4. Eredmények
4.6. Városi hősziget mező modellezése légi felszínhőmérsékleti mérések alapján
4.6.2. A mért és modellezett hőmérsékleti és UHI mező
A városi hősziget intenzitásának keresztmetszet menti eloszlását a 4.6.1. ábra mutatja a két estén. A viszonyítási hely, amely a legalacsonyabb értékkel rendelkezik, még a városon belül majdnem a keresztmetszet D-i végénél (zöld területen, közel a Tiszához) található. Mi-vel „ideális” időjárási körülmények között a közepes szélességeken fekvő városokban a hősziget maximális erősségű kifejlődése a vidék és a város eltérő hűlési gradiensei következ-tében a naplemente utáni 3-5 óra körül jelentkezik (lásd 2.4.1. fejezet), ezért esetünkben (nap-lemente után 1 órával) az aznapi lehetséges maximális értékeknél valamelyest kisebbekre le-het számítani minden pontban.
Augusztus 12-én este az É-i kezdőpont környékén is meglehetősen magas (~2ºC) értékek találhatók, amely a felmelegedett lakótelepi környezetnek tulajdonítható (4.6.1. ábra). Dél fe-lé haladva, két, közel 3ºC értékű maximum is jelentkezik: az első egy olyan területen, ahol nagy burkolt felületek találhatók (bevásárlóközpont, parkolók), a második pedig a sűrűn be-épített belvárosban. Innentől kezdve az intenzitás gyakorlatilag folyamatosan csökken a ke-resztmetszet D-i végéig. 14-én este az intenzitás keke-resztmetszet menti változásának jellege hasonló volt az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy a maximumok meghaladták még a 4ºC-ot is. Megjegyzendő, hogy mivel a mérési útvonal végig városi területen haladt, a kap4ºC-ott in-tenzitás értékek inkább a városon belüli hőmérséklet-ingadozást tükrözik, nem a városi hősziget igazi nagyságát. Ez is magyarázatul szolgál a kapott maximális értékek viszonylago-san mérsékelt voltára.
4.6.1. ábra. Az É-D-i városi hősziget-intenzitás keresztmetszet menti profilja 2008. aug. 12. és 14. 19.00 UTC-kor (kezdőpont az É-i végnél)
Az eredményül kapott mozaikolt és korrigált felszínhőmérsékleti mezők (lásd 3.2.2. feje-zet) a 14-i este melegebb voltát mutatják (4.6.2. ábra), ami összhangban van azzal, hogy a vizsgált időszakban napról-napra egyre magasabb hőmérsékletet regisztráltak a műszerek (lásd 3.2.7. ábra). Míg 12-én este 15,1-28,3ºC között, addig 14-én este 19,2-33,6ºC között volt a hőmérsékleti értékek döntő többsége (átlag ± 2 x szórás), világosan kiadva a melegebb út- és parkolófelületek, valamint a hűvösebb (nem fás) zöldfelületek és a nagykiterjedésű la-pos tetők alakját.
4.6.2. ábra A mozaikolt felszínhőmérsékleti mezők 2008. aug. 12. és 14. 19.00 UTC-kor
93 Érdekességképpen, a 4.6.3. ábra azt muatja be, hogy a melegebb napon a Ts hogyan válto-zik egy kiválasztott, a városközponton keresztül menő, É-D-i keresztmetszet mentén. Ha ezt összevetjük a 4.6.1. ábrával, akkor – amint várható is volt – megállapítható, hogy a Ta város-on belüli változásának tartománya lényegesen kisebb (~4,3ºC), mint a Ts tartománya (~24ºC).
Az is látható, hogy a Ta változása sokkal fokozatosabb, jóval kisebbek benne az ugrások rövid távolságon belül, mint a Ts esetében.
4.6.3. ábra. A felszínhőmérséklet egy É-D-i keresztmetszet menti profilja 2008. aug. 14-én 19.00 UTC-kor az EOV Y 734801 koordináta mentén
A forrásterületről a 4.6.1. fejezetben leírtak szerint megnéztük, hogy milyen regressziós kapcsolat állítható fel a keresztmetszet menti Ta és a különböző sugarú környezetekben az (4.6.1-1) képlettel számolt Ts(wr) értékek halmaza között (két mérés, n = 1572). A 4.6.2. táb-lázat szerint − noha ilyen magas elemszám mellett mindegyik méretű környezet esetében szignifikáns a kapcsolat még 0,1%-os szinten is − a sugár növelésével erősödik a kapcsolat szorossága a két paraméter között. Mivel statisztikailag a legjobb kapcsolat r = 500 m esetén adódott, így az itt kapott regressziós egyenletet használjuk fel a továbbiakban majd az ered-mények kiterjesztésére, vagyis a tágabb városi terület Ta eloszlásának modellezésére a két es-tére külön-külön.
4.6.2. táblázat A keresztmetszet menti Ts és a Ta közötti kapcsolatok a különböző r sugarú környezetek figye-lembe vételével és paramétereik (R2 – determinációs együttható, R – korrelációs együttható) 2008. aug. 12 és
14-én (n = 1572)
r (m) Regressziós egyenlet R2 R szign. szint
100 Ta = 0,373*Ts(w100) + 17,691 0,574 0,757 < 0,1%
200 Ta = 0,406*Ts(w200) + 16,898 0,611 0,781 < 0,1%
300 Ta = 0,426*Ts(w300) + 16,453 0,642 0,801 < 0,1%
400 Ta = 0,436*Ts(w400) + 16,228 0,663 0,814 < 0,1%
500 Ta = 0,447*Ts(w500) + 15,982 0,685 0,828 < 0,1%
Az eredmények kiterjesztése során a teljes felvételezett területre kapott felszínhőmérsék-leteket, mint input adatokat felhasználva egy 100 m x 100 m-es rácshálózatra alapozva mod-elleztük a léghőmérsékleti mezőt a két estén. Mivel a Ts(w500) értékek előállítására szükség van a rácshálózat pontjainak 500 m sugarú környezetében lévő pixel-értékekre, ezért a mod-ellezhető terület (~ 21 km2) kisebb az eredetileg felvételezett területnél (a 3.2.5. ábrán szag-gatott vonallal lehatárolt rész). A sarkoknál tapasztalható hiány (pontozott vonallal lehatárolva a 4.6.4. és 4.6.5. ábrán) a légi felvételezés által nem lefedett területekből adódik.
4.6.4. ábra A modellezett léghőmérsékleti (23,66-27,08ºC) és hősziget mező Szegeden (2008. aug. 12. 19.00 UTC) (a terület helyzetét a 3.2.5. ábra mutatja)
4.6.5. ábra A modellezett léghőmérsékleti (26,00-28,99ºC) és hősziget mező Szegeden (2008. aug. 14. 19.00 UTC) (a terület helyzetét a 3.2.5. ábra mutatja)
Az augusztus 12-i modellezett városon belüli hőmérsékleti mezőről elmondható, hogy ra-jta igen jelentős nagyságú a 26,5ºC-nál magasabb hőmérsékletű terület (4.6.4. ábra). Ez lefedi a városközpontot és kiterjed ÉNy felé, ahol ipari és raktárházas területhasználat jellemző. Az ÉK-i részen, ahol kiterjedtebb lakótelepek vannak, szintén magas hőmérsékletű a levegő.
95 Felismerhető az alacsonyabb beépítésű körzetek, a külső zöld területek és a Tisza környezeté-nek hűvösebb volta is (ÉNy-on, DNy-on, DK-en). Összességében, a területen egy 3,4ºC-ig terjedő különbség jelentkezik, ami nagyjából megegyezik a keresztmetszet mentén ezen az estén tapasztalt – városon belüli – hőmérsékleti ingadozással (4.6.1. ábra).
Az augusztus 14-i modellezett mezőre az előzőhöz képest valamelyest magasabb értékek a jellemzők. Mint az előbbi esetben, alapvetően itt is a központban, ÉNy-on és ÉK-en vannak a legmelegebb területek (>28,5ºC), egy kis D-i kinyúlással bővülve (4.6.5. ábra). A hűvösebb területek is nagyjából ugyanott jelentkeznek. Összegezve, a területen egy 3ºC-ig terjedő különbség jelentkezik, ami kissé alulmúlja a keresztmetszet mentén ezen az estén mért hőmérsékleti ingadozást (4.6.1. ábra).
Záró megjegyzésként meg kell említeni, hogy a feltárt kapcsolat egy összetett, de eseti méréssorozat adatain alapul. A későbbiekben több, hasonló körülményekkel jellemezhető na-pon megismételve az említett felvételezéseket, finomítani lehet az eredményeket és ezekre alapozva már az összetett városi felszín hőmérsékletének a léghőmérsékletre gyakorolt ha-tásmechanizmusának általánosítása felé is tehetünk lépéseket. A vizsgálat további, újabb irá-nyát jelentheti, hogy az adatgyűjtést az év különböző időszakaiban is elvégezzük, lehetőséget adva ezzel a kapcsolat évszakos jellegzetességeinek feltárására és azok összehasonlítására.
5. Összegzés
Ebben a záró fejezetben az értekezésben bemutatott eredményeket foglalom össze röviden.
Az 1999. március – 2000. február közötti mobil hőmérsékleti mérések adatai alapján a követ-kező eredmények adódtak:
(1) A városi hősziget (UHI) városon belüli változásainak vizsgálata révén megállapítottam, hogy (Unger et al. 2000, 2001b, 2004):
I. A városi hősziget-intenzitás (ΔT) eloszlásának térbeli szerkezete szoros kapcsolatot mutat a beépítettségi értékekkel. Mintázatára a többé-kevésbé koncentrikus forma jellemző. Az et-től való eltérések jól magyarázhatók a beépítettség városon belüli változásával.
II. Az átlagos ΔT maximális értékeiben jelentős a különbség a fűtési és a nem-fűtési félévben (2,12ºC és 3,18ºC), ami elsősorban a két félév eltérő időjárási körülményeire vezethető vissza.
(2) A városi hőmérsékleti keresztmetszeti vizsgálatok alapján kimutattam, hogy (Unger et al.
2001d, 2004):
III. A vizsgált területen a ΔT változó volt az év folyamán, a mérsékelt öv évszakosan eltérő időjárási viszonyainak megfelelően.
IV. Mind a négy évszakos (abszolút) profil rendkívül jól követi a ΔT tipikus általános kereszt-metszetét.
V. A normalizált ΔT évszakos profiljainak alakja független a szezonális időjárási viszonyok-tól és menetüket elsősorban a városi tényezők határozzák meg.
VI. Ezért finomítottam a városi hőmérsékleti változó (M) értékeit megadó elméleti modell-egyenletet egyszerű földrajzi környezetben elhelyezkedő települések esetében (M = C + U, ahol C a terület háttérklímájának hatása, U pedig tulajdonképpen a ΔT-vel egyenlő) úgy, hogy: U = c·u (azaz U az időjárási és városi tényezők szorzat formájában megadható együttes hatása), vagyis M = C + c·u.
(3) A hősziget területi eloszlásának többváltozós statisztikus modellezésére irányuló vizsgála-taim során megállapítottam, hogy (Unger et al. 2000):
VII. A bevont 2D-s felszínparaméterek, így a beépítettség mértéke (B) és a központtól mért távolság (D) egyenként is erős lineáris kapcsolatot mutatnak az éves és évszakos (fűtési, nem fűtési szezon) átlagos ΔT-vel, viszont a vízfelület szerepe nem számottevő (pl. éves szinten R2 = 0,701, 0,469 ill. 0,002).
VIII. A teljes egy évre, valamint a fűtési és nem-fűtési időszakokra meghatározott modell-egyenletek (pl. ΔTév=0,007⋅B−0,466⋅D+2,683 (R2 = 0,769)) nagy pontossággal írják le az intenzitás területi eloszlását. A cellánkénti átlagos abszolút eltérés minden időszakban ke-vesebb, mint 0,5°C.
A 2002. április – 2003. március közötti mobil hőmérsékleti mérések adatai alapján a követke-ző eredmények adódtak:
(4) A hősziget-intenzitás területi eloszlásának tipizálására irányuló vizsgálatok során rámutat-tam, hogy (Unger et al. 2010b):
IX. A normalizált ΔT alkalmazásával lehetőség kínálkozik az egymástól jelentősen eltérő ab-szolút intenzitású esetek területi szerkezetének összehasonlítására. Fontos kihangsúlyozni, hogy ebben a megközelítésben az átlagos területi szerkezet meghatározásakor minden egyes eset azonos súllyal vesz részt.
97 X. A 35 egyedi eset kereszt-korreláción alapuló klasszifikációja szerint az egyedi ΔT mintáza-toknak Szegeden hat típusa különböztethető meg. Az egyes típusokra bemutatott példák alapján megállapítható, hogy a csoportok elkülönülése mögött nagyrészt meteorológiai okok (szélirány és -sebesség) húzódnak meg.
(5) A hősziget-intenzitás és az égboltláthatóság (SVF) területi eloszlásának kapcsolatára irá-nyuló vizsgálatok alapján a következő eredményekre jutottam (Unger 2004, Unger 2009):
XI. Az SVF közelítésére egy olyan algoritmus kifejlesztésére került sor, amely egy városi 3D-s épület-adatbázi3D-son alapul. Ez az eljárá3D-s kiterjedt területre 3D-szolgáltat nagy 3D-sűrű3D-séggel é3D-s a korábbi módszerekhez képest gyorsan SVF értékeket.
XII.a. Az analitikus módszerrel közelített és az algoritmussal kétféle módon számított SVF és a ΔT városon belüli változása között szignifikáns a kapcsolat, ezen belül az algoritmus te-rületi számításával kapott SVF alkalmazásával jön létre lényegesen szorosabb kapcsolat.
Ekkor a felszíngeometria sajátosságai 17-18%-kal jobban megmagyarázzák a hőmérséklet városon belüli eloszlását a másik két megközelítéshez képest.
XII.b. A ΔT változása a léghőmérséklet változékonyságának léptéke miatt kellő alapossággal nem magyarázható a hőmérsékletmérés útvonala mentén mért SVF értékek változásával, mivel ez utóbbinak a térbeli változékonysága jóval kisebb skálán jelentkezik. Így, ha az SVF-et a ΔT területi eloszlásának magyarázatára kívánjuk felhasználni, akkor ezt a teljes vizsgált területet lefedő ponthálózatból származó értékkel célszerű elvégezni. Ez alátá-masztja az SVF és az UHI közötti kapcsolat vizsgálatakor alkalmazott megközelítésünk helyességét.
XIII. A korábbi, hasonló vizsgálatok kis területre vonatkoztak és nem megfelelő elemszámú adatsorokon alapultak. A kapott eredmények feloldják ezek ellentmondásait, ugyanis a megfelelően választott méretű területre vonatkozó átlagos SVF értékeiben tulajdonképpen összegződnek az adott terület geometriájának sajátosságai ugyanúgy, mint ahogy a ΔT is a különféle – a város területére jellemző mozaikos – mikroklímák sajátosságainak eredője.
Vizsgálatom az első olyan, ahol egy város teljes területén került meghatározásra az SVF értéke. Csak egy ilyen méretű adatbázis felhasználásával lehet statisztikailag kellően meg-alapozott következtetéseket levonni.
XIV. Természetesen a bemutatott SVF számítási eljárás, akár pontokra, akár egy hálózatra nézzük, nemcsak városi környezetben alkalmazható. Egy adott tetszőleges terepen lévő hely vagy terület mikroklimatikus vizsgálatához nagyon hasznos lehet az egyes pontok su-gárzási viszonyait jellemző égboltláthatósági érték kiszámítása, amennyiben a környező te-repről és a rajta lévő növényzetről, épületekről rendelkezésre áll a megfelelő 3D-s vektoros adatbázis. Ez elérhető például a raszteres DDM megfelelő felbontású vektoros állománnyá történő átalakításával, kiegészítve pl. a felmért fák (és épületek) jellemző paramétereivel.
A légi és felszíni hordozású hagyományos (közvetlen) és távérzékelésen alapuló (közvetett) eszközökkel 2008. augusztus 12-én és 14-én történő hőmérsékleti adatgyűjtés alapján a követ-kező eredmények adódtak:
(6) A városi felszínhőmérséklet (Ts) és léghőmérséklet (Ta) területi eloszlása közötti kapcsolat feltárására irányuló vizsgálatok során megállapítottam, hogy (Unger et al. 2010a):
XV. A Ta városon belüli változásának tartománya lényegesen kisebb, mint a Ts tartománya, valamint a Ta változása sokkal fokozatosabb, jóval kisebbek benne az ugrások rövid távol-ságon belül, mint a Ts esetében.
XVI. A Ta és Ts közötti kapcsolatkeresés során figyelembe vettem a léghőmérséklet adott he-lyen és adott időpontban kialakuló értékében szerepet játszó tágabb környezetet, az ún. for-rásterületet. Legszoros kapcsolat az 500 m sugarú forrásterület esetében mutatkozik a két paraméter között, vagyis az ekkora környezetben (távolsággal súlyozva) figyelembe vett
felszínek hőmérséklete döntően befolyásolja az adott pontban lévő levegőelem hőmérsék-letét.
XVII. A Ta és Ts közötti kapcsolatot leíró egyenletet felhasználva az eredmények kiterjeszté-sére, egy nagyobb városi területen modelleztem a léghőmérsékleti ill. ΔT mezőt a vizsgált két estén. Összességében, a területen egy kb. 2,5ºC-os erősségű hősziget jelentkezik, ami az egyik estén nagyjából megegyezik, míg a másik estén egy kissé alulmúlja a keresztmet-szet mentén mért városon belüli hőmérsékleti ingadozást.
99 Irodalom
Ali-Toudert F, Mayer H, 2007: Thermal comfort in an east-west oriented street canyon in Freiburg (Germany) under hot summer conditions. Theor Appl Climatol 87, 223-237
Alonso MS, Labajo JL, Fidalgo MR, 2003: Characteristics of the urban heat island in the city of Salamanca, Spain. Atmósfera 16, 137-148
Arnfield AJ, Grimmond CSB, 1998: An urban canyon energy budget model and its application to urban storage heat flux modeling. Energy Build 27, 61-68
Bacsó N, 1958: Budapest és környékének éghajlata. Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest. 353-418
Balázs B, Unger J, Gál T, Sümeghy Z, Geiger J, Szegedi S, 2009: Simulation of the mean urban heat island using 2D surface parameters: empirical modeling, verification and extension. Meteorol Appl 16, 275-287
Balchin WGV, Pye N, 1947: A micro-meteorological investigation of Bath and the surrounding district. Quart J Roy Meteorol Soc 73, 297-319
Bán M, Gajzágó L, 1974: A cirkuláció sajátosságai Budapesten. OMI Beszámolók 1971, Budapest, 114-120 Barlow JF, Belcher SE, 2002: A wind tunnel model for quantifying fluxes in the urban boundary layer.
Bound-Lay Meteorol 104, 131-150
Barry RG, Chorley RJ, 1982: Atmosphere, weather and climate. Methuen, London-New York, 302-319 Bartholy J, Pongrácz R, Dezső Zs, 2003: Application of satellite information to urban climatology. 83rd
American Meteorol Soc (AMS) Annual Meeting, CD P1.10.
Bartholy J, Pongrácz R, Dezső Zs, 2005: A hazai nagyvárosok hősziget hatásának elemzése finomfelbontású műholdképek alapján. ”AGRO-21” Füzetek, Klímaváltozás – Hatások – Válaszok 44, 32-44
Bartholy J, Pongrácz R, Lelovics E, Dezső Zs, 2009: Comparison of urban heat island effect using ground-based and datellite measurements. Acta Climatol Chorol Univ Szegediensis 42-43, 7-15
Bärring L, Mattsson JO, Lindqvist S, 1985: Canyon geometry, street temperatures and urban heat island in Mal-mö, Sweden. J Climatol 5, 433-444
Ben-Dor E, Saaroni H, 1997: Airborne video thermal radiometry as a tool for monitoring microscale structures of the urban heat island. Int J Rem Sens 18, 3039-3053
Blankenstein S, Kuttler W, 2004: Impact of street geometry on downward longwave radiation and air temperature in an urban environment. Meteorol Zeitschrift 15, 373-379
Bonacquisti V, Casale GR, Palmieri S, Siani AM, 2006: A canopy layer model and its application to Rome. Sci Total Environ 364, 1-13
Boruzs T, Nagy T, 1999: A város hatása a klímaelemekre. JATE TTK szakdolgozat (kézirat), Szeged Bottyán Z, Unger J, 2003: A multiple linear statistical model for estimating the mean maximum urban heat
island. Theor Appl Climatol 75, 233-243
Bottyán Z, Balázs B, Gál T, Zboray Z, 2003: A statistical approach for estimating mean maximum urban heat ex-cess. Acta Climatol Univ Szegediensis 36-37, 17-26
Bottyán Z, Kircsi A, Szegedi S, Unger J, 2005: The relationship between built-up areas and the spatial development of the mean naximum urban heat island in Debrecen, Hungary. Int J Climatol 25, 405-418 Bradley AV, Thornes JE, Chapman L, 2001: A method to assess the variation of urban canyon geometry from
sky view factor transects. Atmos Sci Lett 2, 155-165
Brown MJ, Grimmond CSB, Ratti C, 2001: Comparison of methodologies for computing SVF in urban environment. Internal Report Los Alamos National Laboratory, Los Alamos, NM, LA-UR-01-4107, 6 p Brown MJ, Grimmond CSB, 2001: Sky view factor measurements in downtown Salt Lake City – Data report for
the DOE CBNP Experiment, October 2000. Internal Report Los Alamos National Laboratory, Los Alamos, NM, LA-UR-01-1424, 16 p
Budyko MI, 1971: Klimat i zsizny. Gidrometeorologicseszkoje Izdatyelsztvo, Leningrad
Busch P, Kuttler W, 1990: Klimatologie. Ferdinand Schöningh, Paderborn-München-Wien-Zürich Chandler TJ, 1962: Temperature and humidity traverses across London. Weather 17, 235-241 Chandler TJ, Fox, 1974: 3000 years of urban growth. New York
Chapman L, Thornes JE, 2004: Real-time sky-view factor calculation and approximation. J Atmos Oceanic Technol 21, 730-741
Chapman L, Thornes JE, Bradley AV, 2001: Rapid determination of canyon geometry parameters for use in surface radiation budgets. Theor Appl Climatol 69, 81-89
Chapman L, Thornes JE, Bradley AV, 2002: Sky-view factor approximation using GPS receivers. Int J Climatol 22, 615-621
Cheval S, Dumitrescu A, 2009: The July urban heat island of Bucharest as derived from MODIS images. Theor Appl Climatol 96, 145-153
Chmielewski F-M, 2005: Biometeorologie. In Hupfer P, Kuttler W (eds): Witterung und Klima. Teubner, Stutt-gart-Leipzig-Wiesbaden, 459-513
Chow SD, Zheng J, Wu L, 1994: Solar radiation and surface temperature in Shangai City and their relation to urban heat island intensity. Atmos Environ 28, 2119-2127
Conrads LA, van der Hage JCH, 1971: A new method of air-temperature measurement in urban climatological studies. Atmos Environ 5, 629-635
Davies M, Steadman P, Oreszczyn T, 2008: Strategies for the modification of the urban climate and the consequent impact on building energy use. Energy Policy 36, 4548-4551
Dezső Zs, Bartholy J, Pongrácz R, 2005: Satellite-based analysis of the urban heat island effect. Időjárás 109, 217-232
Dezső Zs, Bartholy J, Pongrácz R, 2006: Urban heat island analysis using MODIS measurements for Central European large cities. Preprints 6th Int Conf on Urban Climate, Göteborg, Sweden, 806-809
DoussetB, Gourmelon F, 2003: Satellite multi-sensor data analysis of urban surface temperatures and landcover.
ISPRS J Photogramm Rem Sens 58, 43-54
Duckworth FS, Sandberg JS, 1954: The effect of cities upon horizontal and vertical temperature gradients. Bull Am Meteorol Soc 35, 198-207
Eliasson I, 1992: Infrared termography and urban temperature patterns. Int J Rem Sens 13, 869-879 Eliasson I, 1996: Urban nocturnal temperatures, street geometry and land use. Atmos Environ 30, 379-392 Eliasson I, Upmanis H, 2000: Nocturnal airflow from urban parks-implications for city ventilation. Theor Appl
Climatol 66, 95-107
Eliasson I, Svensson MK, 2003: Spatial air temperature variations and urban land use – a statistical approach.
Meteorol Appl 10, 135-149
Ezekiel M, Fox KA, 1970: Korreláció- és regresszió-analízis. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Fezer F, 1995: Das Klima der Städte. Justus Perthes Verlag, Gotha
F. Iványi Zs, 1980a: A városi hősziget-cirkuláció numerikus modellezése I. Időjárás 84, 93-102 F. Iványi Zs, 1980b: A városi hősziget-cirkuláció numerikus modellezése II. Időjárás 84, 205-217 Fukui E, 1970: The recent rise of temperature in Japan. Jpn Progr Climatol 46-65
Gajzágó L, 1967: A budapesti talajszél vizsgálatának előzetes eredményei. OMI Beszámolók 1966, Bp, 438-443 Gál T, Unger J, 2008: A lehetséges ventillációs folyosók feltérképezése érdességi paraméterek alapján egy
váro-si területen. Légkör 53(3), 2-8
Gál T, Unger J, 2009: Detection of ventilation paths using high-resolution roughness parameter mapping in a large urban area. Build Environ 44, 198-206
Gál T, Lindberg F, Unger J, 2009: Computing continuous sky view factor using 3D urban raster and vector data bases: comparison and application to urban climate. Theor Appl Climatol 95, 111-123
Gallo KP, Owen TW, 1999: Satellite-based adjustments for the urban heat island temperature bias. J Appl Meteo-rol 38, 806-813
Giridharan R, Lau SSY, Ganesan S, Givoni B, 2007: Urban design factors influencing heat island intensity in high-rise high-density environments of Hong Kong. Build Environ 42, 3669-3684
Goldreich Y, 1985: The structure of the ground heat island in a central business district. J Clim Appl Meteorol 24, 1237-1244
Goldreich Y, 1992: Urban climate studies in Johannesburg, a sub-tropical city located on a ridge – A review.
Atmos Environ 26B, 407-420
Grimmond CSB, 1992: The suburban energy balance: methodological considerations and results for a mid-latitude west coast city under winter and spring conditions. Int J Climatol 12, 418-497
Grimmond CSB, 2006: Progress in measuring and observing the urban atmosphere. Theor Appl Climatol 84, 3-22
Grimmond CSB, OkeTR, 1991: An evapotranspiration-interception model for urban areas. Water Resources Res 27, 1739-1755
Grimmond CSB, Cleugh HA, Oke TR, 1991: An objective urban heat storage model and its comparison with other schemes. Atmos Environ 25B, 311-326
Grimmond CSB, Potter SK, Zutter HN, Souch C, 2001: Rapid methods to estimate sky-view factors applied to urban areas. Int J Climatol 21, 903-913
Gulyás Á, Lakatos L, Sümeghy Z, Gál T, 2003a: Spatial distribution of the phenological phases and urban heat is-land in the cases of two Hungarian cities. In Klysik K, Oke TR, Fortuniak K, Grimmond CSB, Wibig J (eds):
Proceed Fifth Int Conf on Urban Climate, Vol. 2, Lodz, Poland, 39-42
Gulyás Á, Unger J, Matzarakis A, 2003b: Analysis of the thermophysiologically significant conditions within a medium-sized city with continental climate (Szeged, Hungary). In Klysik K, Oke TR, Fortuniak K, Grimmond CSB, Wibig J (eds): Proceed Fifth Int Conf on Urban Climate, Vol. 2, Lodz, Poland, 43-46
Gulyás Á, Unger J, Balázs B, Matzarakis A, 2003c: Analysis of the bioclimatic conditions within different sur-face structures in a medium-sized city (Szeged, Hungary). Acta Climatol Univ Szegediensis 36-37, 37-44 Gulyás Á, 2005: Differences in human comfort conditions within a complex urban environment: A case study.
Acta Climatol Univ Szegediensis 38-39, 71-84
Gulyás Á, Unger J, Matzarakis A, 2006:Assessment of the microclimatic and human comfort conditions in a complex urban environment: modelling and measurements. Build Environ 41, 1713-1722
101
Hart MA, Sailor DJ, 2009: Quantifying the influence of land-use and surface characteristics on spatial variability in the urban heat island. Theor Appl Climatol 95, 397-406
Holmer B, 1992: A simple operative method for determination of sky view factors in complex urban canyons from fisheye photographs. Meteorol Zeitschrift 1, 236-239
Howard L, 1833: The climate of London deduced from meteorological observations made in the metropolis and at a various places around it. 3rd edition, Harvey & Darton, London
Ihara T, Kikegawa Y, Asahi K, Genchi Y, Kondo H, 2008: Changes in year-round air temperature and annual energy consumption in office building areas by urban heat-island countermeasures and energy-saving
Ihara T, Kikegawa Y, Asahi K, Genchi Y, Kondo H, 2008: Changes in year-round air temperature and annual energy consumption in office building areas by urban heat-island countermeasures and energy-saving