nál Тов-"а osztogatják: ott a' штабе‘ 1‹1е]ёп illy osztoga tások miatt meglakolnak a’ badvezérek. Mint valamelly mu latsa'gl'a jövének ki Romából némelly uracsok Caesarral, hogy majd a' tziborban pompázzanak , ’s hazate’rtökkor vi~
tézse'gökró'l csodákat besze'ljenek: de megkeseredett anyjok' teje szájukban mikor izzóra került a’ dolog. Rettege'sök
"‘nma’ fölebb említett uracsok természetesen mondva mondo gaták , csak hogy gyávaságuk’ födözése're valami igaz szint találhassanak , 's a' Germanusok' szemeinek tüzéto'l, 's va sától menekedhessenek.
107) E' hadi tanács папайи/1111 volt, mìnthogy abba minden Cen.
turiának Centurioji, számszerint hatvanon meghivattak. Kö.
z'önségesen csak a' Triariusok' Primipilus свист-10521 Volt je
len a' tanácsban.
108) Negyvennégy vagy negyvenöt év elôtt; mert G50-ik eszten dôben verte meg Marius a’ Cimbereket e's Teutonusokat.
Ensö xöNrv. 73 109) A' Cimberek` és Teutonusok ellenì háboru után 30 eszten
dôve'l a' szolgai háboruban Spartacus alatt. Erröl érdemes Florust hallani, ki Lib. 111. cap. -20 így: Bellum Spartaco duce concitatum , quo nomine appell‘em nescio ,.quìppe cum -‘ serfi militaverint, gladiatores imperanerint. Spartacus, Crixus, Aenomaus elfracto Lentuli ludo cum triginta aut amplius ejusdem fortunae viris eruperunt Capua: seruisque
ad vexillum et ad auxilium vocatis , cum statim decem am
plius millia coissent hominum, non modo effugisse contenti,
` iam vindicare volebant . . . . totam peruagantur Campaniam.' . . . terribili I'strage populantur. Affluentibus in diem copiis cum iam esset iustus exercitus, e viminibus pecudumque tegumentis inconditos sibi clypeos, e ferro ergastulorum recocto gladios‘ac tela fecerunt etc.. . . 111е (Spartacus) de stipendìario Thrace miles, de milite desertor, inde latro, deinde in honore virium gladiator. Consulares quoque аду-(555115 in Apenuino Lentuli exercitum percecidit: apud Mutinam C. Cassii castra deleuit. Quibus elatus victoriis de inuadenda urbe Roma deliberauit. Tandem totis imperii vi ribus contra Mirmìllonem consurgitur; pudoremque Roma- _ num Licinius Crassus asseruit .. . .. Spartacus in primo agmine fortissime dimicans, quasi Imperator occisus est. -- Akkor tehát a' rabok és „щёк mind kiszabadíttattak, ’s f‘ólfegyverkeztettek; következésképen a' Marius által elfo
gott, és szolgákká tett‘Germanusok is. De ezek esztelen szakadás által Spartacus’ többi seregeitôl külön válván Gel lius Consultól hirtelen reájok rohanás által- 'elnyomattakg csak gôgjök , ’s nem gyávaságuk miatt verettek tehát mcg:
de ezt bölcsen elhallgatja Caesar, csak azt akarván katonái _ ellitt megmutatnì, hogy a’ Germanusok nem gyôzhetetlenek.
110) Мех-1 mint rabszolgáknak, vagy hadi foglyoknak nem volt fegyverök , de föllázadván , a’ tömlöczök‘ "asaiból мины tek magoknak dárdákat , 's egyéb fegyvereket, mint a’ fö vlebb idézett Florus’ szavaiból kitetszik.
111) А‘ Leucusok Belgica Gallìában laktak a' mai Lotharìngiáuak
déli felében a’ Lingok' szomszéds’ág'ában.> Hozzájok tartoz
tak a’ Veroduniak is.
112) A’ szerencse az, mi legtöbbet ér valamint minden egyébben, úgy a’ háborubanis. Erröl mondja igazan Cicero pro M.
74 c. JuLxUs CAI-zsm.
113) A’ legiok fölállíttatásuk’ rende szerint neveztettek: legio pri ma, secunda ’s a’t. Ezen legìonak vagy azért kedvezett
riot, ifjuságítól fogva nagy terveket forgatván, sokkal nagyoßb ajándékokkal édesgette maga részére a' királyokat
’s uralkodókat. ltt azonban mint csupa jútéteme'nyt rója föl, a' mit egyediil haszon-vágy miatt oselekvék.
118) Csak az Arvernusok' és Sequanusok’ hivására. Általán ' nagyítva. mondja, hogy a’ Gallusok híták ált; valamin ч
mindjárt alább „дозу ellene háboruskodní, 'c tááoróa szál-'rlam' Gallz'ának minden nc'pease'ge egyecült“ holott egyedl'il az Aeduusok , 's ezek’ frigytársai szállottak vele szembe.
119) Ez sem való; mert sokkal elo"bb legyözte Domitius az Ar
vernusokat', mint Ariovistus Galliába jött.
y 120) Azazz a1. Aeduusok' és Sequanusok’ tartományát e’pen olly
ELsó кёмп'. 75
kelle ugyan azon idöben határaikat oltalmazniok.
122) Sokan irígy szemekkel nézték Caesar’ hadi dicsôse'gét; so kan tartottak , hogy magánywuralkodásra törekszik, ’s idó vcl elnyomja а’ szabadságot; ezek кацап Plutarchus kiilö nüsen meg nevezi Сапог, ki azt javalta: ut cum Caesar 30,000 Germanorum cecidisset, hostìbus dederetur.
`23) A’ Rutenusok Aquitaniában laktak a’ mai Noverque-ben.
24) Azar.: nem fosztotta meg (Лает hazai törvényeiktöl, nem vetette дне: гота1 törvényhutóság alá, nem pe'nzbeli bir ságra. A' mi valóban csodálatos, és egészen a’ Romaìak' szokásától elüt.- Azonban e’ menekvé‘st nagy gyalázattal kelle ama’ népeknek megváltaniok; mivel Domitius Aenobar bus e's Q. Fabius Maximus ama’ helyeken, hol az спите“:
népeket meggyözték, kôtornyokat állítának , ’s diadalmuk' jelóül az akkori szokás szerint azokra. ellenségeik’ Редут
reit fölagvgaták. E’ вискам-61 Latinus’ királyi lakát leirván
így emlékezik Virgilius Aen. Lib. VII. v. 183 et seqq.
Multaque praeterea sacris in postibus arma.
Captiuì pendent cui-rus , curuaeque secures,- Et eristae capitum , et portarum ingentia. claustra, Spiculaque, clypeique, ereptaque rostra carinis.
lgy Silius Lib. I. Punicorum:
In foribus наш-15 ‚ primoque in limìne templi Captiui currus, ‘belli decus, armaque rapta
Pugnantum (шейте , saeuaeque in Marte secures. ~ Perfossi clypei, et seruantia tela cruorem,
Claustraque portarum pendent. Hic punica bella E galeis cernas , fusaque per aequora classe Exactam p'onto Libyen testantia rostra.
Igy Livius Lib. 10. а’ Papyrius Consul fija дна! fölszentclt Q'uirinus7 templomńról szólván: Exornauit hostiuln spoliis, quorum tanta. multitudo fuit ,’ ut non templum tantum, fo rumque his ornaretur, sed sociis etiam , coloniisque finiti»
76 c. JULlUs cAEsAn.
mis ad templorum, -locorumque publìcorum ornatum (Пай
derentur.
125) Az Arvernusoknak t. i. és Rutenusoknak , Мне: а’ Romaiak шаг az elött meggyôztek , ’s kik utóbb magokat a.’ Sequa nusokhoz kapcsolván a' Germanusokat a.' Rhenuson álthí
так, ’S most azoknak iiyůge alatt sinlôdnek.
126) A’ romai polgári jogot megnyerni, igen паду disznek tai' татом. Szokásuk volt рейд az új romai polgároknak ne mes jóltévöik’neveit fölvenni , azért neveztetik ez is itt C.
Valeris Procillusnak, mivel atyját C. Ушел-1113 Flacons, aján dékozá meg e' Мёда]. vendégi jog' szentségéró'l, és sérthetetlenségérôl Tacitus nál jeles példa találtatik Pìsoban , ki гей. nem állott, hogy Nero, bár az emberi nem’ szörnyetege, mint vendége, az ô majorjában megölessék. Taoitusnak аптек szavaì: Con iuratis теги proditionis placitum maturare caedem apud
Baias in` villa Pisonis: cujus amoenitate captus Caesar crebro eo ventitabat, balneasque et epulas inîbat omissis excubiis, et fortunae вине mole. Sed abnuit Piso, inui diam praetendens , si sacra. mensae Di'ique hospitales coe
de qualisounque Prilicipis cruentarentur.
128) А’ Romaiak hasonlókép Caesar elôtt, ’s után is. Maga Cae sar is könnyii élénk Щека: válogata ki a’ lovasok között harczolandókat. (Lib. lll. de bello Civili).
129) Dio Cassuis szerint kevésbe mult, йогу Ariovistus gyôztös nem lett; melly szex‘encse'je miatt más hap nem vonakodott az asszonyok’ jóslatainak ellenére is velválasztó ütközetbe bocsátkoznì.
130) A’ régi Germanusok ат: итак, hogy asszonya'ik jósló te hetséggel vannak fülruházva, ‘вдову azokban valami :zent
rzLsö кбит. ` Y 77 телег": ; mire nézve azok’ tanácsait megvetni karel` volna.
(Plutarch) -Tacituspedig de situ, moribus et populis Ger maniae cap. 8. Еву: Inesse quin etiani sanctum aliquid et tissimuminitium credunt. A’ holdnak mindig nagy befolyás мамонтами az emberi dolgokba nem csak a’ Germana зоны, hanem más babonás nemzetektöl ésy emberektöl is a' mai napig. Caesar, mint оков férfiu, hasznára (‘относ- ta e’ babonát, és sietett új holdl elótt áltèsni az щипании ütközeten ‚’ hogy azon hiedelemben lévo" ellenségeit , mintha az istenek’ akaratja ellen harczolnának, annál biztosabban шит tehesse. Vespasianus is Szombat napon'verte 4meg а‘ királyuk öket ama' Csehországba. vezette», hol Maraůudum’
(вишен) városát építék, 's a’ Bojusokat, Мишек-Ю várß sa Bojahemum _volt az országból elüzték.
Triboccusok a' mai Alsatiaban. штамму-165611.
Vangiok a’ Rhenus теней Vorsm' гамма.
Németek a’ Rhenus mellett Steyer’ tájékán.
Sedusiusok. Ezek’ hajdani lakhelye ninos шага.
Suevusok, L. a’ 37-dik jegyzetet.
134) Quaestorkincstárnok. Rendszerint a' Consulnak шву Pro consulnak volt egy Quaestorja.
135) A’ Germanusok, mint fölebb (1.51) mondatott, nemzetsé geik szerint egymástól egyenlô távolságra .-- nem egy foly tában — harczolának. Tehát több illy négyfszög (Phalanx) volt, mellyekben а’ fáradság miatt már el nem futhatván
78 С. JULIUS CAESAR Tacitus: Prope soli barbarorum siugulis uxoribus contenti sunt, exceptis admodum paucis, qui non libidine, sed ob nobilitatem plurimis nuptiis ambiuntur
.a
A’ sors-vetés’ módját így irja le Tacitus: Auspicia, sor tesque, ut qui maxime observant. Sortium consvetudo simplex: virgam frugiferae arbori decisam in surculos am
putant, eosque notis quibusdam discretos super candidam vestem temere ас fortuito врат-зим. Мох, si publìce con Asulatur, sacerdos civitatis, si privatim, ipse paterfamilias
precatus_Deos coelumque suspiciens ter видит-101111, sublatos secundum impressam ante notam interpretatur. Si prohibuerant, nulla de eadem re in eundem diem consul
tatio.
Caesar' idejében még a’ Rhenuson túl lakó nemzetségek va
lánakaz Ubiusok. Augustus' idejében álttétettek a' Rhenus' bal partjára. Utóbb városukba Agrìppina Germanicus’ lea nya Nero’ anyja gyarmatot szállított, ’s azt nevérôl Colo gyiilekezet értetik, mellyrôl Festus Pompejus irja: Con ventus cum a magistratu populus judicii causa congregatur.
Mert Caesar innensô Galliánakîis Proconsula volt. Itt há boru nem lévén , télen az igazság' kiszolgáltatásával fogla
штаммом.
MÁsoDlK кбит 1).
POGLALA'I‘.
А‘ Belgák mindnyájan` összeesküsznek a' Romaiak elle“,
kivévén a' Remusokat , kiknek Bibrax nevü "árosát Caesar 1111
szabadítja, I-X. Az eltávozókat üzöbe veszi ’s megveri, Suessiok, Bel1ovacusok~’, ’s Ambianusokmeghódolńak: а’ vitézül
' ellentálló Nerviusok meggyözetnek , X11-XXVIII. Nem különben az Aduatucusok is. XXIX-XXXIII. Tübb тазом: Р. Crassus hódít meg, XXXIV-XXXV.
I, Midön Caesar ìnnensö Galliában telelne, a’ mint
fölebb enili’tök, nem csak gyakor hi'rek, hanem Labìè~
nus’ levele által is értesi’ttete'k, hogy a’Belgák mindnyá jan, kik, mint mondók 2), Gálliának harmad részét tet тёк, а’ romai nép ellen Összeesküdtek, ’s egymás között
tuszokat va'ltottak. Az összeesküve'snek ezek volnänak