Lactobacillus törzsek és felülúszóik egyedi hatása élesztık szaporodására

Természetes alapú táplén, azaz csicsókalén is megvizsgáltam az egyes tejsavbaktérium törzsek, illetve az ezen a táplén képzett sejtmentes felülúszóik hatását a teszt-élesztık szaporodására. Ezen kísérleteimet egy-egy, a csicsóka táplén homo- (2768), illetve

ugyanolyan mértékő volt, ellenben az élesztı, a kontroll csoportjához ( C.g. kontroll) képest a tejsavbaktériumokkal együtt kevésbé szaporodott ( C.g.+ 2142, C.g. + 2768). Ebben szerepet játszik természetesen a tejsavbaktériumok által termelt gátló anyagokon kívül a tápanyagért való küzdelem is. Ez azonban már nem mondható el a 2142-es

törzs csicsókalén képzett felülúszója illetve neutrális pH-ra állított felülúszója ( fu, pH ) mellett szaporodó élesztık esetén, ahol csak a sejtmentes felülúszó fejtette ki (egy

nagyságrendnyi) gátló-hatását az élesztık szaporodására. A 2768-as törzs felülúszói nem ( fu ) vagy csak kis mértékben ( pH ) gátolták a szaporodást.

37. ábra: A 2142-es és 2768-as törzs és csicsókalén képzett felülúszóik hatása a Candida glabrata élesztıre csicsókalében

2142: a 2142-es törzs szaporodása önmagában, 2768: a 2768-as törzs szaporodása önmagában, C.glabrata-kontroll: Candida glabrata szaporodása önmagában, 2142+C.g.: a 2142-es törzs szaporodása a C. glabrata mellett, 2768+C.g.: a 2768-as törzs szaporodása a C. glabrata mellett, C.g.+2142: Candida glabrata szaporodása

a 2142-es törzs mellett, C.g.+2768: Candida glabrata szaporodása a 2768-as törzs mellett, C.g.+2142 fu:

Candida glabrata szaporodása a 2142-es törzs felülúszója mellett, C.g.+2142 pH: Candida glabrata szaporodása a 2142-es törzs pH-beállított felülúszója mellett, C.g.+2768 fu: Candida glabrata szaporodása a 2768-as törzs

felülúszója mellett, C.g.+2768 pH: Candida glabrata szaporodása a 2768-as törzs pH-beállított felülúszója mellett, TGE-C.g.: Candida glabrata szaporodása TGE táplében

Ugyanezen törzsek esetén a Saccharomyces cerevisiae élesztıre kapott szaporodás-adatok azt mutatják (38.ábra), hogy eme élesztı kis mértékben jobban szaporodott a csicsókalén,

ugyanakkor kevésbé gátolta a Lactobacillus törzsek ill. azok felülúszóinak jelenléte. Ebben az esetben a 2142-es törzs ( ) gátolt a legjobban, de a 2768-as törzs pH beállított felülúszója ( ) is egy nagyságrendnyi gátlást mutatott, az élesztı-telepképzı egységének számára vonatkozóan, megegyezıen az agardiffúziós vizsgálatnál kapott eredménnyel, ahol a felülúszók közül csak a 2768-as törzsnél kaptam ezen élesztıre jó gátlást. A Saccharomyces cerevisiae jobb szaporodása csicsóka táplén talán azzal is magyarázható, hogy ezen élesztı képes lehet inulináz enzim szintézisére, amivel a csicsókalében található inulin típusú szénhidrátokat képes bontani (ROUWENHORST et al. 1990), ugyanakkor szaporodását, ahogy azt a Lactobacillus-ok közvetlen hatásának vizsgálata is mutatta, a tejsavbaktériumok jelenléte nem zavarta.

38. ábra: A 2142-es és 2768-as törzs és csicsókalén képzett felülúszóik hatása a Saccharomyces cerevisiae élesztıre csicsókalében

S.cerevisiae-kontroll: Saccharomyces cerevisiae szaporodása önmagában, 2142+S.c.: a 2142-es törzs szaporodása a S. cerevisiae mellett, 2768+S.c.: a 2768-as törzs szaporodása a S. cerevisiae mellett, S.c.+2142:

Saccharomyces cerevisiae szaporodása a 2142-es törzs mellett, S.c.+2768: Saccharomyces cerevisiae szaporodása a 2768-as törzs mellett, S.c.+2142 fu: Saccharomyces cerevisiae szaporodása a 2142-es törzs

felülúszója mellett, S.c.+2142 pH: Saccharomyces cerevisiae szaporodása a 2142-es törzs pH-beállított felülúszója mellett, S.c.+2768 fu: Saccharomyces cerevisiae szaporodása a 2768-as törzs felülúszója mellett, S.c.+2768 pH: Saccharomyces cerevisiae szaporodása a 2768-as törzs pH-beállított felülúszója mellett, 2142: a

a Kluyveromyces marxianus faj képes az inulináz enzim termelésére, ahogy azt már sokan kimutatták (ROUWENHORST et al. 1988, ROUWENHORST et al. 1990, SELVAKUMAR

& PANDEY 1999), ezáltal a csicsókában is található inulin jellegő szénhidrát gyors lebontására, hasznosítására. Az is látható a 39. ábrán, hogy a Kluyveromyces marxianus élesztı szaporodása a sejtmentes felülúszók jelenlétében kis mértékben jobban gátlódott, mint az adott Lactobacillus törzsek mellett. Mivel eme élesztı nemzetség fajai gyakran megtalálhatók tejtermékekben (NARVHUS et al. 2003, VASDINYEI 2005, LOPANDIC et al. 2006), minden bizonnyal jól tudnak alkalmazkodni a tejsavbaktériumok jelenlétéhez, ami magyarázatot adhat a tejsavbaktériumok melletti jó szaporodásukra, noha a közvetlen hatás vizsgálatánál e törzs nagymértékben gátlódott a Lactobacillusok által. Ez az eltérés a különbözı környezet, szubsztrát, illetve az élesztı és a baktérium egyidejő beoltása okán alakulhatott ki. Ugyanakkor egyik minta esetén sem érte el a sejtszám a kontroll telepképzı-egység számát, a legnagyobb mértékő gátlás itt is egy nagyságrendnyi volt.

1.E+03

39. ábra: A 2142-es és 2768-as törzs és csicsókalén képzett felülúszóik hatása a Kluyveromyces marxianus élesztıre csicsókalében

2142: a 2142-es törzs szaporodása önmagában, 2768: a 2768-as törzs szaporodása önmagában, Kl.marxianus-kontroll: Kluyveromyces marxianus szaporodása önmagában, 2142+Kl.m.: a 2142-es törzs szaporodása a Kl.

marxianus mellett, 2768+Kl.m.: a 2768-as törzs szaporodása a Kl. marxianus mellett, Kl.m.+2142:

Kluyveromyces marxianus szaporodása a 2142-es törzs mellett, Kl.m.+2768: Kluyveromyces marxianus szaporodása a 2768-as törzs mellett, Kl.m.+2142 fu: Kluyveromyces marxianus szaporodása a 2142-es törzs

felülúszója mellett, Kl.m.+2142 pH: Kluyveromyces marxianus szaporodása a 2142-es törzs pH-beállított felülúszója mellett, Kl.m.+2768 fu: Kluyveromyces marxianus szaporodása a 2768-as törzs felülúszója mellett,

Kl.m.+2768 pH: Kluyveromyces marxianus szaporodása a 2768-as törzs pH-beállított felülúszója mellett

Amint az a Lactobacillusok zöldséglé modellen vizsgált élesztıgátló hatásának eredményekbıl is látható, egyes esetekben más eredményeket adott, mint a szintetikus tápközegen mért közvetlen gátlóhatás, vagy a felülúszók hatása. Ez azzal magyarázható, hogy más közegben (táplé), más szubsztráton (fıként fruktóz, oligofruktóz, inulin) vizsgáltam, és teljesen más, összetettebb környezeti (csicsókalé) hatások voltak jelen a zöldséglé modellen, ami jól mutatja, hogy a környezeti feltételek megváltozásával a mikroorganizmusok egymásra kifejtett hatása, gátló aktivitása is változhat. Ezért igen fontos az adott mikroorganizmusok adott környezetben történı vizsgálata. Ugyanakkor az is látható, hogy az élesztık gátlása tejsavbaktériumokkal nem egyszerő, és hatékony, hisz egyrészt az élesztık is jól tolerálják az alacsony pH-t, sıt a gyenge savakat (tejsav, citromsav, borostyánkısav) képesek hasznosítani, ezáltal növelve a környezet pH-ját (FLEET 1999, LOURENS-HATTINGH & VILJOEN 2002, LOPANDIC et al. 2006), amit én is tapasztaltam a kísérletek során, mivel amíg a tejsavbaktériumok önmagukban 4-es érték alá is lecsökkentették a pH-t, addig az élesztık mellett néha az 5-ös értéket is meghaladta. Ezért fontos kevert tenyészetek, illetve olyan természetes gátlóanyagok kutatása, vizsgálata, amely negatívan képes hatni az élesztık szaporodására.

5.7.2. Kevert tenyészet és azok felülúszóinak hatása élesztık szaporodására zöldséglé-