Ebben a fejezetben mutatom be kutatási kérdéseimet, modellemet, és az általam felállított hipotéziseket. Ismertetem a kutatás során alkalmazott módszereket, a vizsgált minta általános statisztikai jellemzőit, majd rátérek a hipotézisek vizsgálatának eredményeire, és az eredmények alapján felállított tézisek ismertetésére.
3.1 Kutatási modell és módszertan
Kutatásom során a stratégiaalkotás, az adaptációs képesség és a vertikális integrációval való kapcsolat hatását vizsgáltam a vertikális integrációból fakadó előnyök kihasználására a nagyobb üzemmérettel rendelkező, turnusonként 30 000 darabszám feletti, vertikális integrációban részt vevő broilercsirke termelő vállalkozások körében.
Három kutatási kérdést tettem fel a téma vizsgálatával kapcsolatosan:
1. A termelők stratégiaalkotása befolyásolja-e a vertikális integráció által elérhető előnyök kihasználását?
2. A termelők adaptációs képessége befolyásolja-e a vertikális integráció által elérhető előnyök kihasználását?
3. A termelők vertikális integrációval való kapcsolata (integráció típusa, integrációba lépés oka) befolyásolja-e a vertikális integráció által elérhető előnyök kihasználását?
A kutatásom által vizsgált kérdések korábbi kutatások vizsgálati alapját nem képezték, ilyen jellegű vizsgálatra korábban még nem került sor, így a kutatási téma mindenképpen újszerű, és az ágazati problémákat tekintve aktuális is. Kutatási kérdéseim alapján három független (magyarázó) változót azonosítottam, majd meghatároztam a szakirodalmi áttekintések alapján azokat az indikátorokat, amelyekkel mérhetőek ezek a változók. A termelők stratégiaalkotását a stratégiai menedzsment keretei között vizsgáltam az elmúlt 3 év (2012-2014) adatai alapján. A szakirodalmi áttekintés alapján a stratégiaalkotás folyamatát nyolc indikátor mentén, az adaptációs képességet tíz indikátor mentén, a termelők integrációval való kapcsolatát pedig két indikátor mentén térképeztem fel (21. táblázat).
73
21. táblázat: A vizsgált magyarázó változók és indikátoraik
Független (magyarázó) változók Indikátorok
Stratégiaalkotás folyamata
stratégiaalkotás – alkot-e stratégiát?
időhorizont
továbbképzéseken történő részvétel az elmúlt 3 évben
integrációba lépés motivációi (kényszer vagy belső motiváció)
Forrás: saját kutatás eredményei alapján
A függő (eredmény) változó a vertikális integráció által elérhető előnyök vizsgálata. Ezt a változót a szakirodalmi áttekintések alapján egy statikus és egy dinamikus dimenzió mentén vizsgáltam. A statikus dimenzió mentén azonosítottam azokat az indikátorokat, előnyöket a termelők számára, amelyekben jelenleg részesülhetnek a vertikális integrációba történő belépés következtében (alapanyagok biztosítása; korszerű termeléstechnológia biztosítása; gépi szolgáltatások nyújtása; szaktanácsadás mértéke;
szerződéses fegyelem fenntartása; törvények, rendeletek változásairól való folyamatos tájékoztatás; termelői tevékenység finanszírozása; előállított termékek számára piac biztosítása; megfelelő értékesítési ár kialakítása; termékpályán keletkező jövedelem igazságosabb elosztása). A dinamikus dimenzió mentén külön vizsgáltam az előnyök közül a termelőket érő mezőgazdasági kockázati tényezők változásának mértékét az integrációba történő belépés óta, hogy meghatározhassam, csökkentek-e a kockázataik a vizsgált időszakban (22. táblázat).
74
22. táblázat: A vizsgált magyarázott változó és indikátorai
Függő (eredmény) változó Indikátorok
Vertikális integráció előnyei
Statikus szemléletű mutatók
Vertikális integrációból fakadó előnyök kihasználása (adott időpontban):
alapanyagok biztosítása
korszerű termeléstechnológia biztosítása
gépi szolgáltatások nyújtása
szaktanácsadás mértéke
szerződéses fegyelem fenntartása
törvények, rendeletek változásairól való folyamatos tájékoztatás
termelői tevékenység finanszírozása
előállított termékek számára piac biztosítása
megfelelő (hosszú távon megélhetést, jövedelmet biztosító) értékesítési ár kialakítása
termékpályán keletkező jövedelem igazságosabb elosztása
Dinamikus szemléletű mutatók
Mezőgazdasági kockázatok mértékének csökkentése
termelési kockázatok,
piaci kockázatok,
személyi kockázatok,
intézményi kockázatok,
pénzügyi kockázatok
Forrás: saját kutatás eredményei alapján
A mezőgazdasági kockázatok mértékének vizsgálatához Székely-Pálinkás (2009) és Pálinkás (2011) alapján meghatározott fő kockázati típusokat vettem alapul: a termelési, a piaci, a személyi, az intézményi és a pénzügyi kockázatot (23. táblázat).
75
23. táblázat: A mezőgazdasági kockázatok fogalma és típusai
Kockázatok típusai
Kockázatok fogalma Termelési
kockázat A termelési kockázat abból fakad, hogy az inputok felhasználása révén előállított outputok mennyisége, és minősége előre pontosan nem ismerhető. Az állattenyésztésben a betegségekből, helytelen tartásból és bánásmódból, és a nem megfelelő súlygyarapodásból adódik.
Piaci kockázat
A végtermék, az inputárak, és az energiaárak bizonytalanságából adódik. A baromfiágazat, az Európai Uniós csatlakozás követően, mint puha szabályozású ágazat, fokozott ki van téve az
árbizonytalanságoknak, hiszen az ágazatban megszűntek az ágazatspecifikus nemzeti támogatások.
Személyi kockázat
Mezőgazdasági vállalkozást vezető személy megbetegedése, sérülés vagy halála. Dolgozók körében a technológiai fegyelem betartása.
Intézményi
kockázat Agrárpolitikai szabályozásból adódó hatások, mint pl: egészségügyi, környezetvédelmi, állatjóléti előírások. Ide tartozik a szerződéses kockázat is, pl: szerződésszegés, szerződéses feltételek be nem tartása.
Pénzügyi kockázat
A vállalkozás finanszírozásából adódó kockázat, pl: kamatlábváltozás, árfolyamkockázat, likviditási problémák.
Forrás: Pálinkás (2011) alapján saját szerkesztés
Az első kutatási kérdésem alapján az alábbi hipotézist állítottam fel:
1. hipotézis: A stratégiaalkotás folyamata hatással van a vertikális