végre öocseinek legifjabbikát R o g e r t , kinek vitézsége már több csatákban bebizonyult, 300 elszánt bajnokkal e' szigetre k i i l d é , 5s Roger e' palá
nyi csoporttal Messinát 1060. valóban el is foglalá. Következett évben e' két testvér (inna térén a1 Saracenusokat is niegveré, de a' győztesek közt kiütött visszálkodás e' győzelem következéseinek egy részét meg-semmisité. Guiscard t. i. azon esetre, ha a' siciliai táborozás szerencsé
sen ütendene k i , Calabriának felét öccsének i g é r e ; most azonban csak egy pár várost akara neki a d n i , 's mivel ezzel Róbert meg nem elége
dett , Kogert elfogatni rendelé. De megelőzék Roger h i v e i ; Róbert ma
ga fogatott e l , 's Roger elég nemeslelkü v o l t , e' nyereséget nem hasz
nálni. Ez észre hozá G u i s c a r d o t ; megbékült öccsével , 's igéretét betel-jesité. Roger ezután csaknem az egész szigetet e l l b g l a l t a , 's Sicilia legelső grófja lön. Guiscard ez alatt alsó Olaszországon a' még Sarace-nusok birtokában volt városokat o s t r c m l á , mellyek többnyire igen soká tárták i n a s o k a t , mint p. o. Salerno és B a r i , melly utolsó előtt G. 4 esztendeig t á b o r o z o t t , 's egy leveles s á t o r b a n , mellyet e ' v á r o s sánczain é p í t t e t e t t , az idő viszonyait, 's a' háború vészeit makacsán tilrte. Igy szedte össze lassanként azon t a r t o m á n y o k a t , mellyek a' mai nápolyi ki
rályságot teszik; 's győzelmes zászlóit még tovább is Iobogtatá v a l a , ha Beneventoba ütése miatt VII. Gergely ki nem átkozta volna , a1 mi dics-szomjának, 'a hódító vágyának ezen részről korlátot vonni kinszerité.
Leányának Ilonának Ducas Constantinnal, VII. Mihály fiával és örökösé
vel összekeléséből utóbb a' görög császárok dolgaiba elegyedésre is alkal
mat kapott. Szembetűnő hajósereget készite fel , 's fiát Bohemundot Corfii vívására kiildé, maga pedig Durazzo megtámadásához készült. De szélvész és ragadó nyavalyák majd dugába dönték igyekezetét. Comne-nus A l e x i s , akkori constantinopoli uralkodó, erősebb sei éggel jőve ; Du
razzo falai alatt csatára került a' d o l o g , 's a' győzelem előbb a1 Görö
gök részére hajlék ; de Guiscard rendithetlen bátorsága más kimenetelt szer/.elt. Összegyüjté m á r futásnak eredt s e r e g é t , 's njra harczba veze-té , 's a ' h a t s z o r erősebb ellenségen teljes diadalt n y e r t . Durazzo kény
telen vala magát m e g a d n i ; Róbert Epirusba n y o m u l t , Thessalonicához k ö z e l i t e t t , 's a' birodalom fővárosát rémületbe hozta. De a' győzelmi pálya közepén meggátolá azon h í r , hogy IV. Henrik német császár Olaszországba ütött. Boheniumlra bizá a' fővezérséget, 's hónába sietett, hogy az Angyalvárba szorított VII. Gergelyt a ' N é m e t e k ellen segitse.
IV. Henrik visszavonulásra k i n s z e r i t t e t e t t , Gergely m e g s z a b a d u l t , 's bátorságba Salernoba vitetett. Guiscard innen ujlag Epirusba sietett, hol a' Görögöket ismételve megverte ; hajóserege segélyével az Archipe-lagu.son sok szigetet elfoglalt, 's épen Consantinopolra rohanni készült, midőn a' halál Ce|ihalonia szigetén Jul. 17. 1085 e' világból kiszólitá.
Serege visszavonult, 's a' görög császári szék megmenekedett. Guiscard holt tetemét egy gálya vivé haza felé, de ez Venusa mellett hajótörést szenvedett, 's igy a' hadakozó fejedelem ugyan ott a' sz. lélek templo
mában örök nyugalomra tétetett. F i j a i , Bohemund és R o g e r , atyjok országain nem minden czivakodás nélkül ugy osztozának m e g , hogy az első T a l e n t u m o t , a ' m á s o d i k Apuliát kapná. Guiscard Uob. azon dicső
séget hagyá maga u t á n , hogy a' tudományokat p á r t o l t a , 's magányos viszonyaiban mindenkor tiszteletre méltó volt. Külseje katonás és erős;
vitézsége h a t á r t a l a n vala. A1 salernoi fő iskola ót nevezi alapitó
jának. J.
G ii i s E , egy francziaországi híres berezegi nemzetségnek , a1 lo-tharingi ház egyik mellékágazatának neve. Guise C l a u d e , a1 lotha-ringi herc/.eg Kenatusnak , 1496 született második fia, megtelepedett Francziaországban, 's eljegyzé magának 1513 Bourbon Antoineltet. Vi
tézsége , merész lelke 's jeles tehetségei által nagy tekintetet szerze m a g á n a k , mellyek őt egyszersmind egy francziaországi nagy nemzetség
4 0 4 GUISE alapitójává tevíík. Az ő megtiszteltetése végett emeltetett 1527 a' guisei grófság herczegségre és pairségre. Halálakor 1 5 5 0 , hat fiút ésöt leányt h a g y o t t maga után , kik közül a' legöregebbik V. Jakul) skót király ne
je volt.,, A' nemzetség fényét leginkább emelte legiilősb fia Guise F e r e n c / ; , lotharingi b e r e z e g , ki 1519 született, 's egy s e b é n e k , meilyet 1545 IJoulugne megszakításakor k a p o t t , arczán hátra maradt jeléről le hxlafré(forradásosnak) neveztetett. Jelesen tünteté ki bátorságát 1553 M e t z b e n , meilyet V. Károly ellen v é d e t t , 's szerencsésen megtartott, am'oár ez esküt teve, hogy inkább kész meghalni, mint az ügyet tökéle
tesen nem végezni. A' rentii ütközetben Aug. 13. 1554 vitézsége csudá
k a t rnivelt. Sikeresen küzdött Flandriában "s Olaszhonban i s , és segéd
vezérévé neveztetett az egész királyi hadiseregnek. Nyolcz nap alatt C a l a i s t , • ' s az egész hozzá tartozandó vidéket tél közepén elfoglalá, 's u' v á r o s t , meilyet az Angolok 210 évig bírtak , tülök örökre elvévé.
Azután Xhionnllet foglalá el a1 Spanyoloktól, 's bebizoiiyitá, hogy egész ország i#.erencséje vagy szerencsétlensége gyakriu csak egy férj-íiutól függ fi. Henrik a l a t t , kinek testvérjét nőül v é v é , de méginkabb 11. Ferenez a l a t t , ura lön egész Francziaors/.ágnak. Az amhoisei össze
esküvésnek, meilyet a' protestánsok az ö veszedelmére készítettek , egé
szen ellenkező következése l ö n , ' s ó a ' parlamenttől h a z a m e g m e n t ő j e czime> nyert. II. Ferenez halála után kisebbült ugyan tekintete, de egészen még sem enyészett el. Azon idő óta képződött a' Condé és Guise párt. Ennek felén Montmorency, a' conuetable , és mai sáli Saint-A n d r é , amazén pedig a' protestánsok és Coligny állottak. Herczeg Gui
se szinte idly buzgó catholicus, mint protestáns ellenség, elhatározá azokat fegyverrel üldözni. Midőn Mart. í. 15fi2 Bássinál Cnsinpagn'e határain általment, egy épületben a' Marót zsoltárait éneklő calvinis-t á k r a calvinis-t a l á l calvinis-t , k i k k e l , mivel emberei álcalvinis-tal m e g s é r calvinis-t e calvinis-t calvinis-t e k , a1 dolog csatá-y.ásra k e l t , 's a' szt-ncsétlenek közül 60 megöletelt, 200 pedig megsebe-sittetett. Ezen váratlan eset az egész országot polgári háborúra lobban
ta. Herczeg Guise bevette liouent, B o u r g e s t , 's nyertes lön a' dreuxi ütközetben Dec. 19. 15Ő2. Ezen győzödelemnek estéjén, minden bizodal-inatlanságot félre téve , herczeg Gondéval ugyan azon sátorban maradt, jnegosztá vele á g y á t , 's nyugtán aludt ellensége oldala "mellett, kiben ezentúl rokonát 's barátját lelte fel. Ekkor állott a' berezeg szerencsé
jének leginagasb fokán. Epén Orléans megszálasához készült , inelly a"
protestáns felekezet középpontja és fegyverhelye volt, midőn Mérey Poltrot hugenotta nemes által telt pisztoly lövés halálos sebbe ejté
Febr. 24., 1583. — n o — G n i s >: ( H e n r i k ) , lntharingiai herczeg , a' felébb nevezettnek
leg-idősbik fia, 1550 szül. Bátorságát először a1 jarnaci ütközetben mutatá l*i 1559. Szép testalkata minden szivet részére hódita. Azon ürügy alatt, liogy a1 catbolica hitet védendi, egy seregnek vezérévé tette m a g á t ; "s tanácslója volt a' sz. Bertalan-éjjeli vérferdőnek 1572. De hogy szemé
lyesen is buszúját állja, Coligny megöletését, kit atyja gyilkosának neve-nett, magára akará vállalni. I57Ö képződött a' liga, egy szövetség, mei
l y e t elsőben G. rokona a' lolhringi cardinal javasolt. E' végre a' párisi legbuzgóbb polgároknak szövetségi terv (plánum) adatolt eleibek, melly színleg a' vallás védelmét, a' király és ország szabadságát, valóban pedig a' király és ország elnyomatását t á r g y a z á . Herczeg G u i s e . ki magát Francziaország düledékein akarta felemelni , lángra gyujtá a1 lázadókat, a' calviuistákon több alkalommal győ/.ödelmeskedett, 's nem sokára olly állapotba helyezé m a g á t , hogy királyának törvényeket szabhata. 111.
Henriket ugyanis , a1 hugenották minden szabadságainak eltörlésére kin-s z e r i t é , 'kin-s paranckin-soló kivánataiban annyira m e n t , hogy végre a' király jnegtiltá neki a' Parisba menetelt. Mindazáltal megjelent ott 1588, 's a' királyt a' város elhagyására és vele kötendő egyezségre kinszerité De
«zen diadaltól megkábittatva, nem követé már a ' j ó z a n okosságot, hanem
GU1TAKRE G L 1 Z 0 T 4 6 5 igenis nyilránosan kiniutatá, hogy a'legfőbb hatalomra vágyik. A ' k i r á l y ,
Guise uralkodásra intézett tervei által figyelmessé t é t e t v é n , d' Aumont, Kanibouillet és Beanvais-Nangis megbízott híveivel tanácskozást t á r t a , mellyben mind a' három azon véleményt nyilatkoztatá k i , hogy ellene valóságos per nem indittathatik, hanem titkon kell őt elveszteni; 's hogy ezen l é p é s , illy nyilvános felségsértés által eléggé igazoltatik. A' v i t é í Crillon vonakodott ennek végrehajtását magára vállalni; 's igy ez, L o g -nacra, a' király első kamarására 's a' 45 gascon nemesből álló kir. t e s t őrsereg kapitányára bízatott. Ez 9 legelszántabb (iut választa ki , 's el-rejté őket a' király szobájában.— A' herczeg ugyan megintetett, 's b á t y ja a' cardinal javaslá n e k i , menne P a r i s b a ; de a'.'lyoni érsek azon mon
d á s á r a , hogy barátai elvesztenék b á t o r s á g o k a t , ha ő iily kedvező szem-pillantatban elhagyná Bloist (hol a' királlyal tett egyezete miatt ország
gyűlés t a r t a t o t t ) : elhatározá m a g á t , a' legvégsőt is merészelni, 's hely
ben maradni. Következett nap Dec. 23. 1588, a' királyhoz m e n t ; megüt
k ö z ö t t , az őrök sokasitását látván. Mihelyt belépett az első terembe, bezáratott az a j t ó ; Ae <ó mégis megtartá külső n y á j a s s á g á t , 's szokás szerint üdvözlé a' körülállókat. Midőn azonban á' király szobájába a k a r t l é p n i , még mi előtt kardot r á n t h a t o t t volna, több gyilok á l t a l keresztül s/.uratván, ezen szavakkal: ..Isten könyörülj r a j t a m " haldokolva földre rogyott. Másod n a p a ' candinal is megöletett. D.e a? polgári háború tüze nem oltatott el a' két nieggyilkoltatottnak vére által ! A' n a g y lelkű na-varrai Henrik flV.) igy s z ó l t , midőn ez esetet m e g t u d á : , . l l a t'uise ai én kezembe került vala, máskép bántam volna vele. Miért nem csatolta magát össze én velem; egyesülve egész Olaszhoni meghódítottuk'volna."
—no— n G B I T J K R Í . Ez , az ujabb időben divatba j ö t t 's a' lanthoz igen közelítő hangaszer , különösen alkalmatos kisded énekek és dalok kisé
résére, ílurja 6 v a n . G, A, d, g, h és e, hangokra feszítve, mellyek az ujjakkal pengettetnek. A' legjobb guitarreoskolak (nyomtatott tanítások) i»oisy, H a r t o l a z z i , Giuliani és hehmann által készíttettek. Ujabban Zo-chi és Gártner lettek esmeretesekké mint jeles guitarre - j á t s z ó k . Lonr donban egy német mivész a1 foitepiano módjára hat billentyűt illesztett a' guitarre alsó visszhang fedelének jobb f e l é r e , mellyeknek* penditói (Tangenten) a' billentyűk megérintetésekor a' hanglyukon kijönnek '• ugy illetik a' h ú r o k a t , mint a' kalapácsok a' fortepianoban. Innét a'
guitar-rok ezen neme, pianoforteguitarie nevet kapott. 54.
G u i z o T (Franc,o)s), előbb az ujabb történetek tanítója a' párisi egye
temnél, 's most Franczíaorsaágban a' közoktatás m i n i s t e r e O c t . i l . 1 8 3 2 oita, szül. Nimesben 1 7 8 7 , p r o t e s t á n s , bölcselkedést Genfben t a n u l t , valamint német literatúrai i s ; azután l'arisba m e n t , magát a' tudományoknak szentelé, nagy foglalatú folyóirások munkás társa lön, és részint nyelv-visgálati p. o. „Souv. Diclionn. des tynonymes de la tangue franc,'- ré
szint életleírási, részint a' nevelést 's a', szép mesterségek állapotját F i a n k h o n b a n , t á r g y a z ó irományokat ada ki. Csak 1814ben, a ' r e s t a u r a t i o után lépé az igazgató p á l y á r a , mellyen Montesquieu abbétól védetve gyorsan előlépett,'s mint generáltitoknok a' belügyek, utóbb a' külügyek ministei iumálian nagy befolyást gyakorla. De azon mód, a' mint némelly pártolóitól sürgettetett újításokat végrehajtott, nemkedvessé tévé. Napó
leon visszajövetelekor E l b á b ó l , XVIII. Lajost Gentbe k i s é r é , 's jutalmul 18I7ben statustanácsossá tétetek. Ezóta mérséklettebb gondolkozást mutata, ' s a z ugy nevezett d o c t r i n a i r - e k h e z t a r t o z o t t , d e D e c a z e s minister bukása őt is leragadá. Azolta mint történettanitó és iró munkál
kodott. Különösen e' darabjai becsültetnek: ,,,/rfées sur la libeité de la presse.'1 (1814) „Du gouvernement réprésentatif et de V ctat actuel de
la Francé*' (1810); „Essai sur /' iistoire et sur V élat actuel de /' t'»-ttruction en Francé"" (1816) ; „Z)« gouvernement de la Francé depuis la resíquration et du minislére actuel" (4 kiad. 1821).— Nevezetesek még:
30
4 6 6 GUMMI GÚNY
,,Des contpiratietu tt de la justtce poHtic/ue*1' (2 kiad. 1S2I); „ D « la peine de mórt en matiére politique" fi822) ; „/<>*<*» sur V liittmre de Francé,"- mellyben megmutatja, hogy a' honilag mivolt közép kar a' hon oszlopa '» védője a' veszélyben; -„Vollection de.s mémoires rclalifs ti la révolalion <f Angleterre ,'" ~^,Cvllect. des mim. lelalifs a V kist. de l"ran-ct depuis la fondation de la ^mnnarchiejuaiju'' mi treiziéme tiécle1' 'sat.
— A' censura eltörlésiéig '* á' normális oskola megs/üutéig 1822 k kir.
censor és' tanitó volt ezen intézetben. Az iijaluljutditónetekrül adott ta
nításai olly tömve hallgattattak , hugy 1824ben eltiltatának. Viliéle mi-nisteriumának megdöntése^ olla (1828J viszont mint tanitó lépé fel. J829.
a-' rendkívüli tanácsosak'.számába jutott. Az 1830-diki válto/.ások után az uj kormányhoz á l l t ; az jdeigleni kormányszék alatt miinister l ö n , . ' s est marada Filep Lajosnál i s ; hanem a' körülmények nem sokára kilépni kinszériték. Ezután a1 kamarában a.' juste milien mellett s z a v a l t , mig Oct. 1832 ismét ministere lön á1 k ö z o k t a t á s n a k . — Nője, P a u l in e d e.
Me u l a n kedvesen fagadt románokat 's néhány munkát ira a'nevelésről;
ejjsyj ideig a' „l'ubliciste''<he,u a ' j á t é k s z i n i czikkelyt szerkéz te tél Megh.'
Aug. 1/.Í827. P a r i s b a n , £4 éves korában. iii 55.
G U M M I ( M é z g a } azon nyálkás vagy csipás n e d v , melly a, : nö-vériyből, magától, vagy'bemetszés után folyik.ki, a' levegőn pedig meg-keménykedik , p. o. Gujühii G u t t a e , Copairáe ,'síb. Noha a' nörényi nyálka minden növényiíén iétez,. iiiníg- sem lehet mindenikből hasonló tiszta mézgát nyerni. Némelly növény 's némelly résx bővebbfen adja a ' m á s i k -nát.' Az. egészen tiszta mézga'fej éj-,, átlátszó , ki meny, töredéken)', szag éá te nélkül,, hideg vizben könnyen felolvadó.. ..Melegítés által nem indul folyásba-; hanem feldagad, hólyagot hány és gőzölg; végre szén. sül, fe
kete letus V í n é g é g . —j—a
--a ' G l i A , tágasb értelemben minden idegen hiba vagy gyengeség elmés kicsúfolása; szorosb 's tulajdon értelemben olly költemény, melly az em-.
berek hibáit e's bohóságait nevetséges oldalaikról szeszélyes fagy komoly hangon adja.élő, vagy kicsúfolva fenyíti meg. Ezen költemény a' Romai
aknál eredte 'latin n e v e , S a t y r a , a1 régi romai s a t n r , nem pedig s a -t y r u s szá-tóiVszármazik, 's közelebbről a' -t á r g y a k és versniér-tékek 've
gyületére niníat, melly-az iilyeténírégiebb költeményekben volt. A' gúny, nlint! k ö l t e m é n y , az oktató nemhez t a r t o z i k , következőleg annak szabá
sait kövéti-i^iitendszerint: kétféle gúnyt különböztetnek meg , komolyt vagy fényi tőt, és vigat vagy nevetettőt. Amaz az ember helytelen arányait és vágyait támadja m e g , veszélyes és gyűlöletes alakjokban mutatja, és komolyan 's nyomosán megfenyíti. Ez ellenben az ember bohóságait és ferde t e t t e k elmés és szeszélyes előadás által nevetségesekké teszi. T á r gyai főkép azon vétkek és bohóságok, mellyek áltáljában az emberi tár
saságban , vagy ralamelly országban, állapotban és időkorban uralkodás
ra k a p t a k ; inert tulajdonkép inkább a' dolgot mint a' személyt érdekelje.
Innen a' gúnyoló költőben főkép megkívántatik az emberi vétkek é s b o . hóságok éles észrevétele, következőleg az emberek és szokások pontos es-m e r e t e ; e' es-mellett élénk érzése a n n a k , es-mit f e s t , es-megfenyít vagy kine
v e t , hogy egész utálatösságában vagy helytelenségében beláthassa és e l ő a d h a s s a ; saját gúnyoló, élesb elmében 's élénkebb érző tehetségben gyökerező szeszély, mellyet elmés gondolatokkal és kifejezésekkel egye
sítsen. Az emberi vétkek és bohóságok festő fenyítése nem csak különös költeményben, hanem a' költemény egyes részeiben, fordulataiban is élő
j ö h e t fiiszer gyanánt. Formájára 's előadására nézve előfordulhat levél
ben, elbeszélésben, beszélgetésben, színjátékban (mint Aristophanesnél), énekben,, hőskölteményben, mesében. Legszokottabb formája pedig a' tu-ljjdon oktató s a t y r a , mellyben azonban a' tanítás nem. l.özvetetlen czélja az előadásnak. Versmértéke a' régieknél a' jambus vagy hexameter, az ujaknál áltáljában j a m b u s , és pedig vagy hatos vagy ö t ö s , az utolsó ismét vagy rímmel vagy rim nélkül. A' tulajdon oktató s a t y r a romai
ta-GCNY1RAT tiUSKTAV (l.) 4 6 7 lálmány 's szerzője I.iicilius volt, n' »igat azután jobban kifejté
Hóra-tius 's Seimonak nevezte, a' kuniul} t pedig Juvenalis és Persius. ( A ' r o mai satyráról Vulpius, König és Casaubonus irtak. Jelesen értekezett róla Wachsumth az ő „ A t h e n e u m " - á b a n 1. k." 2. fűz.). Azi ujak közül neve
zetesek Ariosto , Alamanni, Salvator Rosa, Alfieri, Olaszok; Cervantes, Qnevedo és Saavedra Spanyolok 5 Regnier, Hoileaa és Voltaire Krancziák;
Donne, Rochester, Popé, Swift, Young, Churchill, Johnson Angolok-, Brand Sebestyén, Rochel, Canitz, Liskow, Haller, Hagedorn, Rabener, Stolberg, Kaestner, Pfeffel, l.ichteoberg, W i e l a n d , Tieek 'sat. Németek;
Barúti, F á y , Kazinczy, Kis, Magyarok. — A1 Görög nem esmérte a' tu
lajdon s a t y r á t ; Archilnchus és Sim'onides költeménye inkább gyalázó írás volt, és a' Sillographusok mivei hihetőleg oktató formában voltak ugyan í r v a , hanem inkább a' paródiához tartoztak, — A' satyrátol egészen különbözött a' Pratinas tulálta görög s a t y r i k o n , s n t y r j á t é k , szomorú, legalább hős tettek elegyítése nevetségesekkel. Kzek utó- és közjátékul szolgáltak 's alsó mulatságos characterrel birtak. Csak Knripides „ C y -clops;'-a jutott el hozzánk. Vö. Kichstaedt ,-JJC itratnníe G'raecorutn romico-salyrico" azután Hermann és Pinzgei; Írását ugyan e' t á r g y r ó l .
{Ueilln 1822). B—z.
G u \ Y 1 R A T (polgári é r t e l e m b e n ) , olly , betűk vagy rajzolat á l t a l csmerhetőleg kinyilatkoztatott 's a' közönség eleibe terjesztett becsület
sértést j e l e n t , melly által másoknak jó hire 's neve tetemes csorbulást szenved. Kz a' szóbeli becstelenités felett .annyival inkább feddést é r d e m e l , minthogy annál sokkal bizonyosabban e l t e r j e d ő , ' hosszabb ideig fenmaradó, sőt a' később kor esmeretére is jutható, Büntetését meghatá
rozó különös törvényeink ugyan nincsenek, de a' bfÁ's'elenités általános okfejei szerint, a' következő szabályokat lehet reá nézve megállapítani:
1) Ha általa a' királyi felség sértetik meg , vagy az ország belső n y u galmának felháboritása irányoztatik: kinyomoztatott szerzője a' felség
sértés vagy hazaárulás büntetésével lakol; ha pedig az fel nem fedeztethe
tik, a' gunyirat hóhér keze által égettetik meg nyilvánosan; milly példa az 1765-ki országgyűlés alkalmával történt. 2) Hasonlóan fenyíttetik az országgyűlésre összesereglett rendeket becstelenitő. 3) Ha országgá ülé
sen lévő egyes személyeket t á r g y a z : 200 forintnyi büntetést von szerzq-jére. Ha végre 4) más akárhol lévő személyeket illet: mint egyszerű
becstelenités bos/.ultatik meg. — n o — G Ü S K I . H I S S . I n, török város Anadflljban, Minder folyónál, 50.000
l a k . , kik pamutot és sáfrányt nagy mennyiségben termesztenek, azon felül szőnyeg, selyemanyagok és bőr-gyártással foglalatoskodnak.
G ü a s 1 N c K N i, I. N i : m K r I : J V Í R I .
G U S Z T Á V (1), Gusztáv Wasa név alatt esmeretes svéd k i r á l y , her-czeg grypsholmi Krich W a s a fia, 's régi királyi nemzetség sarjadéka, 1480 szül. Azon nagy férj fiak közé t a r t o z i k , kiket a ' t e r m é s z e t csak ritkán l é t e s í t , 's minden jeles tulajdonokkal felruház, hogy az u r a l k o dások alá bízatott népet boldogíthassák. Már szép testalkata 's neme*
külseje megnyert részére minden sziveket. Mesterkéletlen ékesszólása ellenállhatlanul ragadta el a' hallgatót; lángesze merész terveket készí
t e t t , mellyeket győzhetlen bátorsága szerencsésen végre is hajtott. V i -gyázékony 's rettenthetlen v o l t , és szelídséggel teljes az annyira vad idő
korban ; de egyszersmind olly e r é n y e s , a1 miiben, csak lehet fejerielem,.
Midőn a' zsarnok 11. Keresztelj' (dán) a1 kalmari egyezségnél fogva a' svéd királyi széket hatalmába akará k e r i t n i , elhatározá magát Gusztáv, hónát a' szerencsétlenség 's lealacsonyittatásból kimenieni. De igyekeze
tében akadályt s/.envede, mivel Keresztélynek kezeibe j u t o t t , ki ó t , hat más előkelő Svéddel e g y ü t t , Kopenhagában fogságba vetteté. Midőn 1519 végével Keresztélynek majdnem egész Srí:dhont birtokába hajtó előmenetele tudtára e s e t t , még fogságában is feltűnt lelkében azon gon
d o l a t , hogy hazáját megszabadítsa. Tömlöczéből pórruhában szököit el, 3 0 »
463 Gl SZTÁV (II.)
's esmeretlen tartományban egy nap 12 ntértföldnyit ment. Flensbni'gban jiltlandi ökörkereskedókre talált, s hogy magát annál jobban eltitkolhassa,' szolgalatjukba á l l o t t , és szerencsésen Lübeckbe érkezett. Itt ugyan megesniurtetett, de a' tanács pártfogása alá v e t t e , sőt szándéka gyánio-litáWra — mellyet most m á r nem titkolt — segítség is ajánl tátott neki.
Azután hajóra ftlt, "s Kalmárnál szált ki. Az őrizeti csapat, mellynek kiriyilatkozott, nem akart a' bujdosó pártjára á l l a n i , és igy barátitól 's rokonaitói visszataszittátva, Keresztélytől száműzetve, 's ezen zsarnok katonáitól ü l d ö z t e t v e , Dalecarliába m e n t , hotry ezen tartomány férjfian lakosainál segédek találjon. Nehezen kerülheté csak el az őt környező veszedelmeket, inig végre egy papnál menedékhelyet lelt, ki őt tekinte
tével i, pénzével** tanácsával gyámolította. Minekutána már az elmék előre elkészíttettek , a' dolog" kivitelére egy ünnep használtatott, mellyen a' megye minden jobbágyai összegyüluk. Gusztáv megjelent közöltök ; n e m e s , bizodalmat gerjesztő t e k i n t e t e , szerencsétlensége, 's a' Keresz-téíy ellen való g y ű l ö l s é g , ki mindjárt uralkodása kezdetét borzasztó vérferdűvel bélyegezte meg Stockholmbán , — 's minden környiilállás, győző hatalmat kölcsönözött szavainak. A" népség fegyvert ragadott, 's a' kormányzó vára feldulatott. Ezen következés által bátorittutva, csa
patonként gyűlték á' Dálecarliak , győztes zászlója alá. li' pillanattól fogva Gusztávnak minden merészlete győzödelemmel dicsőittetett. Egy önalkotta sereget v e z é r e l v e , tetteivel diadalmi sort k é p z e , 's elűzte honja ellenségeit. 1521 az ország rendéi kormányzói czirnmel (<;</»«-nt.ttr/ttor') ajándékozák m e g , 1523 pedig királynak kiáltották ki. E/ert méltóságnak elfogadásakor nagy nehezen látszott engedni a' nemzet ki-v á n a t á n a k ; de a' koronázási ünnepet elhalasztotta, hogy a' catholica hit 's a' papság jogai épen t a r t á s á r a meg ne kelljen esküdnie. Érezé, hogy az ország jólléte egyházi javításokat kivan , de érezé egyszersmind azt i s , hogy az csak egy általános ujitás ^reform') által eszközölhető.
Hogy czélját é r h e s s e , canczellárja l.ars Anderson azt javaslá néki, fo
gadná el a' lntherana vallást. Gusztáv helyesnek esmérte ezen merész t e r v e t , 's inkább politicái elszántság mint hatalom által — teljesítette is.
Mig titkon Luther tanítása előmenetelének k e d v e z e t t , azonközben a' megüresült tisztségeket kedvenczeinek osztá k i , 's azon ürügy alatt, hogy a' népen könnyebbittessék, a' katonák eltartásáról való gondosko
dást a' papságra mérte.. Majd többet is m e r é s z l e t t ; t. i. 1527 azt kívánta 's n y e r t e meg a' r e n d e k t ó i , hogy a' püspökök különös jogait megsemmi
síthesse. Azonközben gyorsan terjedt Luther tanítása. Gusztáv mege
lőzte vagy elnyomá a' békétlenségeket; a' megelégedetleneket zabolán t a r t á , a' hirre vágyóknak h í z e l g e t t , a' gyengéket részére h a j t o t t a , 's végre nyilvánosan átlépett azon v á l l á s p á r t h o z , mellyet már alattvalóinak nagyobb száma követett. (1530 fogadta el a' nemzeti gyűlés az ágostai vallástétel hítszabályait). Midőn G u s z t á v , a' mint monda, illyképen másodszor hóditá meg az o r s z á g o t , nem volt neki egyéb kívánsága, mint gyermekei részére a' korona öröklését kieszközölni. Ezen óhajtását is tel
jesítették a' r e n d e k , midőn 1542 a' választási jogot e l t ö r ü l t é k , 's asr öröklési törvényt megállapiták. Noha Svédhon igen korlátozott fejede
jesítették a' r e n d e k , midőn 1542 a' választási jogot e l t ö r ü l t é k , 's asr öröklési törvényt megállapiták. Noha Svédhon igen korlátozott fejede