MONDATTAN.
M i a' mondattan ?
Mondattannak hívjuk a nyelvtan’ azon ré
szét, melly arra tanít; mikép kelljen egyes szó
kat úgy összefűzni, hogy mondat váljék beló- lök. Az elemi mondattan csak némelly főszabá
lyokat foglal magában.
M i a mondat?
A’ mondat több szónak értelmes összekap
csolása, melly által valamit állítunk vagy taga
59 du n k , parancsolunk, vagy tiltunk; p. Isten al
kotta az eget és a földet. A z embernek nincsen e földön maradása. Tégy jó t. M ást ne bánts.
M i kívántatik minden mondathoz okvetet- lenül?
Minden mondathoz, hogy értelme legyen, okvetetlenűl kívántatik először: határos módú ige, másodszor: alanyeset, p. nyerit a’ l ó b o g az ökör; a halak úszkálnak, a madarak rop- dösnek", én beszélek , ti hallgattok.
1. J e g y z e t . Ha a’ van ige nem b ir to k o t, hanem állapotot j e l e n t : e g y es és többes számú harmadik sze- m elye a ’ jelen tő mód' jelen idejében kim arad, midőn tudniillik a/, állapotot je le n tő név m egfelel ezen k é rd é
sekre : m icsoda ? vagy m iilyen ? p. F elé r teg n a p tó l f o g v a katona. K á sa nem étel. A f ö l d gömbölyű. A z a ra n y sá r
g a . Ellenben .• nekem p ir o s táblája- könyven van ; nektek Jinom tollaitok vannak. Itt a’ van ige birtokot jelent. H a
sonlóan kitétetik ézekben ; atyám Budán va n. T estvére im P esten v a n n a k; mert ezen mondatokban mi vagy [m iilyen k é rd ések re m egfelelő név nincsen.
2. J e g y z e t . H a az alanyeset szem élyes n é v m á s , gyakran el is marad, de mindig alattomban é r t e t ik , p.
M it csináltok ? B eszélgetünk. H allgassatok !
3. J e g y z e t. A ’ szem élytelen i g é k : k e ll, illik , s z a b a d , le h a t, f á j határtalan igével állván, a ’ mondat
ban alanyeset helyett tá la jd o n itá t kívánnak nyilván vagy alattom ban, p. Nekem e l kell mennem. E z t nem szabad tenned.
Mellyek hibátlanak 's mellyek hibásak e mon
datok közól?
Városunk’ tornya igen magas van. A’ me
zők tavaszkor zöldek, nyáron sárgák vannak. Az embernek két fiile, két szeme, és egy szája van.
Én nem szabad színházba menni. Ti el kell men
ni a’ rajziskolába.
AZ ELEMI MONDATTAN’ FŐSZABÁLYAI.
E L S Ő S Z A B Á L Y .
A határos módú ige megegyezik az alanye- settel számban, és személyben, )>. Eri olvasok;
ti vigyáztok. A! katona harczol; a por szant-vet.
J e g y z e t . Minden név harmadik személyben van, ha első vagy második szem élyü névmás nincs hozzá kap*
c so lv a sem n y ilv á n , sem blattom ban, p. A ’ szegrhy gyerm ek sir. Ellenben: F/i tx e g t’ny gyerm ek sírok. N e
»irj, szegén y gyerm ek.
M Á S O D I K S Z A B Á L Y .
A* főnév előtt álló, ’s ahhoz szorosan tarto
zó melléknév változlamíl marad mind a' két számban, és fokozásban ; j>. Jo ember jó emberrel tart. Szorgalmon tanulók szorgalmasabb tanulók
kal vetélkedjenek. Ugyan c szabályt követik a’
számnevek is, j>. száz forinttól száz forintot kért kamatúi a' gonosz uzsorás.
H A R M A D I K S Z A B Á L Y .
Ha a’ mondatban több név ugyanazon sze
mélyt vagy tárgyat határoz, akkor csak az utolsó ragoztatik, ]>. Baráti Szabó Dávidnak több ere
deti és fo r d íto tt munkái vannak. A’ lelkes, bá to r, vitéz magyar hadsereg. Ezen szabályt tartják a' számnevek is, p. Az epemirigy ezer nyolczszaz harminezegyedík évben pusztította hazánkat.
N E G Y E D I K S Z A B Á L Y .
A’ számnevek által meghatározott mennyi
ségi nevek egyes számban maradnak, j>. száz ö- kör, kétszáz teheti, három ezer juh legél a' pusz
ÖO
tá n ; nem ¡pedig: száz ökrök, kétszáz tehenek, háromezer juhok.
Ö T Ö D I K S Z A B Á L Y .
A’ visszahozó névmások: ki, mellij, mi, milly, miilyen, számra nézve megegyeznek a’ n évvel, mellyre visszamutatnak, p. Öcsém, kit régen vá
rok, nem jön. Elvesztek a könyvek, mellyeket ol
vasni szerettem
H A T O D I K S Z A B Á L Y .
A’névutók közvetlenül azon nevet követik, mellyhez tartoznak, azaz, mellynek körülménye
it meghatározzák, p. Viz fö lö tt úszik a tök. Tor
kosság által már sok ember elveszett.
H E T E D I K S Z A B Á L Y .
Minden cselekvő ige alanyeseten kivül ren
desen tárgyesetet is kiván maga mellé, melly meg felel e’ kérdésre: kit? vagy mit? p. Á gyöngéd apa szereti jó f á t . A tyádat anyádat tiszteljed.
J e g y z e t . N éha a' tárgyeset csak alattomban é r tetik, p. Tudorai, látom (a z t), nem engedjiik (azt).
Pótoljátok ki e mondatokban a' tárgyesetet:
A’ borbély beretvál. A’ juhász először úsz
ta t, azután nyír. Nyáron kaszálnak, gyűjtenek, aratnak, nyomtatnak. A’ csapiáros mér. A’ beteg bevesz. A’ csizmazia varr. A’ kertészek oltanak.
A’ gazdák vetnek. A’ szőlömivesek kapálnak.
N Y O L C Z A D I K S Z A B Á L Y .
Minden ige mellé járulhat határozó, melly rendesen az ige előtt áll, ámbár utána is állhat, sőt távolabb is eshetik tőle, p. Á fecske sebesen
61
röpül. Ártalmai sokáig alunni. S e szólj durván senkihez. Syáron mindenféle növény tenyészik,
K IL E N C Z E D IK SZ A B Á L Y .
Ezen kérdésekre: hol? hová ? honnan/ lton ben, ba be, ból bői ragot vesznek fel: 1) A’ vi
lágrészek’, birodalmak', országok’, tartományok*, vármegyék’, szigetek’, erdők’ nevei, p. Ao/jártál/
Afrikában, Angliában, Erdélyben, Bácskában, Csallóközben, Bakonyban. Hová indulsz? Afri
kába, Angliába stb. Hon/tan jö sz ? Afrikából, Erdélyből stb.
2) A’ külföldi városok’ nevei általában, p.
Bécs, Lincz, Prága, Párizs, Dublin.
3) Az tn, n9 ny, végzetii honi helynevek, p.
Veszprém, Komárom, Temeri n, Pozsony, Debrc*- czen, Tárkány.
A’ többi végzetii honi helynevek a’ fenn említett kérdésekre jobbára éti, on, ön, -n, ra re, ról ról ragokat vesznek fel, p. Budán Hildára
Budáról; Újvidéken, Újvidékre, Újvidékről.
1. J e g y z e t . E ’ szabály alól a ’ kúlönfele tája/.o- kás kivételeket tesz, p. Pápán és Tatában, nem Tatán.
2. J e g y z e t . Ném elly helyneveknél ezen k é r d é s
r e : hol? ett olt ott, -t ragot is h a s /n á lu n k , p. P é c s * //, Kolozsvár©//, Győr ott.
Javítsátok ki ezekben a hibás ragozásokat:
Budában sokáig lakott a’ török. Pozsonyon koronázzák a’ magyar királyokat. Bácskán jő ga
bona terem. Pécsből Bécsre utaztam. Bakonyról sok talicskát hordanak Pestbe. Angliára csak ten
geren lehet eljutni. Bécsról Prágára vasúton mén-62
63 tem. Csallóközön gyakran kiönt a Duna. Kassá
ban jártam iskolába. Mit csináltok Eperjesben?
Hogyan ragozzátok a helyneveket9 midőn vármegyét, és hogyan, midőn várost jelentenek !
Arad, Nyitra, Tolna, Csanád, Csongrád, Ve- rőcze, Yarasd, Körös.
T I Z E D I K S Z A B Á L |Y .
Az ige előtt közvetlenül rendszerint azon szó áll, mellyet leginkább ki akarunk tü n te tn i, miért azt a szóló nyomosabban szokta k iejten i, p. Péter velem tanulja leczkéit (nem mással):
v a g y : Péter tanulja velem leczkéit (nem P á l);
vagy: Péter lecxkéit tanulja velem (nem a’ raj
zolást).
Gyakorlati példák. A* vadász puskával lodöz ma
darakat. A ’ gyerm ek k e serv ese n siratja játék szerét.
A ’ kapások gödröket csinálnak a’ bujtásoknak. A vere
bek kárt teszn ek az asztagokban. A ’ szamárordítás na
gyon sérti a’ fület. A’ katona ideoda csapkod kardjá
val a ’ csatában.