Hogyan biztosítható e feladatok ellátása?
V. A Kormány tagjainak rendeletei
3. Az előadó-művészeti szervezetek és az előadó-művészeti érdekképviseleti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások és adatszolgáltatások részletes szabályairól szóló
14/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet
3. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek és az előadó-művészeti érdekképviseleti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások és adatszolgáltatások részletes szabályairól szóló 14/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet (a továbbiakban:
R2.) 2. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kérelem adatai az alábbi okiratokkal igazolhatók:]
„d) nonprofit gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat.”
(2) Az R2. 7. § (3) bekezdésében az „a Gt. 66. §-a alapján” szövegrész helyébe a „jogutód nélkül” szöveg lép.
4. Záró rendelkezés
4. § Ez a rendelet 2014. március 15. napján lép hatályba.
Balog zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
Az emberi erőforrások minisztere 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelete
a szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím és a 4. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az 5. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 6. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (3) bekezdésében, valamint a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § a) és g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 7. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 8. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében, valamint 85. § (5) bekezdés d), f), g), i)–k), m) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 9. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés d) és f) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 10. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 11. alcím, valamint az 5. és a 6. melléklet tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) és o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 12. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása
1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében készült, a Gyvt. 11. § (1a) bekezdése szerinti egységes elveket és módszertant a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.”
2. § (1) Az R. 3. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Magasabb vezetői, vezetői beosztást)
„c) a tíz vagy ennél több, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő (a továbbiakban: nevelőszülő) munkáját irányító gyermekvédelmi szolgáltatónál,
d) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, különleges gyermekotthonnál, speciális gyermekotthonnál és központi speciális gyermekotthonnál,”
[betöltő személyek – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – szociális szakvizsga letételére kötelezettek. Ezek a követelmények a bölcsődei igazgatóságoknál és bölcsődék egyesített intézményeinél csak a magasabb vezetőre vonatkoznak.]
(2) Az R. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti esetben a (2) bekezdésben meghatározott szociális szakvizsga kötelezettségnek a pedagógus szakvizsga letételével is eleget lehet tenni.”
3. § (1) Az R. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gyermekjóléti szolgálat – a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően – biztosítja a felügyelt kapcsolattartáshoz szükséges semleges helyszínt, a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. A gyermekjóléti szolgálat
a) a felügyelt kapcsolattartás elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül,
b) a felügyelt kapcsolattartás megvalósulásáról, a felügyelt kapcsolattartáson történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre,
c) a felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt.”
(2) Az R. 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A gyermekjóléti szolgálat – azzal a gyámhivatallal történt előzetes egyeztetést követően, amelynek eljárásában felmerült a közvetítői eljárás igénybevétele – a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljáráshoz biztosítja a semleges helyszínt.”
4. § (1) Az R. 7/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett)
„d) – a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatallal történt előzetes egyeztetést követően – a felügyeletet ellátó szakember biztosítása vagy más felügyeletet ellátó szakember jelenlétének lehetővé tétele.”
(2) Az R. 7/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény
a) a felügyelt kapcsolattartáson történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre,
b) a felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt.”
5. § Az R. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § Ha a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat tájékoztatja az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését.”
6. § Az R. 13. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat)
„d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. § (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.”
7. § Az R. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A gyermekjóléti szolgálat gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyermekjóléti szolgálat a jelzéssel érintett személy részére nem biztosít betekintést a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.”
8. § Az R. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy azok a szülők, akik a házasság felbontása, a gyermek elhelyezése, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése vagy más szülői felügyeletet érintő kérdésben nem tudnak megegyezni, értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás, a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről.”
9. § Az R. 19. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen]
„f) ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt.”
10. § Az R. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § A különleges vagy speciális ellátást igénylő, valamint a kettős szükségletű gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, fejlesztéséhez, gyógyulásához, rehabilitációjához és terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik.”
11. § (1) Az R. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekotthonban a gondozott gyermek nevelését, gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségekben (a továbbiakban: csoport) kell biztosítani. Egy csoportban legfeljebb 12 fő helyezhető el, kivéve a 126. § (5) bekezdésében, a 128. § (1) bekezdésében és a 128/A. § (1a)–(3) bekezdésében foglalt eseteket.”
(2) Az R. 124. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) 12 fős csoportban egyidejűleg legfeljebb a) 1 fő kettős szükségletű,
b) 1 fő speciális szükségletű vagy c) 4 fő különleges szükségletű
gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű, speciális szükségletű, különleges szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.”
12. § Az R. 125. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) 12 fős lakásotthonban egyidejűleg legfeljebb a) 1 fő kettős szükségletű,
b) 1 fő speciális szükségletű vagy c) 4 fő különleges szükségletű
gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű, speciális szükségletű, különleges szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.”
13. § (1) Az R. 126. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja”
(2) Az R. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja a szakellátás keretében
a) a súlyos pszichés tüneteket mutató, b) a súlyos disszociális tüneteket mutató, c) a pszichoaktív szert használó és d) a kettős szükségletű,
12. életévét – kivételesen indokolt esetben 10. életévét – betöltött gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához igazodóan az a)–c) pont szerinti esetben speciális ellátást, a d) pont szerinti esetben különleges és speciális ellátást együttesen biztosít.”
(3) Az R. 126. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A speciális gyermekotthonban összesen legfeljebb 40 fő, de csoportonként legfeljebb 8 fő, a speciális lakásotthonban legfeljebb 8 fő, a gyermekotthon speciális csoportjában legfeljebb 8 fő helyezhető el úgy, hogy az egyes csoportokon belül csak azonos nemű gyermekek helyezhetők el.”
(4) Az R. 126. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Egy csoportban legfeljebb 2 fő kettős szükségletű gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.”
14. § Az R. 126/A. §-a helyébe a következő rendelkezés, az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában
126/A. § (1) A Gyvt. 81/A. § (1) bekezdésében meghatározott célból a gyermek személyes szabadságának korlátozását a felügyeletét ellátó munkatárs vagy az intézmény pszichológusa vagy az intézmény orvosa kezdeményezésére a speciális gyermekotthon vezetője, a speciális lakásotthon vezetője, gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermek esetén a speciális csoport vezetője (a továbbiakban együtt:
speciális gyermekotthon vezetője) írásban rendelheti el, kijelölve a helyiséget, ahol a gondozott gyermeknek tartózkodnia kell. Ebben a jogkörében a speciális gyermekotthon vezetőjét annak távollétében az ügyeletes vezető helyettesítheti.
(2) A speciális gyermekotthon vezetője a személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről, annak okáról, módjáról és időtartamáról – a Gyvt. 81/A. § (7) bekezdésében megjelölteken kívül – tájékoztatja a gondozott gyermeket is. A speciális gyermekotthon vezetője biztosítja, hogy a gyermekjogi képviselő és a gyermekvédelmi gyám a személyes szabadságában korlátozott gyermekkel találkozhasson, ügyében tájékozódjon.
(3) A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 81/A. § (7) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül felkeresi a gyermeket, és személyes beszélgetést kezdeményez vele.
(4) A speciális gyermekotthonban történő személyes szabadság korlátozása során, ha a speciális gyermekotthon vezetője a gondozott gyermek tartózkodási helyeként a biztonsági elkülönítőt jelöli ki, a személyes szabadság korlátozásának elrendelésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője, vagy távollétében az ügyeletes vezető haladéktalanul intézkedik a gondozott gyermek orvosi vizsgálatáról.
(5) Ha a gondozott gyermek magatartása a biztonsági elkülönítőben a Gyvt. 81/A. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem rendeződik, kezelését fekvőbeteg-ellátó intézményben kell folytatni.”
15. § Az R. a következő 126/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Nevelési felügyelet a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában
126/B. § (1) A speciális gyermekotthon vezetője a Gyvt. 81/B. § (1) bekezdése szerinti esetben írásban kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését. A speciális gyermekotthon vezetője kérelmében tájékoztatást nyújt a gyámhivatalnak a gyermek aktuális személyiségállapotáról, a nevelési felügyelet elrendelését megalapozó okról, és javaslatot tesz a nevelési felügyelet időtartamára. A speciális gyermekotthon vezetője a kérelmet egyidejűleg megküldi a gyermekjogi képviselőnek, a gyermekvédelmi gyámnak és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak is.
(2) A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 81/B. § (2) bekezdése szerinti kérelmében tájékoztatást nyújt a gyámhivatalnak a nevelési felügyelet elrendelését megalapozó okról, és javaslatot tesz a nevelési felügyelet időtartamára.
A gyermekvédelmi gyám a kérelmet egyidejűleg megküldi a gyermekjogi képviselőnek, a speciális gyermekotthon vezetőjének és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak is.
(3) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyámhivatal felkérésére, annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül megküldi a Gyer. 114/A. § (2) bekezdése szerinti, a nevelési felügyelet kérdésében adott szakmai véleményét, amely kiterjed
a) a gyermek esetleges korábbi személyes szabadsága korlátozásának esetére, annak eredményessége értékelésére, b) a gyermek állapotára, a nevelési felügyelet elrendelésére – a nevelési felügyelet helyszínére, időtartamára, szükség szerint a kapcsolattartási jog gyakorlásának szüneteltetésére, a gyermekotthon területén belülre történő korlátozására – vonatkozó javaslatára, annak indokolására, valamint
c) indokolt esetben a gyermek számára szükséges gyógykezelésre vagy gyógyító eljárásra vonatkozó javaslatára.
(4) A speciális gyermekotthon vezetője és a gyermekvédelmi gyám a Gyer. 114/A. § (2) bekezdése szerinti véleményét a gyámhivatal felkérésének kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül küldi meg a gyámhivatalnak.
(5) A speciális gyermekotthon vezetője, a gyermekvédelmi gyám és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője köteles haladéktalanul egyeztetni a gyermek számára szükséges gyógykezelés, gyógyító eljárás kérdésében, ha a gyermekvédelmi gyám a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslatával nem ért egyet.
(6) A nevelési felügyelet gyámhivatal által történő elrendelése esetén a 126/A. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
A gyermekvédelmi gyám a nevelési felügyelet elrendeléséről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül felkeresi a gyermeket, és személyes beszélgetést kezdeményez vele.
(7) A nevelési felügyelet időtartama alatt a gyermeknek a Gyvt. 81/A. § (5) bekezdése alapján elrendelt biztonsági elkülönítőben való tartózkodása esetén a 126/A. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.
(8) A nevelési felügyelet időtartama alatt a speciális gyermekotthon vezetője
a) gondoskodik a nevelési felügyeletet elrendelő határozatban foglaltak végrehajtásáról,
b) a gyámhivatal felkérésére biztosítja a gyermek gyermekotthonban történő meghallgatásának feltételeit.”
16. § Az R. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés, az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Különleges gyermekotthon, különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja
127. § (1) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja a szakellátás keretében
a) a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti, b) a tartósan beteg vagy fogyatékos és
c) a kettős szükségletű
gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodóan az a) és a b) pont szerinti esetben különleges ellátást, a c) pont szerinti esetben különleges és speciális ellátást együttesen biztosít.
(2) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja vállalhatja a 6 éven aluli, fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek ellátását is. Ebben az esetben a különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel. A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és fejlesztő neveléshez igénybe vehetőek a különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja meglévő tárgyi eszközei.”
17. § (1) Az R. 128/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja feladatkörébe tartozik a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről való gondoskodás, szocializáció, habilitáció és rehabilitáció, továbbá a kettős szükségletű gyermek esetében a reszocializáció is, ha a gyermek állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy ha az elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges.”
(2) Az R. 128/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A különleges gyermekotthonban legfeljebb 40 fő, a különleges lakásotthonban legfeljebb 10 fő, a gyermekotthon különleges csoportjában legfeljebb 10 fő helyezhető el.”
(3) Az R. 128/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 8 vagy 10 fős csoportban legfeljebb 1 fő kettős szükségletű gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni.”
18. § (1) Az R. 129/A. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az országos bizottság különösen annak a speciális ellátást igénylő gyermeknek javasolja a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezését, aki)
„d) kettős szükséglete”
(miatt olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani a számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt.)
(2) Az R. 129/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az országos bizottság javaslatot tehet arra, hogy a gyermek teljes körű ellátásának időtartama a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, illetve a központi speciális gyermekotthonban a 2 évet meghaladja.”
19. § (1) Az R. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi speciális gyermekotthon annak a 12. – kivételesen indokolt esetben 10. – életévét betöltött gondozott gyermeknek biztosít speciális ellátást, valamint különleges és speciális ellátást együttesen, akinek gondozási helyéül a gyámhivatal az országos bizottság szakmai véleménye alapján a központi speciális gyermekotthont jelölte meg.”
(2) Az R. 131. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A központi speciális gyermekotthon a speciális ellátás keretében a gyermek állapotához, szükségleteihez igazodó terápiát nyújt azon gyermek számára, aki)
„e) kettős szükséglete”
(miatt különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul.)
20. § Az R. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi speciális gyermekotthonban elrendelt személyes szabadság korlátozására és nevelési felügyelet végrehajtására a 126/A. § és a 126/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
21. § Az R. 136. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell)
„h) a támogatott közvetítői eljárással”
(kapcsolatos feladatok ellátását.)
22. § Az R. 137. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Ha a gyámhivatal a speciális gyermekotthont, a speciális lakásotthont, a gyermekotthon speciális csoportját vagy a központi speciális gyermekotthont határozta meg a gyermek gondozási helyéül, az elhelyezés időtartamának lejártát megelőzően legalább 3 hónappal a szakszolgálat kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, illetve az országos bizottság, valamint a gyermekvédelmi gyám indokolással ellátott javaslatát a gondozási hely fenntartásának – a Gyvt. 58. § (4) bekezdése szerinti – szükségességéről.”
23. § Az R. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § (1) A szakszolgálat a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítását – ha a gyermekvédelmi gyám ez irányú kérelmet nem terjesztett elő – a Gyer. 37. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével javasolhatja a gyámhivatalnak. A javaslatban arra is ki kell térni, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásban szerepel-e olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermeket örökbe fogadná.
(2) Ha az egységes örökbefogadási nyilvántartásban nincs a szakszolgálatnak a Gyer. 38. § (2)–(2b) bekezdése szerinti illetékességébe tartozó (a továbbiakban: illetékességébe tartozó), a gyermek számára alkalmasnak látszó örökbe fogadni szándékozó személy, a szakszolgálat megkeresi az országos örökbefogadást elősegítő szervet.
(3) Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) bevonásával megvizsgálja, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásban szerepel-e a gyermek számára megfelelőnek látszó hazai vagy külföldi örökbe fogadni szándékozó személy, és vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a szakszolgálatot.
(4) A szakszolgálat az országos örökbefogadást elősegítő szerv megkeresésének eredményéről az örökbefogadhatóvá nyilvánításra vonatkozó javaslatában tájékoztatja a gyámhivatalt.”
24. § (1) Az R. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakszolgálat a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározottak szerint az egységes örökbefogadási nyilvántartásba veszi
a) a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított, vagy a más okból örökbefogadható nevelésbe vett gyermeket,
b) a gyámhivatal értesítésére a gyermekvédelmi szakellátásban ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, ha ismeretlen személy általi örökbefogadásához szülei hozzájárultak, vagy ha ismeretlen szülőktől származik,
c) a szakellátásban el nem helyezett örökbefogadható gyermeket, akinek ismeretlen személy általi örökbefogadásához szülei hozzájárultak, vagy aki ismeretlen szülőktől származik és
d) azt a gyermeket, akinek nyílt örökbefogadásához szülője hozzájárult, és a gyámhivatal a gyermeket az örökbefogadó szülő gondozásába elhelyezte.”
(2) Az R. 145. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szakszolgálat folyamatosan gondoskodik arról, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásban
„(1a) A szakszolgálat folyamatosan gondoskodik arról, hogy az egységes örökbefogadási nyilvántartásban