A mássalhangzóknak a magánhangzóhoz való sima kapcsolása (együttejtés)

m

czes,

g^ny,

kecltseg,

ndetlen,

mitö,

giseg,

szeg,

vesz,

zsútos,

118

biszke,

deg,

kácsol,

tkaság,

geszme

;yezik.

b) Mondatok.

ite

st szolgának bot a bére.

RO ssz tükör a hízelkedés.

ka módra a kert alatt kullog.

vidre fogom a kantárszárat.

Ré

g veri már a magyart a teremtő.

■

yid a szó, gyorsan hangzó.

ssz szomszédság török átok.

kos, Rákos hová lettél, szép híredből de

gi dicsőségünk hol késel az éji homályban?

115

zsaszőlő, bakator, piros a bor, lia kiforr,

ngő habján játszva vitt az élet.

skadó félben van a ház, liámlik le a vakolat.

pog, hosszan ropog csatárok fegyvere.

Ro

— - ml ásnak indult hajdan erős magyar? Nem látod Árpád vére miként fajul? *

Ri

— — kol toz a bagoly csonka régi tornyán.

Ra

--- — j tad sűrű fellegek és a bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek.

RÓ ka retten....macska szeppen.... megfordulnak

mind a ketten.

mesen suhogtak rám az erdő tölgyei.

R o — ^ m H f l Ü zgonyi püspök palotája nyitva, négy sor ablakkal kivilágosítva.

a) Egyes szók.

lakatos,

i e

zadás,

tógát,

tványos,

gyek,

beszél,

gyezo,

marad,

fekszik,

selkedik,

117

kodalom,

l ,é

lektan,

peget,

betbánya,

s z e r ,

b) Mondatok.

g j o b b a z e g y e n e s ú t .

— j r

SS11

y í z p a r t o t m o s .

r

•

Ir i c* t Itata *» rw ' t i JOIIlIlclK lo JLt

51

£fc}lv

3

ti Z á r n y é k a .

s— '

— w

s s a n j á r j , t o v á b b é r s z .

d ő l ö k a b é r e z o l d a l á r a ,

119

sz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?

ssan foly a Tisza, boldog a ki issza.

ngyelország egén tornyosul a felhő.

ment a nap, de csillagok nem jöttének.

sz még szőlő, lágy kenyér.

bke szellő lebegteti tengerzöld ruháját.

dűlt Hunyaddal a haza védfala.

ra termett a magyar nép.

bainál buzogánya hever, hadi kürtje fejénél.

dtól tanul a liba.

gy híve rendületlenül hazádnak, ók magyar!

| Le — l kem virraszt, miként az éji őr, és messze jár gyors gondolattal.

Le

— t ör öm a piros gályát előre, kalapomhoz bok

30. Gyakorlat.

(J

ésly-lyel k e z d ő d ő ejtés gyak orlá sa.)

a) Egyes szók.

121

genyefa,

jó

123

hóágyat vete.

bb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

reggel sürgő hangya nép, korán munkához

rok sivatag szikla ormokon, hol a tél örök

31. Gyakorlat.

_t/

(Z- v e i k e z d ő d ő ejtés gyak orlása.)

a )Egyes szók.

125

poreso,

za

cskó,

ngedez,

rgevadász,

nebona,

hál,

h) Mondatok.

rgetnek a ház ablakán.

i

127

mony az ország déli részében van.

kog a szegény gyermek.

32. Gyakorlat.

(Sz-szel k e z d ő d ő ejtés gyakorlása.)

a) Egyes szók.

T i i

szí ntelen.

genyseg,

lencze,

pseg,

ledez,

lhüdés,

nbánya,

g ° n7i

ntelen,

nyeg.

129

p csillag a honszeretet. csüggedt madarak.

131

Szi lágyi Örzsébet levelét megírta; szerelmes

könyével azt is telesírta.

Szé — ■ p vagy oh hon, bérez, völgy változnak gaz

dag öledben.

les munka kárba vesz.

riad.

guld a mén, dobog a föld, a vad sűrűn reppen,

klán a tenger habja megtörik.

Sze — gény volt az isten adta, tengett-lengett napról napra.

retlek, szeretlek mint a lágy kenyeret.

les országútra messze-messze bámul.

lőtt haraggal s vakmerőn.

rü cseppekben foly arczán a veríték.

1 a kakas innen-onnan virradóra.

bíidsag! itten hordozák veres zászlóidat!

lőföldem szép határa, meglátlak-e valahára.

nd meg isten a magyart, kit vészek hányának,

degeti a sok szép emléket, mint a méh a virágról a mézet.

33. Gyakorlat.

■(Zs- v e i k e z d ő d ő e jté s g y a k o rlá sa .)

Í

zsil

ti) Egyes szók.

kmány,

183

g l

Z s l

Zsi

magyar ember.

II

ZsO

templomban.

gmond zsarnok király volt.

nóros ruhát szeret a

ltárokat énekelnek a

34. Gyakorlat.

**(*S'-sel k e z d ő d ő ejtés g y a k o rlá sa .)**

a )Egyes szók.

135

137

pár madár.

stollas sisakot hordoz s vasazottan előre tóidul

kát élt, ki meghalt a hazáért.

m Péterre, sem Pálra nem hajt.

I I

kja van annak, a ki többet nem kíván.

35. Gyakorlat.

(Cz -v e i k e z d ő d ő ejtés g y ak orlá sa.) a) Egyes szók.

folat,

139

czá

cza

czo _boly,

czC kmók,

C ZU

czu

kor,

dar,

mérés,

ezi kornyás,

czl

CZO

czu

nkota,

vekel,

PP°g-cza

b) Mondatok.

pa van a tengerben.

C ze gér nem kell a jó bornak.

W C z l zog az egér, ha nincs

otthon a macska.

111

| mbalma mellett ül az öreg

ma, tű a szabó szerszáma.

czimbalmos.

Cze

36. Gyakorlat.

(Cs-ve 1 k e z d ő d ő e jtés gy a k o rlá sa .)

a) Egyes szók.

csa

143

b) Mondatok.

korog az érczkakas.

C sa lódik az ember sokszor.

k sast nemzenek a sasok.

Cse

rhalom ! a te tetőd diadalnak büszke tető j e !

zmaszárba szállott az esze.*

rögnek a Iák száraz lombjai.

ng, törik a fegyver, döbög a paizs, harsog

ndes a tó, habja nincsen, be^ ne halj édes kincsem.

r -

Csu

nya dolog az árnlkodás.

145

nka torony nyúlik a felhőbe.

ndes táj fölé száll borongd felleg.

kasz farkas fülel, csavarog mögöttem.

lógatja csemegével Muczi paripáját.

Csa

k nem fajult el még a székely vér!

nd, rend, figyelem!

llámlik a . . . villámlik a fényes aczélpatkó!

ttogjatok, csattogjatok gondolatink szárnyai!

Csa

pong a denevér az ereszt sodorván.

tára hí hazád, kifent aczélt ragadj.

37. Gyakorlat.

(F -vel k e z d ő d ő ejtés gyak orlá sa.) b) Egyes szók.

dászat,

147

temény,

ghezvisz,

tkezik,

10*

roses,

legény,

Így tor ok.

ve

c) Mondatok.

gén csattan az ostor.

va

k tyúk is talál szemet.

| l

va

k vezet világtalant.

T m r

va

rgához viszi az ekevasat.

--->■

149

iék.

zbe haló habhoz kap.

d a szelíd gyümölcs is, míg meg nem érik.

gyám hajt, kerget untalan.

gan mosolyog a föld határa, az ég felette

rány a múlt, szorgalmas méh a hű emlékezet.

n a nagy Alföldön csárda sok.

n torony áll a rónaság felett.

lgyben ül a gyáva kor.

rágós keid vala híres Pannónia.

rtes belsejében nyugszik a vad hűvös forrás

ra fényes csarnokában hatalomban ősz király ül.

zet visznek neki friss forrás öléből.

rág forrást a völgy hímes mezejéből.

| gtat a ló a pusztába, mint a villám viszi lába.

lián arany kapoccsal párduczból kaczagány.

ra öblös termében jár alá s fel bajnok Pázmán.

n vármegye háza előtt dolgoznak a rabok.

ntan hallgatám a bús vadonnak néma suttogását.

segrádon a király van heverő sorral.

gy visszavíja ős hazánk szabadságát karunk.

gy érte küzdve hü felek, egyért s együtt halmik!

38. Gyakorlat.

(2^-fel k e z d ő d ő ejtés g y a k o rlá sa .) a) Egyes szók.

151

W gyelmetlen,

hú

czan,

| jdalmas, Él

I I

Iddhetetlen,

| kete,

fé

fő

| lelmetes,

nyes,

| rfias,

siilködik,

| ggatódzik,

nyelem,

anyáskodik,

I tyfirity,

! hadnagy,

ispán,

153

FU lemile dala hangzik.

FU stölög a kémény.

1-fel lobban a bércztetőkön a tűz.

Iforchilt minden, minden éllel áll.

cske fészkel az ereszünk alatt.

W Yii

rdik a holdvilág az ég tengerében.

v :

ldét a földmíves felszántja.

rgó viszontagság járma alatt nyögünk.

j már az őszi szél, sárgul a falevél.

155

lkelt a nap, hazádnak föl kell virulnia.

rtidben tengervészes éj.

ketén bólingat az eperfa lombja.

cske, fecske, mi jőt hoztál?

lfelé megy borban a gyöngy; jól teszi.

lhőbe hanyatlott a drégeli rom.

| radt gyermeknek édes méz az álma.

lkopik az álla, ki rest a munkába.

nn az ernyő, nincsen kas.

ketén fordulnak alulról a vad hullámok.

| kete viaszból nyom reá pecsétet.

atalság: bolondság.

lu vegén kurta kocsma, oda rúg ki a Szamosra.

ledékeny gyűjtőt a tél hozza észre.

nyesebb a láncznál a kard, jobban ékesíti a kart.

39. Gyakorlat.

(j?/-m e l k e z d ő d ő ejtés g y a k o rlá sa .) a) Egyes szók.

m ä

157

mí

veltség,

me-

| gállapodik,

II

ma

ngorló, me jyeliáza,

ma

mór,

me

kegő,

ltoságos,

csoda P

ndenható,

159

nden nagynak apró a kezdete.

Mu

nkának jó eleje, a dolognak veleje.

Me

gtanít a nyomorúság imádkozni.

Me

ssze Buda a sánta embernek.

ndenki söpörjön a maga ajtaja előtt.

Mu

nka után édes a nyugalom.

Me

| gemészti az embert a bú, mint a fát a szú.

ndent hinni vagy semmit, azon egy gyarlóság.

zsikálnak, hegedülnek alvégesi legénységnek.

Me

legen süt a nyári nap sugára.

Me

gy a juhász szamáron, földig ér a lába.

landóság a királyok királya.

gasan repül a daru, szépen szol.

zsika szól verbuválnak, felcsapok én katonának.

sét ne bántsd, magadét ne engedd.

ghalt Mátyás király, oda az igazság!

r minálunk verbuválnak kötéllel.

gfogják a szegény legényt erővel.

nt oldott kéve, szét hull nemzetünk.

gbünhödte már e nép a múltat és jövendőt.

nden ország támasza, talpköve: a tiszta erkölcs.

tyás király nem értett hon ülni kényesen.

;ról hajt a cserfa is.

nt pártütőket hitlenül eladta Vajdafi.

nt nyugtalan madár az ágakon, helyrül-helyre röpköd gondolatom.

gfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán.

168

165

mi

vendek,

nüke.

b) Mondatok.

bántsd a másét.

IP Ne

héz két úrnak egyszerre

szolgálni.

i i

f Na

gy buzaféreg a henye

ember.

m mind barátod, aki rád mosolyog.

* N a

gy hegynek nagy a lejtője.

zörgess a múltak zárt ajtaján.

ina gyermeknek az anyja sem érti szavát.

mzeti nagylétünk nagy temetője M ohács!

Ná

lünk is vízben főznek.

árad.

i Né

m szokta a czigány a szántást.

gy kerek tő közepén, liliom nőtt az idén.

ma a táj, arcza sápadt, rá derengő napfény

zzed, nézzed, mi van itt?

nes otthon a macska, czinczognak az egerek.

ma borongással megy az őskor lelke feletted, Cserhalom!

No

sza rajta, hozzálátnak, készülni a lakomának.

107

félj pajtás a haláltól, sem az ellen golyójától.

m mind arany, ami fénylik.

41. Gyakorlat.

( N y

-nyel k e z d ő d ő ejtés gyak orlá sa.)

a )Egyes szók.

letlen,

Ívűm,

remeny,

latkozat,

169

lcz századoknak vérzivatarja közt rongált Budának tornyai állanak.

^ Nye

lan sajátja.

42. Gyakorlat.

{B- v e i k e z d ő d ő ejtés gyakorlása.)

b) Egyes szók.

171

b ll zogany,

In document BESZÉD ÉS (Pldal 116-178)