• Nem Talált Eredményt

A lemorzsolódottak kulturális tőkéje

In document LEMORZSOLÓDOTT HALLGATÓK (Pldal 28-32)

II. Lemorzsolódott hallgatók szocio-kulturális jellemzői

II.2. A lemorzsolódók anyagi és kulturális erőforrásai (Fényes Hajnalka)

II.2.2. A lemorzsolódottak kulturális tőkéje

Azt a feltevést, hogy a hallgatók a tanulásra való alkalmatlanság és a gyenge képességek miatt teljesítenek rosszul a felsőoktatásban, fontos megvizsgálnunk.

Mivel a tanuláshoz szükséges képességek közül kiemelkedik az olvasási és szövegértési kompetencia, a könyvolvasási szokások vizsgálata releváns kérdés.

Elsőként a lemorzsolódottak olvasási szokásait vizsgáltuk. Mind a szépirodalom, mind a szakirodalom, mind a populáris irodalomolvasás (hagyományos vagy elektronikus formában) szignifikáns összefüggésben áll a lemorzsolódás okaival (14., 15. és 16. táblázat). Összességben a lemorzsolódottak leggyakrabban szakirodalmat, és a legritkábban szépirodalmat olvastak, ami összhangban van azzal, hogy a magaskultúra fogyasztás viszonylag szerény mértékű a fiatalok körében. A lemorzsolódás okai szerint szépirodalmat, szakirodalmat és populáris irodalmat is legkevesebbet a tanulmányi okok miatt lemorzsolódók olvasnak, s relatíve kedvezőbb mintázatot találunk a többféle okot megnevezők esetében. Az utóbbiak idősebbek is a többi válaszadónál, tehát a hagyományos könyvolvasástól való eltávolodás kohorszhatása másként érinti őket. Ez utóbbi csoport alacsonyabb arányban idegenedett el az olvasástól, és a magaskultúrában valamivel járatosabb.

Míg akik tanulmányi vagy intézményi okok miatt morzsolódtak le, keveset olvasnak, és nemcsak a magaskultúrában, hanem a szakirodalom olvasásban és a populáris irodalom olvasásában is le vannak maradva. Mindez megfelel az előzetes várakozásoknak, hiszen a tanulmányi előmenetelt erősen befolyásolja a magas-kultúrában való részvétel (lásd erről DiMaggio (1982) és Bourdieu (1998) munkáit).

A szakszókincs elsajátítása, a nagyobb terjedelmű szövegek megértése és lényegük összefoglalása könnyebb azoknak, akik szabadidejükben is foglalkoznak a hétköznapitól eltérő szövegekkel.

21

14. táblázat. A szépirodalom-olvasás gyakorisága a felsőoktatási tanulmányai utolsó félévévben (Khi-négyzet próba, p≤0,05). Forrás: DEPART 2018

Anyagi ok és

*Az aláhúzva szereplő értékeknél az adjusted reziduals abszolút értéke nagyobb, mint kettő.

15. táblázat. A szakirodalom-olvasás gyakorisága a felsőoktatási tanulmányai utolsó félévévben (Khi-négyzet próba, p≤ 0,05). Forrás: DEPART 2018

Anyagi ok és

*Az aláhúzva szereplő értékeknél az adjusted reziduals abszolút értéke nagyobb, mint kettő.

16. táblázat. A populáris, szórakoztató irodalom olvasásának gyakorisága a felsőoktatási tanulmányai utolsó félévévben (Khi-négyzet próba, p≤0,05). Forrás: DEPART 2018

Anyagi ok és

*Az aláhúzva szereplő értékeknél az adjusted reziduals abszolút értéke nagyobb, mint kettő.

Emellett a magaskultúra további típusa, a művészfilm nézés is hasonló összefüggést mutatott. Művészfilmeket is legkevésbé a tanulmányi és intézményi ok miatt lemorzsolódók néztek, a legkevésbé ritkán pedig a többféle okot megjelölők és a magasabb státusú családból származó kiábrándulók (17. táblázat).

22

17. táblázat. Művészfilmek nézésének gyakorisága a felsőoktatási tanulmányai utolsó félévévben (Khi-négyzet próba, p≤0,05). Forrás: DEPART 2018

Anyagi ok és munka miatt lemorzsolódók

Tanulmányi és intézményi

okokat megjelölők

Többféle okot megnevezők

Szakban és a továbbtanulásban

csalódók

Soha 46,2% 57,2% 35,8% 39,7%

Ritkán 34,5% 22,1% 38,5% 33,1%

Havonta 10,1% 15,2% 17,6% 19,0%

Hetente 6,7% 4,8% 8,1% 7,4%

Naponta 2,5% ,7% ,0% ,8%

N 119 145 148 121

*Az aláhúzva szereplő értékeknél az adjusted reziduals abszolút értéke nagyobb, mint kettő.

A klasszikus zenehallgatás a teljes mintában 40% soha, 26% ritkán 34% havonta vagy gyakrabban fordult elő, és ez nem függött a lemorzsolódás okától. A klasszikus kulturális fogyasztás komponensei (lásd Bourdieu munkáit) szintén nem voltak összefüggésben a lemorzsolódás okaival. A teljes mintában könyvtárba a lemorzsolódottak 45%-a soha vagy csak évente néhányszor, színházba és múzeumba 51%, art moziba pedig 72% soha nem jár. Ezek a tendenciák összhangban vannak az egyetemi hallgatók általánosan relatíve alacsony szintű kulturális fogyasztásával (lásd Fényes, 2010).

Viszont a multiplex moziba és a klasszikus zenei koncertre járás gyakorisága és a lemorzsolódás okai között szignifikáns kapcsolatot találtunk (18. és 19. táblázat). A multiplex moziba járás leginkább a szakban és a továbbtanulásban csalódókra volt a jellemző (lehet, hogy tanulás helyett inkább moziba jártak az egyetem iránti érdeklődés hiányában), a több okot megjelölőkre pedig a legkevésbé jellemző. Ez utóbbi eredmény összhangban van a többféle okot megnevezők magaskultúra iránti nagyobb fogékonyságával. További eredmény, hogy míg a szakban és továbbtanulásban csalódók sokat jártak multiplex moziba, a klasszikus zenei koncertre járás alig jellemző rájuk (90%-uk soha nem jár). A klasszikus zenei koncertre járás az anyagi ok és munka miatt lemorzsolódottak körében volt a leggyakoribb, 30%-uk évente vagy gyakrabban jár klasszikus zenei koncertre, ami viszonylag magas arány. Összességében azonban általános tendencia, hogy mint az egyetemisták általában, a lemorzsolódottak is alig járnak klasszikus zenei koncertekre. Végül a könnyűzenei koncertre járás a teljes mintában 40%-ban soha, 42%-ban évente néhányszor, 18%-ban havonta vagy gyakrabban fordult elő, és ebben nem volt különbség a lemorzsolódás okai szerint.

23

18. táblázat. Multiplex moziba járás gyakorisága a felsőoktatási tanulmányai utolsó félévévben (Khi-négyzet próba, p≤0,01). Forrás: DEPART 2018

Anyagi ok és

*Az aláhúzva szereplő értékeknél az adjusted reziduals abszolút értéke nagyobb, mint kettő.

19. táblázat. Klasszikus hangversenyre járás gyakorisága a felsőoktatási tanulmányai utolsó félévévben (Khi-négyzet próba, p≤0,05). Forrás: DEPART 2018

Anyagi ok és

*Az aláhúzva szereplő értékeknél az adjusted reziduals abszolút értéke nagyobb, mint kettő.

Összességében a lemorzsolódottak kultúrafogyasztásban való részvételét (szépirodalom- és szakirodalom olvasása, művészfilmek nézése) tekintve a többféle okot megnevezők voltak a legjobb helyzetben, és a tanulmányi okok miatt lemorzsolódottak pedig a legrosszabban – összhangban a korábbi szakirodalmi eredményekkel A multiplex moziba járás ezzel összhangban alig volt jellemző a többféle okot megnevezőkre. A szakban és továbbtanulásban csalódók viszont sokat jártak multiplex moziba, feltételezhetjük, hogy ők a tanulás vagy a felsőoktatás iránti csalódottság, érdektelenség következtében, vagy éppen jobb anyagi helyzetüknek köszönhetően is több időt töltöttek szabadidős tevékenységekkel. A klasszikus zenei koncertre járás eltérő mintázatot mutatott, itt az anyagi ok és munka miatt lemorzsolódók voltak az élen, és a többféle okot megnevezők csak a második helyen.

A lemorzsolódás okai szerint nem volt különbség a klasszikus kulturális fogyasztásban (könyvtárlátogatás, színház, múzeum, art mozi látogatás), valamint a klasszikuszene-hallgatásban és a könnyűzenei koncertre járásban sem.

Összességében a lemorzsolódottak kulturális aktivitása viszonylag alacsony volt, ami összhangban van az egyetemisták napjainkban általában is alacsony kulturális aktivitásával.

24

II.3. Vallásosság és felekezeti hovatartozás (Demeter-Karászi

In document LEMORZSOLÓDOTT HALLGATÓK (Pldal 28-32)