A Magyar Méhészeti Nemzeti Program A Nem ze ti Prog ram fõ cél ja

E prog ram elõ se gí ti, hogy az ága zat ki hasz nál ja az or szág ked ve zõ adott sá ga it, ezen ke resz tül nö ve li az ága zat ver -seny ké pes sé gét, fej lõ dé sét. Mé hé szet egy részt gaz da sá gi hasz not ál lít elõ, más részt sze re pe van az öko ló gi ai egyen súly fenn tar tá sá ban. Fon tos az ága zat tár sa dal mi sze re pé nek erõ sí té se, va la mint e sze rep er köl csi és anya gi for má ban tör té nõ el is mer te té se. A tár sa dal mi sze rep a vi dék né pes ség meg tar tó ké pes sé ge erõ sí té sé ben, a la kos ság egész sé ges, ki vá ló mi nõ sé gû mé hé sze ti ter mé kek kel tör té nõ el lá tá sá ban, va la mint a mé hek ál ta li be por zás más mó don meg nem old ha tó fel -ada tá nak biz ton sá gos el vég zé sé ben nyil vá nul meg.

Cél ként fo gal ma zó dik meg, hogy erõ söd jön a mé hész tár sa da lom össze fo gá sa, a mé hé szek fo gé kony sá ga az új mód -sze rek, el já rá sok és esz kö zök al kal ma zá sa, va la mint a vál lal ko zás -sze rû gaz dál ko dás iránt.

A fen ti cé lok el éré se ré vén a mé hész ke dés bõl szár ma zó ha szon biz to sít son meg él he tést és fej lesz té si for rást az ága zat ban át la gos nak te kint he tõ ha té kony ság gal te vé keny ke dõ mé hé szek szá má ra. A rá for dí tá so kon fe lü li be vé tel el éré sét te -gye le he tõ vé azon mé hé szek szá má ra, akik egyéb te vé keny sé ge ik mel lett mé hész ked nek.

A 2004–2007. idõ szak ban vég re haj tott Nem ze ti Prog ram alap ján igény be vett tá mo ga tás je len tõs szak mai, szel le mi és gya kor la ti is me ret ter jesz té sen túl me der be te rel te az atka el le ni gyógy sze res vé de ke zést, to váb bá erõ sí tet te a méh ál lo -mány ha zai után pót lá sát, így an nak ge ne ti kai hát te rét.

A 2007–2010. idõ szak ban el sõ sor ban a 2004. év ben el fo ga dott Ma gyar Mé hé sze ti Nem ze ti Prog ram ban meg kez dett in téz ke dé se ket kí ván juk foly tat ni, me lye ket a méz mi nõ sé gé nek meg õr zé sét, a fo gyasz tók jobb tá jé koz ta tá sát szol gá ló ku ta tó-, fej lesz tõ prog ra mok kal ter ve zünk ki egé szí te ni.

A méz termelésének és értékesítésének javítására irányuló intézkedések a 797/2004/EK rendelet alapján – részletes bemutatás

1. Tech ni kai se gít ség nyúj tás a mé hé sze ti egye sü le tek nek és a mé hész kö rök tag jai ré szé re a méz ter me lés és a méz -pergetés fel té te le i nek ja ví tá sa ér de ké ben

1.1. A mé hé sze ti kép zés or szá gos ko or di ná lá sa, kül föl di szak mai is me re tek gyûj té se és ter jesz té se

A 2004–2007. idõ szak ban a Nem ze ti Prog ram alap ján a mé hész kép zés egy sé ge sí té se, a kül föl di is me re tek meg szer zé -se ér de ké ben kül föl di szak saj tó meg fi gye lé -se, meg ren de lé -se, a for dí tá sok meg szer ve zé -se és azok köz zé té te le fel ada tok el lá tá sa vég re haj tá sá ra az Or szá gos Ma gyar Mé hé sze ti Egye sü let (OMME) köz pon ti iro dá ja egy fõ ko or di ná tort fog lal koz ta tott, és biz to sí tot ta a mun ka el vég zés hez a meg fe le lõ kö rül mé nye ket. A ko or di ná ci ós mun ka sok ré tû, ma gá ban fog -lal ja az ok ta tá si hely szí nek, sze mi ná ri u mok, kon zul tá ci ók hely szí ne i nek, be mu ta tó he lyek biz to sí tá sát, az elõ adók kal való idõ pont-, té ma-, hely szín-egyez te té se ket, az elõ adók ré szé rõl fel me rü lõ ké ré sek (tech ni kai esz kö zök, tan anyag stb.) tel je sí té sét, to váb bá a kül föl di szak iro da lom kö ve té sét, a szak saj tó meg ren de lé sét, va la mint azok for dí tá sá nak és köz zé -té te lé nek meg szer ve zé sét, vég re haj tá sát.

A fel adat fo lya ma tos, fenn tar tá sa így a 2007–2010. idõ szak ban a ko ráb bi fel té te lek kel szük sé ges.

A tá mo ga tás össze ge: 80 000 euró/év

1.2. He lyi, ré gi ós és or szá gos ren dez vé nyek, el mé le ti kép zés, nem zet kö zi ta pasz ta latszer zés

Már a 2004–2007. idõ szak ban is sze rep lõ jog cím cél ja a mé hé szek szak mai is me re te i nek bõ ví té se, fej lesz té se, il let ve szin ten tar tá sa, el mé le ti fel ké szült sé gé nek nö ve lé se el sõ sor ban elõ adá sok tar tá sá val.

Az in téz ke dés alap ján több ezer mé hész vett részt a he lyi/re gi o ná lis/or szá gos ren dez vé nye ken, ju tott el kül föl dön meg ren de zett ha son ló prog ram ra. Az in téz ke dés sok ré tû és az el té rõ ér de kelt sé gû mé hé szek is meg ta lál ják a szá muk ra hasz nos prog ra mot. A he lyi szin ten meg szer ve zett szak mai na pok, fog lal ko zá sok a mé hé szek szak mai is me re te it bõ ví tik, szin ten tart ják. A tá mo ga tás sal szín vo na las elõ adá so kat (szak má hoz kap cso ló dó te rü le tek rõl meg hí vott szak em be rek kel, mint pl. adó ügy, vál lal ko zá si is me re tek, lo gisz ti ka, ég haj lat ku ta tás stb.) le het meg tar ta ni.

Or szá gos és ré gi ós ren dez vény szak mai elõ adá so kon túl esz köz be mu ta tó kat is biz to sít:

A Mé hé szek Vi lág ta lál ko zó ja (APIMONDIA) je len tõs in for má ció cse ré re ad le he tõ sé get min den al ka lom mal. Ma -gyar or szág ki ál lí tás ke re té ben is be mu tat ja a ha zai mé hész ke dé si gya kor la tot.

Az éven te meg tar tott Ma gyar Mé hé szek Vi lág ta lál ko zó ja ha zai és kül föl di elõ adók rész vé te lé vel zaj ló kon fe ren ci á val egy be kö tött szak ki ál lí tás.

Más tag ál la mok ban, har ma dik or szág ban szer ve zett prog ra mo kon való rész vé tel a kü lön bö zõ mé hész ke dé si gya kor lat köz vet len meg is me ré sét, ta pasz ta la tok cse ré jét te szi le he tõ vé.

13550 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/181. szám

1.3. Be mu ta tó mé hé sze tek lá to ga tá sa

A 2004–2007. idõ szak ban ki ala kí tott „be mu ta tó mé hész” rend szer új don ság volt a ma gyar mé hé szet te rü le tén. Kö zel húsz be mu ta tó mé hé szet ki je lö lé se tör tént meg, és sok száz mé hész vett részt be mu ta tó kon.

A mé hé sze tek ki je lö lé se a jól mû kö dõ mé hé szek szá má ra le he tõ sé get te rem tett, hogy az al kal ma zott is me re te i ket meg mu tat has sák má sok nak, az oda lá to ga tó mé hé szek pe dig meg is mer het nek be vált, jó gya kor la tot, sok eset ben új tech -no ló gi át, egyes gya kor la ti fo gást.

Össze gez ve, az in téz ke dés cél ja: egy-egy kap tár tí pus tech no ló gi á já nak meg is mer te té se, egyéb is me re tek át adá sa és gya kor la ti be mu ta tó kon ke resz tü li ok ta tá sa.

Az in téz ke dés egy re nép sze rûbb a mé hé szek kö ré ben, a 2007–2010. idõ szak ban a foly ta tá sát ter vez zük.

A tá mo ga tás össze ge: 30 000 euró/év 1.4. Szak ta nács adás

A prog ram elsõ cik lu sá ban (2004–2007) ki ala kí tás ra ke rült egy mé hé sze ti szak ta nács adói há ló zat, amely fo lya ma tos mû kö dé se so rán szak mai se gít sé get nyújt a mé hé szek nek. A szak ta nács adó há ló zat fel épí té se: 1 fõ ve ze tõ szak ta nács adó (mun ká ját az OMME köz pon ti iro dá já ban vég zi) 19 fõ me gyei, il let ve + 1 fõ fõ vá ro si szak ta nács adó (mun ká ju kat a la ká -su kon, il let ve bé relt iro dá ban vég zik).

A há ló zat a gaz dál ko dó mé hé szek szá má ra fo lya ma to san nyújt tá jé koz ta tást a pi a ci vi szo nyok ról, a tá mo ga tá si le he tõ sé gek rõl, a mé hé szet ben al kal ma zott, il let ve al kal maz ha tó új tech no ló gi ák ról, a ván do rol ta tás, per ge tés és egyéb szak mai te vé keny sé gek ha té ko nyabb el lá tá sát tá mo ga tó in for má ci ók ról. A szak ta nács adó há ló zat se gít kép vi sel ni a gaz dál -ko dó mé hé szek ér de ke it a te vé keny sé gü ket fel ügye lõ ha tó sá gok nál, fe no ló gi ai meg fi gye lé sek kel, adat gyûj tés sel, és az ada tok köz lé sé vel hoz zá já rul egyes mé hé sze ti te vé keny sé gek ered mé nye sebb vég re haj tá sá hoz. A szak ta nács adók rend -sze re sen -szer vez nek ok ta tá so kat a mé hé -szek ré szé re.

A há ló zat ki ala kí tá sa je len tõs elõ re lé pés volt az egyes mé hész prob lé má i nak ke ze lé sé hez, in for má ció igé nyé nek ki elé -gí tés éhez.

A prog ram vál to zat lan for má ban tör té nõ fenn tar tá sa a 2007–2010. idõ szak ban in do kolt. A tá mo ga tás ked vez mé nye zett je az OM MEn ke resz tül az egyes szak ta nács adó, aki a tel je sí tés rõl ki adott iga zo lás sal tör té nõ pénz ügyi el szá mo lás -sal jut a tá mo ga tás hoz.

A tá mo ga tás össze ge: 440 000 euró/év 2. A var ro a tó zis el le ni vé de ke zés

2.1. Var roa dest ruc tor el le ni gyógy sze res vé de ke zés

Az in téz ke dés ben 2004–2007. idõ szak ban mint egy 10 000 mé hész vett részt. A mé hé sze ti nem ze ti prog ram ezen in téz ke dé se köz vet len se gít sé get a mé hé szek szá má ra, amely a szak ta nács adók ak tív se gít sé gé vel hoz zá já rul az ered mé -nyes mé hész ke dés hez.

A var roa atka el le ni kö te le zõ gyógy sze res vé de ke zés tá mo ga tá sa elõ se gí ti, hogy a mé hé szek ál tal ko ráb ban gyak ran hasz nált, el len õri zet len és ke vés sé ha té kony sze rek he lyett en ge dé lye zett gyógy szer ké szít mé nye ket hasz nál ja nak a var roa atka el le ni vé de ke zés ben. A tá mo ga tás alap ja az en ge dé lye zett ké szít mény és a ke ze lés ki egé szí té sé hez ad ha tó meg -ha tá ro zott cu kor be szer zé se, fel -hasz ná lá sa. A fer tõ zött ség tõl való tel jes men tes ség ugyan nem ér he tõ el, de a tá mo ga tás je len tõs mér ték ben elõ se gí ti a méh-egész ség ügyi hely zet ja vu lá sát.

A prog ram foly ta tá sa a 2007–2010. idõ szak ban in do kolt.

A tá mo ga tás össze ge: 2 050 000 euró/év 2.2. A vé de ke zés al ter na tív mód jai

A 2004–2007. idõ szak ban ki ala kí tott prog ram fo lya tá sát, tö ké le te sí té sét ter vez zük. Már egy re több mé hész ren del ke -zik, az or szág te rü le tét be há lóz va a hi gi é ni kus alj desz ká val, így részt vesz az adat szol gál ta tá si prog ram ban.

A prog ram ban részt ve võ mé hész tá mo gat va kap alj desz ká kat, és a tá mo ga tás fel té te le ként a mé hé sze ti sze zon ban (már ci us 1.–ok tó ber 31.) éven te négy al ka lom mal je len tést ad az at kák szá má ról, az al kal ma zott ke ze lé sek rõl stb.

E prog ram le he tõ vé te szi az atka fer tõ zött ség ha zai mo ni tor ing vizs gá la tát. A prog ra mot a szak ta nács adó há ló zat – ku -tatóintézet be vo ná sá val – bo nyo lít ja le.

A 2007–2010. idõ szak fõ cél ja a prog ram fenn tar tá sa és az adat szol gál ta tás, az adat fel dol go zás és köz zé té tel fejlesz tése. Így az or szá gos var ro a fer tõ zött ség szint jé rõl és a vé de ke zés so rán hasz nált ké szít mé nyek ha tás fo ká ról nap ra kész tá -jé koz ta tást kap nak a mé hé szek.

A tá mo ga tás össze ge: 120 000 euró/év 3. A ván dor lás éssze rû sí té se

3.1. Kap tá rak, mé hé sze ti fel sze re lé sek azo no sí tá sa

A méh egész ség ügyi nyo mon kö vet he tõ ség ér de ké ben, va la mint va gyon vé del mi szem pont ból in do kolt a mé hé sze tek, il let ve az ér té ke sebb mé hé sze ti fel sze re lé sek azo no sí tá sa és nyil ván tar tá sa. A tá mo ga tás cél ja az azo no sí tá si rend szer ki -ala kí tá sa, majd fenn tar tá sa, mû köd te té se. A 2004–2007. idõ szak ban a prog ram elvi -alap ja it le he tett le rak ni. A prog ram tel jes körû vég re haj tá sát a 2007–2010. idõ szak ban ter vez zük.

A tá mo ga tás össze ge: 80 000 euró/év 3.2. Be ru há zás új esz kö zök be

Mint egy ezer mé hész ju tott a 2004–2007. idõ szak ban kor sze rû esz köz höz a ván do rol ta tás fej lesz té se ér de ké ben.

A ván do rol ta tás hoz szük sé ges új esz kö zök be szer zé sé nek tá mo ga tá sa ré vén kor sze rûbb esz kö zök kel, gyor sab ban, egy sze rûb ben és ha té ko nyab ban zaj lik a ván do rol ta tás és az ah hoz kap cso ló dó mun ka fo lya ma tok.

Ha zánk ban ered mé nye sen mé hész ked ni, a biz tos meg él he tést biz to sí ta ni csak ván dor lás sal le het sé ges. Egy év ben akár 6–8 al ka lom mal kell moz gat ni a mé hé sze tet. Ez gyor san, ha té ko nyan, bal eset men te sen csak na gyobb be ru há zás sal tör tén het. E tá mo ga tás cél ja a 2007–2010. idõ szak ban ra ko dó és szál lí tó esz kö zök be szer zé se, va la mint a ván dor ta nyák ki ala kí tá sá hoz szük sé ges inf rast ruk t urá lis esz kö zök be szer zé se.

2007–2010. idõ szak ban a ko ráb bi idõ szak tá mo ga tás nak foly ta tá sát ter vez zük.

A tá mo ga tás össze ge: 350 000 euró/év

4. A méz fi zi kai-ké mi ai tu laj don sá ga i nak elem zé se

Elem zé sek költ sé ge i nek át vál la lá sa, la bo ra tó ri u mi esz közbe szer zés

Az OMME fo lya ma to san fi gye lem mel kí sé ri a ke res ke del mi for ga lom ban kap ha tó mé zek mi nõ sé gét, össze té te lét.

A kor sze rû vizs gá la tok ha zai el vég zé se ér de ké ben la bo ra tó ri um esz köz be szer zés, fej lesz tés is in do kolt. A be szer zé sek so rán le he tõ ség nyí lik Ma gya ro szá gon ed dig még el nem vég zett akk re di dált méz vizs gá la tok vég hez vi te lére. A vizsgá -lati ered mé nye ket az OMME meg je len te ti.

A tá mo ga tás össze ge: 200 000 euró/év 5. A méh csa lá dok szá má nak szin ten tar tá sa

A 2004–2007. idõ szak ban több mint ezer mé hész vett igény be méh ál lo má nyá nak pót lá sá hoz tá mo ga tást.

Ha zánk õs ho nos méh faj tá ja a kraj nai méh. Csak ha tó sá gi lag el len õr zött, re giszt rált méh te nyész tõ, anya ne ve lõ hoz hat for ga lom ba méh anyá kat. Anya ne ve lõ te lep rõl szár ma zó pár zott, pe té zõ anyák kal tör té nõ, il let ve e te le pek rõl szár ma zó egyéb ál lo mány pót lás tá mo gat ha tó.

A tá mo ga tás cél ja a méh ál lo mány szin ten tar tá sa pár zott és pár zat lan méh anyák kal, anya böl csõk kel. A mé hé szek az ál lo mány mind ál lat egész ség ügyi, mind ge ne ti kai szem pont ból tör té nõ cse ré jét a ha té kony mé hész ke dés alap ve tõ fel té -te lé nek -te kin tik.

Je len tõs ered mény ként köny vel het jük el, hogy to vább tisz tult és szé le se dett a kraj nai méh ál lo mány.

A prog ram fo lya ma tos fenn tar tá sa a 2007–2010. idõ szak ban in do kolt.

A tá mo ga tás össze ge: 200 000 euró

6. Mé hé szet tel és mé hé sze ti ter mé kek kel kap cso la tos al kal ma zott ku ta tás

El sõ sor ban a méz mi nõ ség ja ví tá sa cél já ból al kal ma zott ku ta tá si prog ram vég re haj tá sa, il let ve az ak tu á lis mé hé sze ti prob lé mák vizs gá la tát szol gá ló ku ta tás tá mo ga tá sa. A mé hé sze ti ter me lés biz ton sá gát elõ se gí tõ ku ta tá sok tá mo ga tá sa.

A méz for gal ma zás ban a mi nõ sé gi vizs gá la tok alap ján meg ál la pít ha tó, hogy új méz mi nõ sé gi prob lé mák je len tek meg a kis ke res ke de lem ben lévõ mé zek ese té ben. A vizs gá la tok olyan irá nyú fej lesz té sé re van szük ség, ame lyek alap ján a fo

A méz for gal ma zás ban a mi nõ sé gi vizs gá la tok alap ján meg ál la pít ha tó, hogy új méz mi nõ sé gi prob lé mák je len tek meg a kis ke res ke de lem ben lévõ mé zek ese té ben. A vizs gá la tok olyan irá nyú fej lesz té sé re van szük ség, ame lyek alap ján a fo