A közszolgálati alkalmazottak létszámának csökkentéséről szóló 5000/1946. ME. rendeletet 1946. május 9-én tették közzé. A rendelet értelmében a közalkalmazottak létszámát az 1938. évi állapotokhoz ké-pest 10%-kal kívánták csökkenteni. A végrehajtást egy háromtagú bi-zottság végezte, amelyben a miniszterelnök, az illetékes szakminiszter és a Szakszervezeti Tanács delegált egy-egy tagot.172
171 Közellátási helyzetkép. 1946. augusztus 31. MOL K625. fond. 344. csoport.
114–116.
172 Magyarország története 1918–1990. Szerkesztette: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos. Korona Kiadó, Bp., 1991. 191. Lásd erről még:
Az országban lezajló politikai változások a Magyar Rádióban is jól nyomon követhetőek voltak. Ezt jelezte az 1946. február 12-én készült jegyzőkönyv. Az ülést Ortutay távolléte miatt Kelen Péter Pál vezette.
Az adminisztráció vezetője bejelentette, hogy a „várható B. lista szem-pontjából” a rádió „állami üzemnek” minősül, „szükségesnek látszik az elbocsátásra javaslatba hozandók jegyzékének elkészítése”. Ezért Kelen felkérte az osztályvetőket, hogy a „B. lista szempontjából szóba jöhető beosztottjaikról az alábbi szempontok szerint [a] jegyzéket készítsék el:
a./ politikailag kevésbé megbízható, b./vállalti érdekek szempontjából, c./ munkateljesítmény szempontjából kevésbé értékelhető, d./ munkabe-osztásnál nélkülözhető”.
„A cél az, hogy a B. lista által a megbízhatatlan, a közepes, vagy annál gyöngébb munkateljesítményűek felszámoltassanak, s a nagyobb számú elbocsátás folytán előálló hiány kisebb számú teljes értékű mun-kaerővel egyenlíttessék ki.”
Schöpflin műsorigazgató hangsúlyozta, hogy a politikai megbízha-tóság „akkor is az első helyen veendő figyelembe, ha az alkalmazott egyébként nélkülözhetetlennek látszik, mert senki sem nélkülözhe-tetlen”.173
A politikailag alkalmatlan munkatársak eltávolításának folyamatát, vagyis a B-listázás végrehajtását a SZEB is ellenőrizte. A rádió elnöke 1946. március 8-án levelet írt a SZEB-hez, amelyben beszámolt arról, hogy a korábbi szóbeli megállapodásnak megfelelően a szovjet vezetés megbízásából a vállalatnál megkezdte munkáját Kotov főhadnagy. A rá-dió elnöke a „szóbeli közlés alapján a főhadnagy úr rendelkezésére állt, működését elősegítette és elősegíti” a jövőben is.
Ortutay Gyula a részvénytársaság igazgatósági ülésén „ezt a tényt kötelességszerűen bejelentette”. „Az igazgatóság a bejelentést tudomá-sul vette azzal az utasítással, hogy a rend kedvéért Kotov főhadnagy úr itteni működését a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, írásban is közölje velük.” A levél végén a rádió elnöke arra kérte a SZEB-et, hogy Kotov munkájáról „írásban is” tájékoztattassa a részvénytársaság vezetését.174
http://www.terrorhaza.hu/allando_kiallitas/ii_emelet/az_otvenes_evek/szocik-kek_az_50_es_evekhe.html (2010. április 21.)
173 Jegyzőkönyv. 1946. február 12. MOL K 613.91. csoport. 65. tétel. 786.
174 Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak, 1946. március 8. PIL (a továbbiakban PIL) Révész Mihály hagyatéka. 721/1. 210. ő. e. 9.
A SZEB részéről Kotovnak, a rádióban végzett tevékenységéről az írásban törté-nő leírása nem érkezett meg a részvénytársaság vezetéséhez. Ezt bizonyítja az 1946.
Vagyis a főhadnagy írásbeli megbízatását a rádió vezetése újból kérte a SZEB-től.
Kelen Péter Pál igazgató az 1946. július 18-án ülésező igazgatósági tagok előtt ismertette a miniszterelnök 7612/1946. M.E. számú átiratát, amelynek értelmében a Magyar Központi Híradó Rt.-nél és társvállala-tainál is „végre kell hajtani az 5000/1946. M.E. számú B-lista rendele-tet”. A B-listával kapcsolatban a vállalat azt vizsgálta, hogy a rendelet 13. §-a alapján ki kell-e terjeszteni egyáltalán azt a vállalatra. Kelen Pé-ter Pál „ugyanis rámutatott arra, hogy a vállalat az államtól nem állam-segélyt, hanem kölcsönt kap, tehát nem sorolható az államilag szubven-cionált vállalatok kategóriájába és így nem esek” a fent említett rendelet hatálya alá. Gál Imre, a rádió ügyvédje felszólalása után az igazgatóság
„úgy határozott, hogy a 13. § alkalmazásának jogosságát nem fogja to-vább vizsgálni és vizsgáltatni”. Az a tény ugyanis, hogy a 6770/1945.
M.E. számú rendelet értelmében „elkobzott részvénytársaságok az ál-lam tulajdonába mentek át, másrészről pedig, hogy a MKH Rt. formai-lag ugyan kölcsönként, lényegileg azonban mégis csak államsegélyként állami támogatásban részesül, aligha teszik a 13. § alkalmazhatóságát vitathatóvá”.
A B-listára vonatkozó miniszterelnöki leiratban az szerepel, hogy a
„létszámcsökkentés végrehajtására mint szakminiszter a miniszterelnök bír illetőséggel”. Az igazgatóság úgy döntött, hogy felhívja a minisz-terelnök figyelmét arra, hogy a vállalat egyes főosztályai „mint önálló részvénytársaságok más szakminiszterek felügyelete alá tartoznak” – a rádió, a közlekedésügyi miniszter illetékességi körébe tartozik. Ezért a Magyar Központi Híradó Rt. igazgatósága arra kéri a miniszterelnö-köt, hogy a B-listák „megállapítására kirendelt bizottságok összeállítá-sánál” ezt vegye figyelembe.175
Kelen Péter Pál, a B-listázás helyzetéről adott tájékoztatást az igazga-tóság tagjainak az 1946. augusztus 5-én tartott ülésen. Az információk birtokában az igazgató elmondta, hogy a 7612/1946. M.E. számú ren-delet alapján a B-listázás végrehajtása érdekében a miniszterelnökség kijelölte a bizottságot, amelynek tagjai: Balogh István, Bojta Béla és Kossa István.
A bejelentést követően Révai József tiltakozott a bizottság ellen, és hangsúlyozta, hogy a július 18-án született határozatot képviseli. Az
március 19-én írt újabb levél a SZEB-hez, amelyben ismét megfogalmazták korábbi kérésüket. Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, 1946. március 19. Uo. 11.
175 Jegyzőkönyv. 1946. július 18. TD-400/2.
igazgatóság felkérte Horváth Zoltánt és Révai Józsefet, hogy a B-listá-zás kérdésében Szakasits Árpádot és Rákosi Mátyás miniszterelnök-he-lyettes urakat megfelelően tájékoztassa.
A B-lista rendelet „végrehajtásával kapcsolatban” Ortutay azt java-solta, hogy „egy négy tagú vállalati bizottság jelöltessék ki, amely a miniszterelnökség elé terjesztendő vállalati javaslatot megfelelően fe-lülbírálja, illetőleg előkészíti”. A jelenlévők a javaslatot elfogadták, és meghatározták a bizottság négy tagját: a Szakszervezet részéről Piros Lászlót, Ortutay Gyulát, Farkas Ferencet, mint igazgatósági tagot és Horváth Zoltánt jelölték, az is elhatározták, hogy a bizottságot hamaro-san összehívják.176
Az 1946. augusztus 22-ére összehívott igazgatósági ülésen ismét na-pirendre került a B-listázás kérdése. A részvénytársasághoz augusztus 17-én érkezett 14.729/1946. M.E. számú miniszterelnöki átiratot Ortu-tay Gyula ismertette. Az iratban a miniszterelnök megerősítette, hogy a már korábban kijelölt személyek tagjai annak a bizottságnak, amely a Magyar Központi Híradó Rt.-nél az előírt létszámcsökkentést végre-hajtja. A bizottság elnöke Balogh István államtitkár, tagja miniszteri elő-adóként Bojta Béla államtitkár. Ortutay hangsúlyozta, hogy „nem emel kifogást a B-lista bizottság kijelölésével szemben”. A B-lista bizottság kijelölésével foglalkozó július 18-i igazgatósági ülésen az elnök hivata-los elfoglaltsága miatt nem vett részt, ezért arra kérte a testület tagjait, hogy figyelembe véve az augusztus 5-én hozott határozatot, „elvi szem-pontból” újra foglaljanak állást az ügyben.
Ries István igazgatósági tag beszámolt arról, hogy beszélt Bojta ál-lamtitkárral, aki elmondta, hogy amennyiben a pártok a B-listára „he-lyezendők tekintetében megegyeztek, úgy a javaslatot változtatás nélkül jóvá fogják hagyni, a bizottság kijelölését a vállalat szempontjából már nem látja aggályosnak”.
Szakasits Árpád megbízásból nyilatkozó Horváth Zoltán az előző hozzászólóhoz hasonlóan nyilatkozott, vagyis a bizottság kijelölése el-len nem emel kifogást, „de nem is ragaszkodik hozzá”.
Révai József igazgatósági tag továbbra is „határozottan a bizottság kijelölése ellen” foglalt állást, mert a B-lista bizottság tagjait, nem az rt.
felügyeletét ellátó miniszter jelölte ki, hanem a miniszterelnök, így az javasolta, hogy az ügyben függesszék fel a határozathozatalt.
176 Jegyzőkönyv. 1946. augusztus 5. MRA TD-400/2.
Az igazgatóság tagjai az elhangzott vélemények után úgy döntött, hogy felkéri Ries Istvánt, hogy a kérdésben újra tárgyaljon a miniszter-elnökkel. A rádió vezetése részéről felhatalmazást kapott arra, hogy a korábbi állásfoglalást képviselje, vagyis a B-lista bizottságba a szak-szervezet jelöljön egy szociáldemokrata párti tagot, a miniszterelnök és a két miniszterelnök-helyettes pedig bízza meg Kállai Gyulát a bizott-sági munkával, mert ő mint igazgatóbizott-sági tag jól ismeri a vállalat belső felépítését és működését.177
Magyar Központi Híradó Rt. 1946. szeptember 5-i ülést Kelen Péter Pál az ülésen beszámolta B-lista ügyben történt újabb eseményekről is.
A leépítéssel kapcsolatban az igazgatóság Révai József javaslatát fogad-ta el és foglalfogad-ta határozatba. Ennek értelmében a Miniszterelnökségre benyújtandó javaslatban a „leépítés szempontjából egyedüli irányadó-nak a minimumot, vagyis az 1938. évi létszám 90%-át” vegyék figye-lembe. A létszám további csökkentését a B-lista bizottság csak akkor javasolhatja, ha olyan „alkalmazottakról van szó, akiknek elbocsátása politikai szempontból még kívánatos és akiknek leépítésére nézve a pár-tok előre megegyeztek”. Az igazgatóságnak ezt az állásfoglalását a kije-lölt B-lista bizottsággal történő tárgyalásoknál Vértes György képviseli, aki a Szaktanács megbízottja.178
Kelen Péter Pál az 1946. október 10-re összehívott igazgatósági ülés egyik fontos pontjaként tájékoztatta a megjelentet a B-lista rendelet vég-rehajtásának helyzetéről. Az igazgatóság felkérte Ries István tagot, hogy a B-lista bizottságban tárgyaljon Bojta államtitkár úrral, és „közölje az igazgatóság azon állásfoglalását, mely szerint ragaszkodik az eredeti megállapodásban lerögzített 10%-os leépítési arányszámhoz, valamint az 1938. december 31. napja után létesített új osztályok létszámának”
megtartásához.179
A B-listázás végrehajtásával kapcsolatban Kelen Péter Pál az 1946.
november 7-én tartott igazgatósági ülésen elmondta, hogy a vállalt
üze-177 Jegyzőkönyv. 1946. augusztus 22. TD-400/2. (A Magyar Rádió
Archívumá-ban megmaradt 1945 és 1946-Archívumá-ban készült Igazgatósági ülések jegyzőkönyveit erő-sen megrongálták, a dokumentumokat szétvágták, és szövegrészeket emeltek ki be-lőlük. Például a fent megjegyzetelt jegyzőkönyv teljes harmadik oldala hiányzik.)
178 Jegyzőkönyv. Szeptember 5. TD-400/2.
Vértes György (1902–1976) író, szerkesztő, könyvtáros. 1945 után a Szakszerve-zetek Országos Tanácsa (SZOT) Sajtóosztályát vezette, és szerkesztette a Szakszer-vezeti Közlönyt. http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html Magyar Életrajzi Lexikon (2012. április 18.).
179 Jegyzőkönyv. 1946. október 10. TD-400/2.
mi és párt szervezeteivel az igazgatóság „egyetértésben” elfogadta a B-lista bizottság névjegyzékben szereplő személyeket, „csupán hat sze-mélyre vonatkozólag tett a javasoltnál enyhébb elbírálást”.180
AZ ÚJ FORINT
Tildy Zoltán köztársasági elnök, a kormány tagjai és a sajtó jelenlétében megindult a forint előállítása az Állami Pénzverde Üllői úti telepén – ol-vashatjuk a Rádió Újság 1946. július 5-én megjelent számában. A cikk részletesen mutatja be a pénzverés folyamatát.181
„Még benne vagyunk a bankjegyinfláció örvényébe, de ezek már az utolsó hullámok” – kezdte előadását 1946. július 14-én az új pénzről Balla Antal tájékoztatásügyi miniszter. Már csak néhány hét, és meg-jelenik az új értékálló pénz, a forint. „Azt hiszem, ez a gondolat min-denkinek kitartást ad ebben a szerencsétlen, gazdaságilag leromlott és meggyötört országban.”
A politikus röviden vázolta, mi vezetett a kialakult helyzethez. Az infláció elkerülhetetlenné vált a vesztes háború, az ország katasztrofális pénzügyi helyzete miatt. A kormány egyetlen pénzforrása az „adóprés”
volt. Bevétel nem keletkezett, a rendszeres adózás is hiányzott. Az állam kiadásait és a magánvállalatok igényeit is ki kellett elégíteni. A szakem-ber a hallgatóknak azt is elmondta, hogy a pénzromlás azért következett be sokkal gyorsabban, mint 1919 után, mert jóval nagyobb katasztrófát élt át az ország, ebből következően a gazdasági helyzet is sokkal ros-szabb lett.
Az infláció végét már végre látni lehet. „A nullák tenderéből már lát-hatjuk a szilárd, az értékálló pénz körvonalát.” A kormány célja – mond-ta a miniszter –, hogy a forint értékét minden körülmények között meg-őrizze.
Ennek elérése érdekében első lépés az állami költségvetés egyensú-lyának biztosítása. A kormány ezt úgy éri el, hogy jelentősen csökken-ti az állam kiadásait, és növeli a bevételeket. A kiadások csökkentését szolgálja a B-lista, az elbocsátások, de ez nem elegendő, hanem hiva-talokat és intézményeket is össze kíván vonni. Ezenkívül szigorú taka-rékossági intézkedéseket vezet be a kiadások terén is. Ebből az is
kö-180 Jegyzőkönyv. 1946. november 7. TD-400/2.
181 A forint születése. Rádió Újság, 1946. július 5. 2–3.
vetkezik, hogy kevesebb forrás jut az újjáépítési munkákra és az újabb beruházások finanszírozására.
Az új pénz bevezetése áldozatok nélkül nem képzelhető el – hangsú-lyozta a politikus –, arra is lehet számítani ugyanis, hogy beruházások el-maradása „átmeneti munkanélküliséget is eredményezhet”. Számolni kell az adókulcs emelésével, új adófajtákkal és az egyéb közterhek emelésével.
A kormány ezek mellett arra is törekszik, hogy a közintézmények, a köz-ségek, a városok üzemei, az államvasutak, a posta „deficitmentesen” mű-ködhessen. Ez csak akkor valósítható meg, ha a szolgáltatásaikért olyan értéket kapnak, amiből „kiadásaikat saját erejükből tudják fedezni”. Az új költségvetésben a közületek támogatására kevés összeget irányoztak elő.
A gazdasági életben azok iránt van bizalom, akik gazdasági tevékenysége kiegyensúlyozott, vagyis nem költenek többet, mint amennyit keresnek.
Ugyanez vonatkozik az állami és községi intézményekre is.
A pénz értékének megszilárdítására szükség van a kereslet és a kí-nálat közötti nagymértékű aránytalanság megszüntetésére. Vagyis a ke-reslettel megfelelő kínálat álljon szemben. „Ezt pedig csak úgy érhetjük el, hogy minél többet termelünk, másrészt egyesek kevesebbet fogyas-szanak.” A kormány minden területen szorgalmazza a többlettermelést.
„Ebből a célból már eddig is áruforgalmi egyezményt kötöttünk Szov-jetoroszországgal, Romániával, Svájccal, Csehszlovákiával, Lengyelor-szággal, FranciaorLengyelor-szággal, Nagy-Britanniával” – mondta előadásában a politikus. A megkötött szerződések biztosítják az ország számára a „nél-külözhetetlen nyersanyagok behozatalát”, még akkor is, ha a külföldre eladott áruk „ellenértéke ebből a célból nem lenne elegendő”.
Balla Antal előadásából a hallgatók azt is megtudhatták, hogy a Nagy Ferenc miniszterelnök Nyugaton tett látogatásának legjelentősebb ered-ménye az volt, hogy Magyarország visszakapja a külföldön lévő arany-fedezetét. Már a Nemzeti Bank rendelkezésére álló kb. 28 ezer kilo-gramm arany 1/3 része is elegendő fedezetet nyújt a forint bevezetéséhez.
A tárgyalások eredményeképpen Magyarország kap az amerikai had-sereg Európában hagyott készleteiből mintegy 10 millió dollár áruhitelt.
Az amerikaiak újabb UNRRA-segítséget is ígértek az országnak.182
182 Balla Antal tájékoztatásügyi miniszter előadása az új pénzről. MOL XXVI-A-8-a. 176. doboz. 1–3. Az UNRRA (United Nations Relief and Rehabilita-tion AdministraRehabilita-tion), mint elnevezése is jelzi, az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Újjáépítési hivatala nyújtotta. Riport Bárányos Károly közellátásügyi miniszterrel 1946 márciusában. http://www.huszadikszazad.hu/cikk/baranyos-miniszter-az-unr-rasegitsegrol 2012-04-25.
„A forint aranyalapú pénz lesz” – folytatta előadását a politikus.
Aranyértékét a kormány a stabilizáció kezdeténél megállapítja majd.
Meghatározza a kormány a külföldi valuták és devizák árfolyamát is, ezért új valutarendeletet kíván alkotni.
A továbbiakban az előadó a kormány új pénzzel kapcsolatos terveit mondta el a hallgatóknak. „Az új pénz értékállósága mindnyájunk érde-ke és így a gazdáké is. Ezért arra kérjük a gazdaközösségeérde-ket, a termény-beszolgáltatási rendeletnek tegyenek eleget. E nélkül a munkásságot és a városi lakosságot nem lehet élelemmel ellátni…” A terménybeszol-gáltatás elmulasztása a feketepiacnak kedvez, az „ellátatlanok” feketén szerzik be az élelmet. Ez maga után vonná a fizetések emelését, ami új
„pénzszaporulatot idézne elő”, kezdődne ismét a „nyomorúság és bi-zonytalanság”. Ezért a politikus ismét hangsúlyozta, „mennyire függ az új magyar pénz szilárdsága és a forint jósága a magyar gazdák lelkiis-meretességétől és önzetlenségétől”.183
A Rádió Újság 1946. július 19-én megjelent számában ismét a forint papír változatának előállításáról tájékoztatta olvasóit. A Magyar Nem-zeti Bank Pénzjegynyomdájának teljes apparátusa a forintos bankjegyek gyártásán dolgozik. A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy augusztus el-sejével a tízforintos bankjegyek kerülnek forgalomba, majd még au-gusztus közepe előtt a 100 forintos bankjegyek kerülnek kibocsátásra.
A tervezett 20 forintosok forgalomba hozatalára csak egy éven belül kerül sor. A bankjegyek nem réznyomással, hanem ofnetnyomással ké-szülnek, mert a réznyomás előkészületei legalább egy évet vennének igénybe. Ezzel a technikával is a 10 és 100 forintos bankjegyek talán a legjobb minőségűek lesznek Európában, a háború befejezése óta forga-lomba került fizetőeszközök között.184
A Magyar Központi Híradó Rt. vezetősége, amint az többször is el-hangzott, fontosnak tartotta az emberek minél szélesebb körű tájékozta-tását az új pénz, a forint bevezetéséről és jelentőségről.
A rádió 1946. július 22-én összefoglaló műsort sugárzott az MKP Miskolcon tartott nagygyűlésén elhangzott beszédekből. A sportpályán közel 200 000 ember várta Rákosi Mátyást, a párt vezetőjét. Beszédének első részében Rákosi az új forintról beszélt az egybegyűlteknek. „Elv-társaim! A jó pénz megerősítéséhez elsősorban egy dologra van szükség:
a város és a falu dolgozóinak munkájára. A forintnak ez a legbiztosabb
183 Balla Antal tájékoztatásügyi miniszter előadása… Uo. 5.
184 Ahol a forint készül. Rádió Újság, 1946. július 19. 4–5.
aranyalapja.” A tömeg óriási lelkesedéssel fogata Rákosi Mátyás beje-lentését, miszerint a „jövő héten már jó, értékálló pénzben fogják fize-tésüket megkapni”. Ezt követően az MKP vezetője a gazdákhoz fordult:
azt kérte tőlük, hogy támogassák az új forintot, hogy megszabaduljanak az inflációtól. Ennek feltétele a beszolgáltatás pontos teljesítése.
Beszéde egy későbbi részében a „reakció mesterkedéseit” vette sor-ra a politikus. „A reakció, mely most a stabilizáció ellen vonultatja fel minden erejét: Mi nem vagyunk hajlandók ezekben a kérdésekben en-gedni és nem akarjuk, hogy hazánkat szakadatlan válságok zavarják.”
A kormány meg fogja oldani a kialakult helyzetet. Az országnak békére, nyugalomra van szüksége. „A szegénységnek [sic!] elég volt a nyug-talanságból. De azok, akik nem akarnak jó pénzt, akik a zavarosban akarnak halászni, azok idézik fel a válságokat. Azok akarják megfúrni a jó forintot. Ezért kérem itt Észak-Magyarország dolgozó népét, hogy segítsen nekünk letörni a zavarosban halászókat, a feketézőket, a reak-ciósokat a jó forint ellenségeit.” A cél eléréséhez szükség van a város és a falu „minden öntudatos dolgozójának, minden öntudatos haladó értel-miséginek a segítségére”. Az összefogásra azért is szükség van, hogy az országon kívül is mindenki lássa a nehézségek ellenére a „nagy magyar pártokban mindazok az előfeltételek, melyek egy egészséges koalíci-ót támogatnak és erősítenek”, megvannak. A párt vezetője arra kérte a nagygyűlés résztvevőit, hogy „álljanak ebben a nehéz harcban, mint egy ember a Kommunista Párt vörös zászlaja alá”, és segítsenek megerősí-teni és felépímegerősí-teni „minden reakció támadásával szemben mindannyiunk közös vágyát, az erős, boldog, gazdag és független és szabad Magyar-országot” – fejezte be beszédét a politikus.185
A rádió 1946. július 24-én elhangzott műsorában „Új pénz, új élet”
címmel tartott előadást Dr. Réczei László miniszteri tanácsos. Előadásá-nak első részében azt emelte ki, hogy a kormány az új forinttal stabili-zálja a gazdaságot, egyben minden olyan törekvést meg fog akadályoz-ni, amely a pénz romlását idézheti elő. Az ország lakossága pedig nem egyszerűen csak passzív szemlélője lesz a folyamatnak, hanem aktívan részt vesz abban. Az augusztus 1-jén kibocsátott új forintot követően a kormány csak irányítani és ellenőrizni fogja a gazdasági élet működé-sét, megakadályozza a szabálytalanságokat, a pénz stabilitását az ország
185 Beszámoló a kommunista párt miskolci nagygyűléséről. 1946. július 22.
MRA Műsorboríték. Adásba ment: 1946. július 22-én 21:10-kor.
gazdasági élete fogja biztosítani, ennek szereplői, működtetői viszont az emberek lesznek.
A forintnak jelentős aranyfedezete van – folytatta a szakember –, ez az a közel három vagon arany, amit az ország visszakap. Az aranyfede-zeten túl a kormány megszünteti az inflációt okozó tényezőket, így az államháztartás deficitjét és áruhiányt.
A kormány intézkedései kétirányúak; egyrészt egyensúlyba kell hoz-ni az állami bevételeket és kiadásokat, másrészt gondoskodhoz-ni kell ar-ról, hogy az alapvető létszükségleti cikkekhez minden fogyasztó hozzá-jusson.
A forint stabilizálásához jelentősen hozzájárul a B-listázás – mond-ta a miniszteri mond-tanácsos. Részletesen kifejtette, hogy Magyarország az egyike azoknak az államoknak, ahol a lakosság számához képest a leg-magasabb a köztisztviselők száma. „A világ több száz állama között az előkelő negyedik helyet foglalja el, – e pillanatban körülbelül 20-25 em-ber (csecsemőket is beleértve) tart el egy köztisztviselőt. Ezt a fény-űzést nemcsak a költségvetés egyensúlya érdekében kell megszüntetni, hanem azért is, mert a demokráciával tökéletesen ellentétben áll az a
A forint stabilizálásához jelentősen hozzájárul a B-listázás – mond-ta a miniszteri mond-tanácsos. Részletesen kifejtette, hogy Magyarország az egyike azoknak az államoknak, ahol a lakosság számához képest a leg-magasabb a köztisztviselők száma. „A világ több száz állama között az előkelő negyedik helyet foglalja el, – e pillanatban körülbelül 20-25 em-ber (csecsemőket is beleértve) tart el egy köztisztviselőt. Ezt a fény-űzést nemcsak a költségvetés egyensúlya érdekében kell megszüntetni, hanem azért is, mert a demokráciával tökéletesen ellentétben áll az a