Mint azt a dolgozat bevezetőjében már említettem, disszertációm alapvető kérdése, hogy hogyan válhatnak versenyképessé a hazai kis- és középvállalatok, illetve milyen módon
tudnak bekapcsolódni a Magyarországra betelepedett nagy autógyártó vállalatok ellátási láncába? Ez az alapkérdés igen átfogó s ezért további kutatási részkérdésekre bontható.
E részkérdések a kutatás alapmodellje szerint mindenek előtt a beszállítói versenyképesség szempontjából kiindulópontot jelentő vevői elvárások, vevői értékdimenziók, és az azok létrehozásához szükséges vállalati képességek feltérképezésére vonatkoznak.
Mint az a dolgozat irodalom-összefoglaló részéből is kiderült, a vevői elvárásoknak és a létrehozásukhoz szükséges képességeknek az összekapcsolása még elméleti szinten sem valósult meg, és nem áll rendelkezésre olyan kidolgozott és egyértelmű fogalomrendszer sem, mely mentén a hazai autóipari beszállítók kívánt tipizálása egyszerűen megadható lenne. Ezért a kutatási kérdés megválaszolása mindenek előtt a hazai autóipari ellátási láncban szereplő beszállító vállalatok empirikus vizsgálatára alapozva annak a fogalmi apparátusnak a kidolgozását igényli, mely mentén a vállalatok tipizálása megtörténhet.
Ennek a fogalmi apparátusnak a feltérképezése, majd ezek alapján a hazai autóipari beszállítók képesség-struktúrájának kidolgozása és a vállalatok kompetencia alapú tipizálása vált ezért PhD kutatásom és disszertációm céljává.
E kutatási cél megvalósítása mindenképpen a hazai autóipari beszállító vállalatok működésének közvetlen megfigyelését, ezért kvalitatív jellegű kutatást igényel. Mivel az elméletalkotás folyamata az egyes részektől, konkrét megfigyelésektől az általános elvek, fogalmak, szabályok megfogalmazása felé halad, az induktív elméletalkotás típusába tartozik (Wallace, 1971, idézi Babbie, 1995). A kutatás eredményeképpen tehát a konkrét autóipari beszállító vállalatok célzott megfigyeléseire alapozva kívánok rámutatni azokra a tentatív (feltételes, kipróbálandó) következtetésekre, általánosításokra, melyek alapján olyan elméletet tudok felállítani, mely már deduktív módszerekkel is tesztelhető és ellenőrizhető.
Disszertációm célja az elvégzett kvalitatív kutatásra alapozva ennek az elméleti modellnek, illetve az ehhez szükséges fogalomrendszernek a kidolgozása, megalkotása.
A kidolgozott elmélet és fogalomrendszer deduktív módon történő ellenőrzése ugyanakkor túlmutat jelen disszertációm keretein, a további kutatási irányok és feladatok között azonban fontos helyen szerepel.
8. ábra: A tudomány kereke (Wallace, 1971 alapján; Babbie1995, 75. old.)
Empirikus általánosítások
Megfigyelések Elméletek
Hipotézisek
INDUKCIÓ DEDUKCIÓ
Mint azt Babbie megjegyzi (Babbie, 1995, 84. old.): „A társadalomtudósok nagyon gyakran úgy fognak hozzá elméleteik megalkotásához, hogy megfigyelik a társadalmi élet egy aspektusát, és olyan összefüggéseket igyekeznek benne észrevenni, melyek többé-kevésbé egyetemes elvekre mutatnak rá. Barney Glaser és Arnheim Srauss (1967) az alapozott elmélet (grounded theory) kifejezést használták az elméletalkotásnak ezzel az induktív módszerével kapcsolatban.” Az alapozott elméletnek -, tehát annak a folyamatnak, mely célja az események közvetlen megfigyelése azzal a céllal, hogy e megfigyelések útján dolgozzanak ki egy elméletet - javasolt eszköze a terepkutatás. Ez lett saját kutatási módszerem is.
A PhD keretében elvégzett kutatásra egyértelműen igaz Babbie állítása (1995, 304. old.), mely szerint „a terepkutatást az különbözteti meg más megfigyelési technikáktól, hogy ez nem pusztán adatgyűjtési tevékenység. Gyakran előfordul -, sőt talán ez a jellemző -, hogy egyben elméletalkotási tevékenység is. A legritkábban fog valaki terepkutatásba azért, hogy pontosan megfogalmazott hipotézisek tesztelésébe kezdjen. Inkább az a jellemző, hogy egy folyamatban lévő, egy előre nem megjósolható folyamatot próbálunk megérteni.”
Raymond Gold (1969; idézi Babbie, 1995) a kutató kutatásban betölthető szerepeit a következőképpen határozza meg: A kutató a kutatásban lehet
a) egészen részt vevő;
b) megfigyelőként részt vevő;
c) résztvevőként megfigyelő;
d) egészen megfigyelő.
Az egészen részt vevő típus esetében a kutatót a kutatásban részt vevők csak résztvevőnek látják, kutatónak nem, nem is ismert számukra az, hogy az illető kutatást végez. A megfigyelőként résztvevő esetben a kutató teljes mértékben részt vesz a csoport cselekvéseiben, de nyíltan megvallja, hogy közben kutatást végez. A résztvevőként megfigyelő kutatási szerep esetében a kutató magát egyértelműen kutatóként azonosítja, a cselekvés résztvevőivel interakcióban van, és egyáltalán nem tesz úgy, mintha maga is résztvevője lenne a cselekvésnek, történésnek. Jó példája ennek a kutató-típusnak, illetve kutatási szituációnak az interjút készítő riporter. Az egészen megfigyelő kutatói szerepben a kutató úgy figyel meg egy társas cselekvést, hogy egyáltalán nem válik annak részesévé. Teljességgel elképzelhető, hogy a vizsgálat alanyai nem tudnak arról, hogy őket megfigyelik. PhD kutatásom a résztvevőként megfigyelő kutatási szituációnak, illetve kutatói attitűdnek, szerepnek felel meg.
Az alábbi ábra bemutatja a modellalkotás, illetve az ennek érdekében végzett kutatás egyes lépéseit. A kutatás ezek szerint a szakirodalom feldolgozásának, a vállalati interjúk elkészítésének (háttéranyagok összegyűjtése) és elemzésének, illetve az interjúban részt vett vállalatok és autóipari szakmai szövetségek képviselőinek részvételével az elsődleges eredmények megvitatásának céljával rendezett kerekasztal megbeszélésének lépéseit foglalja magában. A kerekasztalon történt megbeszélés után az eredményeket írásos formában is megküldtük a kutatásban részt vevő vállalatoknak azzal a kéréssel, hogy értékeljék és kommentálják az abban megtalálható megállapításokat.
A kutatás alapját a feldolgozott szakirodalom mellett az elemzés számára kiválasztott mintában szereplő vállalatok szakembereivel végzett interjúk képezték. A terepkutatás esetén javasolt kutatási technika a strukturálatlan interjú eszköze. Ahogy Babbie írja (1995, 314, illetve 316. old.): „A strukturálatlan interjú alapjában véve olyan beszélgetés, melyben az interjúkészítő megszabja a beszélgetés fő irányát, s nyomon követ némely témát, melyet az interjúalany vet fel. Ideális esetben főként a válaszoló beszél.” …. „Tegyük fel a kérdést, hallgassuk meg a választ, értelmezzük, hogy mit jelent a kutatás szempontjából. A terepkutatónak el kell sajátítani azokat a fogásokat, amelyek jó hallgatóvá teszik. Inkább érdeklődő legyen és ne érdekes. Ilyeneket kell kérdeznie: Hogy is van ez? Milyen értelemben? Hogy gondolja? Mondana egy példát!”
Az interjúk lebonyolításának megkezdése előtt interjúvázlat (lásd részletesen a Mellékletben, illetve a CD-n) készült, mely célja az előbbi idézetnek megfelelően a főbb problémakörök megjelölése és ezzel a beszélgetés irányítása. Ugyanakkor a kérdéseket (mind a használt fogalomrendszer, mind a kérdések konkrét tartalma tekintetében) nagyon általánosan kerültek megfogalmazásra. Az interjúvázlatot csak külön kérés esetében küldtük el az interjúalanynak, az interjúk egyeztetésekor jellemzően csak a kutatási célt és a kutatás alapkérdéseit jeleztük. Ezzel is biztosítani kívántuk azt, hogy a saját előzetes elképzeléseink a lehető legkevésbé befolyásolják az interjút adó szakember véleményét.
Az interjú szövege az interjút adó előzetes hozzájárulásával, diktafon használatával minden alkalommal szó szerint rögzítésre került. A felvett szöveget később le is gépeltettük (egyetemisták, illetve titkársági alkalmazottak segítségével). Az interjúknak ezek a dokumentumai a kutatásban részt vett vállalatokkal szembeni bizalmi okok miatt nem tettem fel a PhD-dolgozathoz mellékelt CD-re. Egyetlen alkalommal - a Sokoró Kft. - esetében a diktafon hibája miatt erre a szó szerinti rögzítésre nem került sor. Az interjú lebonyolítását követően azonban megszületett egy írásos emlékeztető, melyet mind a három, az interjú során jelen lévő kutató kolléga ellenőrzött.
A kutatás alapkérdése egyértelművé teszi, hogy a kutatás elemzési egységét azok a beszállító vállalatok jelentik, akik részesei egyik, vagy másik hazai autóipari ellátási láncnak. A kutatás alapvetően a kis és közepes méretű beszállítók számára kíván fejlődési utat felvázolni. Ez elengedhetetlenné teszi az autóipari beszállítói piramisban elsősorban második, illetve harmadik szinten elhelyezkedő vállalatok vizsgálatát, de véleményem szerint a fejlődési pálya felvázolásának igénye miatt azt is, hogy a beszállítók közül az első körös, illetve a nagyvállalatokat is bevonjunk a vizsgálatba.
9. ábra: A kutatás módszertani lépései
A kutatás elméleti modelljének megalapozása
Autóipai beszállítók kompetencia-struktúrájának
felállítása
A kompetencia-struktúra tesztelése és
véglegesítése Irodalom feldolgozása
Interjúk és háttéranyagok
Kerekasztal, anyag kiküldése – visszajelzések
Adatgyűjtés:
Kvalitatív módszerek
A modellalkotás folyamata:
Az elemzési egységek, vállalatok meghatározásában, a minta kiválasztásában sokat segített a 2003-ban a Budapesti Corvinus Egyetem (akkor még Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) Normatív Kutatási Kerete által támogatott ’A vállalati stratégia hatása az ellátási lánc menedzsment eszközeire’ címet viselő kutatás, melyet 2003-2004-ben Demeter Krisztina vezetésével és Jenei István kollégámmal közösen végeztünk. E korábbi kutatás esetében az elemzési egységek, a vállalatok kiválasztásakor az ún. hólabda mintavételi eljárást alkalmaztuk (McCall – Simmons, 1969), melynek lényege, hogy az első vizsgálandó vállalat szakembere által javasolt vállalatot, vállalatokat keresünk meg a kutatás további fázisai során. „Ezekben az esetekben a minta úgy gördül az egyik interjúalanytól az általa javasolthoz tovább, akárcsak a hólabda” (McCall-Simmons, 1969; idézi Babbie, 1995, 312. old.). 2003-2004-ben minden elkészített interjú végén azt kértük az aktuális interjúalanytól, hogy kutatásunk számára további sikeres autóipari beszállítókat javasoljon. A PhD témájában folytatott kutatás mintájának meghatározásakor már építettünk e korábban elvégzett kutatás során szerzett tapasztalatokra. Mint azt Babbie megjegyzi (1995, 313. old.): „A terepkutatás gyakorlatában igen ritkák az ellenőrzött mintavételi eljárások. Ha egyáltalán vesznek tudatosan mintát, akkor leginkább a célzatos mintavétel jön szóba. Azt
nevezzük így, amikor kiterjedt és átgondolt előzetes tapasztalatokból származó megérzéseinkre hagyatkozva olyan mintát választunk, melyről azt feltételezzük, hogy a kutatott probléma lehető legmélyebb megértését fogja biztosítani.” A 2003-2004-es kutatáslehetővé tette, hogy a PhD témájában végzett kutatás során már a célzatos mintavétel módszerével éljünk3.
Tudatosan törekedtünk arra, hogy az autóipari beszállítói képességek feltérképezését célzó kutatás során megvizsgált vállalatok minél nagyobb köre a 2003-2004-es kutatásban szereplő és az akkori tapasztalatok alapján érdekes vállalatok közül kerüljön ki. Ezt azért is fontosnak tartottam, mert a 2003-2004-es kutatás során végzett interjúk gépelt szövegei sok esetben az új kutatási kérdés szempontjából is hasznosíthatónak tűntek, hiszen egyrészt lehetővé tették az új kutatás megállapításainak bizonyos fokú ellenőrzését, illetve az interjúk időbeli eltolódása miatt az egyes vállalatok esetén a fejlődés vizsgálatát. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a vizsgált vállalatok 60%-a mindkét kutatásban szerepel, egy vállalat esetében pedig (a minta 10%-a) ugyanannak a cégnek más-más divízióját kerestük meg a két kutatás során.
6. táblázat: A kutatásban részt vett vállalatok (X-szel jelölve) Vállalat neve A PhD-t megelőző, azt
megalapozó 2003-2004-es kutatás
A PhD-hoz kapcsolódó 2005-2006-os kutatás
Linamar Hungary Rt. Linamar Products Division Precision Parts Manufacturing Division
3 2005-ben Demeter Krisztina vezetésével és Jenei István, illetve jómagam részvételével jelen PhD témájában (illetve azt az autóipari beszállító vállalatok fejlődési irányainak kérdésével kibővítve) OTKA pályázatot is benyújtottunk, melyet ’ A Magyar beszállító vállalatok képességei az autóipari ellátási láncban’
címmel (OTKA Nyilvántartási szám: T 049147) el is nyertünk. E kutatási program keretein belül említett kollégáim sokat segítettek az interjúk megszervezésében és elkészítésében.
A kutatásban részt vevő vállalatok kiválasztásában tehát egyrészt törekedtünk arra, hogy a minta viszonylag nagy átfedésben legyen a 2003-2004-es vállalatokkal. E mellett törekedtünk arra is, hogy a témánk szempontjából fontosnak tűnő vállalati jellemzők mentén minden vállalat-típus képviselve legyen a mintában. Ez azt jelenti, hogy a terepkutatás esetében javasolt és McCall-Simmons (1969) már idézett mintavételi eljárások közül a kvótás mintavételi eljárást is használtuk. A kutatás témája szempontjából fontosnak tartottuk, hogy kis, közép, de a fejlődési útvonalak felrajzolása érdekében a nagyvállalatok is képviseljék magukat. A vállalati méret mellett (részben feltételezéseink szerint abból adódóan) fontosnak tartottuk az autóipari piramisban elfoglalt hely szerinti reprezentativitást, illetve azt is, hogy az elemzésre kerülő vállalatok között egyaránt legyenek tisztán magyar tulajdonban, illetve külföldi tulajdonban lévő cégek. Fontos szempontnak gondoltuk a vállalat jellegét, a helyi, illetve a globális jelenlétet és a termék komplexitásának mértékét. (Ez utóbbit a termék specifikációjában és az alkalmazott
7. táblázat: A kutatásban szereplő vállalatok kutatási téma szempontjából releváns jellemzői
Globális Első szintű Komplex
Holz-Plast
Rába
Globális Első szintű Komplex
Szemes
* EU-s nyilvántartási irányelvek szerint
technológiában kimutatható sokszínűség miatt elég nehéz volt megragadni. Ebből fakadóan csak két esetet, a közepesen komplex, illetve a komplex termék megkülönböztetést használtam.) Mint az alábbi táblázatból látszik a vizsgált vállalatok a fontosnak tartott szempontok mindegyikét képviselik a mintában.
A mintavétel kapcsán fontos azt is meghatározni, hogy az adott vállalatnál mely szakemberrel, szakemberekkel készítettünk interjút. A kutatási téma meghatározásakor az alapvető induló elképzelés az volt, hogy egyrészt a probléma átfogó, komplex jellege miatt törekedi kell az adott vállalat reálfolyamatait átlátó felelős vezető kiválasztására, vagy amennyiben ez nem sikerül olyan középvezető(k) megkeresésére, aki(k) a reálfolyamat egy-egy szegmensében tevékenykednek, de valószínűsíthetően átlátják a kapcsolódó funkciók működését is. Ez a törekvésünk -, mint ahogyan azt az alábbi táblázat is mutatja – többnyire sikerült, bár viszonylag nagy eltéréseket tapasztaltunk az egyes vállalatok készségessége kapcsán. Pozitív értelemben kiemelkedő volt a nagyvállalatok közül a Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. És a Denso hozzáállása, ahol gyakorlatilag minden a témához kapcsolódó vezetővel tudtunk interjút készíteni.
8. táblázat: A kutatás során végzett interjúk adatai
Interjú alany neve és
beosztása Cég Időpont
Bencze Zsolt
Projekt vezető, tulajdonos ABF Bowdentechnika Kft.
2005. október 27.
Linamar Hungary Rt. - PPM
2006. március 8.
Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft.
2005. december 14.
Stasztny Péter
Kaizen menedzser Schefenacker Automotive
Parts Hungary 2006. március 17.
Szemes Béla
Mint azt már említettem az elemzés során felhasználtam a 2003-2004-es Normatív kutatás során a vizsgált vállalatoknál végzett interjúk anyagait is, ezért az alábbi táblázatban ezeknek az interjúknak is feltüntettem a kitüntetett adatait.
9. táblázat: A 2003-2004-es Normatív kutatás során végzett interjúk adatai
Interjú alany neve és
beosztása Cég Időpont
Pásztor Andor
Értékesítési vezető Linamar Hungary Kft. –
Linamar Products Division 2003. szeptember 30.
2003. október 28.
Szabados-Molnár László Termelésellenőrzési menedzser
Szincsák Attila
Beszerzési vezető Denso 2003. október 28.
Bencze Zsolt
Projektvezető, tulajdonos ABF Bowdentechnika Kft. 2003. október 30.
Popovics Péter Kereskedelmi és marketingvezető
Rába Járműipari
Alkatrészgyártó Kft. 2003. november 5.
Szemes Béla Ügyvezető igazgató,
tulajdonos Szemes Tömítéstechnika 2003. november 5.
Szabó Tibor
Kereskedelmi vezető,
tulajdonostárs Sokoró Ipari és Kereskedelmi
Kft. 2003. november 19.
Az interjúk anyagai mellett törekedtünk más írott anyagok beszerzésére és elemzésére.
A vállalatok, illetve a Pannon Autóipari Klaszter bocsátott a rendelkezésünkre használható háttéranyagokat.
A módszertani szakkönyvek véleménye szerint a terepkutatás nagy előnye, hogy érvényessége jellemzően nagyobb, mint a hagyományos kérdőíves vizsgálatok és kísérletek érvényessége, és mélyebb megértést tesz lehetővé (Babbie, 1995; Silverman, 2001). Ugyanakkor megbízhatósága és általánosíthatósága problémákat vethet fel. A megbízhatóság kapcsán alapvető problémaként merülhet fel az interszubjektivitás normájának sérülése, hiszen a választott kutatási módszer jellege, elsősorban a kutatást és az értelmezést végző személy szubjektivitása, sajátos előfeltevései, fogalmi megrögzöttségei következtében nem feltétlenül biztosított, hogy ugyanazokra a kutatási lépésekre és kutatási háttéranyagokra alapozva más kutató is ugyanarra a következtetésre jutna. E probléma kiszűrése érdekében javasolt, hogy az elméleti következtetések finomodása, kialakulása során, azt követően másokat is bevonjunk a kutatásba, illetve visszacsatolást kérjünk a kutatásban részt vevőktől. Kutatási eredményeim megbízhatóságának növelése érdekében egyrészt elsődleges eredményeimet írásban rögzítettem és azokat a korábban már OTKA-kutatásban részt vevő és az interjúk lebonyolításában részt vevő kollégáimmal – Demeter Krisztinával és Jenei Istvánnal – megosztottam, visszajelzéseket kérve tőlük. Ezen kívül az első
eredményeket, a kialakuló modellt és fogalomrendszert egy kerekasztal megbeszélésen ismertettem a kutatásban részt vevő vállalatok és más autóipari szervezetek képviselői előtt, illetve azokat ki is küldtem számukra, hogy azt kommentálják számomra. A kerekasztal megbeszélésen és az írásban érkező visszajelzéseket a modell véglegesítése során felhasználtam. (A kerekasztal megbeszélés emlékeztetőjét lásd a mellékletben, illetve a dolgozathoz tartozó CD-n.)
A dolgozatban tett megállapítások általánosíthatósága a kutatás jellege következtében csak korlátozott. Ugyanakkor a kutatás fontos eredményének tartom, hogy a kialakított fogalomrendszer és struktúra segítségével lehetségessé vált a téma általánosíthatóságának vizsgálata pl. kérdőíves felmérések és azok elemzései révén.
Az előzőekben vázolt kutatás folyamatának egyes lépéseit, azok elvégzésének időpontját és az egyes kutatási lépésekhez tartozó dokumentációk megnevezését foglaltam össze az alábbi táblázatban. A táblázatban szereplő dokumentumok mindegyike (kivéve az interjú gépelt szövegeit) megtalálható a disszertációhoz mellékelt CD-n.
10. táblázat: A kutatás lebonyolításának egyes lépései és kitüntetett jellemzői
Kutatási
lépések Módszertan Időpont/
időtartam Dokumentumok stratégia hatása az ellátási lánc menedzsment between value drivers and competencies in the of suppliers in the
Hungarian automotive supply chains by value dimensions and core
competences’
2. Tézistervezet vitája a Vállalatgazdaságtan autóipari ellátási láncban – A vevői érték és dimenziói az egyes beszállító típusok esetében firms – combining the customer value and the competence based approach
based taxonomy of vállalatok és más autóipari szakmai szövetségek részt vevőknek, plusz a kerekasztal megbeszélésen részt vevő egyéb szakmai szervezetek képviselőinek
2006. július 10. Muhelytanulmany_2006.07._
Gelei.pdf
A visszajelzések alapján a PhD disszertáció
véglegesítése
2006. július -
november Jelen disszertáció