A háromrétegő parkettagyártás során a középréteg kialakításához igény merült fel egy a fenyıkhöz hasonló tulajdonságú olyan fafaj alkalmazására, amely esetleg járórétegként is alkalmazható. A fenyıkhöz hasonló mechanikai és fizikai tulajdonságai miatt a vizsgálatok folyamán elsıként a ’Pannónia’ nyár mesterséges hibridre esett a választás, mint lehetséges alternatív fafajra. A mechanikai és fizikai tulajdonságok vizsgálatai igazolták, hogy középrétegként történı alkalmazása egyértelmően, lényegesen nagyobb szakítószilárdságú klikk kötést eredményez a szalagparkettáknak. Továbbá a gızölés jelentıs mértékben csökkenti a nyár alapanyag és természetesen így az abból készült parketták zsugorodási anizotrópiáját. A tömörítés szintén kedvezıen befolyásolja a zsugorodási és dagadási tulajdonságokat, sıt ezen felül még javítja a nyár alapanyag, illetve a nyár járófelülető szalagparketták sőrőségi és Brinell-Mörath keménységi értékeit is.
Ugyanakkor a mechanikai tulajdonságok elemzése nyomán egyértelmő, hogy a gızölt
’Pannónia’ nyár, további modifikálás, pl. erısebb préselés nélkül, nem alkalmas a felsı járóréteg gyártásához, a nem kielégítı keménysége, illetve nem célszerő az alsórétegként történı felhasználása a fenyınél gyengébb hajlítószilárdsági és rugalmassági jellegzetességei miatt.
5.1. EREDMÉNYEK
A natúr, a préselt és a gızölt-préselt nyár faanyagok sőrőségvizsgálatai alapján egyértelmően megállapítható, hogy a préselt alapanyagnak, ugyan kis mértékben (3%-kal), de magasabb a sőrősége, mint a kontrol anyagé. Ugyanakkor a gızöléssel ez a különbség 1%-ra csökken. Nagy valószínőséggel ez a sőrőségjavulás jelentısebben növelhetı egy nagyobb mértékő tömörítéssel.
Az alapanyag minták térfogati zsugorodás-dagadás értékei a préselés nyomán 3%-kal, míg a gızölés eredményeként 5%-kal javultak. Ugyanakkor a zsugorodási anizotrópiát a gızölés markánsan, több mint 20%-kal javította, illetve a tömörítés is közel 16,5%-kal, vagyis a gızölt alapanyagból gyártott parketták lényegesen „nyugodtabbak”, vetemedésre kevésbé hajlamosak, mint a gızöletlen nyárból készült társaik.
84
A különféle faanyagok statikus hajlítószilárdsági vizsgálatai jelentıs eltérést nem mutattak ki sem a gızölés, sem pedig a tömörítés hatására. A statikus hajlító rugalmassági modulus átlagértékei közötti eltérések sem jelentısek, azonban azok szélsı értékei a gızölés hatására erısen kitolódtak. A minimum érték 17%-kal csökkent, míg a maximum 16%-kal nıtt. Ugyanakkor a préselt alapanyag minták esetében ezek az értékek 9%-kal csökkentek és 6%-kal nıttek, azaz a préselés visszajavította a gızölésnek a rugalmasságra gyakorolt hatását.
A natúr, a préselt és a gızölt-préselt nyár faanyagok keménység vizsgálati eredményei kis mértékő keménységjavulást mutatnak a préselés hatására. Mint a sőrőségvizsgálat esetében, itt is valószínősíthetı, hogy nagyobb mértékő tömörítéssel jelentısebben növelhetı a nyár faanyag keménysége.
A háromrétegő szalagparketta mintatestek statikus hajlítószilárdsági vizsgálat eredményeinek az átlagértékei közül a három legalacsonyabb esetében az alsó réteg nyárból készült, azaz a fenyı alsó rétegőek hajlító szilárdsági tulajdonságai kedvezıbbek. A felsı és a középsı réteg fafaj összetételének a függvényében nem mutatkozott semmilyen szignifikáns, illetve egyértelmően megállapítható hajlítószilárdságot befolyásoló összefüggés.
A különféle fafaj összetételő parketták statikus hajlító rugalmassági vizsgálatai során kapott eredmények szintén azt mutatják, hogy a fenyı alsórétegő típusok rugalmassági modulusai kedvezıbbek, sıt ezeknek az eredményeknek a szórása lényegesen kisebb, mint a hajlítószilárdsági értékeké. Ugyanis a próbatestek szilárdsági értékekeit az alapanyag fahibái intenzívebben képesek módosítani, mint a rugalmassági tulajdonságait.
A lakk felületkezeléssel rendelkezı gızölt-préselt ’Pannónia’ nyár járófelülető szalagparketta minták Brinell-Mörath-féle keménysége 23%-kal alacsonyabb, mint az azonos technológiával gyártott tölgy felsırétegőeké. Ugyanakkor az alapanyag sőrőség és keménység vizsgálatainak az eredményeinél megállapítottak alapján, nagy valószínőséggel hatékonyan javítható a parketta felületi keménysége a nyár alapanyag erısebb tömörítésével.
85
A nyár felülető háromrétegő parketta minták ütésállósága, karc- és kopásállósága szintén lényegesen alacsonyabb értékekkel rendelkezik, mint az azonos technológiával készült tölgy kopórétegő változataik, illetve itt is valószínősíthetı, hogy nagyobb mértékő tömörítéssel jobb eredmények érhetık el nyárból is.
A klikk kötéső szalagparketták szerkezeti felépítésébıl adódóan a fektetéskor létrehozott kötés szakító erısségét az alkalmazott klikk-profil mellett, jelentısen befolyásolhatja a középréteg kialakításához alkalmazott fafaj is. A nyár köztes rétegő parketta minták a síkjukban történı szakító erınek 13%-kal nagyobb mértékben álltak ellen a vizsgálatok során, mint a fenyı középrétegbıl gyártott társaik.
5.2. AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A fentiekben felsorolt eredmények közül a következı új tudományos eredményeket emeltem ki tézis formájában:
I. Az atmoszférikus gızölésnek a nyár faanyagra gyakorolt tulajdonságait elsıként vizsgáltam a korábbiakban leírt céllal és részletességgel. Megállapítottam, hogy a gızölés hatására az esztétikailag homogénebb, elınyösebb megjelenés mellett a zsugorodási anizotrópia értékek is jelentısen, több mint 20%-kal javulnak.
Ugyanakkor a vizsgálataim eredményei tanúsága szerint a nyár faanyag hajlítószilárdsági, rugalmassági és keménységi jellemzıi lényeges mértékben nem változtak meg a gızölés hatására.
II. A préselésnek a nyár faanyag sőrőségére gyakorolt hatására vonatkozó eredményeim azt igazolták, hogy a szalagparketta gyártásakor alkalmazott technológia mőveletek során a tömörítés hatására a faanyag sőrősége szignifikánsan megnövekedik, de a gyártás folyamán alkalmazott gızölés ezt a sőrőség növekedést lecsökkenti.
III. Megállapítottam, hogy a préselés hatására a nyár alapanyag zsugorodás-dagadási jellemzıi, ugyan kisebb mértékben, mint az atmoszférikus gızölés következtében, de javulnak, illetve ennek hatására a zsugorodási-dagadási anizotrópia is kedvezıbbé válik.
86
IV. A szalagparketta ragasztómentes, gyorskötésének (klikk) a szakítószilárdságát külön vizsgáltam, és minden kétséget kizáróan beigazolódott, hogy a kialakításánál a nyár faanyag középrétegként történı alkalmazásával az ilyen jellegő kötés stabilitása jelentıs mértékben növelhetı a hagyományos, fenyıbıl gyártottakkal szemben.
V. A szalagparketta gyártása folyamán a nyár faanyag alsó rétegben történı alkalmazását nem javaslom, mivel a parketta hajlítószilárdsági és -rugalmassági tulajdonságait jelentıs mértékben lerontja. Ezzel szemben a középrétegben történı alkalmazása nem rontja a parketta mőszaki tulajdonságait a fenyı alapanyag használatához képest.
87