az egyén életműködéseit többé-kevésbbé felfüggesz
tik s az illető anyag minősége és mennyisége sze
rint halálosak is lehetnek. Az anyagokat hívjuk mi röviden mérgeknek s hatásukat mérgezésnek. Ma
guk ez anyagok igen különböző eredetűek. Úgy az állat, mint a növény- és ásványország bőven nyújtja. Hatásmódjuk is nagyjában megegyezik egy
mással: mindannyija vegyi átalakulásokat létesít a szervezetben, ez elváltozás folytán az összműkö- dés rendetlenné válik, sőt könnyen fel is függesz- tetik. Midőn pedig a működések fennakadnak: be
áll a halál.
1 1 2
A mérgek kétféleképpen jutnak a szervezetbe.
Vagy az illető mitsem tud róla, tehát egész jó- ' hiszemüen, véletlenül vagy pedig tudatosan, éppen azzal a szándékkal veszi be, hogy az életet magá
tól eldobja.
Bármely esettel álljunk is szemben, teendőnk csak egy lehet: a megmérgezett egyén lehető meg
mentése.
Hatásmódjukat tekintve, az összes mérgek két i csoportba sorozhatok. Az elsőbe tartoznak azok, 1 melyek az érintkezési helyet megtámadják, vagy gyúladásokat hoznak létre s ennek folytán halált okoznak; ezek a m a r ó m é r g e k . A második osztályba tartoznak azok, melyek a gyomron ke- / resztül felszívódnak, az egész testbe eljutnak s ' így támadják meg a szervezetet; ezek a n e m m a r ó m é r g e k . Ezeknek egy részével is jár fájdalom; de nem oly heves, mint maróknál, s nemcsak a behatás helyén.
A) M a r ó m é r g e k . A segítség megadása szem
pontjából szintén két csoportra osztható, u. m.:
s a v a k r a és l ú g o k r a . Mindkettő a szájba jutás alkalmával azonnal óriási fájdalmakkal jár s ha le is nyeltek belőle, akkor a fájdalom a torokban, nyelőcsőben, gyomorban egyaránt jelen van s az eszméletlenségig fokozódhatik. A felmart részek nem egyszer véreznek s ezért a köpet, a hányadék véres is szokott lenni.
Ha egy ily szerencsétlenhez kerülünk, első dol
gunk megtudni, hogy amit megivott, sav-e avagy lúg? Felösmerjük néha a szagból (cárból, eczetsav stb.). Ha nem vagyunk biztosak: a maradt folya
dékból vagy hányadékból pár cseppet krétára, mész
kőre, szódára stb. cseppentünk s ha pezsgést látunk:
savval van dolgunk. Ha pedig nem pezseg, de újjunk között szétdörzsölve, újjaink sikamlósak lesz
nek, akkor a bevett folyadék: lúg.
Mi lesz a tennivalónk? Lehetőleg a maró hatást megszüntetni. Akármelyik mérgezéssel álljunk tehát szemben: bőven adhatunk vizet, mert így fel fog higúlni s maró hatása kevesbedni fog, valamint tejet, tojás fehérjét; még pedig minél többet, an
nál jobb.
Amint tudjuk, a sav közömbösíti a lúgot. Ennek a tudásunknak itt nagy hasznát látjuk. Ugyanis
113 savmérgezésnél gyengén lúgos dolgokat (szódás víz, szappanos víz, mészvíz stb.) s lúgmérgezésnél gyengén savi dolgokat (eczetes víz, limonádé stb.) nyújtsunk, melyek a sav, illetőleg lúg hatását gyen
gítik s így az állapotot javítják.
B) N e m m a r ó m é r g e k . Ide tartozik a mér
geknek egy hosszú sorozata, melyeket nemcsak hogy leírni, de felemlíteni is sok időt venne igénybe.
De erre nincs is szükség. Itt csak felemlítjük, hogy addig is, míg orvos érkezik s gyomormosást, majd gyógyszerelést végez, mit kell csinálnia az első segelynyújtónak. Egyetlen teendő ilyenkor valame
lyes úton hányást idézni elő, melyet a garat izga
tásával szoktak elérni. Újjal, tollszárral, zsebkendő
vel kell a garatot csiklandozni. Ezenkívül meleg sós- vagy szappanosvizet kell itatni, mely szintén hányást szokott okozni. Ha az illető már hányt, újra minél több folyadékot kell itatni, hogy a még a gyomorban maradt anyag újra felhígúljon s a folyadékkal felkeverődve könnyebben kihányható le
gyen. Hánytatás után hashajtót adunk.
Leggyakoribb mérgezés a szeszmérgezés, amit közönségesen részegségnek mondunk. Legtöbbször nem kell semmit csinálni; de a hányás és gyo
mormosás itt is igen jót tesz. Van eset, midőn mesterséges légzésre is szükség van.
Gyakori a gyufamérgezés is, melyet szaga ren
desen elárul. Itt csak azt kell megjegyezni, hogy tejet és olajos dolgot adni annak, aki gyufát ivott:
nem szabad. A phosphor- és kőrisbogárpormérge- zés az, hol úgy a tej, mint minden olajos és zsíros anyag árt; az összes többi mérgezéseknél nem
csak szabad, hanem kitűnő.
A különböző mérges növények, gombák, rom
lott hússal és hallal való mérgezéseknél mind a hánytatás a fő.
Bizonyos gázok (világító gáz, must forrás alkal
mával, széngáz stb.) az ott tartózkodókat megmér
gezhetik s halált okozhatnak. Az ily levegőkről azonnal friss levegőre kell az illetőket vinni s mes
terséges légzést alkalmazni.
Bőrön keresztül okoznak mérgezést a kigyómarás, légycsípések stb. A megmart, megcsípett helyet jól ki kell nyomni, aztán nem sebes ajakkal ki
szívni, esetleg kiégetni.
Dr. Barabás: Népszerű egészségtan. 8
Ö s s z e f o g l a l á s . Az itt elmondottakat betartva sokszor fogunk jönni abba a helyzetbe, hogy em
bertársainknak vagy hozzátartozóinknak segítsé
gükre jöhetünk. Nem szabad felednünk azonban, hogy ha nem helyesen járunk el: akkor több kárt okozunk, mint hasznot. így egy kisebb fokú vér
zést körülkötéssel ellátni vagy egy sebbe min
den ok nélkül belenyúlni még megmosott kézzel is, mind olyan dolgok, melyekért a szerencsétlenül jártak később még jobban megfizetnek. Ügyelni kell nagyon a sebek tisztaságára, a vérzésnek elállítá
sára; zúzódásoknál a zúzott résznek ok nélkül való nem mozgatására, borogatására; eszméletlenségnél az illetőnek szabályos légzésére, mérgezéseknél bő íolyadékbevitelre, esetleg a hánytatásra. És nem felejteni el sohasem, hogy aki első segélyt ad: az nem kezel és sokszor már az elég, hogy ha nem tud használni, hogy nem engedi, hogy más ártson.
S mindenekelőtt pedig azonnal orvos után küldeni, aki egyéb, hathatósabb beavatkozásokat is végez az eset súlyossága szerint.
TARTALOM.
Oldal
1. B e v e z e té s ... . . . 3
A talaj. 2. A talajról á l t a l á b a n ... 4
3. A talaj sz ennyezettsége... 4
4. A talaj öntisztítása ... 5
5. A talaj s z á ra z s á g a ...5
6. Talajvíz és talajlég ... 5
7. összefoglalás . . . 6
A lakás. 8. A lakásról á l ta l á b a n ... 7
9. A lakás helye és f e k v é s e ... 7
10. Épületanyag ...8
11. A falak ... 9
12. Szobák beosztása és berendezése . . .1 1 13. Zsúfoltság ...12
14. Árnyékszékek . ... 12
15. Pinczelakások és p a d lá s s z o b á k ...15
16. Pavillonrendszer ... 16
17. Összefoglalás ... 16
Világítás és fűtés. 18. A világításról és fűtésről általában . . 17
19. Természetes v ilá g ítá s ... 17
20. Mesterséges világítás . . . 18
21. A f ű té s r ő l... 20
22. Összefoglalás ...25
A levegő. 23. A levegőről álta lá b a n ... 25
24. A levegő ö ss z e té te le ... 26
25. A lé le g z é s ...28
26. H ő s z a b á ly o z á s ...29
27. S z e l l ő z t e t é s ...30
28. Kiima és acclim átizálódás... 33
29. Összefoglalás ... .... . 34
Ruházat. 30. A ruházatról általában . . . 35
31. A helyes és helytelen öltözködés . . . . 36
32. Összefoglalás ...38
Oldal
Táplálkozás.
33. A táplálkozásról á lta lá b a n ... 38
34. A tápláló a n y a g o k ... 40
35. A tá p lá lé k ... 42
36. Élelmiszerek hamisítása . . . 53
37. Mérgek az élelm iszerekben... 55
38. Élvezeti s z e r e k ... 58
39. Összefoglalás ... 64
A víz. 40. A vízről általában . . . 65
41 A jó v í z ... 66
43. Vízjavítás és v íz v ez eté k ... 68
42. A rossz v í z ... 68
44. Fürdés ... 70
45. Összefoglalás ... 71
A munka. 46. A munkáról á lta lá b a n ... 72
47. Egészségtelen h e l y i s é g e k ... 73
48. Ártalmas h a t á s o k ... 74
49. összefoglalás ... 82
Gyermek és iskola. 50. Általában ... 83
51. A gyermekhalandóság okai . . . . 83
52. Az i s k o l a ... 85
53. összefoglalás ... 87
Fertőző betegségek. 54. A fertőző betegségekről általában . . 88
55. A betegségek m e g jelen é se... 89
56. A ragályos betegségek távoltartása . 90 57. Összefoglalás ... . . 94
Első segély. 58. Az első segítségről általában . . . 95
59. A vérzésekről s azok megszüntetéséről 96 60. A zúzódások s azok kezeléséről . . 103
61. Ö n tu d atn élk ü liség ... 108
62. Mérgek ... 111
63. összefoglalás ... 114
í
/
*щ