a magyar küldöttség részvételérõl az ENSZ Közgyûlés 66. ülésszakán
A Kormány1. jóváhagyja – a Melléklet szerint – az ENSZ Közgyûlés 66. ülésszakán részt vevõ magyar küldöttség tevékenységének irányelveit;
2. felhatalmazza a külügyminisztert, hogy az ENSZ Közgyûlés 66. ülésszakán részt vevõ magyar küldöttség vezetõjének és tagjainak megbízásáról elõterjesztést tegyen a Magyar Köztársaság elnökének.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet az 1306/2011. (IX. 2.) Korm. határozathoz
Irányelvek az ENSZ Közgyûlés 66. ülésszakán részt vevõ magyar küldöttség tevékenységéhez
Az ENSZ Közgyûlés 66. ülésszakán a magyar küldöttség a kormányprogram kül- és biztonságpolitikai céljaival és feladataival, valamint a magyar nemzeti érdekekkel és az Európai Unió közgyûlési prioritásaival összhangban, a közös euro-atlanti értékeket egyidejûleg érvényesítve tevékenykedjen.
A küldöttség az Egyesült Nemzetek Szervezete reformjával és mûködésével kapcsolatban
1. hangsúlyozza, hogy a Magyar Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetét tekinti a nemzetközi kapcsolatok alapvetõ és meghatározó multilaterális keretének a globalizáció összetett és ellentmondásos jelenségeinek kezelésére, továbbá a hagyományos, valamint a XXI. század újszerû biztonságpolitikai, humanitárius, emberi jogi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásainak megoldására;
2. tevékenységével – az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretei között – aktívan mûködjön közre az ENSZ reformfolyamatának keretében a 2005. évi szeptemberi Csúcstalálkozót követõen létrehozott új ENSZ szervek, a Békeépítõ Bizottság és az Emberi Jogi Tanács tevékenységének megerõsítésében;
3. kísérje figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibõvítésére és munkamódszereinek átalakítására vonatkozó javaslatok alakulását, a 2009 februárjában megkezdõdött kormányközi tárgyalások folyamatát és eredményeit;
jelezze, hogy a megújuló Biztonsági Tanácsnak meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erõviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind tekintettel kell lenni a hatékonyság követelményére is;
4. erõsítse meg, hogy a világszervezet menedzsmentjének reformja, a Közgyûlés revitalizációja, és az ENSZ környezetvédelmi rendszerének reformja tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a reformfolyamat elõreviteléhez; az ülésszak közgyûlési alelnökeinek egyikeként tegyen erõfeszítést a Közgyûlés revitalizációjának elõmozdítására, munkamódszereinek korszerûsítésére és hatékonyabbá tételére, valamint ellenõrzõ szerepének megerõsítésére;
5. erõsítse meg, hogy Magyarország támogatja az ENSZ fejlesztési rendszere reformjának továbbvitelét, amelyekkel lehetségessé válik majd az ENSZ fejlesztési feladatainak hatékonyabb ellátása;
6. hangsúlyozza, hogy fontos mérföldkõnek tekintjük a UN Women létrehozását a nõk jogainak és esélyegyenlõségének érvényre juttatása szempontjából mind az ENSZ keretein belül, mind globális és nemzeti szinten; jelezze, hogy a Végrehajtó Tanács tagjaként aktív szerepet vállalunk a nemek közötti egyenlõséget célzó átfogó stratégia kidolgozásában;
7. kísérje figyelemmel a 2005. évi Csúcstalálkozón, illetve az ennek nyomán megindult reformfolyamat keretében felvetett és jelenleg is formálódó olyan új elgondolások alakulását és támogatottságát, mint a védelmi felelõsség elve és az emberi biztonság kategóriája;
8. Az ENSZ finanszírozásának fenntarthatósága érdekében – összhangban az EU prioritásaival – igyekezzen napirenden tartani a jelenleg a tagdíjaknak az elmúlt idõszak világgazdasági változásait nem tükrözõ elosztását eredményezõ tagdíjskála felülvizsgálatának kérdését; ugyancsak törekedjen arra, hogy a világszervezetnek a 66. ülésszak során elfogadandó 2012–2013 idõszakra szóló költségvetése az ENSZ fõtitkár által meghirdetett, 3% kiadáscsökkentést tartalmazó takarékossági alapelvekhez illeszkedjen.
A küldöttség a béke és biztonság témakörében
9. az EU vonatkozó stratégiáival is összhangban aktívan vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a leszerelési és non-proliferációs rendszerek erõsítését célzó tevékenységében, különös tekintettel a Leszerelési Értekezlet (CD) revitalizálására vonatkozó erõfeszítésekre és az Átfogó Atomcsend Szerzõdés (CTBT) hatálybalépését szorgalmazó országok magas szintû ülésére,
10. a nukleáris biztonság fokozására irányuló erõfeszítések támogatásaként aktívan vegyen részt a Közgyûlés magas szintû szegmensének keretében megrendezendõ, a nukleáris biztonsággal foglalkozó magas szintû rendezvényen;
11. a terrorizmus elleni harc keretében járuljon hozzá a terrorizmus elleni normatív szabályozás megerõsítéséhez, így különösen az ENSZ terrorizmus ellenes globális stratégiája alkalmazásának elõmozdításához, valamint a nemzetközi terrorizmus tárgyában létrehozandó átfogó egyezmény tárgyalásának mielõbbi lezárásához;
12. emelje ki a nemzetközi válságok megelõzését szolgáló preventív diplomácia és a mediáció alkalmazásának szükségességét, illetve a válságrendezés terén a gyors, idõben történõ nemzetközi reagálás és jelenlét szükségességét, valamint támogassa a fõtitkárnak az ENSZ Titkárság illetékes részlegei megerõsítésére irányuló elképzeléseit;
13. uniós partnereinkkel együttmûködve szorgalmazza a konfliktus utáni válságkezelés és fejlesztés összefüggéseinek további vizsgálatát, a Békeépítési Bizottság ez irányú tevékenységének megerõsítését, valamint az Európai Unió és az ENSZ konfliktus utáni tevékenységének összehangolását;
14. vegyen részt az ENSZ békefenntartó tevékenysége felülvizsgálatával, annak hatékonyabbá tételével kapcsolatban megindult közös gondolkodásban, ide értve az ENSZ Titkárság békefenntartással foglalkozó részlegei megerõsítését, a békefenntartó missziók összetett mandátumának korszerûbb kialakítását, a kapacitásalapú megközelítést, a civil lakosság védelmét, illetve a békefenntartók robosztusabb fellépését célzó kezdeményezések támogatását, valamint a missziók pénzügyi, logisztikai és személyi feltételeinek tervezésével kapcsolatos kérdéseket is;
15. az EU közös kül- és biztonságpolitikai egyeztetõ mechanizmusában való részvétele során – nemzeti érdekeinkkel összhangban – járuljon hozzá a Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépése nyomán megváltozó közös európai külpolitika kohéziójának további erõsödéséhez, az Unió ENSZ-szervekben való megfelelõ képviseletének kialakításához, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai törekvések hatékony képviseletéhez és érvényesítéséhez;
16. folytassa aktív szerepvállalását a globális kihívások – nemzetközi terrorizmus, határokon átnyúló szervezett bûnözés, illegális kábítószer-kereskedelem, korrupció, pénzmosás, emberkereskedelem – elleni fellépés ügyében jelenleg kidolgozás alatt álló nemzetközi normák elfogadásában, és a már elfogadott nemzetközi egyezmények végrehajtásának elõsegítésében.
A jogállamiság területén
17. támogassa az ICJ és az ICC tevékenységét, valamint az ICTY és az ICTR tevékenységének sikeres befejezését, valamint uniós partnereinkkel együtt támogassa a jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten történõ meg valósítására irányuló törekvéseket, és ennek keretében a Titkárság Jogállamiság Önálló Osztálya mûködését.
A küldöttség az emberi jogok területén
18. európai és transzatlanti partnereinkkel szorosan együttmûködve segítse elõ az egyetemes értékeket jelentõ emberi jogok és alapvetõ szabadságjogok – ideértve a nemzeti kisebbségek jogait – nemzetközi védelmének erõsítését és ennek keretében támogassa az ENSZ emberi jogi mechanizmusainak megerõsítését, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanács, és az általa alkalmazott különleges mechanizmusok megerõsítésére, ideértve az ország-specifikus és tematikus mandátumokat is;
19. EU-s partnereinkkel együtt kezdeményezze a nemzetközi közösség hatékony és idõben történõ fellépését az emberi jogok megsértõivel szemben. Ezzel összefüggésben mutasson rá a korai elõrejelzés, a megelõzõ védelem és a helyszíni nemzetközi ellenõrzés fontosságára;
20. kezelje kiemelt prioritásként az EU és hasonlóan gondolkodó partnerei kezdeményezéseiben való részvételt és azok támogatását, különös tekintettel az egyes országok (pl. Mianmar/Burma, KNDK, Irán) emberi jogi helyzetével
foglalkozó, a fogyatékkal élõ gyermekek helyzetére, a kisebbségek jogaira és a vallásszabadságra vonatkozó határozatokra, valamint az emberi jogi oktatást a középpontba állító nyilatkozatra;
21. hangsúlyozza a humanitárius jog maradéktalan tiszteletben tartását a humanitárius segítségnyújtás terén, beleértve a segítségnyújtást végzõ nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és munkatársak helyszínre jutását, tevékenységük zavartalan biztosítását és a humanitárius tér biztonságának garantálását.
A fenntartható fejlõdés kérdéskörében
22. az Európai Unió tagországaival együtt, figyelembevéve a 2009-es koppenhágai klímacsúcs kimenetelét és a 2010-es cancúni megállapodások eredményeit is, a klímaváltozás és a fejlesztés, valamint a béke és biztonság kérdéseinek szoros összefüggését hangsúlyozva támogassa egy, a 2012 utáni idõszakra szóló kötelezõ erejû globális klímavédelmi megállapodás létrejöttét az ENSZ keretein belül;
23. A 2012. évi Rio+20 fenntartható fejlõdési konferencia kapcsán megrendezendõ különbözõ fórumokon szorgalmazza a fenntartható fejlõdés koncepciójának megfelelõ környezetbarát gazdaság (zöld gazdaság) megteremtését, valamint a fenntartható fejlõdés intézményes keretei megújításának fontosságát az EU prioritásokkal összhangban;
24. kapcsolódjon be azon párbeszédbe, mely olyan új, széles körû nemzetközi figyelemre számot tartó kérdések tekintetében bontakozott ki, mint a biodiverzitás megóvása, az élelmezésbiztonság, az élelmiszerárak emelkedése, az energiabiztonság és az üzemanyagárak emelkedése, valamint ezek összefüggései a fejlesztéssel és a szegénységcsökkentéssel;
25. aktívan vegyen részt a Közgyûlés általános vitájával párhuzamosan megrendezendõ, az elsivatagosodás, a talajdegradáció és a szárazság környezeti és társadalmi hatásait vizsgáló magas szintû rendezvényen.
A fejlesztés, szegénységcsökkentés és humanitárius segítségnyújtás témakörében
26. támogassa a Millenniumi Fejlesztési Célok 2015-ös határidõig történõ meg valósításának elõmozdítását, különös tekintettel a teljesítésben leginkább elmaradott országokra és használja fel az ENSZ Közgyûlés fórumait és a kapcsolódó rendezvényeket Magyarország nemzetközi fejlesztési politikájának bemutatására;
27. jelezze hazánk elkötelezettségét a HIV/AIDS, malária és más fertõzõ betegségek leküzdésére irányuló globális összefogás iránt; emelje ki, hogy Magyarország a szellemi és kutatási tõkéjével, kapacitásaival kész aktív szerepet vállalni az ezen betegségek elleni nemzetközi együttmûködésben;
28. hangsúlyozza, hogy a Magyar Köztársaság a nemzetközi fejlesztési együttmûködésben továbbra is hangsúlyos szerepet tulajdonít a mezõgazdasági szektornak, valamint az agrárkutatásoknak, és a Közgyûlés különbözõ fórumain népszerûsítse Magyarország eredményeit az agrárium területén;
29. emelje ki az EU fejlesztési minisztereinek széles körû támogatását elnyerõ, a víznek a nemzetközi fejlesztésben betöltött szerepét elemzõ, magyar elnökségi dokumentum fõbb következtetéseit és hangsúlyozza, hogy Magyarország bilaterális és multilaterális fejlesztési együttmûködési programjaiban továbbra is kész vízgazdálkodási, vízvédelmi tapasztalataink megosztására;
30. aktívan kapcsolódjon be a Közgyûlés magas szintû szegmensének keretében megrendezésre kerülõ, a nem fertõzõ betegségek megelõzésérõl szóló magas szintû rendezvény munkájába, felhívva a figyelmet arra, hogy ezen betegségek az elöregedéshez kapcsolódó demográfiai jelenségekkel összefüggésben, egyre komolyabb társadalmi kihívásokat jelentenek;
31. az oktatási és tudományos kérdések vonatkozásában hangsúlyozza Magyarország évtizedes együttmûködési tapasztalatait a fejlõdõ országokkal, bilaterális találkozók során egyeztessen a partner tagállamokkal a további lehetõségekkel kapcsolatban, és népszerûsítse az idén novemberben ötödik alkalommal sorra kerülõ Budapesti Tudományos Világfórumot;
32. aktívan vegyen részt az ENSZ fórumain a gazdasági és pénzügyi válság szegénységcsökkentésre és fejlesztésre gyakorolt hatásainak feltárásában, az esetleges negatív hatások kezelésére és kiküszöbölésére irányuló megoldási javaslatok kidolgozásában;
33. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi fejlesztési együttmûködés meglevõ intézményeit és mechanizmusait megfelelõnek tartjuk az új kihívások kezeléséhez, azonban érdekeltek vagyunk hatékonyságuk és koordinált mûködésük további javításában, illetve esetleges reformjukban;
34. az európai humanitárius konszenzus végrehajtásával összhangban hangsúlyozza a humanitárius válaszadási képességek és kapacitások, továbbá a globális és helyi koordináció hatékonyságának növelését, különösen a megnövekedett számú és hatású katasztrófahelyzetek esetén, kiemelve a megelõzés, a korai elõrejelzés és a katasztrófakockázat-csökkentés jelentõségét.
A Magyar Köztársaság jelöléseivel kapcsolatban
35. használja fel az ENSZ Közgyûlés fórumait, valamint a Közgyûlés margóján létrejövõ két- és többoldalú magas szintû találkozókat Magyarország ENSZ szervekbe benyújtott jelölései támogatottságának felmérésére és növelésére, valamint egyes ENSZ szervezetek, intézmények vezetõi posztjaira benyújtott magyar jelölések sikerének elõmozdítására;
36. tekintse prioritásnak a Magyar Köztársaságnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó helyére a 2012–2013-as idõszakra szóló jelölése népszerûsítését, új támogatók megszerzését; ennek érdekében minden alkalmas fórumon folyamatos és intenzív lobbi-tevékenységet végezzen a lehetõ legmagasabb szinten egészen a szavazás napjáig;
37. használja fel a közgyûlési fórumokat kétoldalú kapcsolataink erõsítésére az ENSZ tagállamaival, különös tekintettel az afrikai, karibi és latin-amerikai, valamint a csendes-óceáni térség államaira, ezzel is támogatva a magyar nem állandó BT-tagságért folyó kampányt.