A légúti fertőzések mint lehetséges etiológiai tényezők hatásának vizsgálata a

Magyarországon az egyes légúti betegségek okozta halálozás esetén pontosabb bejelentésre számíthatunk, ezáltal a légúti megbetegedések hatását indirekt módon mérhetjük. Mivel az évenkénti légúti betegségek okozta halálozási esetszámok rendelkezésre álltak ezért vizsgáltuk ezen infekciók okozta halálozás és a hét éves kor alatt jelentkező gyermekkori akut lymphoid leukémia közötti összefüggések epidemiológiai modellezése volt Dél-Magyarországon.

A vizsgálatba a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat regiszter adatbázisa alapján azok a 7 éves kor alatti gyermekek adatai kerültek be, akik 1981-2000 között születtek, és akiknél 2008. december 31. előtt diagnosztizáltak akut lymphoid leukémiát Szegeden vagy Pécsen.

55

Az éves halálozási adatok Magyarországon szintén megye szinten voltak elérhetőek. Az influenza okozta halálozás (BNO-9: 487, BNO-10: J10-J11) mellett a krónikus bronchitis okozta halálozást (BNO-9: 490-496, BNO-10: J41-J42) és a tüdőgyulladás okozta halálozást (BNO-9: 480-486, BNO-10: J12-J18)) is figyelembe vettük. A hivatalosan publikált légúti megbetegedések okozta nemek szerinti halálozási gyakoriságokból extrapoláltuk a megyei esetszámokat nemekre vonatkozóan. A légúti megbetegedésekben elhalálozott esetekkel becsültük a légúti fertőzések súlyosságát a populációban, mivel megbízható, közvetlen adat a légúti megbetegedések morbiditására vonatkozóan nem álltak rendelkezésünkre.

Poisson regresszió alkalmazásával modelleztük a malignus betegség kockázata és a becsült légúti infekciók közötti összefüggést. Az elemzések megyei szinten történtek a teljes, illetve nemek szerinti populációs adatok felhasználásával. Az akut lymphoid leukémiás esetek analízisét a következő életkori kategóriákba csoportosítva végeztük: csecsemőkorban, 0-6 éves, 1-5 éves, 2-5 éves és 2-6 éves kor között (a gyermekkori heveny lymphoid leukémia megbetegedési incidencia csúcsának megfelelően).

A vizsgálatba 176 akut lymphoid leukémiaval diagnosztizált, 0-6 éves korú gyermek (92 fiú (52,3%) és 84 leány (47,7%)) került bevonásra Dél-Magyarországon. Nyolc betegnél (öt fiú, három leány) a betegséget csecsemőkorban diagnosztizálták. A húsz éves periódusban (1981-2000) a két régióban 547 034 élve születés történt. Az akut lymphoid leukémia összesített incidenciaaránya a 0-6 éves gyermekek körében 5,37 per 100 000 személy év volt. Az akut lymphoid leukémia gyakorisága a diagnózis időpontjában 2-5 éves kor között volt a legmagasabb (18.táblázat).

18. táblázat. A gyermekkori akut lymphoid leukémia életkori megoszlása a teljes beteganyagon, illetve nemenkénti megosztásban

Fiúk Leányok Összes

1éves kor alatt 5 3 8

1 éves  életkor < 2 éves 11 8 19 2 éves  életkor < 3 éves 15 19 34 3 éves  életkor < 4 éves 23 17 40 4 éves  életkor < 5 éves 21 19 40 5 éves  életkor < 6 éves 10 8 18 6 éves  életkor < 7 éves 7 10 17

Összes 92 84 176

19.táblázat Poisson regresszióval becsült akut lymphoid leukémia (ALL) kockázata (esélyhányados (EH) és 95% konfidencia intervallum (95%KI) a krónikus légúti és tüdőgyulladásban elhunytak arányának függvényében, a teljes gyermek, a fiú, illetve a leány

populációra vonatkozóan. Megfigyeléseink alapján a krónikus légúti betegségek okozta halálozás szignifikáns kockázatot jelent a gyermekkori akut lymphoid leukémia előfordulására a 2-5 éves (p=0,035) és a 2-6 éves korú gyermekek (p=0,033) körében. Hasonlóképpen az akut lymphoid leukémia előfordulás kockázatának szignifikáns emelkedését észleltük a tüdőgyulladás okozta halálozással összefüggésben a 2-5 éves korú gyermekek (p=0,010) és a 2–6 éves korú gyermekek (p=0,025) között (19. táblázat).

57

Ugyanakkor a nemenkénti elemzéseknél ezek a kockázatok csak a leányoknál bizonyultak közel szignifikánsnak (p=0,08), a fiúknál nem (19.táblázat).

Mindemellett a csecsemőkori akut lymphoid leukémia előfordulásának szignifikánsan emelkedett kockázatát találtuk magas influenza mortalitás esetén (EH: 1,05; 95%KI[1,01 – 1,10]; p=0,012), amelyet leányoknál is észleltük (EH:1,22 95%KI[1,05 – 1,42]; p=0,009), de fiúknál nem (EH: 0,91 95% KI [0,65 – 1,26]; p=0,56]).

A fiúknál magasabb gyermekkori akut lymphoid leukémia incidenciát többen megfigyeltek [166-167]. Eredményeink alapján kimondható, hogy a gyermekkori akut lymphoid leukémia kialakulásának nemenként eltérő a kockázata. A légúti fertőzések okozta szignifikáns kockázat figyeltünk meg a gyermekkori akut lymphoid leukémia kialakulásában a 2-6 éves korcsoportban. Leányoknál a korábbi szezonalitással (novemberi maximum) összefügghet a légúti betegségek okozta akut lymphoid leukémia kockázat, azonban fiúknál nem találtunk összefüggést a légúti fertőzések és az akut lymphoid leukémia kockázata között.

Petridou és munkatársai [168] 0-4 éves leukémiás gyermekeknél találtak összefüggést a betegség kialakulása és a vírusfertőzés okozta szérum szeropozitivitás között, de 5 év feletti gyermekeknél az Epstein–Barr, humán herpesz vírus 6, Mycoplasma pneumoniae és Parvovirus B19 fertőzések következtében kialakult szeropozitivitás védő hatásúnak bizonyult. Kroll és munkatársai az 1974-2000 közti időszakban a gyermekkori leukémiák incidenciájának változása és az influenzajárványok közti kapcsolatot vizsgálták, és megállapították, hogy a fertőzések következményeként kialakulhatnak akut lympoid leukémiás megbetegedések [169]. Eredményeink alapján a légúti fertőzések megnövelik a heveny lymphoid leukémia kialakulásának kockázatát, de hatását nem lehet bizonyítottnak tekinteni. A születés körüli fertőzések közvetlen kockázatát a betegség kialakulásában csak az 1 év alatti leányoknál tudtuk kimutatni, és a megfigyelt 3 eset nem elegendő, hogy bizonyítsa Kinlen hipotézisét.

A dél-magyarországi vizsgálat 20 éves időtartama hosszabb volt, mint a 12 éves észak-kelet angliaié, és csak akut lymphoid leukémiával diagnosztizált gyermekeket vontunk be a tanulmányba. Az észak-kelet angliai tanulmánnyal szemben itthon a légúti fertőzések hatását az akut lymphoid leukémia kockázatára az összes 7 év alatti gyermekre vonatkozóan nem tudtuk kimutatni, csak a 2-5 év és 2-6 év közöttiekre, a gyermekkori akut lymphoid leukémia incidencia csúcsának megfelelően. A már korábban említett észak-kelet angliai szezonalitás vizsgálatban az 1960-1995 közötti időszakban szintén az 1-6 éves akut

lymphoid leukémiával diagnosztizált gyermekeknél találtak szignifikáns szezonalitást márciusi maximum értékkel.