olasz állam létrejöttével megerősödött olasz kihívás 676 mellett kisebb mértékben a ruthén kérdés is jelentkezett. 677 Ausztria esetében további kihívást jelentett a birodalom különböző

mértékű önkormányzatisággal rendelkező történelmi tartományokra osztottsága, amely tartományi határok etnikai kiigazítása a feléledő nacionalizmusok által különös államszervezési kérdéseket vetettek fel

az értekezés 4.3. fejezetében kifejtettek szerint. Az osztrák államszervezési kérdések céljai és várt hatásai – az értekezésben annak tárgyánál fogva érintőlegesen vizsgált trialista vagy etnikai alapon való föderatív átszervezésének lehetőségei – szükségképpen az alig helyreállított magyar területi integritással szembeni alapállást vallottak,

így a Kiegyezés alapjait vonták kétségbe. Ausztria államszervezeti sajátosságai eredményeként a történelmi tartományokra osztottság – amelyet ’a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok’ megnevezés is tükröz – a nemzetiségi kérdés kezelését nem összbirodalmi, hanem alapvetően e tartományok szintjén, tartományi belügyként voltak értelmezhetők és vezettek kompromisszumos megoldásokra, helyi kiegyezésekre.

Ausztria államberendezkedésének sajtosságain túl a nemzetiségi kérdés összbirodalmi kezelését az is lehetetlenné tette, hogy domináns nemzet hiányából fakadóan nemzetállami egységesítési folyamatok sem voltak megfigyelhetők, azaz változatlanul a dinasztikus alapállás volt fő államszervezési elv.

Magyarország és Erdély esete tehát alapvetően tért el Ausztria helyzetétől, így a magyar jogalkotási koncepciót rögzítő válaszfeliratra adott uralkodói leirat

megerősítette a területi épség fenntartása melletti nemzetiségi törvény megalkotásának szükségességét és annak legfelsőbb támogatásáról biztosította a törvényhozókat.

A leirat felolvasását követően közel két hónapos vita bontakozott ki a törvényelőkészítő bizottság felállításának módjáról, tagjairól

akiket 1866.

676 JÁSZI (1982) i.m. 482‒496.

677 JÁSZI (1982) i.m. 490‒492.

678 SZABÓ (2020) i.m. 1–3.

679 SZABÓ (2020) i.m. 1–2.

680 SZABÓ (2020) i.m. 5–6.

681 SZABÓ (2020) i.m. 5–6.

682 „Kedvesen vettük az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők azon igéretét, miszerint „a hon polgárainak minden osztályai iránt, vallás- és nyelvkülönbség nélkül, az igazság és méltányosság elveit fogják mindenkor irányadókul tekinteni, és hogy jelesül Magyarországnak nem magyar ajkú lakosai irányában mindazt, a mit e részben az ő érdekeik és a haza közérdeke megkíván, törvény által óhajtják biztosítani." Uralkodói tisztünk teljesítésének sorában legkedvesebb teendőink közé fog tartozni mindaz, a mivel az ország területi épségének fentartása mellett az általunk buzgón óhajtott eredmény valósítását előmozdíthatjuk; mert az ország lakosainak békéjét, egyetértését és érdekekben egybeforrását mindenkor élénk örömmel fogjuk szemlélni és hathatósan gyámolítani.” In: 16. iromány – Az országos főrendek és képviselőház feliratára kelt legfelsőbb királyi leirat. In: KI-1865-I. 47.

683 MIKÓ (1944)i.m. 117.

684 23. iromány ‒ Indítvány. In: KI-1865-I. 58.; 24. iromány ‒ Indítvány a magyarországi nemzetiségi kérdés megoldása iránti törvényjavaslat kidolgozására megválasztandó bizottmányra nézve. In: KI-1865-I. 58‒59.; 26.

iromány ‒ Indítványa Deák Ferencz pest-belvárosi képviselőnek, az alább elsorolt fontos tárgyakra nézve

április 26-án választottak meg.

Az Országgyűlés által állandóan napirenden tartott bizottsági munkától

függetlenül érkeztek a kérdés eldöntését sűrgető beadványok, valamint javaslatok és indítványok elsősorban szerb részről az 1861. évi karlócai szerb kongresszusi határozatok alapján szerb külön jogok, elsősorban területi autonómia érvényesítése érdekében,

illetve román részről részben hasonló tartalommal.

Végül öt törvényjavaslat kerül kidolgozásra az Országgyűlés elé terjesztésre,

amelyek közül kettő, az úgynevezett bizottsági-többségi

és Deák Ferenc lényegében azonos alapokon nyugvó és azt részben átdolgozó javaslata,

illetve a szerb és román képviselők által jegyzett úgynevezett kisebbségi javaslat

tekintendő alapvető fontosságúnak mintegy két és fél év bizottsági munkálatait követően.

kiküldendő bizottmányok iránt. KI-1865-I. 61‒62.; Az LIV. országos ülés. In: KN-1865-II. 83.; Az LV. országos ülés. In: KN-1865-II. 84.

685 KATUS László: Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711‒1918) – A polgári Magyarország születése (1848-1918) – A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése. In: ROMSICS Ignác (szerk.): Magyarország története. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016. [a továbbiakban: KATUS (2016e)]

652.; MIKÓ (1944) i.m. 117–120.

686 A CX. országos ülés. In: KN-1865-IV. 54‒55.; A CXXIV. országos ülés. In: KN-1865-IV. 179‒180.; A CXLII. országos ülés. In: KN-1865-IV. 266‒285.; A CXLVI. országos ülés. In: KN-1865-IV. 310‒311.; A CLIII.

országos ülés. In: 1865-V. 4.; A CLVI. országos ülés. In: 1865-V. 11.; A CLVIII. országos ülés. In: KN-1865-V. 24.; A CLXXII. országos ülés. In: KN-KN-1865-V. 190.; A CLXXIII. országos ülés. In: KN-KN-1865-V. 197.; A CXCIV. országos ülés. In: KN-1865-VI. 238‒240.; A CCV. országos ülés. In: KN-1865-VII. 4.; A CCVIII.

országos ülés. In: KN-1865-VII. 40‒41.; A CCXI. országos ülés. In: KN-1865-VII. 62‒63.; A CCXXII. országos ülés. In: KN-1865-VII. 312.; A CCXLIII. országos ülés. In: KN-1865-VIII. 49‒50.; A CCLVIII. országos ülés.

In: KN-1865-VIII. 361‒362.; A CCLXXIII. országos ülés. In: KN-1865-IX. 304.; A CCLXXVI. országos ülés.

In: KN-1865-IX. 374.; A CCLXXXIX. országos ülés. In: 1865-X. 33.; A CCXCVI. országos ülés. In: KN-1865-X. 128‒129.; A CCXCIX. országos ülés. In: KN-KN-1865-X. 156‒159.

687 117. iromány ‒ Határozati, illetőleg törvényjavaslat a szerb nemzeti ügyben. Melléklet a 117. sz. irományhoz.

Az 1861-ik évben szerémi Karloviczon tartott nemzeti congressus határozatainak hiteles másolata szerb nyelvről magyarra fordítva. In: KI-1865-II. 224‒229.; Az XLI. országos ülés. In: KN-1865-I. 355–357.; Az LVII.

országos ülés. In: KN-1865-II. 94.; A CXLI. országos ülés. In: KN-1865-IV. 264.; A CLXXIV. országos ülés. In:

KN-1865-V. 209., 211.; A CCXXV. országos ülés. In: KN-1865-VII. 178‒179.

688 CSERNUS-LUKÁCS i.m. 8–9.; MIKÓ (1944) i.m. 121–126, 133–140., 146–164.

689 133. iromány ‒ Jelentése az 1865-dik évi magyar országgyűlés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának. In: KI-1865-II. 251‒276.; 343. iromány – Jelentése a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottságnak. In: KI-1865-VI. 128–137.; 361. iromány – A központi bizottság Jelentése a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában szóló törvényjavaslatról. In: KI-1865-VI. 249–253.

690 133. iromány ‒ Jelentése az 1865-dik évi magyar országgyűlés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának. F. melléklet. In: KI-1865-II. 272‒276.; 343. iromány – Jelentése a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottságnak. I. melléklet. In: KI-1865-VI. 130–134.; 361.

iromány – A központi bizottság Jelentése a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában szóló törvényjavaslatról. In: KI-1865-VI. 249–253.

691 392. iromány – Törvényjavaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. In: KI-1865-VII. 11–15.; A CCCXXIII. országos ülés. In: KN-1865-XI. 6‒7.

692 133. iromány ‒ Jelentése az 1865-dik évi magyar országgyűlés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának. C. melléklet. In: KI-1865-II. 261‒264.; 343. iromány – Jelentése a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottságnak. II. melléklet. In: KI-1865-VI. 134–137.; A CCXVII. országos ülés. In: KN-1865-VII. 114.; A CCXXI. országos ülés. In: KN-1865-VII. 137.

A Képviselőház elé 1868. október 28-án előterjesztett

többségi javaslat alapját képező bizottsági jelentés és törvényjavaslat megfontolás tárgyává tette az 1861. június 7-i túrócszentmártoni szláv, azaz szlovák és az 1861. március 21-i szerb nemzetgyűlések határozatait, a kisebbségi képviselők indítványait és az 1861. évi bizottsági jelentést

és azokat mellékelte előterjesztéséhez az általános vitát előkészítendő.

A javaslat a natio Hungarica alapján az egyenjogúság és a területi integritás alapelveit rögzítette, így alapvetően nem látott lehetőséget egyes nemzetiségek külön jogainak kodifikálásra, ahogyan a területi önkormányzatok-autonómiák megalakítására sem, következésképpen elsősorban a nyelvkérdésre helyezte a hangsúlyt. A mellékletekként csatolt nemzetiségi javaslatok tárgyalását megelőzően valamennyi esetében kiemelendő, hogy a nemzetiségi javaslatok mindegyike elismerte és hitet tett Magyarország területi integritása mellett vitatva, hogy érveik és igényeik ezen integritás ellen hatnának. A javaslatok e körben az államhatárokon belül nemzetiségi alapon „kikerekített” vármegyéket, illetve nemzetiségi kerületek kialakítását szorgalmazták. Elvi oldalról a kérdés vármegyei autonómia útján való rendezésére valós lehetőség volt, különösen abból a szempontból, hogy a közigazgatás újjászervezése és a partikuláris különönkormányzatok felszámolását elvégző megyerendezés még nem történt meg, így az alábbiakban bemutatott szlovák nemzeti törvényjavaslat is ezen az alapon állt, igaz eljutott több vármegye kialakításával egy nemzetiségi kerület kialakításának programjához. A magyar állam területi integritásának, de legalábbis államhatárainak sérthetetlensége kérdésében tehát a fenti árnyalással alapvetően konszenzus állt fent. Szintén rögzíthető, hogy az 1848. évi jogegyenlőség alapján eredeztethető politikai magyar nemzet fogalmát is alapvetően elfogadták a nemzetiségi képviselők, azonban annak felfogását – a területi integritás elvéhez hasonló módon – már árnyalni kívánták. A nemzetiségi képviselők a politikai magyar nemzet fogalma alatt a magyarországi nemzetek egyfajta szövetségét értették.

A bevezetésben említettek alapján a fogalmi keretek részbeni tisztázatlanságából kifolyólag megismétlésre kerültek szerb részről többek között a szerbek történelmi jogaira való hivatkozások, valamint a románok külön nemzetként való elismerésének állandó programjának elemei.

Ennek megfelelően a nemzetiségi képviselők kollektív és nem individualista alapon állva kérték a nemzetiségek, beleértve a magyar nemzetiség felsorolását is a törvényben és ez alapján látták megvalósíthatónak az ország területi igazgatásának

693 A CCCIII. országos ülés. In: KN-1865-X. 216‒218.

694 GYURGYÁK (2007) i.m. 71., 73‒74.

695 MIKÓ (1944)i.m. 125.

696 CSERNUS-LUKÁCS i.m. 13–14.; MIKÓ (1944) i.m. 89–222.; SCHLETT (2002) i.m. 11.

697 MIKÓ (1944) i.m. 112–113., 116–119, 121–126, 133–140, 146–149.; SCHLETT (2002) i.m. 10.

átszervezését nemzetiségi alapon.

Mindezeket előre bocsájtva az egyes nemzetiségek