A tanulmány elkészítése során a következı adat- és információforrásokat használtam fel:
8.1.1. Adóbevallás, mérleg eredménykimutatás
1997 óta a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézetben, a Magyar Gazdaságelemzı Intézetben, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumban, a Gazdasági Minisztériumban és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban évente feldolgoztuk a magyar vállalkozások adóbevallási adatait egyéni azonosításra nem alkalmas adatbázisok felhasználásával. Az adóbevallások tartalmazzák a mérleg és az eredmény-kimutatás sorainak nagy részét is, valamint tájékoztató adatként a foglalkoztatottak számát is. A feldolgozás során a vállalkozások teljesítményét méretkategória szerinti bontásban vizsgáltuk. A mikro, a kis-, a közép- és a nagyvállalati kategórián kívül vizsgáltuk a 0-1 fıt foglalkoztató vállalkozásokat is, amit az indokol, hogy ez az önálló névvel nem rendelkezı kategória több vonatkozásban mutat olyan sajátosságokat, amelyek a mikrovállalkozásokétól is eltérıek.
A kis- és középvállalkozások meghatározására a hatályos hazai jogszabályokban megadott definíciót használtuk. A törvényi definíció többször változott a vizsgált idıszakban. Az Európai Unióba történı belépés elıtt a magyar sajátosságokat is figyelembe vevı definíció volt érvényben, amely átvette a létszámra vonatkozó korlátokat az uniós definícióból, viszont az árbevételre, és a mérlegfıösszegre vonatkozó korlátokat az akkori uniós ajánlásnál jóval alacsonyabban állapította meg. 2004-ben (egy átmeneti definíció alkalmazása után) az uniós ajánlás került be a magyar törvénybe is, azóta ez a meghatározás van érvényben (részletesebb ismertetését lásd a következı alfejezetben).
Az adatbázisok adózási típusonként eltérı tartalmúak voltak. A legrészletesebb a kettıs könnyvitelő vállalkozások adatai, jóval kevesebb információt tartalmazott (amíg létezett) az egyszeres könyvvitelt vezetı cégek adatbázisa, és még ennél is kevesebbet a 2002-ben bevezetett EVA-t alkalmazó cégek adatai. A legkevesebb információ az egyéni vállalkozásokról áll rendelkezésre. Azoknál a mutatóknál, ahol az összesítést el lehetett végezni (például árbevétel, export, létszám) a KKV szektor egészére közöltünk statisztikákat. Vannak olyan fontos mutatók (például a tıke), amelyekre csak a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások estén lehetett számításokat végezni.
A statisztikák, elemzések készítésénél felmerül az a kérdés, hogy elég-e csak a létszám alapján adódó elhatárolást alkalmazni, vagy szükség van az árbevétel, és a mérlegfıösszeg figyelembe vételére is. Az elemzések azt mutatták, hogy van egy olyan vállalati kör, amely alkalmazott nélkül (esetleg egy alkalmazottal) mőködik, és rendkívül nagy árbevételt, vagy nagy nyereséget produkál. Ugyancsak léteznek alkalmazott nélküli cégek, amelyek nagy saját tıkével rendelkeznek. Ezeknek a sajátos cégeknek az adatai jelentısen befolyásolják az érintett mutatók értékét. Miután itt nem a szokásos gazdálkodás keretében szerzett árbevételrıl, nyereségrıl, és az ahhoz szükséges tıkérıl van szó,
szükséges lehet ezeknek a cégeknek a kiszőrése, hogy a mikrovállalkozások, és azon belül a 0-1 fıt foglalkoztató vállalkozások adatai reális képet mutassanak.
Magyarországon 1999 óta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete győjti a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott banki hitelek adatait, hitelnézet-típusonként negyedéves bontásban.
Errıl az abban az évben elfogadott kis- és középvállalkozói törvény rendelkezett, és ez által nemzetközi viszonylatban is pontos, és mára már hosszúnak mondható adatsor áll rendelkezésre a KKV szektor hitelállományáról. A többi finanszírozási piac (lízing, faktoring, kockázati tıke) az adott terület szakmai szövetségei és a Magyar Nemzeti Bank statisztikái adnak tájékoztatást.
8.1.2. Kérdıíves felmérések
Fontos adatforrásként szolgálnak azoknak a kérdıíves felméréseknek az eredményei, amelyeket 1997-2009 között, általában évente végeztünk el. A felmérést minden esetben 2000-es elemszámú, rétegzett, véletlen mintán végeztük el. Az egyik cél az volt, hogy megismerjük a hazai KKV szektor azon jellemzıit, amelyek más statisztikai adatbázisokból nem állapíthatók meg, de fontos jellemzıi a szektor állapotának helyzetének. Kérdések egy része a vállalkozások saját helyzetére, és kilátásaira, illetve a gazdálkodásukat nehezítı, akadályozó tényezıkre vonatkozott. Megkérdeztük a vállalkozásokat többek között arról, hogy kapnak-e hitelt a bankoktól, használják-e az internetet az üzleti ügyeik lebonyolításában, milyen szolgáltatásokat vásárolnak, és részt vesznek-e hálózatokban. A kérdések jelentıs részét minden évben feltettük, így lehetıvé vált a változások hosszabb távú követése.
Példaként a legutolsó, válságkezeléssel kapcsolatos kérdéseket még nem tartalmazó, 2008-ban alkalmazott kérdıív a következı volt:
8.1.3. A jogi szabályozási környezet változásainak elemzése
A kis- és középvállalkozások szabályozási környezetét a fontos jogszabályok tételes követésével és az adott év változásainak elemzésével jellemeztük. A monitoring módszere az volt, hogy 1997-ben rögzítettünk egy általános képet, és a további években a változásokat követtük. A változások hatásainak bemutatásához felhasználtuk az adózás- és járulékfizetés KKV-kra gyakorolt hatásait feldolgozó elemzéseket, statisztikákat.
8.1.4. KKV-fejlesztési politikák
A kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó politikák, eszközök bemutatását a jogi környezethez hasonlóan a terület folyamatos figyelésével, és évenkénti összegzésével valósítottuk meg.
Rendszeresen felmértük a felhasznált fejlesztési forrásokat, az elért eredményeket (az egyes eszközök keretében támogatott vállalkozások számát, a nyújtott hiteleket, vállalt garanciákat, odaítélt és kifizetett támogatásokat stb.), és az alkalmazott eszközökben bekövetkezett változásokat. A politikák bemutatásának egyik módszere az adott idıszakban elfogadott dokumentumok (kormányhatározatok, KKV-fejlesztési stratégia, nemzeti fejlesztési tervek, gazdaságfejlesztési operatív programok) ismertetése áttekintése volt. A makrogazdasági környezet alakulását a nemzetgazdaság teljesítményét
jellemzı (nem csak KKV-ra vonatkozó) mutatószámok és a kormány terveit leíró dokumentumok (konvergenciaprogram aktuális változatai) bemutatásával jellemeztük.
8.1.5. A kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó szervezetek
A kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó szervezetek körét tágan értelmeztük, beleértettük a gazdasági kamarákat, az érdekképviseleti szervezeteket, a szakmai szervezeteket, a KKV-k finanszírozásával foglalkozó szervezeteket, a helyi vállalkozói központokat, és számos további, részben hálózati formában, részben egyedi szervezeteket. Az évente elkészített összefoglaló alapja az egyes szervezetek, hálózatok éves jelentése volt, amit az esetek egy részében maguk a szervezetek egészítettek ki további információkkal.
A fenti adatbázisok feldolgozásával készített elemzéseket beszámolókat éves jelentésekben és a kérdıíves felmérések jelentéseiben foglaltuk össze (ezek pontos hivatkozását lásd az Felhasznált irodalomnál).