A régi m olekuláris hipotézis, am int nem ism ert el a vegyi ato m o k n ál k iseb b részecsk ék et, illetve stru k tú rát az atom on belül, é p p ú g y nem ism erte az an y a g sz erk ezetén ek a m ole
k u lák n ál nagy o b b eg ységeit sem . P ed ig v a n n a k az a n y a g n a k oly állapotai, m elyek n em értelm ezh ető k m ásk ép , m intha feltesszük, hogy a m olekulák további m a g a sa b b re n d ü cso p o rto k a t k é p e z n e k bennük, m elyek m integy átm en eti ala k o k a m o lek u lák m ikrokozm osza és az érzékelhető an y a g m ak ro k o zm o sza között. T e r m é szetesen ez nem úgy érten d ő , hogy a régi felfogás eg y á lta lá n nem b eszélt a m o lek u lák közt h ató erők
ről. S őt az ú jab b felfogásnak is m eg v o ltak a csirái a kristályok ú g y n ev ezett térrács (R au m g itter) elméleté
ben, m ely szerin t a k ristá ly b a n a m olek u lák először k iseb b eg y ség ek k é, k ristály elem ek k é csoportosulnak úgy, h o g y több m o lek u la egy szab ály o s test, kocka,
Folyékony kristályok.
te traéd er, o k ta é d e r csú csaib an h ely ezk ed ik el s igy alk o tn a k egy k ristály elem et, m ely ek ism ét közvetlen alk atelem ei az egész k ristály n ak . A fo lyékony kristá
lyokra von atk o zó ú jab b vizsg álato k a z tá n a rra a fel
tev ésre k én y szeritettek , hogy azok az erők, melyek a molekulákat szabályos kristályokká rendezik, túlélik azokat a kohézió elnevezés alá foglalt erőket, melyek a molekulá
kat általában szilárd testekké fű z ik össze. F éifolyékony k ristá ly o k a t k a p u n k p éldául, h a ammoniumoleatot m eleg alk o h o lb an feloldunk s az tá n az o ld ato t hűlni h ag y juk. A z alko h o lb an k ép ző d ő am m o n iu m o leat-k ristály o k k é t v ég ü k ö n hegyes, h o sszú k ás k é p ző d m én y ek , h ajlott élüek és lap u ak . H a eg y ik ü k et szétvágjuk, a k é t fél önálló kristálly á alakul. K ét, eg y m ás k ö zeléb e hozott k ristály eg y etlen k ristálly á folyik össze. A paraazoxy- phenetol olyan k ö n n y en folyó, m int a viz. C seppjei is g ö m b ö ly ű ek s csak a ra jta átm en ő fény elváltozásai áru lják el, hogy kristályos szerkezetű. M indezek azo n b a n m ég m eg leh ető sen tito k zato s jelenségek, m ely ek et c sak a teljesség k e d v é é rt em lítettü n k m eg.
S o k k al jo b b an ta n u lm án y o zo tt jelen ség ek azok, m ely ek a m o le k u lá k n á l n ag y o b b szerkezeti egységek elism ertetését ered m én y ezték . K ét id etarto zó jelenség- csoport : az elek tro m o sság v ezetése g á z o k b a n és a zav aro s közegek, kü lö n ö sen a k o llo id -o ld ato k tü n e m ényei.
L áttu k , hogy a R uhm korff-tekercs n ag y feszü ltség ű á ra m a á t tu d hatolni igen erős ritkitásu, csövekbe z á rt g á z o kon. A z elek tro m o sság o t e k k o r a k ató d su g á rb a n repülő elek tro n o k és pozitiv ionok szállítják, m ely u tó b b iak úg y k eletk ezn ek , h ogy a gáz m olekuláiból egy-egy elek tro n leh asad , úgy hogy b e n n ü k tu la jd o n k é p atóm - ro n cso k at kell látnunk. A z elek tro m o sság g ázo k b an tö rtén ő sz á llításán ak ez c sak k ülönös esete s e
szál-Gázok elektromos Vezetőképessége.
34
litás m e c h an izm u sa nem m indig ugyanilyen. Coulomb 1785-ben szigetelő fo n álra elektrom ossággal töltött golyót függesztett s m egfigyelte, hogy a környező levegő elvezeti-e s m ilyen g y o rsan a golyó elek tro m o sság át. A kisérlet igenlő e re d m é n y t ad o tt s C oulom b úgy m a g y a rá z ta a tü n em én y t, hogy a levegő m ole
kulái a golyóhoz ü tő d v én , fo k o zato san átveszik an n ak elek tro m o sság át. A z ú jab b v izsg álato k m ás felfogást sugalltak. K iderült, hogy a gázok k ö zö n ség esen nem
•is vezetik az elektrom osságot, csakis bizonyos h a tá sok alatt. így v ezető v é teszik ő k e t : m ag as h őm ér
séklet, kém iai fo ly am ato k (m in d k ét feltétel m egvan p é ld á u l a lángokban), u ltrav io la fény, katód-, röntgen- és rád iu m su g arak . A h a tá s m egszűnte u tá n a vezető- k ép esség is g yorsan m egszűnik. F ő k ép en fontos az, hogy gázok Vezetőképességét elektromos erők csakhamar felemésztik. H a m ag u k a g ázm o lek u lák szállítan ák az elek tro m o sság o t, ak k o r m indez érth etetlen volna.
E lle n b e n érthető, h a feltesszük, hogy a m o n d o tt h a tá so k a g ázm o lek u lák at pozitív és n eg ativ töltésű részek re, io n o k ra hasítják, m ásszó v al ionizálják. H a a g á z t m a g á ra hagyjuk, a k k o r a rö p k ö d ő és ütköző p ozitiv és n eg ativ ionok c sa k h a m a r újra egyesülnek s h a a g ázra elektrom os erők h a tn a k , ak k o r h a tá su k ra a m ég nem egyesült ionok az elek tro m o s erőket szo lg áltató v ezető k felé v á n d o ro ln ak és azok töltése sem legesíti őket. G o n d o lju k el részleteseb b en ezt az u tóbbi fo ly a m a to t: k é t p á rh u z a m o sa n állított fém lem ezt elle n té te s elek tro m o sság g al tö ltü n k m eg ; ekkor, m ik én t á ra m m é rő eszközökkel k im u tath ató , a k é t lem ez közt m ég nincs áram lás. E jtsü n k m ost rö n tg en su g árn y aláb o t v agy iv lám p afén y t a k é t lem ez közti le v e g ő ré te g re : az áram m érő m u ta tó ja kitér, jelezvén, hogy a levegő
réteg v ezető lett, a k ét lem ez közt m egindult az áram lás. A k ele tk e z ett pozitiv ionok a negativ, a
n eg ativ ionok a p o zitív lem ez felé ván d o ro ln ak . T e rm észetes, hogy a lem ezek k ö z t an n ál több elek tro m o sság fog áram lan i, az áram te h á t annál e rő seb b lesz, m inél n ag y o b b a k é t lem ez közti feszültség, m inél n ag y o b b a k e le tk ezett ionok szám a és minél mozgékonyabbak ez ionok. B ennünket jelenleg é p p e n ez a m o zg ék o n y ság é r d e k e l: azt fogjuk kutatni, hogy eg észen m e g h atáro zo tt feszültség esetén, m o n d ju k egy c en tim éteren k én ti egy V o lt feszültségesésnél, m ek k o ra seb esség re tesz szert v alam ely ion és mitől függ e m ozgékonyság. Zeleny (1898) a következő m ódon h atá ro z ta m eg ezt a s e b e s s é g e t: tág, egyenes fém csö v ö n eg y en letes lég áram o t fu jtatu n k á t; a fém csőben h a rá n tirá n y b a n k ét p á rh u z a m o s fém háló van eg y m ástó l 1 cm . táv o lság b an , m e ly ek et a cső falán ak szigetelt fu ratain ben y ú ló d ró to k ta rta n a k , úgy hogy a k e re k h áló k nem érin tk ezn ek a cső falával. E d rótok segélyével az egyik háló, am ely en az áram ló levegő először h a la d át, elek tro m eterrel (feszültségm érő), a m ásik a földdel közlekedik. A z elek tro m eter és az előbbi lem ez p é ld á u l pozitív elek tro m o sság g al van töltve. M ielőtt a levegő a k é t lem ez közé ju tn a, a cső faláb a v ág o tt és kvarclem ezzel fe d ett ab la k o n á t rö n t
g e n su g a ra k e sn ek rá, m ely ek ionizálják. A k eletk ezett ionok a p o zitív elektrom os fém háló n y ílásain át a k é t háló közti térb e ju tn ak . A p ozitív háló taszitja a pozitiv ionokat, úgy hogy ezek m ég fok o zo ttab b seb esség g el sietn ek a földdel kö zlek ed ő hálóhoz.
E llen b en a n egativ ionok a p ozitiv háló v o n zása fo ly tán k ésn ek , sőt h a e v o n zás ak k o ra, hogy a lég
ára m é v a l é p p e n egyenlő seb e ssé g e t ad nekik, a k k o r m eg is állan ak , sőt v alam iv el n ag y o b b v o n zásn ál m ár a lég áram ellen éb en visszafelé h a la d n a k és n eg ativ elek tro m o sság u k részb en sem legesíti az e le k tro m eter pozitiv töltését, úgy hogy e n n e k m u ta tó ja kezd
36
visszafelé h alad n i. A b b a n a p illan atb an , am ikor ez b ek ö v etk ezik , a lé g áram seb esség e é p p en egyenlő a n eg ativ ionokéval s m iu tán az előbbi könn y en m é r
hető, az u tó b b it is ism erjük. T erm észetes, hogy ha a fém hálót n eg ativ elek tro m o sság g al töltjük m eg, akkor u g yanígy ism ertté v álik a p ozitív ionok sebessége, így p é ld á u l közö n ség es n y o m ású száraz levegőben cen tim éteren k én ti 1 V o lt feszü ltség n él a pozitiv ionok m á so d p e rc e n k én t 1 ‘25 cm. u ta t teszn ek m eg a k a tó d
’ felé, a n eg ativ o k T71 cm .-t az a n ó d irán y áb an . B en
n ü n k e t m ost fökép az érdekel, hogy e sebességből k ö v etk eztetést v o n h a tu n k az ionok n ag y ság ára, m ég p ed ig egészen haso n ló o k o sk o d ással, m int a kinetikai g ázelm életb en a diffúzió sebességéből a m o lek u lák éra (1. fennebb). Ily m ó d o n Lénárd kiszám íto tta, hogy úgy a pozitiv, m int a n eg ativ ionok n ag y o b b ak , m int a g áz m o lek u lái és pedig, am int látszik, a gáz néhány molekulájának csoportosulása utján keletkeznek. L én árd (1903) igy m a g y arázta a fo ly a m a to t: az ionizátor (ionizáló h atás) a g ázo k m olekuláiból egy-egy e le k tro n t h asit le, úgy hogy a v isszam arad ó rész pozitiv elektrom os. A leh asito tt elek tro n csa k h a m a r rá ta p a d v alam ely közöm bös m o lek u lára s azt n egatív elek tro m o ssá teszi. A z ily m ó d o n létrejö tt pozitiv és n egativ m o lek u lák ra a ztán m ég ú jab b sem leges m olek u lák ta p a d n a k . H a e m a g y a rá z at helyes, a k k o r k ö zv etle
nül az ionizátor b e h a tá sa u tá n m ég kisebb, teh át m o zg ék o n y ab b io n o k at kell a g ázb an találnunk, m ely ek n ag y ság a a m o lek u lák év al egyezik. A fentebb leírt m érés n a g y o n a lk alm as arra, hogy ezt igazoljuk, c sak az ionizátor h a tó h e ly é t oly közel kell a lk al
m azn u n k a h álókhoz, hogy am ig az ionizált levegő a h áló k közé jut, a m o lek u lák n ak ne legyen idejük az io n o k ra ta p a d n io k . W . Altberg (1912) elv ég ezte ezt a k ísérletet s ig azo lta L é n á rd m a g y arázatát. A gáz
h ő m é rsék letét em elve, kb. 2000° C -nál a pozitív ionok seb esség e 60 cm. m áso d p e rc e n k én t, a nega
ti vöké 1200 cm. A pozitív ionok ek k o r is atom ok, ellenben a n eg atív o k szabad elektronok. A m olekulák h ő o k o zta seb esség e ek k o r oly nagy, hogy a negativ e lek tro n n em ta p a d h a t sem leges m o lek u lára. 1905-ben Langeoin a légköri lev eg ő b en oly neh ézk es io n o k at is talált, m ely ek seb esség e c sak 0 0 0 0 3 cm. m áso d percen k én t, am i Lénárd k ép letei szerint a k k o ra m ole
k u lak o m p lex u m o t jelent, m ely n ek átm érő je több m int százszo ro sa a lev eg ő -m o lek u láén ak . Ez m ár a levegő
ben lebegő p o r és v izcsep p ek n ag y sá g re n d jé n ek felel m eg s v aló szin ü is, h ogy ezek a levegő ionjai köré sű rű sö d ö tt v izcsep p ecsk ék . U g y an is m á r rég en ism e
retes, h o g y eg észen tiszta, por- és io n m en tes levegő
b e n a vízgőz c sak igen n eh e z e n tu d m egsürüsödni.
T e te m e se n m eg k ö n n y itik a lec sa p ó d á st a lebegő p o r
szem ek és az ionok, m ely ek m in teg y a képződő cse p p e k m ag jaik én t szerep eln ek (A itk en -féle jelenség).
E zzel azo n b an m á r az ionok m eteorológiai szerepét érintettük.
T á rg y u n k tó l azo n b an a n n y ib an nem té rtü n k el, am en n y ib en az apró, v izcsep p ek k el telt levegő, m elyet k ö zö n ség esen k ö d n ek és felh ő n ek m o n d u n k , egyik p é ld á ja a m ár em litett zavaros közegeknek, m elyek ta n u lm á n y o z á sa az an y ag szerk ezeiére v o n atk o zó lag an n y i uj m eg ism eréssel szolgált. A zav aro s k ö z eg ek n ek m ás fajtáit az o ld ato k k ö réb en ta lá lh a tju k fel.
A z o ld ato k ta n á b a Thomas Graham a X IX . szá z a d h a tv a n a s éveib en egy eg észen uj, k éső b b rr igen te rm é k e n y n e k b izonyult szem p o n to t vitt be. О azt vizsgálta, h ogy k ülönböző old o tt a n y ag o k m ily g y o rsan tu d n a k állati és növényi ere d e tű h á rty á k o n átdiffundálni, k eresztü lh ato ln i. H a m eggondoljuk, hogy az állatok és n ö v én y ek
táplál-Kolloid-oldatok.
38
k o z á sá b a n ezen diozmózisnaV n ev ezett tü n em én y m ily n ag y sz e re p e t visz, a k k o r m eg érth etjü k G ra h a m kí
sérletein ek fontosságát. О nag y o b b , vizzel telt ed én y b e k isebb e d é n y t állított, m ely n ek fen ek e pl. p erg am en t- p a p iro s volt. A k iseb b e d é n y v izéb en különböző a n y a g o k a t o ld v án fel, azt figyelte m eg, hogy m ily g y o rsan m u ta tk o z n a k ez a n y ag o k a külső e d é n y tiszta v izében. A z t találta, hogy a h á rty á n azon an y ag o k ö m len ek át gyorsan, m ely ek a vizn ek m int o ld ó szern ek e lp á ro lo g ta tá sa a lk alm áv al k ristá ly o k b a n v á ln a k ki, m int pl. a konyhasó, szóda, cukor. E zek et G rah am krisztalloidoknak nev ezte el. V iszo n t igen lassan, szinte e g y á lta lá n nem d iffu n d áln ak azok, am ely ek az oldó
szer e lp á ro lo g tatása u tá n a la k ta la n töm egben m a ra d n a k vissza, m int pl. enyv, fehérje, k em ényitö, kaucsuk, g y a n tá k s á ltaláb an az állati és növ én y i szerv ezetek ből k ivont legtöbb anyag. E z ek et kolloidoknak n evezte el (k o ila = görögül enyv). D e v a n n a k szervetlen á sv á
nyi ere d e tű kolloidok is, m int pl. az opál, vasoxid, alum inium oxid, zinkoxid stb. A k o lloid-anyagok vizes o ld a tá t a krisztalloidokétól való m egkü lö n b ö ztetés cél
jáb ó l hidroszol-ok n ak nev ezte el. A ko llo id o k at jellem zi, hogy o ld atu k k önnyen megalvad, azaz különböző h a tá so k ra, pl. v alam ely só o ld at b eö n tések o r, kiválik b e lőlük az oldott kolloid, m ég p e d ig kocso n y ás tö m eg ben, m ely et G rah am gel-n ek n ev ezett. (A g elatin a első szótagja.) A z ú jab b v izsg álato k a ztán m eglepő ere d m é n y re vezettek . E lőször is kiderült, hogy a kol
loid és a krisztalloid sa já tsá g n em eg y m ást kizáró tu lajd o n ság ai az an y ag n ak , m ert vannak elemi testek és vegyiiletek, melyek mindkét állapotot felvehetik. D e am i különösebb, kiderült, hogy a fém ek, m elyekről eddig az v o lt a vélem ény, hogy csak vegyileg ható o ld ó szerek ben, pl. sósav, k én sav , sa létro m sav b an o ldódnak, bizonyos h a tá so k ra vízben is feloldódnak és oldatuk
39
mindenben a kolloid-oldatok sajátságait mutatja, igy álla h á rty á k o n igen la ssa n d iffu n d áln ak át és oldatukbc k o cso n y ás töm eg, gél a la k já b a n v á ln a k ki. így p Bredig szerint úgy állitunk elő k o llo id -aran y at, hog;
vízbe m árto tt k ét a ran y d ró to t 30—40 V o lt feszültségi áram fo rrás sark aiv al k ö tü n k össze, úgy hogy végei!
közt, a viz alatt Ívfény k eletk ezzék , m ire a katódu szolgáló drót szétporlik. Ilym ódon szép bíborvörös v ag y sö tétk ék a ra n y o ld a to t k a p u n k , m ely hónapokig sem vészit szinéből. T e rm észetszerű leg m erül fel m ár
m o st az a k érd és, hogy m i o kozza tu la jd o n k é p e n a kolloid és a k ö zönséges krisztalloid o ld ato k eltérő sajátság ait, m i a lényeges eltérés köztük. A z a tény, hogy a kolloidok á lta lá b a n is, de k ü lö n ö sen állatii h á rty á k o n á t o lyan la ssan d iffu n d áln ak , a kinetikai gázelm életről fen teb b m o n d o tta k u tá n sejteti, h ogy a k o lloid-oldatban az oldott a n y ag nem oszlik oly finom részecsk ék re, m a g u k ra a m o lek u lák ra, m in t a krisz- tallo id -o ld ato k b an . N ag y ság u k n ál fogva m a g u k b an véve is n eh ézk eseb b ek , de kü lö n ö sen n eh ezen fognak a h á rty á k m olekuláris n y ílásain áthatolni. T é n y le g a szerves kolloidokról, m in t am ilyen az enyv, a fehérje, ettől függetlenül m ár régen tu d ják , hogy arán y lag igen n ag y m o lek u láju k v an, v alószinü teh át, hogy a szerv etlen kolloidok kis m olekulái n ag y o b b m o lek u la
cso p o rto k k á eg yesültek. H a e m a g y a rá z a t helyes, ak k o r a krisztalloid- és kollo id -o ld ato k közt nincs éles sz ak ad ás, sa já tsá g a ik n a k folytonos á tm e n e te t kell k épezniük, aszerint, am int fo k o zato san nag y o b b m o lek u lacso p o rto k leb eg n ek b en n ü k . S a m eg fig y elé
sek csak u g y a n ezt m u tatják . M ellőzve a h o sszab b m a g y a rá z ato t igénylő sa já tsá g o k a t (ozm otikus n y o m ás, fa g y á sp o n tcsö k k en és), csak a k ö v e tk e z ő k e t em lítjük : m o n d tu k m ár, hogy h a k o lloid-oldatokhoz bizonyos sav ak , sók vagy lúgok o ld atait elegyítjük, ak k o r m e g
40
alvadnak, azaz a b e n n ü k old o tt an y ag kiválik, le
ülepszik. D e egészen h asonló je len ség ek et észleltek i p o rcellán g y á rtá sá ra szolgáló fehér agyag, a kaolin, isz a p o lá sá n á l: a vízben lebegő, finom n agyitóval lá t
ható szem csék g y o rsab b an ü lep szen ek le bizonyos savak v agy sók h a tá sá ra . A k o llo id -o ld ato k b an u g y an a legfinom abb m ik ro szk ó p p al sem lá th a tu n k k ü lö n nem ű szem cséket, ám e h aso n ló ság m áris a rra utal, hogy b en n ü k is, m ik én t a kaolin-szuszpenzzoban, k ü lö n nem ű, b ár igen kicsiny szem csék lebegnek. H a a k aolin-szuszpenziót centrifugális g ép b en seb esen fo r
gatjuk (m int a gyors tejfelk észitésn él a tejet), ak k o r a kaolin-szem csék a forgó e d é n y faláh o z h ú zó d n ak . H aso n ló je le n sé g m u tatk o zik a kolloidoknál is, sőt Lobry de B ru yn-nek sikerült k im u tatn ia, hogy alkali- fém sóknak, te h á t krisztallo id o k n ak , eg észen tiszta, a leg erő seb b m ik ro szk ó p b an is eg y n em ű n ek látszó, o ld a ta ib a n , ha őket igen seb esen centrifugáljuk, a k e rü le t felé an n y ira m eg n ö v ek ed h etik az old o tt an y ag tö m én y ség e, hogy a k ristá ly k ép ző d és is m egindul.
T e h á t valódi oldatok, kolloidok és szu szp en zió k ebben a tek in te tb e n is egyform án v iselkednek.
D e a kolloid-oldatok k ülönnem ü- sé g én ek leg k ézzelfo g h ató b b b iz o n y íték át az u ttram ik ro szk ó p szo lg ál
tatta, m ely et Siedentopf és Zsigmondy sz e rk e sz te ttek 1903-ban.
A z u ltram ikroszkóp elve rö v id en igy m a g y arázh ató : h a sö té t szo b áb a k esk en y h a s a d é k o n át n a p su g á r
n y a lá b esik, ak k o r a levegőben lebegő ap ró p o rrészek old alró l lá th ató v á lesznek. A levegő a b en n e lebegő p o rszem ek k el u. n. zavaros közeget alkot, m elynek fén y tan i elm életét Lord Rayleigh fejtette ki. S zerinte az íiy közegbe eső fényrezgés rezgésbe hozza a benne leb eg ő igen finom szem cséket, m ely ek ennélfogva
Kolloid-oldatok vizsgá
lata ultramikroszkóppal.
A zavaros közegek Lord Rayieigh féle elmélete.
m a g u k is fényleni, sugározni fognak m in d en irányba) úgy hogy oldalt, azaz a rá ju k eső fé n y su g árra m ert leges irá n y b a is fén y t lövelnek. H a p e d ig elég messz v a n n a k egy m ástó l, a k k o r sz a b a d szem m el, vagy leg alá b b jó n a g y itó v a l m e g k ü lö n b ö zteth ető k k é lesznek m in t ap ró , fénylő p o n to k . A szem csék ezen sajá fénye m in d e n e se tre so k k al gyöngébb, m int m aga i k ö zeg en áth ato ló fén y-nyaláb. T u d ju k , hogy a fehé fény a k ü lö n b ö ző re z g ésszám u és, e n n e k megfelelő*
leg, külö n b ö ző szinü su g a ra k egész sk á lá já n a k keve rék e. Rayleigh k im u ta tta , h ogy a zav aro s k ö zeg szem-i cséi, h a sa já t rezg ésü k igen gyors, fő k ép a ráju k esc fény k é k és ib o ly a részeit fogják fel és sugározzák ki, m ig a zöld, sárg a és v ö rö s su g a ra k álta lá b a n vál
to zatlan u l h a la d n a k át rajta. Innen v an , hogy ha úgy.
n ézü n k a közegre, h ogy a ra jta á th a la d t d irek t fény ju sso n szem ü n k b e, ak k o r sá rg ásv ö rö sn ek látjuk. Ha:
ellenben a d ire k t fény nem , c sak a szem csék saját fén y e ju t szem ü n k b e, h a te h á t a közeg et oldalvást nézzük, a k k o r k é k n e k fogjuk látni. E z elm élet seg ély é
vel R ay leig h m eg tu d ta m a g y arázn i az ég szinválto- zásait. P ra k tik u s a lk alm azása az ultram ikroszkóp.
M ig a k ö zö n ség es m ik ro szk ó p b an a fény, a tárg y o n és len cseren d szeren á th a la d v a , e g y en est az észlelő szem éb e jut, ad d ig itt a v izsg álan d ó tá rg y a t oldalról v ilág itják igen erős fé n y k ú p p al, ú g y hogy e fényből sem m isem ju t az észlelő szem ébe és, h a a vizsgált fo ly ad ék teljesen eg ynem ű, a lá tó té r eg észen sötét m arad . H a azo n b a n k o llo id -o ld ato t állítunk a fény
k ú p b a, egy szerre sö té t h á tté re n szám os fénylő p o n to t látunk, m integy csillagokat a n y áréji tiszta égbolton.
C sak h o g y e csillagok nem álla n a k egy helyben, h a n e m sa játság o s cik-cakos m ozg ást v ég ezn ek , ez az u. n. B row n-íé\e m ozgás, m ely et úgy m a g y a rá z n ak , hogy az oldó fo ly ad ék m olekulái h ö m o zg ásu k k ö v et
42
k eztéb en lökdösik a k ö ztü k lebegő neh ézk es szem cséket. S ied en to p f és Z sig m o n d y első v izsg álatain ak tárg y a tu la jd o n k é p az ara n n y a l színezett rubinüveg, azaz oly ü veg volt, m ely igen finom elo szlásb an a ra n y a t tartalm az, m ely rubin v ö rö ssé teszi. E b b en a szem csék m o zd u latlan o k és u ltram ik ro szk ó p b an k ö n n y en m eg szám lálhatok. M iután p ed ig tu d ták , hogy ezen üveg m ennyi a ra n y h o z z á a d ásáv a l készült, k önnyű volt
’ k iszám ítani egy szem ecske sú ly át és átm érőjét. K i
derült, hogy a legkisebb, u ltram ik ro szk ó p b an m ég láth ató , ara n y sz e m átm érője kb. 4 у ц. E n n él a m ole
k u lák m á r csak v agy tizszer kisebbek. T e rm é sz e tese n a szem csék en alakot, részletek et n em látu n k , csak é p p e n jelen létü k et k o n sta tá lh a tju k sa já t fén y ü k alap ján , teh át az, hogy az u ltram ik ro szk ó p b an ily kis részek et látunk, eg y általán nincs ellen tétb en azzal, am it fentebb igen ap ró részecsk ék k ö zö n ség es értelem b en v ett lá th a tó sá g á n a k a k ad ály airó l elm o n d tu n k , m ert az nem a saját fényre, h an em reflektált és megtört, más
honnan eredő fényre v o natkozott, m int a k ö zö n ség esen
honnan eredő fényre v o natkozott, m int a k ö zö n ség esen