Módszerek

5.2.1 A pilot vizsgálat mintája

A vizsgálatban 90 személyt kértünk fel állat-jármű kategorizációs feladat végzésére. A résztvevők között tipikus fejlődésű 7-8, 9-10 és 13-15 éves gyermekek, illetve fiatal felnőttek

63 szerepeltek. A teljes mintában, továbbá az egyes korcsoportok esetében egyaránt törekedtünk a nemek arányának kiegyenlítésére (42 fiú, 48 lány). A vizsgálat megkezdése előtt rákérdeztünk a résztvevők látásélességére, ami minden esetben szükség szerint korrigálva volt. A résztvevők egyike sem szenvedett semmilyen fejlődési, pszichiátriai, neurológiai rendellenességben, vagy tanulási zavarban.

Az adatfelvételek előtt az intézmény vezetőjének, a gyermekek szüleinek, valamint a felnőttek estében a vizsgálati személynek a hozzájárulását kértük. A kutatásról történő részletes tájékoztatást mind a személyek, mind a szülők megkapták. A vizsgálatok elvégzése során a Magyar Pszichológiai Társaság által előírt etikai szabályokat követtük, továbbá betartottuk a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézetének etikai kódexét. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt, személyek semmiféle fizetségben vagy jutalomban nem részesültek. A részvevők számát, az egyes korcsoportok életkori átlagát és szórásait, valamint a nemek arányát a 1. táblázatban tartalmazza.

1. táblázat: A táblázat az elemszámot, az életkori átlagokat (és szórásokat), valamint a nemek arányát mutatja az egyes életkori övezetekben.

Életkor Elemszám Életkor átlaga (szórás) Nemek aránya

7-8 23 7,68 (0,48) 12 lány/11 fiú

9-10 20 9,45 (0,51) 10 lány/10 fiú

13-15 25 13,92 (0,86) 14 lány/11 fiú

Felnőttek 22 25,09 (3,8) 12 lány /10 fiú

5.2.2 Ingerek és kísérleti elrendezés

A vizsgálat során az állatokat és járműveket ábrázoló szürkeárnyalatos eredeti képek mellett, azok alacsony és magas térbeli frekvenciájú változatai is bemutatásra kerültek. Az eredeti képeket a Li, VanRullen, Koch és Perona (2002) által alkalmazott, az interneten is elérhető adatbázisból (http://vision.stanford.edu/Datasets/AnimTransDistr.rar) válogattuk össze. Törekedtünk arra, hogy a két kategóriában szereplő képek minél nagyobb változatossággal legyenek összeválogatva, így az állat kategóriában emlősök, madarak, rovarok és hüllők szerepeltek, míg a jármű kategóriában autókat, vonatokat, polgári és katonai repülőgépeket, illetve hajókat ábrázoló képek voltak láthatók. A képek felbontása 255 pixel/inch, méretük pedig 576 × 384 pixel volt.

64 Az eredetileg színes képek szürkeárnyalatossá alakításához, illetve alacsony és magas térbeli frekvenciájú képek előállításához az Adobe Photoshop CS5 szoftver (Adobe Systems Inc., San Jose, USA) alkalmaztuk. Az alacsony térbeli frekvenciájú képek esetében a Gaussian blur szűrőt (szűrő paraméter: 6,1), a magas térbeli frekvenciájú képeknél pedig az Adobe photoshop felüláteresztő szűrőjét (szűrő paraméter: 0,5) használtuk. E két szűrési eljárás elterjedt módja a kognitív idegtudományban a különböző térbeli frekvenciájú képek előállításának (például: Bar et al., 2006). Az ATF és MTF képek előállítása során törekedtünk arra, hogy a módosított ingerek azonos mértékben legyenek felismerhetőek, annak érdekében, hogy a két pálya fejlődését pontosabban összevethessük. Ahogyan azt korábban már részleteztünk a kategorizáció vizsgálatával foglalkozó kutatásokban általában környezetükből kiragadott, leegyszerűsített (pl. fekete-fehér rajzok) ingereket alkalmaznak így hiányoznak azok a vizuális vonások, melyek természetes környezetet jellemzik. Ezzel ellentétben, vizsgálatunkban olyan képeket mutattunk be, amelyeken az állatok, illetve a járművek természetes vizuális környezetükben szerepeltek.

A 3 féle kondícióban (eredeti, ATF és MTF képek) állat-jármű kategóriánként 60-60, azaz összesen 360 képet mutattunk be, random sorrendben. Annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges gyakorlási hatást a személyek minden képet csak egyszer láttak (csak egy kondícióban). A vizsgálatban alkalmazott ingerekre az 9. ábrán látható példa.

9. ábra: Az ábrán a pilot vizsgálatban használt eredeti (bal oszlop), alacsony (középső oszlop) illetve magas (jobb oszlop) térbeli frekvenciájú képekre látható példa állat (felső sor)

és jármű (alsó sor) kategóriában.

65 Az adatfelvétel egy elsötétített szobában zajlott, ahol csak a vizsgálati személy és a vizsgálatvezető tartózkodott. Az adatfelvétel egy hordozható számítógéppel, illetve egy speciálisan erre a célra preparált billentyűzettel történt, amelyen csak a két válaszgomb a „C”

illetve az „M” billentyűk szerepeltek. Annak érdekében, hogy az oldaliság ne befolyásolja a kapott eredményeket a résztvevők fele a „C” billentyűt, a másik fele pedig az „M” billentyűt nyomta meg „állat” válasz esetén. Az adatfelvételkor a résztvevők először a képernyőn megjelenő instrukciót látták, és mivel a mintában olvasni még nem tudó gyermekek is szerepeltek, az szóban is elhangzott. Annak érdekében, hogy biztosak legyünk abban, hogy minden személy megértette a feladatot az adatfeltétel gyakorlással kezdődött, az itt bemutatott képek azonban a későbbiekben már nem szerepeltek. A személyek egy gombnyomással indították a feladatot. A képernyőn elsőként 1000 ms-ig egy fixációs pont, majd ezt követően a három képtípus valamelyikéből egy kép jelent meg, amely a válaszgombok egyikének lenyomásáig volt látható. A program a következő képet az egyik válaszgomb lenyomását követően 1000 ms elteltével jelenítette meg. Hangsúlyoztuk, hogy próbálják meg minél gyorsabban megnyomni a megfelelő gombot. Az adatfelvétel három blokkban történt és megközelítőleg 20 percig tartott.

5.2.3 Statisztikai eljárás

Az adatok elemzése az SPSS statisztikai programmal (SPSS Inc., Chicago, USA) történt.

Az vizsgálat során arra voltunk kíváncsiak, hogy a pontosság és a reakcióidő hogyan változik az életkor (KORCSOPORT: 7-8, 9-10 és 13-15 gyermekek, felnőttek), a KÉPTÍPUS (eredeti, ATF és MTF képek), illetve ezek interakciójának függvényében. A reakcióidőt mediánokban számoltuk ki, a pontosságot pedig a helyes válaszok aránya adja. Az elemzés során ismételt méréses varianciaanalízist (ANOVA) futtattunk le, ahol a KÉPTÍPUS összetartozó mintás (within-subject) változó, a KORCSOPORT pedig nem összetartozó mintás (between-subject) változóként szerepelt. Az Iskolakultúra 2013/10. számában jelen pilot vizsgálatot ismertető kutatásunkban a páronkénti összevetések vizsgálatára kontrasztanalízis végeztünk, pontosabban az életkor hatásának vizsgálatakor ismételt kontrasztanalízist (repeated contrast analysis), mely során a szomszédos korcsoportokat hasonlítottuk össze egymással (7-8 éves vs. 9-10 évesek; 9-10 évesek vs. 13-15 évesek; 13-15 évesek vs. felnőttek), az eredeti, ATF és MTF képekre jelentkező pontosság és RT adatok páronkénti összehasonlítására pedig

66 egyszerű kontrasztanalízist (simple contrast analysis), mely során az egyes módosított ingertípusokat az eredetivel vetettük össze (eredeti vs. MTF; eredeti vs. ATF). A disszertációban bemutatott eredmények egységes elemzése, értelmezhetősége és bemutatása érdekében a különböző kontrasztanalízisek helyett a páronkénti összevetések esetében Bonferroni post hoc tesztet alkalmaztunk. Amennyiben a KÉPTÍPUS és KORCSOPORT interakciója szignifikánsnak bizonyult, további ANOVA-kat végeztünk el. A térbeli frekvenciák módosító hatására vonatkozóan korcsoportonként külön, további ismételt méréses varianciaanalíziseket futtattunk le a KÉPTÍPUSSAL, mint összetartozó mintás változóval.

Annak vizsgálatára, hogy külön az egyes alkalmazott képtípusok esetében hogyan alakulnak az életkori változások további három egyszempontos varianciaanalízist futtattunk le az eredeti, ATF, és MTF ingerekre az életkori övezetek alapján. Az adatok elemzése során p <

0,05 szignifikanciaszintet alkalmaztunk. Szükség esetén Greenhouse-Geisser korrigált p értékeket, valamint megfelelő epszilon korrekciót is feltüntettük. A jelentkező hatások nagyságának demonstrálására a parciális éta négyzet (ηp²) értékek is szerepelnek.