Mondattani sajátságok
MÉPMYELVI HAGYOMÁNYOK
Közmondások, szólások, hasonlatok.
Eccé hop, máskő kopp. — Nem mindég papsajt. —• A pap se prédikál kéccér. — A z ígéret szép sző, ha megagygyák, úgy jó . — Vótér a tót nem ád semmit. ■— K icsi ember nagy bottal já r . — Gyérmekgyomőr disznószar. — Bolond jukből bolond szél fu. — L esz még szolló' s lágy kinyér. — A kecske-se menne a vásárbo, de ütik hátul. — Fuszüjkátől szuszag hátúi. — A gond nem játék. — Sokat akár a szarka, de nem bírja a farka. — Huncut az ember a még eleven. — Mindentudás főfájás. — Addig já r a korsó a kútra a még nyaka szakad. — Nagy dolog a háború! (Tréfás felkiáltás tehe
tetlen fenyegetésre). — Á frám iszti kurtöskalács, a felöl még álmot se láss. — Halász vadász, madarász üres tarisnyábo kotorász.
Annak lőttek, hogy ma idegyüjjen. — Nem lesz belolle gálickö.
— J ó húsba van. — H evet süt a nap. — É szt felírju k a kéménre (mondják, ha valaki szokása ellenére valami tetszőt tesz). — ■ Lapas- sakat pillant. (Álmos.) — Jól bírja magát. (Tehetős.) — J ő órábo legyen mondva. J ó orábo legyen mondva, sohase fá jt a fogam. — Uram agygy eszet a kinek nincs! ■— Na ugyan vagy legén y! (mond
ják a gyávának.) — Abba vagyak. (A zt hiszem.) — F élek rajta, hogy nem lesz belolle gálickö. — Gyüsz te még nállunk f e l é ! (Fenye
getés.) — Nem szégyélled magadat a ku tyától! — Járjo a bolongyát.
— Csak lessed ! (Soha.) — Nem kél csik ó! (Nem kell kiséret.j — Ne já r j a lobom alatt. (Ne állj útban.) — Báncbo szed. (M egfenyít.)
— K urta az esze. —■ A z isten mekfizeti ne mongyan ijeneket. — Nyitva van a mészárszékájtó. (Begombolatlan a nadrág.) — Majd ha fagy. (Soha.) — A sse monta félkalap. — M itől j ó ? (M ire jó ? )
— A z apjáro üt. (Hasonlít.) — Kemence van a házbo. (Olyan, a kit nem lehet a dologba avatni.) -— Nem kél lámpás. (Ne vegye el a világosságot!) — TJtánnod hordám én a zsendéjt. (Utánad járok, megnézem mit csinálsz, megfegyelmezlek.) — K é j fél mé a hasadra süt a n a p ! A vándor már a hetedik faluba j á r ! — Odáig van.
(Oda van, végét járja.) —■ Hagygyunk hónapra is. — Na, osztán legyen j ó id ő ! (M iből lesz a cserebogár!) — K in y ílt a szeme. — Vérszemre kapatt. —■Még a nap is megáll az égen csudájjábo. — 0 baja, ő igazicscsa. — H a nem hiszed, u jj a hiszemfáro, s nézz a
3 8 VISKI KÁROLY.
macskajukábo. — Láccik B é c s i — Még a fájtájjo se jóféle. — A sz hiszi, hogy atyaisten. — Vág a szemivei. (Kacsint.) — M á reggel jó k o r nyakábo veszi az uccát. — L esz k a p sz! (Fenyegetés.) — Ne ojan hegyessen! (A lább a hanggal.) — Igyunk, hogy rongyosagygyunk!
— A ki hátul marad, tegye bé az a jtó t! — M á a ki belé akar kezdeni, kösse fél a gagyájját. — H agygyél magát ne mennyen! — Úgy odaváglok, hogy min széjjélm észsz! — Annak ugyan hegedült szén Dávid. — K i kérd eszte? (mondják a kotyogónak.) — Tovább egy házzől. — Nem tér a boribe. — A z is tolvaj, a ki még beteszi a lábát hozzájok. — A z is tőlvaj, a ki kéri többet. — B eszéj bolond, nincs eszed. — A bál lábávől kot fél. —■ É l az anyósam ! (H a a háziak asztalnál ülnek, ebédelnek, ezzel köszönt be a vendég.) — A mi pénze van, min kipiseli a kért ödaláro { — megissza.) — K i a zsidó a házbo ? (A ttó l kérdik, aki a kalapot a szobában fején felejti.)
— A kutya se szereti, hogy az óránál piszkájjonak. — Ojan okos, hogy a fe jit meg kéne abrancsasztatni. — Ne légy ojan nagy ok o s! (Ke okoskodj!) — Kergetnek a szászok. (A z árnyékszékre). — F u t a fa z é k ! — F ut a té ! ■— Tessék, csali segre ne essék. — B ajuszra já r. — K inőtt az isten márkából. — Nem adná egy vaklóér. — Nem leszsz az meg egy-két kedden. (Mostanában.) — A ttól ugyan nem menyünk a fáinak. — Szegény v ilá g ! (H etvenkedő felkiáltás.)
— Nesze semmi, fog meg jól. — Oda van falustól. — F iszárta a kolopács nyelit. — Ródd az őradra. (Tartsd eszedben.) — F og bé a lepcsest. — Punktum, pász, részpór. — Hoszszabb péntek, min szombat. (K ilátszik az alsó szoknya.) — (K i hőt m eg ?) A z öregnek a fija. — (H ogy híjják a kutyátokat?) Lábo viszi, farka dőli. — Jukam az őr ad. Csócsi seggem, nyali vápám, szimili gödrem. — (H á ászt még vágjo kettőbe?) A zé hogy a rák a vetésre ne menynyen. — (Oda attad? Oda.) H á m ér? Nem a M m ér, hanem a kötőfékér. — (E z málés k in y ér? K i n y e r ? A z nyér, a ki a lutriáro teszen. — E gyél, ne éhezz, mind otthon, (E gyél, mint otthon, — ne éhezz.) — A vál hálsz meg. (Ezzel ijesztik a gyermeket, ha elvágta pl. az ujját.
T. i. azzal az ujjával e g y ü t t hal meg.) — Nincs hazukság nékül ?
— H a harakszik, harapja meg a hasát s ha nem éri, nyücscsa a nyakát. — Nagy kutyának ac te enni. — M it acc enni annak a rigónak ? (K érdik a fütyölőtől.) — Sír vala, kacag vala, segge sípol vala. (Ezzel kacagtatják meg a síró gyermeket.) — Lapaskőhez egy hét. — Addig még sok pujiszkát kél hogy egyél, a még oda vágod.
— Nem esik a födnél léjjebb. — (M it fizetnek?) Minden héten hat napat, s a hetediket ráagygyák. — Kün tagos, ben szoros. (Mondják a kopogtatónak.) TJgyéj, mé leesik az állód! (mondják az ásítónak.)
— Tud a nagyberegbe egy szarkafészket. (E gyebet se.) — H ogy izeg a m ozog? — Elment deckát árulni. (M eghalt.) — Mekfizeti a nagy harang. — Mekfizeti majd az utolsó vásárkor. — Ojan hideg van, hogy min lefagyott a lovaknak a szarvak. — Bokonak Ádámről s Éváról. — Menynyünk húnyadra. (Feküdjünk le.) •— D rágo napam !
— Szeretem a könyökembol. — A k k or látom, mikő a hátom közöpit.
— Kerestek. K i ? A hóhér a kötéllel. — Mindenkit béeresztenék, ha
A TORDAI NYELVJÁRÁS. 39 csontat viszen a szájjábo. — Világos mind a vakablak. — Ojan idő van, hogy még a kutyát se kergesse ki az ember. — Ojan nehéz, mind a só. — Ojan könnyű, mind a tollú. — Úgy fut, minha ker
getnék. — Úgy szuszag, hogy majd él fújja az embert. — Úgy nő, minha húznák. — Úgy áll a szájjábo, mind a disznó seggibe a szál- maszál (a cigaretta). — Hálgat, mind a disznó a rozsba. — Ojan sován igazán, hoty csak a csontja s a bőre. — Ojan, mind egy halál.
■— Ojan, mind egy madárijesztő. — Ojan mind egy rongybuba. — Ojan mérges vöt, csakhogy ki ne pukkagygyan. —• Úgy hazudik, minha olvasná. — Vágjo, min Salai a szappant. — Ojan kukkan hőrgya az órát, hogy szaras karóval se lehetne elérni. — Úgy ágál, minha a világ az ö v é vóna. — Ojan, mind a bojtorján. — Úgy meg
csaplak, min Janó a bihalát. — Úgy él, mind a hal a vízbe, — Ojan, hogy egy kalán vaj nem olvadna él a szájjábo. — Ojan fehér, mind a fal ódala. — Úgy tud úszni, mind a lapasvas. — Úgy áll a haja, mind egy szénabagja . — Anynyit ér, mind a hőt lovann a patkó. — P őrá ment, mind a Tűri frakja. — Csúfabb a kocsön- kérésnél. — Úgy aluszik, mind, a bunda. — A n yn yit se hagyott, mind a kormem feketéjje. — Úgy ismerem, mind a tenyeremet. — Ojan vastag, mind a Jcaram condrástől. — J ó lelkű, min Kapras.
— Éhes mind a molnár tyúkja. — Úgy megcsaplak, hogy abból kűdulsz. — Úgy megveri, mind a pinty. — Úgy kidobja, mind a pinty. — Örökké mozog, mind az ebseggibe a féreg. — Úgy tudam a leckét, mind a víz. — Ojan, mind egy gerebje. — Ojan liázot penderítek, mind a té. — Úgy bőg minha nyúznák. — Úgy jár, mind a pereszlen. — Mérges, mind a pűjkakakas. Bámul, mind a bőrnyu az újkapum . — B á, mind a bőrnyu. — Ojan sós, mind a géra. — Úgy ál rajta a gúnya, minha villávöl hánták vóna reá. — Szereti, mind a kecske a kést. — Úgy szeretem, mind a galamb a búzát, mind a gérlice a párját. (G-yerm. ny.) — (M i csinál Józsi bácsi?) P rücsket herétek. — (H ol van M a r i? ) Élment Páncsovábo jeget aszalni. — ( H á nekem mit hoz édespám ?) Gsattat, pattat, fa ra - gatt fingat. — Ne fü tyü rejj az ebédnél, mé bolond leszsz a feleséged ura. — Ő se bánná, ha az iskola ődalát békennék hájjől, hogy a kutyák egyék meg. — N yis ki a szemed v a k lis! — H ogy a tűz langja vesse fél. — Ő hogy ed meg a m eszet! — Tá meszet e t t é l ? !
— Hadd a sűjba! — 0 hogy a sűj egye meg az áradat! •— 0 hogy az isten álgyo meg a k ö jö k it! (V erje m eg !) — Roncsán ki a nyavaja hetvenhéccér! —• Megett a váci fene, csak nyüj hozzám ! — Ő hogy az isten bolondicscsam m eg! — 0 hogy az isten vegye él az eszedet. — H ogy já rjo n ki a szemed, mind az asztáljijókja. — Tedd a szemedre, nekem nem kél an yn yi! — U j rá, ha úgy félted.
— Csináj nekem is eg y g y et! Éppeg abba já rok ! (Erős tagadó felelet.)
— Hán v a n ? Nem igen hánynyo magát. — E tiszta arany. A ; tiszta az aranytól. — Okos mind a nádi veréb.
TÁJSZÓK.
E tájszógyüjtemény egybe van vetve a Tsz.-ral. A zok a tájszók, amelyek előtt ** van, nincsenek meg a T sz.-ban ; amelyek előtt
* van, nincsenek Erdélyből közölve. A magyarázat nélkül valók a Tsz.-beli jelentéssel használatosak; a ^tájszó utáni nagyobb szám a Tsz.-beli címszó száma, a kisebb pedig a Tsz.-beli adat jelentésének száma. A z illető tájszó Tordán csak abban a jelentésben él, amelyet ezek a számok mutatnak. H a a tájszó a Tsz.-beli adathoz viszonyítva csekély alaki, vagy jelentésbeli eltérést mutat, némi módosító magya
rázatot kíván, vagy csupán igekötőjére nézve új adat, nincs közö- letlennek jelezve. A z igekötő, amellyel az illető ige kapcsolható, zárójelben van.
Egyébként amelyek előtt csillag nincs, nemcsak Tordáról, hanem az egész megyéből nincsenek közölve.
ablakszem.
ablaktdngyér.
*áblakas: (Tsz. a b l a k o s ) . ágál.
agyabugyál.
**ágylábo: az ágynak a fekvő ember lába felőli, alsó része.
á g y á s: veteményágy.
* * a j: hej, j a j ; ajka ojan két lovam v ón a ! á j hogy f á j !
ákácijós.
alacsan: (Tsz. a l a c s o n y ) . alacsankadik.
áldászkodik: (Tsz. á d á z k o d i k).
á ll: 1. tűr. 2. nem ro m lik ; pl.
gyümölcs, húsnemű stb.
* * á jj! : állj félre, menj félre ! eláll: 2.
k iá ll: 2.
**állószólló': eltartásra való cse- megeszöllő.
**álingál: bámészkodva álldogál.
állomszuszék.
álmarázó.
**alm ás: almaleves.
**álruha: evés idejére a gyer
mek álla alá kötött ruha.
**élaluszik: kialszik pl. tűz, gyer- ámojag (Tsz. á m o 1 y o g). [tya.
**ángőlgyümocs: tarka színű, k e
mény, jó részben hengeres ala
kúból álló cukorka-keverék.
angyálbögyarő: metélt-tészta-féle.
angyálfija.
anyalevél, anyatárs.
apatárs.
áperté.
aprádonként.
a p ró lék : bárányaprólék, malac
aprólék:, m ajarság-aprólék: az állat lába, mája, feje, (a szár
nyasnak) zúzza, szárnya.
**arangaluska: élesztős tészta
féle, tetején mandolás; kanállal rakják össze, egy darabban sül, de galuskánként szétmállatható.
**aranvérsengő: réti szironták.
VISKI KÁROLY. A TOBDAI NYELVJÁRÁS. 41 húzódni, zsugorodni, kuparadni, mielőtt ruhát varrnának belőle,
bagbüz: dohányfüstszag pl. kocs
mában, szobában, ahol férfiak dohányoztak.
bakfütyty.
**bakalódik: birkózik, verekedik.
baktat: bandukol, kullog.
**bakapűrzicsán: hetes dohány.
baktertojás: emberszar.
**bálkezü: balog.
bálmos: málélisztből és bálmosnak- valóból készült puliszka-féle étel.
**bálmosnakvaló: a juhtejet meg
oltják s ha megaludt, készen van a lágysajt. M ost a bács
gyűtni kezdi a sajtot, azaz két kezével a lágysajtot összetöri, nyomkodja, miközben a sajt
anyag a savótól különválik.
A sajtot az edény (cseber) egyik felébe gyűjti, a savót más edénybe önti s az össze
gyűjtött sajtot újra nyomkodni kezdi. A m i folyadék most k i
elbandaladik: elantalodik (a régi ny.-ben.)
bandalgó: együgyűen andalgó.
bangó,
bélpecsenye : bélszínből készült pe
csenye savanykás, tejfölös már
tással.
4 2 TISKI KÁROLY. idétlen, ízléstelen; szemtelen, agyafúrt.
lebetegedik: gyermekágyba esik, szülés előtt megbetegedik.
**bezzegsajt! : olyankor mondják, mikor méltatlan, érdemetlen ember még lenézi, megveti azt,
**boci: szarvasmarha, kivált borjú (a gyerm. ny.-ben). négyszögűre vágott laskát orsó
hegyre csavarják s a bordára nyomva, rajta megforgatják.
b o ritó : 1.
bőrnyuszájju: vastagajakú.
**bőrnyuzik: ell (a szarvasm.); tréf.
vagy megvetőleg asszonyról is ;
borona. [meg-,
borsós (Tsz. b o r s o s ) .
**bó'gőmasina: síró gyermek gúny
neve,
A TORDAI NYELVJÁRÁS. 43 bugyuta.
bűjbelé.
bukázik: (csak galambról mond
já k ;) bukázó galamb: columba
**bungat: bungatytyuval működik, vagy laposkővel bungat, úgy, hogy öt ujja hegye közé fogva, pördítve végig ugratja pl, az ucca közepén. H a a dobás sike
rül, a kő bungó hangot ad.
**bungatytyu: bungató szerszám, mely úgy készül, hogy egyik végén átfúrt zsindejbe zsineget húznak s erősítenek; oldalt, vagy fej felett gyorsan fo rg a tv a :
**cibikkél: biceg, sántikál.
cice : 2.
cicézik : cicét játszik.
**cicula: fűzfárügy.
cicu s: 1. és fűzfarügy.
cigányok hónapja: április.
*cigányok útytya.
condrap.-44 VISKI KÁROLY.
**curukkőttat: hátráltat pl. lovat.
**csáfli: pof.
**csérgetytyü: két fa-lapockából álló csergető készülék, játékszer.
E gyik lapockát a mutató és közép, a másikat a közép és gyűrűs ujj közé, az ujjak tövé
ben fogják s aztán a kezet sajátosan mozgatva, lendítve, rángatva a dobpergést utánoz
zák vele.
**csézáskocsis: úri fogat kocsisa.
*csicserész. [ny.). csingilingi : 1. csengettyű (a gyerm.
ny.-ben). 2. ruhán lóg ó disz, pl. bojtos zsinór.
**csipaguja: csipás gyermek gúny
neve. >
*csókapityóka: a napraforgó gu
mója.
csombőjgat: 1.
csombőrd.
**csom ókás: csomós pl, a rosszul k e v e rt puliszka.
csonkahét: karácsony, liusvét, pün
kösd utáni napok a köv. első vasárnapig.
**csontőrka: csontszilánk, cson- tocska.
cs ő r é: 1. 4.
A TORDAI NYELVJÁRÁS. 45 jukvetőzők közül valamelyik ugyanannyit vet a lyukba, mint
csúfandáros: csúfolkodó, csúfol- kodni szerető.
csu li: viseltes, kopottas ruhájú, kiv. fiu-gyermek.
**csulim ányi: csu li: (leánygyer
mekről).
csürdé.
csusza, csutkó.
csű reskert: szérüs-kert; az udvar
nak a csűr irányában elkerített erősebb kenderzsineg, közepén két-három u jj területnyi bőr
**deberketüró: deberkében tartott, eltett túró ; íze édeskés, csípős. repedésbe, üregbe kínnal-bajjal benyomogat, beiitöget.
bédikicsel: u. a.
kid ikicsel: (viszont).
**diskűrsus: fontoskodó beszél
getés, sugdosódás.
**disznópityóka! : tréfás felkiál
tás színlelt h a ragga l; enynye disznópityóka!
dóbólődik: (kővel, hóval) dobál, hajgál.
4 6 V'ISKI k á r o l y.
ledöglik • ideje előtt lefekszik.
(Gúnyos.)
■ **düettszemü: dülledt szemű, nagy
szemű.
**d üh érc: nagytermetű, tenyeres
talpas leány, aki többé-kevésbé
dancsis. (Tsz. d ü h e r c = v é n
**edm eg: (tréfásan összetehető minden étel-jelentő szóv a l:) edmegleves, edmegsajt, edmeg- álma ( — edd-meg-leves stb.)
**ereszkedik : szánkával hegyol
dalon beereszkedik. (A z eresz- kedők ezt szokták k iá lta n i:
s z e r é j! szép a tüszéj ne meszéj.)
élereszkedik (v. elereszti magát), megereszkedik,
ereszkedés: 1. ereszkedik.
**érkezik: ráér, van ideje.
**felejdékeny: (kómb. ?) feledékeny fé ltő s : 2.
**feresztőtekenyő: teknő, amiben a csecsemőt fürösztik.
**férhezmenendő: eladó (lány).
* * féria : vakáció.
**fijupista: az olyan leánygyer
mek, aki szereti a fiuk játszó
társaságát, játékait, szokásait.
flangtraz.
**flintyika: 1. foncsika.
flityinkázik.
**fosznidecka: két-háróm ujjnyi vastag deszka.
4 8 VISKI KÁROLY.
fuszüjka: Tsz. és kisfiú nemiszerve.
**futribolond (Tsz. f u t r i).
gurikázik: gurikával játszik.
gusa.
**beléháboradik: 1. belebolondul.
2. beleszeret (tréf.). m egnézni; elmentek halatlátni.
**halálélesztő: (ijesztő s z ó :) mi
**hasápfa : hasított, rövidre vágott tűzifa.
**hátromozditó: kisegítő, segítség ; (tréf.).
ház: szob a ; első-, hátúlsó-, ódái-, házsárt.
A TORDAi NYELVJÁRÁS. 49
**héjjen-héj je n : helyenként, itt-ott.
**hejre áll (m ikor állosz h e r e ? ) :
**heprecsőré: ha nem szivaraznám, kitörne a heprecsSré.
**hepták : hetes dohány. (A baka- p ű r z i csá n és h a p tá k [habt acht] képzeteinek társulása útján. A hét számnévnek is lehet része benne).
**hérbaté: gyógyfüvekből tojással készült tea-féle. (Népetim. ?) Kerget.
h ev it: a kemencét a sütésre meg
hevíti ; (jel. megszór.).
**hevülés: időnkint jelentkező fo r
róság a testen ; vértolulás a
**honcsokverő: a vakondoktúrá- sokat elsimító, szétverő eszköz.
**hoppikék: rikítókék.
**hőrgostojás: emberszar.
hőrnyolás: deszkába vésett, gya
lult barázda, amelybe a másik ormos deszkát beillesztik.
**hőrpac: csontos, sovány.
**húzóm uzsika: szájmuzsika. (Tzs
= h a r m o n i k a ) .
6 0 v t s i a k í k o l y.
mumákjo, istenpéldájjo, isten
csúfja stb., vagy marhaisten, vakisten, hasisten stb.
istenség: (összefoglaló jelentésű :) idegyüted az egészsz istenséget;
kihányom az egészsz istenséget, istenszámábo.
istentehenye: piros, feketén pon
tozott poloska-féle; tavasszal ellepik a kerítések verőfényes oldalát.
isztina : a julilegelő-terület kö
zéppontja ; itt pihennek az
**jáddzókártyo: játékkártya. Csak akkor jelzős e szó, ha félre
gyűlnek s próbafejést csinálnak.
A bács minden gazda juhait
**kacskaringós: kacshoz hasonló.
**kájhokemence: kályha.
A TORDAI NYELVJÁRÁS. 51 kalam istrál: csavarog.
összekalam istrál: tüzetesen bejár, összejár (tréf.).
**kancsikutya: a kancsal gúny
neve.
kancsuka, kan dér: 1.
*'*kániszmerga: (canis merda. A patikusok boszantására ilyen szerért küldik a patikába a tartozó csákányszerű szerszám.
**kappanhangu: idejéhez képest vékonyhangú (fiú, férfi). gerenda-vázú, lécezett, magas, keskeny, csöves-kukorica tartó.
**kasziba: ( k a s z a ? ) Verekedés közben egyik fél, a másikkal szemben állva, pl. bal lábát ellenfele jobb horgasina megé teszi s ugyanakkor hirtelen mellbe löki.
**kényesbece: kényes, becézett.
**kényesztet: becéz. — P irinek
* *k éreg et: koldul, alamizsnát gyűjt magának v. valami közcélra.
**kér egető: kolduló, alamizsnát gyűjtő.
**kéresztet: kéri, hogy (vlkit, vlhová) engedjenek. Menyek, ha édesnyámtől elkéresztecc; — kér esztettelek, de nem engettek.
**éllcéresztet: u. a.
keréksár.
4 *
52 VISKI KÁROLY.
**kételenkedik: húzódozik, ked-vetlenkedik, ímmel-ámmal csi-
Icevért. [nál vlmit.
**kicsiszék: lábzsámoly.
**kikirigi: párnácska, amivel a női test bizonyos részét göm
bölyűbbé, formásabbá tették.
(D ivatját múlta.)
**kilis: nagy, mérges pattanás.
**kisbőrnyusté: kisborjas tehén teje. Kevésbé ízletes, h í g ; a forralással összemenyen.
**kiverő: játék. E gy játszó hú- nyik, olvas pl. ötvenig, azalatt a többi elbúvik. Ha ötvenig elolvasott, hangosan kiáltja, egy kezében levő kővel hár
mat ütvén: egy, kettő, három, menyek keresni. A követ azon
ban ott hagyja, mert azzal vernek ki. Ugyanis Inihelyt any- nyira távozott, hogy valame
lyik közel rejtőzködő hamarabb
**kocsiskáposzta: négyszögűre vá
g ott rántott káposzta.
**ko fapecsenye: bő zsírban sült sertéspecsenye; tordai pecsenye.
(Tordai specialitás; 1. Jankó
**komótus: resteskedő, lassan dol
gozó.
**kótázik: lassan, lustán, kedvet
lenül csinál vlmit, jár, jő-megy.
**köfókező: terhes (kutya, macska).
köntorfaről.
*köpedélem. ■
**kőpőr: maltertöredék ;
(összetö-A TOBD(összetö-AI NYELVJÁRÁS. 53
sodrendű, barna-kenyér, panis secundarius P P B . 1. T ordai T.
kúdustetü: némely növények raga
dós termése.
**kukumis: 1. kókwmpityere.
**kukurigó: a kakas hangja; (a
kutyafejuhai: békaporonty .
**kutyakalangya: úgy keletkezik, ha a gyermekek egymás hegyen
hátán összegabalyodnak, játszva v. verekedve.
**Tcwtyapecér: 1. kutyakergető, kutyahajgáló gyermek ; 2. rossz,
**lágysajt: 1. báImosnakvaló.
lagymatag-. 1. 3.
(Úgy tenyérnyi nagyságútól kezdve.)
laskanyütó.
éllátytyo m agát: berúg, megrészeg
szik.
**lépveszsző: léppel bekent nád
szál.
54 VISKI KÁROLY.
mással hangzóitól ,s az illető szótag magánhangzójából álló új szótagot ragasztanak. A
**máléskenyér: olyan kenyér, amelyben máléliszt is van.
lenül, ízléstelenül, rosszul ké
szült. 2. növésben megakadt, fejletlen (szék. csökött, megcs,).
**maszkura: idétlen, ízléstelen öltözetű, ijesztő külsejű ; masz- lmrábo j á r: farsangkor álarco
sán jár.
**maszkurás: farsangi álarcos.
matat, (él-). Élmatat vélle egygy órájig.
mátyás, mécses, méjjeszt.
**méjjesztetszalanna: olyan sza
lonna, amelynek a bőre nem
**mostojanság: mostanság, mosta
nában.
**mozsárbütü: mozsárütő.
**mucskól: gyaláz, leszól, . hírbe hoz. (V . ö. Tsz. l e m o c s k o l . ) mula: (Tsz. m u l y a 2.).
A TOMJAI NYELVJÁRÁS. 55
nagyol: nagyjában csinál meg (vlmit.)
nyekezsálódik: fárad, törődik,
* *n yerit: röhög, hahotáz.
**nyim ora: fejletlen, beteges, nya
valyás.
**nyűtosztat: halottat kiterít.
**kinyütosztat: u. a.
**órdásbéles: ordával töltött bélés.
**őrdáslepén: ordával töltött le osztyák, hogy mejék liatta nyitva az uccájtót.
ő t ó : (Tsz. o l t ó ) .
**őtvd r: orbáncféle bőrbetegség.
ol meg (az igekötő mindig hátul á l l :) ol meg, hogy menynyék én is. (1. Tsz. 2. öl.)
**olbevaló: kisded, csecsemő.
*ordögmotola: 1.
56 VISKI KÁROLY.
ses, feketefarkú kakas.
*parasztángyér.
hoz hason ló; pl. patkancavijola.
patkány, nyedén, nem sokat fontolgatva megtesz, végbevisz valamit, (akármit). Ojan ebédet pende
perepu tyty (mindig szem, ra gozva ):
hozzátartozók, családtagok ösz- szessége, rokonság. (Tréf.) p eresz len : 1.
p é rg ety ty ü : átfúrt dióból, egy zsineggel ellátott tengelyből s lendítő nehezékből álló pergető
**p ityóká s: krumplileves.
pöcköl (meg-, fél-).
A TORDAI NYELVJÁRÁS. 57
**prapagyit: ügyetlen, pipogya.
precskél, (le-, meg-, össze-, össze
vissza-, rá- stb. V . ö. Tsz.
p r e c k e 1).
préda. _
**prédaság: pazarlás,
prém onda: pénzfizetésen kívül való terménybeli járandóság, (gabona, s a jt’ stb.). ;
sült, megbámult, megrepedt kakas, (pattogatott kukorica).
**pula: 1. puca.
**pundus: fali óra láncának nehe
zéke.
p u n g a : 1. . .
p u p u já l: valamit igen magasra, kelleténél magasabbra tesz, rak, halmoz.
**ráhúz: ráüt (bottal, ostorral stb.).
**rájpács: olyan szerkezetű k or
**régula: fegyelem, fenyíték.
**réguláz: fegyelmez; fényit, meg
ver.
**részegesbarát: valami tésztaféle.
**retkes: (nincs hat, értelme ■') ne had r etk e s ! (lenézőleg, meg- vetőleg annak, aki többet akar mutatni, mint amennyit tud).
58 VISKI KÁROLY. csigából nehányat szoktak tenni a reszélt-levesbe. A csiga meg
főzve, zsírba keverve, kenyér
reszelékkel meghintve, m eg
rántva: rigófütyty.
**rongybuba: szegényes já ték szer;
a porcellánból valót pótolja.
E gy darab fára csavart, varrt rongyokból áll, arca kifestve.
S zólás: ojan vagy mind egy rongybuba: (rongyos vagy).
rongyosleves: 1. T s z .; de mindig tésztából, melyet folyékonyan eresztenek tölcséren a forró húslevesbe.
roppantatt.
**rdrátékólbász: 1. baktertojás.
rostikás.
**rostikásodik: rojtosodik, fősz- lányosodik a széle vlminek.
**rücskesedik (meg-, öszsze-).
rü csk o l: 1. rücsköl (él-, öszsze-).
**sejemgyérmek: becézett, kényes, cifra, szép gyermek.
** sikátorflastrom : 1. baktértojás.
**simit, (k i -): vasal, (ki-). Tsz.
A TOED AI NYELT JÁRÁS. 59
szaggat: 2. halottnak harangoz.
**szájhorog: tréf. köszöntés (ol.
s z á j n o r o k — jó szerencsét).
megszáll: zavaros folyadék földe
rül, m egtisztul; ami zavaros erössen kényes. [szappannal).
**szappanyaz: ruhát mos (term.
**szappanyazótekenyő: mosóteknő.
**szegődik: megalkuszik és meg
rendel ; szegó'ttem egy p á r csizs-
szennyes: csak ruhaneműről mond
ják ; a szennyesbe v a n : a szeny-
**szílvapattagatő: a szilva magja- vevésére, (p a 11 o g a t á s á r a)
60 VISKI KÁKOLY.
szem, melyből egresest, egres
levest szoktak főzni.
**szorlopta: tehénszőrből göm bölyített labda.
**tajtékpecsenye: az állat lapocka
közéből vágott hús. tapasztanak, hol hegedülnek.
tasli: 1. 3. figyelmetlen, esetlen, ügyetlen.
*tégláz, (ki-, lé-).
Héglázó.
**tehéntúró: tehéntejből készült savanykás túró.
tehénszar sapka: lapos, lágyszövetü sportsapka. holott gyors, határozott cselek
vésre van szükség, tőjtat.
A TORDAI NYELVJÁRÁS, 6 1
**mektökösedik: megrokkan, sér- vést kap. (Y .ö .T sz . t ö k ö s ö d é s .)
**tuturulaska: bordáslaska; 1. e z t ; (gyerm. ny.).
**uccakati: uccát szerető, csa
vargó leányka. (V . ö. Tsz.
**üditő: fodormentás cukor.
ü gyibevaló.
**vadegres: bátortalan, húzódozó, emberkerülő. hatatlan túrószerű anyag) kivá
lik s a fenékre ülepedik. E rről
6 2 visur k ! r o1j¥ .
**verespecsenye: kézfej-verő játék.
**verespecsenyézik: verespecsenyét
**vonalasgyi: nyerészkedő játék ; vonalhoz közelítő.
tető léceire ilyennel szegezik.
zsendice: a lágysájtot összetörvén, a savót leszűrik (1. bálmosnak-
A TOEDAl NYELVJÁRÁS.
hásztán: hát aztán.
hérmónika.
hetfü.
istenucscsigen: isten úgy segéljen.
já b o : hiába.
kalandárijom.
kalány.
karalábé, k e : kend.
kijábál: kiabál.
kőrcsma.
k ó r é : kóró.
közéi, lájbi.
lékri (hangátv.).
lénia (hangátv.).
létánia.
lóhér.
mátrác.
m ejék : melyik.
ndjsze-' no hiszen.
oskola, ő t e t : őt. . ö v is : ő is.
p o ro n y u : porhanyó.
(A z ételneműek inkább p oron yu k ; de a föld pl. p o r
hanyó.) p rü csek : tücsök.
meg p u k k in t: meglő (tréf.).
rátotta : rántotta.
renglótszilva.
rozsm alin: rozmarint (dissz.).
szakiszt (komb. ?) szarany : arany
(gyerm. ny.).
szeruszsz.
szojke.
tá m : tán.
ta n á l: talál (dissz.).
tángyér.
tennap.
térgy, tér gyepéi, té s is : te is.
töpren ked ik: töpreng.
v é r c s e : vércse.
zsendéj: zsindely.
T A R T A L O M .
Lap
Bevezetés ... ... .. ... .. 3
A nyelvjárás. H a n g ok képzése... . ... ... 13
Szabályos m inőségi különbözések ... ..., ... ... 14
Szabályos m ennyiségi különbözések ... 16
Szabály nélküli k ü lön b özések ... ... 16
A hangok ta lá lk ozá sa ... . ... 21
A la k ta n : Szótők ... ... 22
Igeképzés ... 23
Sf évszóképzés ... ... 2 4 ÍJ evra gozás... ... 25
Igeragozás ... 28
M ondattani sajátságok ... ... ... . 30
N épn yelvi h agyom ányok : közm ondások, szólások, hasonlatok ... 37
T á jszók ... ... 40