E b b ő l lá th a tó , h o g y M ik sa császár az ország tö r v én y eire nem h ely esen h iv a tk o zo tt ak k o r, m id őn M a g y a ro rszá g összes é rc zta rta lm u fö ld b ir to k á t, b á rk i b irto k á b a n le g y e n , a m a g a és ille tő le g a k oro n a szá
m ára confiscálta, a z o k b a n ellen k ezőleg épen a b á n y á sza t szabadsága v o l t b iztosítva.
4.*
Sz. — az 1791. törvény a nemzet rendelkezése alá tartozónak nyilvánította a bányászkodás jogát a földbirtokosi elsőség k i
zárásával, a miből e század elején a korona engedményezési joga fejlett ki. Angliában a földbirtokosok kizáró tulajdono
sai ércztermő birtokaiknak, azokban bányanyitási jogelsőség
gel bírnak, s idegen bányász, ha engedélye van is, köteles velők kiegyezni, mert az angol földbirtoki jo g angol felfogás szerint a föld középpontjáig terjed.
E szerint az európai országok régibb bányászati viszo
nyait áttekintve, Szentkirályi a jelen állapotokhoz jut el s amaz eredményt constatálja, hogy azon államokban, melyek
ben a bányászat felszabadítása alapján némi biztosb bánya
jogrend létezik, melyek közé tartoznak az osztr. örökös tarto
mányok, Magyar- és Erdélyország, Franczia- és Svédország, Porosz- és Bajorország s több kis német állam, az államok és uralkodók kizáró jo g o t a fen nem tartott bányatermékhez s átalában a bányászathoz nem követelnek, az adományozás fejedelmi hatóságok által a földesúri jogelsőség kizárásával történik s az állami vagy fejedelmi bányászat a magánosok bányászata irányában csak magánjogi viszonyban áll, sőt a fejedelem maga is alattvalóival egyforma eljárás szerint szerez bányaművelési jogot, a mi a bányaiparra nézve e század leg- nagyobbszerü haladási momentuma.
Ezután a pénzügyi kormányoknak a magán bányászat ügyébe avatkozás esetei és formái vizsgálatára térvén át Sz., elmondja a nagy nemzetek e tekintetbeni gyakorlatát, tár
gyalja az államok köz kincstárait a bányászati termelésből megillető járandóságokat, minő a tized, a bányamivelési kizáró jogokat, minők a nemes érczek olvasztása, beváltása és vál
tási dij, higanybeváltás, sóbányászat stb. utoljára a felszaba
dított bányászatban a föld alatti birtokjognak a földfelettitől való elkülönítése kérdését, tehát a földtulajdonos és első fel
találó vagyis az engedélyt biró bányabirtokos közötti jogkü
lönbséget, annak következményeit, a bányabirtok engedélye
zését s azt megelőző és követő jogbiztositásokat, az alárendelt nem-felsőségi engedményezés kérdését, a joggyakorlat meg
*) »Cujus est solum , ejus est usque ad C o elu m .« A x ió m a Juris A n g i.
5 2 J A K A B E L E K
E M L É K B E S Z É D S Z E N T K IR Á L Y I ZSIGM O N D F Ö L Ö T T . 5 3
szakadásával a bányabirtok visszaszállását és az ősiséget, a bányászati bűbéruraságot, a bányajog élvezetét és korlátait, a földet kifosztó bányászat megakadályozására a közhatalom beavatkozási jog á t és a tilalmi jog ga l élést. És igy a koroná
nak vagy államhatalomnak a bányászat minden ágú viszonyai
ban való jo g i nyilvánulását figyelmével végig kisérvén és bon- czolván : nyomozódásai eredményét azon véleményében vonta össze: »hogy a bányászati regalitas neve alatt azon felsőségi jog ok összesége értendő, melyeket a bányászat körül a közha
talom a birtokszerzés és birtokjogi élvezet törvényesitése s biztositása végett gyakorol oly államokban, melyekben a bá
nyászkodás az első feltalálás jogalapján felszabaditva vagy helyreállítva, vagy pedig iparrendészeti szabályokkal védve van, minél fogva azon meggyőződését fejezi ki, hogy a bánya
birtok végleges felszabadítása, tehát a föld alatti és földfeletti birtokjogok elkülönítése a jogkülönbség vezérelve alapján, a bányabirtokszerzés és birtokjogi élvezet törvényesitésére és biztosítására mulhatlanul szükséges; ez m agából a bányaipar természetéből foly s ez elvek és intézmények M agyarország alkotmányos intézményei közé nehézség nélkül beilleszthetők s beillesztésük a mai idő fejlett közszellemétől s országgyűlé
seinktől jog ga l várható. A dn á isten — ezek az értekezés zár
szavai — hogy a bányaipar érdekében a törvény által minél előbb oly czélszerü törvények hozassanak, melyek a nemzet anyagi jólétére — a mitől a szellemi elválhatlan — áldást hozók legyenek!«
E mű többi részének is megvan tudományi értéke, mert a bányászat közjogi viszonyait Németország e téren is nagy Íróinak felfogását és bányajogrendszer-elméletét mint gyakor
lott bányajogász, alapos bányaismerő és erős stylista egészen hazai viszonyainkra alkalmazva, a nem könnyű tárgyat tős
gyökeres magyar nyelvezettel és oly könnyen érthető szép irálylyal adja elé, hogy sajnálnunk kell, miért nem tétetett közzé e mű sajtó útján a maga idejében, sőt igénytelen véle
ményem az, hogy új belső berendezés mellett a kinyomtatás ma is szükséges, a bányaviszonyok tanulmányozóira, valamint a bányahatóságokra nézve tanuságos, bányajogirodalmunkra nézve pedig nyereség lenne.
5 4 J A K A B E L E K
Harmadik müve Szentkirályinak az általa 1844-ben megindított Erdélyi Bányászkalendárium, mely 1845-ben is e czim alatt jelent m eg, 1846-ban E rd élyi Bányász Alma- nach-ra, változott — az első a naptári részen kivül 6 *]2, a má
sodik 7, a harmadik évfolyam 9, együtt 2 2‘/2 ivre terjedő, a bányászati ismeretek köréből vett komoly tudományos tarta
lommal. E könyvek itt nem ismeretesek, csekély kivétellel mind Szentkirályi müvei töltik be, s az egyes dolgozatok őt, mint az erdélyi bányászat áldozatkész és meleg keblü barátját, a bányász nép érdekeinek erős védőjét tüntetik föl. É p ezért ezek tartalmáról is szükségesnek látom néhány szóban meg
emlékezni.
Mindhárom kötetben a főrovatok ezek : A ) Bánya- s kohászati ipart, jog- s igazságügyet érdeklő ismeretek s tudni
valók. E bben főczikk: A bányászat története1), mindhárom
>) Érdekesnek lá to m ebből n é h á n y főbb ad a to t ide ig tatn i. A le g régib b zsidókor aranybőségérűl szó lvá n , fö le m liti S zen tk irá lyi : » h o g y S a la m o n tró n ja egészen elefán t-cson ttal v o lt k irak va s a legtisztább aran yn yal b evon va, h á za m inden díszedényei aran yból készültek. Sem i- ram is királyné és fia g a zd ag ságá ról a z t ír ja D io doru s, h o g y a z o k an nyi ara n y a t fo rd íto tta k Jupiter és Juno v ilá g h írű szob rára, h o g y B a rth elém y a p á t 11 m illió fo n t sterlingre becsülte, D árius a ra n y -ez ü st k in csét pedig G ib b o n és B enn el m illió fo n t sterlingre. Croesus, H erodotu s és D io dorus szerint a delp h i-i tem p lo m ra an nyi aran ya t-ezü stö t aján d ék ozott, h o g y m a i szá m ítás szerint 3 m illió fo n t sterlin get tenne. P yth eeu s, Ce- len a k irá ly a P h r y g iá b a n , X e rx e s egész hadsergét m egvendégelvén, e ttő l v a g y o n a fe lő l m eg kérdeztetett, s a z t felelte, h o g y k in cstára m eg v iz sg á lásakor 2C00 talen tu m ot ezüstben s 4 m illió D árius aran ya t találta k . Crassusról azt irjá k ú ja b b tö r té n e tn y o m o z ó k , h o g y m ezei jó szá g a i 1 ,6 1 4 ,5 8 3 fo n t sterlin get m egértek, Plu tarch p ed ig a z t je g y e z te fel, h o g y a nép szám ára eg y a lk a lo m m a l 1 0 ,0 0 0 asztalt terítetett ; a z t is írja, h o g y K óm áb an n em v o lt g a zd a g , a ki egész ha d serget nem v o lt képes j ö ved elm éb ől fita rtan i. Seneca v a g y o n a m eg h alad ta a 2 ,4 0 0 ,0 0 0 font ster
lin get. A u gustus császár öröksége 3 2 ,0 0 0 ,0 0 0 fo n t sterlin get tett, T ib e- riusé 2 1 ,7 0 6 ,0 0 0 fontot, m it C a lig u la eg y évben elpazarolt. Vespasián trón raju tásakor a b iro d alo m e g y évi kiadása m ai pénzben 3 2 2 ,0 0 0 ,0 0 0 fo n t sterlin get m e g h a la d o tt. . . . « » A nem es érc?ek — ír ja m ás helyen — legelőb b Á z siá b a n és E g y p to m b a n lettek ism eretesek. A z A lta i és U ra l h e g y sé g e k a r a n y g a zd a g sá g a m á r H erodotu s korában tudva v o lt. E z e k m a is a legg azd agab b ak közé tartoznak. V o lta k N u b ia és A eth io p ia vidékén s az Indus tork ola tán ál is arany term ő h eg y ek ; a Chryse és A r g y r e
szi-E M L É K B szi-E S Z É D S Z szi-E N T K IR Á L Y I ZSIG M O N D F Ö L Ö T T . 5 5
évfolyamban, s rokon tárgyuak. B ) Közlések az erdélyi bányá
szati jogü gy- s igazgatás, kincstári bányászat közti viszonyok
getek az u tó b b i tá já n aran y-ezü st kin cseik ről v ették n evö k et i s . . . . « » A z aran y-ezü st érczek felföd özésére a szik lá k n y ila d ék a ib a n észle lt fényes lerakodások és ércz-erek v itté k a n é p e k e t ; a z o k m u ta ttá k m e g a kutatás ir á n y á t. S p an yolo rszá gb an D iodoru s szerin t a p yrén i h a v a so k á tg á z o l- h atlan erdőségeiben k iü tö tt eg y roppant g y u lá s a lk a lm a k o r a szik lák ezüstben g a zd a g érczei apró fo ly ó k k é n t áraszto tták ezü st ta rta lm u k a t a k ö z e li v ö lg y e k b e ; az it t c sillá m ló érezre a phoeniciai kereskedők le tte k figy elm esek s nem sokára fölism erték a d rá ga k in cs é r té k é t. . . . « A z érczkutatást elébb m eg h egyesitett k ov ác s darab ok k al, később vassal, u to l
já r a tü z m u n k a h a szn á la tá v a l fo ly ta ttá k ; v ilá g ítá sr a szurkos fá t, később a b á n y á sz h o m lo k á ra fü g g esz te tt sarkon forg ó m o z g é k o n y lá m p á t h a s z n á lta k .« »E Iein te — ír ja m ás h ely en — az aran ya t k ise b b -n a g y o b b ö n t
vén y d ara bo k ba n h o z tá k forg a lo m b a , m a jd kisebb részekre törve. D áriu s veretett belőle elébb p é n z t, n evéről D á r is-n a k n evezték s e g y ik la p ján eg y n y ila s v o l t ; ezért m o n d o ttá k , h o g y A g e sila u s 3 0 0 ,0 0 0 n y ila s (k a to na) á lta l k én yszeritetett a tö b b i g ö rö g á lla m o k k a l v o lt szö v e tsé g fel
b ontására s D áriussal szö vetk ezésre, m e ly e t ez k ü ld ö tt n e k i.«
A z ó -k o ri n épek s b iro d a lm a k ara n y g a zd a g sá g á ró l E rd élyére tér
v e , m in d en ik m üvéb en előszeretettel fo g la lk o z ik S ze n tk irá ly i h a z á ja b á n y ásza táva l s a r ró l b őven k ö z ö l statistik a i és tö r té n e ti a d a to k a t. A tö b bek k ö z ö tt n a g y sz er ű hó d ításn ak nevezi a
nayy-ági
a ran y-ezü st és abalánbányai
rézbá n yá k felfödözését. M in d k ettő az új id ő k szerencséje s fáradsága m ü ve és dicsősége. » 1 7 4 6 -b a n m ég ren g eteg erd ő ség lep te a n a g y -á g i h egy séget — m o n d ja az elsőről — nincs o t t ró m ai k éz n y o m a , Ö rm in g yán J uon vidéki lakosé az első felfödözés dicsősége, k i o tt já r v á n , ném i fényes ásványdarab okról j ö t t rá, k özlései n y o m á n B o r a és P le tz - g e r-W ild b u rg F e jé rv á ra tt á llo m á so z o tt p a tta n ty ú s k a p itá n y o k a z alap letev ő i. É s m a m ily pezsgő élet, m ily élénk f o r g a lo m e h ely ek en , h o l egy század e lő tt csak a vadak csörtetése s a szelek zu gása sza k itá félb e az örök vadon b o rz a sz tó csöndét, m o st száz m eg szá z c sa lá d o t fo r m á ló já m bor nép örvend az életnek s vigan élvezi m u n k ája g a z d a g ’ g y ü m ö lc se it.*(B á n y á sz kalen d. 1 8 4 5 . 1 4 7 — 148. 11.)
A n a g y -á g i aran y-ezü st b á n y á k b á m u la to s g a zd a g sá g á ró l k im u ta - 1 ást is k özöl S zen tk irá lyi, tiz évi id ő k ö z eredm ényét vév e fel.
1831. term elt 2 88 gira aranyat, 1 la to t, 2 neh ezéket, ezü stöt pedig 808 girát, 5 la to t, 3 neh ezéket, olvasztási k ö lt
ségek levo n ása u tá n i tiszta h a s z o n ... 9 0 ,7 2 6 frt.
1 8 37. term elt 338 gira ara n y a t, 15 la to t, 1 n eh ezé
k et, ezüstöt p ed ig 6 0 8 girát, az olvasztási k öltségek levo
nása u táni tiszta haszon ... 1 3 6 ,8 1 5 >
J A K A B E L E K
ismertetése. F őczik k ek : A z arany ára. Bányaengedélyezés stb.
Ez a második évfolyamban is foly.
' 1841. term elt 523 gira aranyat, 8 la to t, 3 nehezéket, ezü stöt p ed ig 685 g irá t, I l l a t o t , az o lvasztási költség le
vonása u tá n i tiszta h a szo n ... 1 7 0 ,0 9 4 » A term elés tiz év alatt szinte m e g k é ts z e r e z ő d ö t t! A n yereség-osz
talék az utóbbi években k özép szá m itá ssa l v o lt 3 5 ,0 0 0 pf. T erm esztettek N a g y -Á g o n az első kin yitá s u tá n 1 8 3 5 -ig 8 5 ,0 0 0 g ir á t = 4 2 ,5 0 0 fon to t a ran y-ezü stöt ; az érczterm esztési jö v ed elem pén zben a tized, k o h ó - éi pénzverési költségek levo n ásá val tesz 1 3 ,5 3 3 ,5 9 4 p fto t, 3 .5 0 0 ,0 0 0 pf.
tiszta n y ereséggel. A n a g y -á g i b án y am ű fel szerelvénye 1842. becsü ltetett 4 2 6 ,8 1 2 pft-ra, m ih ez képest e g y bányarészvény árra 3 ,3 3 0 frt, a n yereség
összeg közép szám a 3 4 ,1 4 5 fr t, m i a részvén yek tőkéjén ek 8 % k a m a tá t fed ezi. (L á th a tó : B ányász kalen dárium 1 8 45. 157. 1.)
A m ásod ik ról pedig Sz. a z t ir ja 1 8 47. évi B á n yász A lm an a ch jáb an , h o g y az P el-C sik b an , C sik -S zen t-D o m o k os határának azon regényes ré
szében fek szik , m elynek ten g erszin feletti m agassága E rd ély b en jórészt le g n a g y o b b , a z ú g yn evezett B á l á n hegységben . N a g y szerű kincsekkel biró rézbá n ya telep . A z első k ezd et m ú lt század utolsó éveire esik, de a v a ló d i m egalapítás e század első éveinek dicsősége. Zach a riá s A n ta l és Istv á n testvérek 1 8 25. vették át a k in cstá rtól, kiknek b á n y a ü g y i já r ta s sága, szo rga lm a és m in d en aka d ály ok on d ia dalm asko dó szilárd k itartása eredm ényezte an nak szerencsés k ifejlőd ését és m ai fényes sikerét. E b á n y atelep n é p e s s é g e — ú g ym o n d Sz. — 1 8 2 5 . csak 13 családból állo tt, je le n le g (1 8 4 6 .) 1 6 9 -b ö l á l l : 795 lélekkel, a bányász nép több nyire m i i d székely s h a ném et v a g y oláh eredetű m eg y is oda, nevén k iv ü l egészen szék ely ly é v á lto z ik . A la k osság k izáró lag b á n y á sza tb ó l él, m ég pedig férfiak és nők eg y a rá n t d o lg o z n a k ; am azok a b á n y á k sötét üregeiben va g y a k o h ó k s h ám orok örök tü ze m ellett fo ly ta tjá k véresveritékes m u n k á- j o k a t ; ezek é s a k is s e b b gyerekek a külső m u n k á k n á l: érczv egyvá lasztás- b a n , érczkőtörésben stb. í g y keresik m eg va lam ennyien b á n y á sza t által élelm ök eszközeit. (L á th a tó : B á n yász A lm a n a c h 1846. 112 — 113. 11.) A z évenkénti rézterm elés 28 — 3 0 ,0 0 0 m á zsá t tesz.
A z 1 8 4 6 -k i B ányász A lm a n a ch 1 3 0 — 131 la p jain h ivata los ada^
to k k a l m u ta tja k i S zen tk irá lyi, h o g y az 1844. é v fo ly a m á b a n a kincstári bán y ák n a g y részénél m in d en ü tt tekin télyes jö v e d e lm i fölösleg vo lt.
í g y a n a g y -á g in á l 4 6 ,4 5 4 frt, a to p lic za i A b ra h á m -b á n y á n á l 5 ,905 frt 46 k r., csertési R e g in a -b á n y á n á l 1 0 ,5 1 7 fr t 47 kr., boiczain ál 10,246 fr t 40 k r., a ru d a i 12 a p o stol-b án yán á l 1 5 ,7 6 8 frt 17 kr. S ig y a többin él is v o lt töb b -keveseb b tiszta jö ved elem .
E rd ély 1 8 42. 1843 és 1844. évi összes bányaipari term elési tiszta haszon ered m én y eit S z . a s z e r in t m u ta tja ki :
C) Figyelmeztető. F ő czik k e k : A bányákban előjövő ár
talmas légszeszek és ellenszerei, két évfolyamon át. Ásványok kutatása s más rokon tárgyú czikkek. D ) Tudnivalók s állam
hivatali adatok a hazai hány ászát ügyében. Főczikkek : Királyi váltási kerületek, váltási árszabály és térítés. Bányászati súly
mértékek. Nevezetesebb bányák jövedelmezése. A dóilag ösz- szeirt kiváltságos bányász személyzet. Kutatási szabadalmak.
Törmű-engedélyek. Törvényszéki ügymenet statistikája. N agy- A g leírása. E ) E rdélyi kincstári igazgatás alatti bányák birtok-könyve. A második kötetben folytatólag a történt vál
tozások. F ) Szabályozó rendeletek az erdélyi bányászrend és törvénykezés köréből. Gr) Széttekintés a testvérhoni s külföldi bányászati ipar s irodalom körében. K ísérletek, javító újítá
sok, baladási mozzanatok ismertetése. Irodalm i ú j jelenségek s régibb irodalmi becses müvek ismertetése. Mindenik folyam ban. H ) Elegytár. U jabb események a bazai és külföldi bá nyász-élet köréből.
A harmadik évfolyam I. szakaszában: a bányászat tör
ténete van folytatva, a II-ik b an a természettudományok köré
ből vett értekezések vannak : az ásványrakodások nyomozásá
ról, ércz-szinezésről, a lángtüzzel való vastermelésről, a rúd- vasnak keverő-kemenczében készítéséről, bánsági vasgyártás
ról, az ősvilág növényországának ásati m aradványairól; a I l l - i k a bányászati és kohászati ip a r és irodalom mezejéről tartalmaz értekezéseket: az ipar terjedéséről, új ásványokról stb., IY -ikben a honi bányászat köréből van ism ertetve: a fel
hagyás általi birtokvesztés, a csik-szent-domokosi bányászte
lep, az 1844-ik évi ércztermelés, a kincstári bányák
jövedel-E M L É K B jövedel-E S Z É D S Z jövedel-E N T K IR Á L Y I ZSIG M O N D F Ö L Ö T T . 5 7
K ir . kob óv áltá si
arany, ezüst, 1844-ben 1 8 4 3 -b a n 1 8 4 2 -b e n
ólom és réz 5 5 3 ,1 2 1 f t 47 k r. 5 9 2 ,1 6 0 ft 53 k r. 5 5 8 ,2 6 6 f t 51 kr.
S za b . arany 9 0 8 ,6 7 5 » 40 » 8 8 7 ,0 0 0 » — » 9 3 4 ,4 1 6 » — » H ig a n y 1 0 ,5 0 0 » — » 9 ,8 0 0 » — » 5 ,5 4 8 » — » Csik -sz.-d . réz 4 7 ,4 9 6 » l l ' / s » 6 9 ,5 6 9 » 3 2 J/ 2 » 5 8 ,7 6 0 » — » e g y ü t t : 1 ,5 1 9 ,7 9 3 » 3 8 'Ií » 1 ,5 5 8 ,5 3 0 * 25>/2 » 1 ,5 5 6 ,9 9 0 * 51 s>
B 3 év alatt
e g y ü t t : 4 ,6 3 5 ,3 1 4 » 55 krt p. p. (B án yász A lm a n a c h , 1 8 4 6 . 1 36. 1.)
mezese, 1844-ben kiadott kútatási jogok, birtokváltozások, fel
sőbb szabályrendeletek stb.
Harmincz évvel napjaink előtt választotta ő a bányá
szati ismeretek közlésére a naptár-szerkesztés czélszerű esz
közét, melyet minden osztályú ember megszerez és ol
vas. — Törekvéseiben tisztán felismerszik bizonyos tervsze
rűség és logikai menet. Első nagyobb müvével az ország közvéleménye előtt és a bányász-élet felsőbb köreiben kívánt nemzetgazdasági eszméinek útat készitni; a másodikban a bányászat közjogi kérdéseit fejtette ki a közhatóságok, a bányászati igazgatás hivatali körei és a nagyobb bányabirto
kosok érdekében, mindkettővel időhöz kötött hatást gyako
rolva az illető körökre. Igen, mert a könyv tárgya elvontabb szokott lenni, komolyabb a kidolgozás, hosszasan készül, arány
lag kevesen olvassák s hatása az olvasás idejéhez arányul.
A naptári mű-termék ellenben hatását minden körökre ki
terjeszti, a gondolkodást és reflexiót, az érdeklődést és öncse
lekvőség nemes ingereit folytonos hatásúvá teszi, mindig éb
ren tartja s az ismeretek után fölébredt vágynak új meg új táplálékot ad. A naptár a legjobb közvetítő olvasmány a ko
molyabb tudományos ismeretek terjesztésére. M ig ez eszköz
zel élés Szentkirályi ügyes tapintatáról tesz bizonyságot: ad
dig a három évfolyam végigpillantása arról fog meggyőzni, hogy előtte az ismeretterjesztés egyetlen gyakorlati útja és csatornája sem volt ismeretlen és nem maradt megkiséreletlen, a mi által az erdélyi bányászat emelése, a kincstári hatósá
gok és bányatulajdonosok felvilágositása és az ügynek meg
nyerése, mint szintén a bányász nép értelmesebbé tétele is eszközölhető volt.
Szentkirályi ezen nemes és bátor hazafiui működésének rendkivüli értéket ad az, amit már elébb is hangsúlyoztam,hogy ő ezt, mint oly hivatali kötelék közösségében élő hazafi hivatal
nok tette, melynek szervezete, szabályozó rendeletei, hagyomá
nyos szelleme és iránya, hivatalos nyelve, sőt a tisztviselők is részben németek és a bécsi közös udvari kamara parancsai
nak föltétien hivei voltak, midőn a kincstári hatóságoknak minden eljárását érinthetlen hivatali titoknak tartották, ma
gyar érzelműnek látszani félelmes és előmenetel koczkáztató
5 8 J A K A B E L E K .
E M L É K B E S Z É D S Z E N T K IR Á L Y I ZSIGM O ND F Ö L Ö T T . 5 9
volt, a bécsi udv. kamarának az ország bármely méltóságú főtisztviselőjénél — a kormányzót sem véve ki — nagyobb volt tekintete, midőn egy született magyar kamarai tisztvi
selő *) azelőtt pár évvel latin nyelven adta ki bányajogi
dol-*) E zen czim ü m u n k a szerzője : In stitu tion es Juris M e ta llic i in usum M . Principatus Transsilvaniae, opera
Alexii Sófalvi
de eadem , A sse s- soris E e g ii Judicii M on ta n i T ran ssilva n ici, conpilatae A i no D o m in i H D C C C X X X I I . C laudiopoli T yp is L y c e i E e g ii 1 8 3 4 . E lő szó v a l és 1 — 308 la p ra terjedő szö vegg el. L e g e lő i az I . részben adja la tin r a fo rd ítv a M ik sa császár ném et bán y aren d ta rtásá t, m e ly á ll I — X L V I . c z ik k b ő l (A rticu lu s) a z I — 144 lapokon, a I I . részben a h iv a ta lo s uta sításo k at, a b á n y a tö rvényszéket illető rendeletek je g y z é k é t és m ű szó tá rt, a k ir. kin cstá r ú ta - sitását u g yan a h oz 1 8 2 7 . febr. 2 2 -r ő l 1 4 7 — 158 lapokon, a k ir á ly i ember
(H om o R egiu s) útasitását 1 5 9 — 1 92. 11. azu tán szabad k iv á ltsá g o s A b ru d b á n y a b á n y á s z v á r o s h ely h ató sági b á n y a tö rv én y eit a 1 7 3 — 206 la p ok on , a za la th n a i fisk. ü g y v éd utasítási terv ét 2 0 7 — 2 1 0 . 11. a b á n y á szati, b án y ásztö rvén y szék i és kam arai ig azg atás ü g yéb en k ö lt rendeletek la jstrom át 1 8 0 0 -tó l 1 8 3 2 -ig 2 1 3 — 308 la p ig , h á tu l a m ű sza v a k s z ó tá r á t, A m ű H . kötete teszi a I I I . részt. M e g je le n t szintén K o lo zsv á ra tt a k ir. L y c eu m n y o m d á já b a n 1 8 3 8 . e lő sz ó v a l és 1 — 407 la p o t b etö ltő s z ö v eg gel ; czim e : In stitu tio n u m Juris M e ta llic i P a r s T e r t i a , continens usum et P ra x im , quoad o b je c ta M o n ta n o -C a m era lia et Judiciaria penes E . M . T ranssilv. Principatus Judicium M o n ta n u m vigen tem cum A p p en d ice de taxis et m u lctis Judicialibus, postrem o Jndicem realem to tiu s operis. A z erdélyi b án y ásza t álla p o tá n a k r ö v id ism ertetését b ocsátja elől, elő a d v a a b ányászat, b á n y a jo g és b á n y atörvén yszék ek s jo g s z o lg á lta tá s történetét 1 — 19 lapon. E z u tá n á tm e g y a h a rm a d ik részre s n é g y szakaszban (sectio) tá r g y a lja a za lath n ai k ir. bá n y a tö rv én y szék h a tá sk ö rét 2 7 — 167 11. az annak h a tó sá g a alá rendelt egy én ek et s a zok k ö te lez ettség ét, jo g a it és k iv áltsá gait 1 6 8 — 2 3 0 . 11., a bányakereseteket 2 3 1 — 4 0 0 11., az 1 7 73. évi ja n . 2 9-ik i és 1 8 0 0 évi o c to b . 31. kir. leiratb an m eg á lla p íto tt za lath n ai kir. b án y atörvén yszék i dijakat, b írsá g o k a t és m ás terh eket 4 0 1 — 4 0 7 la p o k o n ; h á tu l van a tá r g y kim u ta tó.
E m ű ve Írásakor S ófalvi m ár k ir . kin cstá ri b á n y a ü g y i t i t k á r s N ád a sd y grófn ak kedves em bere v o l t ; hűségesked ése s n em zetietlen ér
zü lete kedvelt egyén iséggé, ú g yn evezett »g ra ta p erso n a «-v á tette ő t a n é
m et és a b écsi érzelm ű im perialisták e l ő t t ; durva, gő gös, affectáló em ber v o lt, n ém i bureaucratiai ro u tin n a l, de n a gyon eg y old alú társadalm i m ű v eltség g el, a közéletben is szívesebben n ém etü l beszélt, a m a g y a ro k a t és a m agya r irodalm at nem szerette, h o zzá n k ifjú g y a k o rn o k o k h o z g o rom ba s általáb an elidegenítő bánásu,visszataszító külső m od orú em b er v o lt. M é g is czélh oz ju t o tt, m er t titk á rr á lett, m ig S ze n tk irá ly i, Császár és B artha, ez a há rom kitű n ő ész és szép lelkű férfi tö r v é n y sz é k i b iró m aradt v é g ig .
gozatát, egyéb nevetséges okok közt avval indokolva a »nem bún nyelven irást,« mert a kamarai igazgatás hivatalos nyelve latin s az ország nemzetiségeinek egyrésze a »hun nyelvet«
— igy fejezte ki magát Sófalvi — nem érti.
Szentkirályi munkássága, mintha az egész kamarai igaz
gatás titkolódzó rendszerének hallgató megtámadása lett volna. A z igazgatás latinul és németül folyt s ő egymásután adta ki magyarul irt ily tárgyú műveit. A felsőbb rendeletek megtiltották a tisztviselőknek a lapokban való irá s t,s ő egész műveket tett közzé. A kincstár belső hivatalos kezelése s ügy
tárgyalásai hivatalos titkok voltak, s Szentkirályi a szabá
lyozó rendeleteken kezdve mindent nyilvánosságra hozott és pedig egészen hivatalos statistikai kimutatásokban. A nép panaszolta, hogy az arany-ezüstváltásnál megcsalódik. Sz. az arany-ezüst beváltás árszabályait közzétette s evvel egy szá
zados és nem indokolatlan sérelmet orvosolt és sok visszaélés
nek vágta el az útját. A nép nem ismerte az arany-ezüst ér
tékét másképen, mint azon eredményekben, a hogy a kamara
tékét másképen, mint azon eredményekben, a hogy a kamara