.: Vanloo.
Zen. szerz..: Messager. Bem. 1898. febr.
19. Magyar Színház. »Veronka«, operett 3 felv. Zen. szerz.: Vanloo A . Foid: Ma-kai Emil és Molnár Eereno. Bem'. 1900.
ápr. 2 1 . Magyar Színház. »A zsába«, bob.
3 felv. Tsz.: Hennequin. Eord.: Molnár Ferenc. Bem. 1901. déc. 19. Vígszínház.
»A császárné«, nagy operett 3 felv. Tsz.:
Vanloo. Zen. szerz.: Messagter. Ford.: Hel-tai Jenő. Bem. 1906. máj. 4. Vígszínház.
Duvernois (düvernoá) Henri, francia színműíró. Munkája: »Öszi szereiem«, szmű
— 383
Duvejx-ier Anne Honoré Joseph Dymov Ossip 3 felv. Tsz.: Wolff Pierre. Bem. 1925.
márc. 18. Kenaissance
Színház-Duveyrier (düvejrié) Anne Honoré Joseph, francia író, írói néven: Méles-villo. sz. 1787. nov. IS^án, Pórizshan, megh. 1865. nov. 7-én, u. o. Színműve »A betöroK, vj. 1 felv. Tsz.: Labiehe Eugén.
Ford.! Bevési Sándor* Bem. 1902. máro.
11. Nemzeti Színház.
0UX Adolf, bölcseleti doktor, líceumi tanár, Bzópirodalmi író, fordító, publi
cista, a Kisfaludy-Társaság tagtja, sz. 1822.
okt, 25-én, Pozsonyban, megt. 1881. nov.
20-án, Budapesten. Midőn 1868. febr.
5~én a Kisfaludy-Táreaság" külaő tagjává, nevezték ki, székfoglalójául ezt a tárgyat választotta: »A színészet mint közügy, kü
lönös tekintettel a népszínműre«. 1870. jan.
26-án 40 arany pályadíjat nyert el »A bohózat elmélete« c. esztétikai művével és a társaság belső tagjává választotta. Szak
cikkei ; »A magyar népszínműilőlíí (aSzép-irod. Közlöny«. 1858.). »Né'hány szó Paust előadásárók (»Holgyfutár, 1860. 88. szám).
J>A Nemzeti Színház országos állása és jo
gosultságai (»Ileform«, 1870. 71. szám).
Fordításai: »Béuk bán<í. Dráma in 5 Ak
tén von Joseph Katona. Aus dem' Unga-rischen metriseh tibersetst. Leipzig, 1858.
»Der alté • Infanterist und sein Sohn dor Husar<'i Charakterbild mit Gesang in 5 Aktén nach Joseph SzigeiVs ungar. Volks-stücke. Wien, 1858. (Előadták Budán, 1858. ápr. ö-én). »Ein altér Sohauspie-leK, von Paul G-yulai. Aus dem. ung.
1879.- »Pestré kell menni« c. egyfelvoná
sos vígjátékát 1859. ápr. 15-én adták a Nemzeti Színházban. »Dózsa György« (Jó
kai drámája), lefordította néimetre. Előad
ták Bécsben, 1858-ban.
Dück Berta, karénekesnő, 1885. jan.
1-től a M. Kir. Operaház
tagja-Dühös színész. Csúfnév a szenvedé
lyesen játszani szerető színészre — volta
képpen azonban e kifejezés magasztalás, mert ha a színészben nincs művészi törek
vés, produkáló kedv, ambioió, hév — az már az illetőnél hanyatlást jelent.
Dvorszky E d e , vasúti tisztviselő Liptó-szentmiklóson. Színműve: »Az áldo^tíí, énekes népszínmű. Bem'. 1899. jan. 2Z-kn., Liptószentmiklóson.
Dvortsák Gyula, hírlapíró, megh.
1890. márc. 25-én, 30 éves korában, Kas
sán. Színműfordítása: »Üszunfc az ár-ral«, vj. 4 felv. I r t a : Ernest Mária. Bem.
1884. márc 22- Kassa. Szakkönyvei :»Em-léklapok, Jókainé Laborfalvi Eóza 50 éves művészn,oi ju1>ileumlának kassai meg
ünneplése alkalmából. Kassa, 1884.Í< —^
»Igazházi 8 az első magyar színelőad'ás«.
Kassa 1885.
(Van) Dydk (dejk) ErnÖ, belga ka
maraénekes, világhírű tenorista, sz. 1861.
ápr. 2-án, Antwerpenben. Jogot végzett a loeveni és brüsszeli egyetemen és ugyanek
kor hangját kiképeztette. Nálunk 1889-*
ben lépett fel először, újra 1901, majd 1909. ápr. 23-án, a »Tannhauser«-ben.
Ekkor már a párizsi nagy opera tagja volt.
Dymov Ossip, (családi néven: Oszip Perelmann Izidorovics), orosz író, sz. 1878-ban. ))Kyu« című színművét eljőadta a Vígszínház, 1925. febr. 14. (Már hama
rább is eljátszották a berlini Deutsohesi Theater tagjai, 1908. jun. 3-án, u. o.)
— 384