A Magyar Honvédség egészségügyi főnökének 3/2020. (HK 8.) MH EÜF szakutasítása
a Magyar Honvédség válságkezelő és béketámogató műveleteiben részt vevő állományt érintő missziós krízis megelőzésével, észlelésével és kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtására
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésről szóló 2011. évi CXIII. törvény 52. § (1) bekezdése, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése alapján kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség válságkezelő és béketámogató műveleteiben részt vevő állományt érintő missziós krízis megelőzésével, észlelésével és kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtására az alábbi szakutasítást adom ki.
1. Az intézkedés hatálya kiterjed a Magyar Honvédség Parancsnokságra (továbbiakban MHP) és mindazon katonai szervezetekre, melyek az MHP válságkezelő és béketámogató műveleteiben, a műveletekben szolgáló személyi állomány kiválasztásában, azok felkészítésében részt vesznek, illetve együttműködnek.
2. Jelen intézkedés célja, csökkenteni az MHP válságkezelő és béketámogató műveleteiben szolgálatot teljesítő személyi állományt érintő fizikai, fiziológiás és kumulatív stressz hatásait, valamint az egyéni és a csoportos krízishelyzetek kockázati tényezőit.
3. Feladatok az állomány kiválasztása során:
a) Válságkezelő és béketámogató műveletekben (a továbbiakban: misszió) különböző szintű parancsnoki, illetve vezetői beosztásokba mind szakmai szempontokat, mind személyiségjegyeket figyelembe véve a legtapasztaltabb, legrátermettebb és legalkalmasabb katonák kerüljenek kiválasztásra, akik megfelelnek az Ált/23 MH Szolgálati Szabályzatban foglalt, a különböző szintű parancsnokokkal szemben támasztott követelményeknek.
b) A missziókba tervezett egyéni beosztásúak és a kontingensek állományának kiválasztása során fontos szempont az egyéni, és csoportos krízis- és konfliktushelyzetek kezeléséhez szükséges kompetenciák megléte, azok alkalmazási képessége.
c) A missziók parancsnoki, illetve vezetői beosztásokba tervezett állományáról minden esetben a missziós feladatra történő alkalmasságról „Parancsnoki feljegyzést” kell készíteni a közvetlen parancsnok, vagy szolgálati elöljáró által, aminek tartalmaznia kell azokat a releváns szakmai és személyes kompetenciákat érintő szempontokat, amelyek szükségesek a beosztás ellátásához, illetve tartalmaznia kell a feljegyzést készítő személy javaslatát a jelölt tervezett beosztásra való alkalmasságáról.
d) Kiemelt figyelmet kell fordítani a parancsnoki feljegyzés személyre szabottan történő elkészítésére, különös tekintettel a személyi állomány viselkedésbeli jellemzőinek, társas közegben való viselkedésének és parancsnoki attitűdjének pontos, tényszerű leírására. Kerülni kell a sablonos, sematikus, mindenkire egyforma jellemzések elkészítését, ezáltal segítve a minősítést meghozó szakállomány döntésének objektivitását.
e) A „Parancsnoki feljegyzést” legkésőbb a csapatpszichológussal történő konzultáció előtt el kell készíteni, és meg kell küldeni a konzultációt végző pszichológusnak, illetve az MHP Hadműveleti Csoportfőnökség Nemzetközi Műveletek Főnökség (a továbbiakban: MHP HDMCSF NMF) adott missziókért felelős iránytisztje részére.
f) A missziós beosztásra jelentkező személynek legalább egy alkalommal részt kell vennie az állományilletékes katonai szervezet csapatpszichológusánál egyéni konzultáción, amelyről a csapatpszichológus feljegyzést készít. Parancsnoki, illetve vezetői beosztásokra jelölt állomány esetében a pszichológusi javaslat a parancsnoki feljegyzéshez csatolva kerül megküldésre a kiválasztást végző bizottság részére.
A csapatpszichológusi feljegyzés nem lehet régebbi a missziós felkészítés megkezdésének napjától számított 3 hónapnál.
4. Feladatok az állomány missziós felkészítése során.
a) A parancsnoki, valamint a vezetői állományt a missziós felkészítés megkezdése előtt ki kell jelölni, és biztosítani kell, hogy a missziós felkészítés I. fázis 3. ütemétől együtt legyen az állománnyal. Ez idő alatt törekedni kell a kölcsönös bizalom kiépítésére.
b) A missziós felkészítések során az egészségügyi kiképzési ágon belül a „Pszichológiai tréning” foglalkozások alkalmával kiemelt hangsúlyt kell fektetni a stressz egyéni kezelésével kapcsolatos technikák megismertetésére, valamint a stressz által okozott esetleges pszichés elváltozások felismerésének elméleti és gyakorlati oktatására. A familiáris krízisek megelőzése céljából a felkészítés során a misszió pár- és családi életre gyakorolt hatásainak megismertetése, valamint esetleges negatív hatásainak kezelésével kapcsolatos ismeretek és gyakorlati technikák átadása kiemelt jelentőségű.
c) A missziókban előforduló krízishelyzetek tapasztalatait a pszichológiai felkészítés tervébe be kell építeni, különös tekintettel a krízis jeleinek észlelésére, azokra adott reakciókra, az állománnyal való kommunikációra, a pihentetésére és a pszichológiai érzékenyítés fontosságára.
d) A pszichológiai felkészítést úgy kell megszervezni, hogy azon a teljes felkészülő állomány a pszichológiai felkészítés teljes időtartamában jelen legyen. A missziós tapasztalattal nem rendelkező vagy missziós pszichológiai felkészítésen korábban részt nem vett állománynak két napos felkészítésen kell részt vennie, míg a többiek számára egy napos foglalkozások keretében kerül végrehajtásra a pszichológiai felkészítés.
e) A parancsnoki állomány részére történő krízis intervenciós képzés (egy alkalom, 2×45 perc) biztosítja a konzultációs lehetőséget, a korábbi tapasztalatok feldolgozását és a rendkívüli események esetén lehetséges és kötelező teendők áttekintését.
f) A katonai szolgálat során előforduló stressz reakciók, valamint a krízishelyzetek jeleinek korai felismeréséhez az állomány számára kiemelten fontos, így az arra való felkészítés kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a felkészítés folyamatában. Az állomány érzékenyítésére, a kommunikáció fontosságának oktatására, a társas támasz szerepére, a közvetlen észlelés teendőire kiemelt figyelmet kell fordítani.
g) A krízis jellemzőinek megértését, viselkedéses jeleinek felismerését biztosító krízisintervenciós elméleti képzés kerüljön végrehajtásra a kontingens vezető beosztású állománya részére szakasz altiszti szintig bezárólag, az összevont missziós felkészítés helyszínén.
5. Feladatok telepített pszichológussal rendelkezőn missziók esetében:
a) A pszichológus feladata, hogy aktívan jelen legyen a kontingens életében, mely hozzájárul a bizalom kialakításához, fenntartásához.
b) A pszichológus építse a krízis multiplikátor hálózatot, a közösségek kulcs személyei részvételével. Részükre már honi területen a felkészülés időszakában, valamint a műveleti területre történő telepítést követően tartson felkészítést a krízisek felismerése, kezelése témakörben.
c) A műveleti területen végrehajtandó kiképzési foglalkozások keretén belül 2 alkalommal, lehetőség szerint a misszió 2. és 4. hónapjában a teljes állomány bevonásával kiscsoportos, minimum 60 perces pszichológiai foglalkozások kerüljenek végrehajtásra, melynek célja strukturált keretek között az állományt foglalkoztató problémák feltérképezése, egyben ventillációs lehetőség biztosítása.
d) A misszióban szolgálatot teljesítő pszichológus aktív jelenlét formájában törekedjen a vezető és beosztott állománnyal olyan bizalmi kapcsolat kialakítására, mely elősegíti és biztosítja az egyéni vagy csoportos formájú pszichológiai beavatkozás esetén az állomány megfelelő együttműködését.
e) A pszichológus törekedjen a misszióban szolgálatot teljesítő állományt foglalkoztató kérdések és problémák minél teljesebb megismerésére, a katonák hangulatának és moráljának monitorozására, melyről a szakmai tevékenységre vonatkozó titoktartási elvek figyelembevételével szükséges mértékben tájékoztassa a kontingens vezető és parancsnoki állományát.
f) A pszichológus biztosítsa az egyéni tanácsadás, mentálhigiénés gondozás lehetőségét, ezzel hozzájárulva a kontingens személyi állomány mentális egészségének és jóllétének fenntartásához, az esetleges egyéni krízis vagy krízisközeli állapotok kialakulásának megelőzéséhez.
g) A pszichológus az állomány igénye esetén biztosítson tematikus vagy pszichoedukációs jellegű előadásokat, illetve interaktív kiscsoportos foglalkozásokat.
h) A kontingens vezető beosztású állománya részére szakasz altiszti szintig kerüljön végrehajtásra legalább 45 perces időtartamban szinten tartó krízisintervenció foglalkozás a misszió időtartama alatt két alkalommal a lehetőség szerint a misszió 2. és 5. hónapjában.
i) Amennyiben a parancsnoki állomány valamely katonáján krízis jeleit észleli, köteles azonnal szolgálati úton jelenteni a kontingens parancsnok és egészségügyi szolgálat felé, aki saját jelentési rendszerén ezt továbbítja az MH Egészségügyi főnök (a továbbiakban: MH EÜF) részére.
j) A kontingens személyi állományáról készült elektronikus parancsnoki feljegyzéseket, értékelő lapokat át kell adni és a misszió egészségügyi központjában kell tárolni.
k) A pszichológus által kötelezően vezetendő forgalmi naplót, az adott misszió ügyviteli rendszerében kell nyilvántartásba venni, és tárolni.
l) A műveleti területen történő potenciálisan traumatizáló hatású, vagy krízis állapotot indukáló komolyabb személyi sérüléssel, megbetegedéssel, vagy halállal járó incidensek, kritikus események esetén a pszichológus egyéni és csoportos krízisintervenciós beavatkozást (pszichológiai debriefing) és után követést hajtson végre a Magyar Honvédség Katonapszichológiai Protokollban foglaltak alapján.
m) A pszichológus a „Csapatpszichológiai Szolgálat kialakításával és működési rendjével összefüggő egyes feladatokról” szóló 89/2010. (X. 22.) HM utasítás 7. § (4) bekezdésének c) pontja alapján havi gyakorisággal írásban jelentést küld szakmai tevékenységéről a csapatpszichológiai referensi feladatkört ellátó felé.
6. Feladatok telepített pszichológussal nem rendelkező missziók esetében:
a) Telepített pszichológussal nem rendelkező kontingensek esetében a külszolgálatot teljesítő állomány igénye alapján pszichológus szakember, vagy a feladat függvényében, csoport időszakos jelenlétét kell biztosítani egy váltás során maximum két alkalommal, alkalmanként 5–7 napos időtartamban. Az időszakos jelenlét lehetővé teszi az állomány állapotának felmérését, egyéni és csoportos formában ventillációs lehetőség és tanácsadás biztosítását, illetve javaslatok megfogalmazását a parancsnoki állomány és kontingens vezetése részére.
b) Amennyiben az időszakos jelenlétet a kontingensnél bekövetkezett kritikus esemény (súlyos baleset, betegség, haláleset stb.) teszi szükségessé, a kiutazó pszichológusok a kontingens vezetésével, illetve egészségügyi szakszemélyzetével egyeztetve egyéni és csoportos krízisintervenciós beavatkozást hajtanak végre, melynek eredményéről, illetve a további szükséges lépésekkel kapcsolatban a kontingens vezetése, illetve az MH egészségügyi főnöke felé, a hazaérkezést követő öt napon belül írásbeli jelentést tesznek.
c) Az állomány részére meghatározott idősávokban, vagy előre egyeztetett időpontokban, a szolgálati elfoglaltsághoz igazítva biztosítani kell az online felületen keresztül történő egyéni pszichológiai konzultáció és tanácsadás lehetőségét. Az online tanácsadás működtetésért az MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Pszichológiai és Egészségmagatartási Intézet Pszichológiai Osztály (MH EK VEIG PEI PO) a felelős, működtetésébe az MH főpszichológus koordinálása alapján az MHP alárendelt katonai szervezetek pszichológusai is bevonásra kerülhetnek.
d) Amennyiben a parancsnoki állomány valamely katonáján krízis jeleit észleli, köteles azonnal szolgálati úton jelenteni a kontingens parancsnok és az egészségügyi szolgálat felé, aki saját jelentési rendszerén ezt továbbítja az MH EÜF részére.
e) Az adott kontingens személyi állományáról készült elektronikus parancsnoki feljegyzéseket és az értékelő lapokat át kell adni és a misszió egészségügyi központjában kell tárolni.
7. Feladatok az állomány műveleti területről történő hazacsoportosítását követően:
a) A külszolgálatról hazaérkező állomány részére a Magyar Honvédség Katonapszichológiai Protokollban meghatározott tematika alapján visszaillesztési tréning kerül végrehajtásra az MH EK VEIG PEI PO munkatársai, illetve szükség esetén az MH főpszichológus koordinálása alapján az MHP alárendelt katonai szervezetek pszichológusainak bevonásával.
b) Az afganisztáni és iraki műveleti területről hazatérő állománynak három alkalommal, azaz 3×10 órában, míg a más műveleti területekről visszaérkező állomány esetében 1 alkalommal, 1×10 órában kerül végrehajtásra a visszaillesztés.
c) A tréning helyszínének és időpontjának megszervezése a kiküldő szervezet feladata.
d) A visszaillesztő tréningeket az MH EK pszichológusainak szakmai irányításával kell végrehajtani.
8. Jelen szakutasítás az aláírás napján lép hatályba.*
Dr. Kopcsó István orvos dandártábornok s. k.,
egészségügyi főnök
* A szakutasítás aláírásának napja 2020. július 8.
Magyar Honvédség Parancsnoksága Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség csoportfőnökének 1/2020. (HK 8.) MHP IICSF szakutasítása
a papírfelhasználás korlátozása érdekében az iratok elektronikus levelező rendszeren való továbbításáról*
* A szakutasítást az érintettek külön kapják meg.
Magyar Honvédség Parancsnoksága Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnökének 1/2020. (HK 8.) MHP KIKCSF szakutasítása
a korábban végrehajtott alapkiképzések megfeleltetésének szabályozásáról**
** A szakutasítást az érintettek külön kapják meg.