• Nem Talált Eredményt

A ’ magán hangzók után örömest ki

In document KÉRDÉSEIRE. JUTALOM FELELETEK (Pldal 25-35)

rúgja az i- t , Τίοημα χ^εττον ,ncm ποίημα ν,ςεισ- σο» ; ellenben néha hátúi tó id , mint vwt f

»T001.

4. Néha egész szó-tagot is ki-felejt «ara»»

εστωσαν helyett.

A ’ D orisi rövidítés' p éld áji:

1. Hosszúk helyett rövideket szeret, *1, 00, a helyett «; άλιυν άμεςαν, M*cr«V, nem ήλιον , ήμεςαν , NWft)*.

2. £i helyett >7 , sőt néha tsak ε; «fyv,;

$ςαμψ , λαβήν, nem ι£ειν, $(>αμειν , λάβει)/, süt néha tsak λαβεν, δςαμεν.

5. Az articulujt az ot és < helyett vélek öszve - r a g a sztja , ο'εξ íg y ώξ, o'< ατιολοι így ί*77θλθί.

A/. Atti- haibiil.

.* Dorisi huh

V I k

/\. Az articulust öszve-köti a’ praepositio- val, χαττα», x«r<* tu» helyett,

A’ toldásokon és rövidítéseken kivül vagy­

nak még némelly magános jelei is a’ Dinle- cíwjoknak, mellyek azokra a* közönséges béllyegekre nem tartoznak, vagy velek ellen­

keznek is; de többnyire betű - tserélésekbül

r e t i , és teszi e, y , o h elyett; néha υ-t < he- I j e t t , de viszont «-t £ h elyett; és ezt azért is méltó m e g je g y z e m , h o gy fíerndot, ezzel a’ dialectussal tsinált a' Scytha Estien-b ű i, vagy már akkor el-görögösödött ffr/^-bül ma- gyarossahb hangú ιςτιη-1 , a’ mi most nálunk Isten.

Az A ttik a i nem szereti az q-et, néha τ vagy ς , sőt £ betűt is tesz helyette; az £ he­

lyett is sokszor u-t, és ι-t. Fő tulajdona el­

len néha tóldja a’ szót τ - v e l, mint πόλις he­

lyett 7T7ολις, αος helyett £ως, nominativusc tesz genitivus helyett, és accusativust dativus h e ly e tt; de a’ mi már inkább az öszve rakás­

ra tartozna. ' >

A ’ Dorisi a helyett ω- t , «y, £, fl, σ betűk helyett és ezt igen szereti, néha kettőzte- ti is ξ k e ly e tt, mint μαζα h e l y e t t ú g y a’ με köz toldalékkal is él fő szokása ellen;

βηναι helyett βημεναι: a’ szeretett «-jut £, és o helyett is b e t e s z i , sót néha szükségtelenül is be-szurja , mint ναυται helyett ναυαται; né­

ha ς -et λ h elyett, φαυςος φαύλος helyett.

Az AeoUai a’ hegyezéseket el-tserélgeti;

vastag lehelléssel nem é l , » helyett «-t tesz, f / helyett J?-t; μ μ helyett ππ, ομματα helyett οππατα; χατ« helyett μ-ετα%, néha természeti el­

len rövidít i s , mint πατξος νι«τ£ζ>ος helyett, és ΰββαλλαν, έηοβαλλεηι helyett; szereti az σσ-et is ellenkezőleg mint az A ttik a i, és él vele ff 7r , 7rr h e ly e tt, ίσσος νισσ«, nem ln- πος , νίπτω.

E z e k , reményiem, elég példák a'majd kö­

vetkező hasonlításokra.

az Λ tt ikai­

nak

a’ Dorisi- nak

az Aeoliai nak

ι ό

Asiai idio-ti smussai Attikának.

$. 12.

A ’ tsinosodásra vágyás okozta e ? va g y a' régi eredetre való vissza-emlékezés, é s a z ö s - törzsökös idiotism usoknak, nemzeti köz szól lás formának a ’ tsinosodással is fel-eleveníté- se ? de a’ dolog igaz : h o gy vagynak némelly öszve-szövésre , Syntaxisra , tartozó szó - já ­ rásai A ttika nak , mellyek tsak néki tulajdoni, de bizonyos belső A sia i származást mutat­

n a k ; mint mikor egyik tagjából a’ mondás­

nak el-akarja értetni a’ m á s ik a t; a’ mit υ anantapodotonnak nevez. A’ Magyarnál nints neve ; de él vele figyelmetlenül is ; (Jót akar­

tam vele tenni, doha néki nem tetszett; elhal­

hatja a’ k ö v etkezést: E’ kérdésre : K i lakik i t t ? ezt felelik Zala bán : ha nem tudom ; h o­

zok reá másutt több példát) A z O Testamen- tomi írásokban nagyon gyakor az illyen. Él gyakran az «ττι, ειαι igéknek is elhagyogatá- sáv a l, mint a* Magyar közön ségesen , ez de­

rék katona, ez tudós ember (van nélkül), Su- perlativust tsinál ú g y , h o gy a’ positivust neki tulajdonítja magának - αξςητα αςςητων ·. mint a’

Zsidó idiotismus tartja , és a’ M agyar is tse- l e k s z i , királyok' királyja, szépek' szépe ; néha infinitivus sál teszi-ki az indicativusi . mint a’

Magyar is , találni ollyan embert, nem látni sen­

kit is. A’ tagadó kis szókat szereti k é tsze ­ re z n i, *x εσπν »ofV $uvov ώδ ειπεν έπος; mint Cicero is szerette az illyen Atticism ust deák­

b a n ; nálunk pedig a’ Tisza-melléki kerület­

nek szava-járása , ’s már ragad más vidékekre 19, nem váltam soha sem ; nem láttam egyet sem. Az attikai nominativus genitivus helyett,

ollyan

ollyan mint a’ Magyarnál Dativus helyett, Isten' embere , Ember' fija\ tsak hogy mi apó- strophiiálni szoktuk.

Jegyz : Azt mondám h ogy ös-törzsökös idiotismusnak fel-elevenítése volt ez A ttiká­

ban, és valamelly belső A sia i származást mu­

tat , ’s ezt ne vegye senki paradoxumnak. Ha bár homályosak is a’ Kaukázusi, annál inkább Armeniai költözködésről szólló hagyományok;

de a’ Pelasgok' régi szállítványait, A khojai majorjait, v. megyerjeit, (hátha a’ Megara szó is onnan lett) Deukalion' Phthiotisi Ki ­ rályságát , Athenai lakását, nehéz volna el­

tagadni. Ő elébbi volt Kadmusná l , és a’

Kadmus szállítványja okozhatta azokat a’ ki­

költözéseket, Megara' táj járói Scythidba , a*

mellyekbül eredtek a’ Herodot' Graeco - Scy- tháji , L. 4. c. 108. a’ kikhez hasonlókká teszi ö a* Gelonokat is ugyan ott c. 17. Ollyan volt Heraklea is, a’ Taurica Kbersonesus’ , most Pre- copi Tatár s ziget órúhan , a’ mellynek A rri- ánnál épen άηοιχος a" neve; az Apol­

lonius Scholiastesse pedig ««» βοιω-των mondja. Ezeknek hát közösülések nem veszhetett-el a’ tsinosodni szerető A ttikaiak·

kai ; fenn maradt az, akár a’ gyakor utazá­

s o k , akár a’ kereskedés által, melly a' tsi- nosodásra törekedő Nemzeteknek mindenik kedves foglalatossága ; sőt az öszve-házaso- dások által is : úgy hogy ezek a' régi A siai idiotizm usok, mellyeket a’ Pelasgok, va gy Pelagonusok el-vittek az Éjszakiabb Scythák k ö z é , a z o k t ú l ismét alá vissza szivárgottak A ttik á b a , és ők azt szó-járásokká tették; de nem mint i degent, hanem mint régi

ös-tör-zsö k ö st; ’s értették azokat a* több Dialectu- sok is ; de sem ök velek nem éltek , sem az egész Nemzetnél közönséges szó járássá nem v á l t a k , hanem tsak a’ leg-tsinossabb nyelvük­

nél maradtak.

§. i5.

Jóllehet én ezen G ö rö g Dialectusokat nem ú gy adtam elő mint követni v a ló k a t, hanem tsak mint példákat a r r a , miilyen tör- vényjei lehetnek a’ Dialectusobnab a’ közön­

séges szó-járástúl való el-távozásban, a’ nél«

kül, h o gy az el távozás a’ gyökeres Etymolo- g iá t rontsa ? de még is sokat találunk D ia- lecturinkban, a’ mi épen ú gy tö rté n ik , mint történt a’ Görögben; tsak -h o gy nálunk g y a k ­ ran a’ durvább D ialectusú vidékek élnek ol- lyan hangokkal és betü-tserélésekkel, a’ mil- lyenekkel a’ Görög tsinossabbak. — Jele , h o gy nem mind Euphonia az , a’ mit a’ fény­

űzés azzá tsin ált, hanem neki is tsak az a ’ rút többnyire a’ mi szokatlan. Attikában szok­

tak ε helyett <-t tenni, ö($£ helyett o'J/; ’s ez o L lyan hang-változtatás, mint mikor a’ M agyar vere t bélé lielyett vérit bélit mond : A ttika két vocalis közül sokszor el h ag y ja az egyik et ; ig y tesz a' Magyar is , és nem a’ tsinossabb D ia lectusban, mikor miért helyett mért-et mond ’s néha ír i s : A ttika szerette az i-nek ki-h agyogatását a’ szóból, ποημα, ποίημα, helyett;

illyen nálunk az északr éjszak h e ly e tt; ’s nem i llyen Atticismus e a’ Somogybán loam lovam h elyett? (mert nálunk a’ v igen sokszor tesz ollyan s zo lg á la to t, mint a' j ) sőt van m ég fül-sértöbb ki-hagyás is a’ G öt tejben , fiá éi f

az van

eu-f

ihonia e l­

én a’ mi szokatlan.

is fel-tserélte <?-el az a -1, λ<ος ν«ος, λαο$ ναός helyett. Melius Péter is mondta Debretzenben ez előtt harmadfél századdal mié/, /«?><?/he­

l y e t t ; A ttika üszve-vonta ezt το lypupa, így τννδυμα; azt tesszük m i- is , mikor sz in t-a n ­ nyit mondunk szinte annyi h e ly e t t ; sőt a’ Gö- tsej nintsek-et nintsenek h elyett; adván tud­

tunkra , h o gy az az en felesleg való epenthe­ ben forintoba partonak; mivel forin tba, partnak három consonanst rakna öszve. Junia szereti

20

aluli ü lt nem f i r ó l , aláírói*, Jonia η vei tee- réli aá a-1 θύζψ θυξ>αν h el ye tt ; í gy a’ magyar Görnör tájján tovébb; egész túl a’ Dunán odébb.

Süt Erdélyben hezzá hozzá helyett. Ellenben a’ Dorisiak szeretik az α-t >7 h el ye tt ,

<?a.v ; illyen nálunk az a ránt és eránt : vet­

ték ok az u-t co helyett is , MW«v , illyen Erdély ben az állapot állapot helyett, és némelly an végezetek on helyett; mint ketten ültünk lo­

ván, de én nagyobban·, úú val is élt Daris n helyet t , Μωσασ M»a«<r; m i n t a ’ kik nálunk túnálnak , nem tanúinak , igy alól alul'. Amott

$r\v tosit helyett ollyan mint nálunk feledem, és felejtem : ellenben rövidítő tulajdonsága ellen gyakran él Doris fis köz t ol dalékkal, fiyjfxsvcii} βψαι helyett; illyen Dorismus ná­

lunk az irtanak, vertenek ; akkor p e d i g , akko­

ronhoz, ollyan mint Dorisban άλλο άλλοrt- hez. Az A eoliai Dialectus tserélgctte a' kie­

gyezéseket a’ közönséges szó-járás ellen ; igy tesz a’ Tisza-mellékének felső része némelly szókkal; vissza, kenycr , kerek. Amazok nem éltek a’ vastag lehelléssel ; melly annyi mint a ’ mi h betűnk; í gy a’ Götsejben nem tsak a’

köz nép , hanem olvasott és író emberek is mondják iszen , jóba : amazok gyakran <w-val éltek u helyett; illyen Aeolismus a’ mi tsíno- sabb nyelvű vidékünkben a’ kárból, kártól;

holott még Melius Péternél találhatni tanáts- jcibúl, küsiikla , zyükér , é lű , ( é l ő ) ; va ló , h ogy van futásonk i s ; adónk, rajtonh Doris- mus. Szerették azok «-t az « helyett is , mint Erd ély, hajdan , majdan , rogyng : Amazok gyakran xjcr«-t mondtak fiSToc helyett, ollyan

formán mint Dettreozenben mondják jer ná­ nyelvnek vagynak Dialectussai-. most hát azt kell elö-adnom mellyek a z o k ? és a’ melly szó ejtések Grammatikai értelemben o l ly an ok, meg különböztetnem az Etymologia' törvény­

iéivel öszve nem férhetöktül; ’s n\ég azok­

tól i s , a’ mellyek a’ tös-gyökeres nemzeti idio- tismustxú el-ütnck azöszve-tételekben , ’s nints is bizonyos tartományjok : ellenben figyel-

22

de nem egészen ú g y , mint a’ Polgári kerü­

letek; mert a’ Dunai szó ejtés bele-vág a’ Ti­

szán innen valóba i s, alul szinte S zeg ed -ig ; fellyül pedig a’ T ót nyelvel elegyes Várme­

gyék valamennyire másítják a’ formáját:

azonban osztályos névvel egyiket Dunainak , másikat Tiszainak nevezhetem; e’hez értvén Erdélyt is; mert noha a ’ H egy-allja, némally betű - ejtésekben különbőz a’ T isz a itá l, és Erdélyben is a’ Székelység némelly consonan- eobban vastagabb a’ t öbbi né l ; de az illyen tsekélly különbségek, a’ két io osztályban nagy másítástnem tesznek; valamint az sem;

hogy a* Dunainak némelly kissebb vidékjeiben , a ’ hegyezette-vel personalis infinitivus&a\,’s más illyesekkel való él és, az Erdélyi szó-ejtéssel atyafiságot mutat.

§. 16.

K i - t e s z e m hát először mind a’ Tiszai l ágyabbnak, mind a’ keményebb Dunainak uralkodó béllyegeit áltáljában; azután a ’ kis­

sebb vidékeknek némelly különösségeit, mel- lyek néha egyikből a’ másikba bele-vágnak, azonban a’ fő béllyegekben a’ magok’ egész- szével meg-egyeznek. A ’ Dunainak Fő bél- lyege a’ kemény / consonans, és ö vocalis k ö ­ zép e helyett, (’s n é h a , de ritkábban az m, melly a’ lágyabb nyelvünknél z-nek hangzik) a’ Tiszainak ellenben az l-bez. ragasztott l á ­ gyító y és közép e helyett is hegyezetlen c.

Ez a’ két szembe-tünö tehát olly fő különb­

ség a ’ kettő közöt t, mint volt a’ Görög A t ­ tikai és Dorisi egy r é szr ől , más részről pe­

di g a’ Joniai és Aeoliai Dialectusok között a*

D un a i cs T i s z a i

a ’ líét nag y D ia le c tu s- so hnak fö b é l ly e g e i.

23

In document KÉRDÉSEIRE. JUTALOM FELELETEK (Pldal 25-35)