1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, CÉLKITŰZÉS
1.1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI
A témaválasztásom aktualitását az adja, hogy a világgazdaság globalizá-ciója növekvő mértékben állítja előtérbe az abszolút és komparatív előnyök érvényesítésének jelentőségét, mind a nemzetgazdasági léptékű, mind a regio-nális, a térségi, a települési és a vállalati stratégia-alkotásban (Lengyel, 2010;
Porter, 2011; Csomós & Kulcsár, 2012). A gyógyturizmus fejlesztése és a tér-ségfejlesztés között sokoldalú, dialektikus kapcsolat van, ebből adódóan a gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásának elengedhetetlen követel-ménye az infrastrukturális előfeltételek megléte (Lengyel, 1997; Michalkó, 2001; Chew, 2010). A gyógyturizmus infrastruktúráján belül a gyógyfürdő-szolgáltatás rendkívül komplex tevékenység, mert annak igénybevétele során a vendégek számos, magához a gyógyturizmushoz nem, vagy csak lazán kap-csolódó vállalkozások kínálatát is igénybe veszik. Ebből adódóan a fürdőturiz-mus számottevő hatást gyakorol az egyes települések és környezetük gazda-sági-társadalmi fejlesztésére, akceleratív és multiplikatív hatásai révén elő-mozdítva a vállalkozások fejlődését és a munkahelyteremtést (Mundruczó &
Szennyessy, 2005).
A turizmus globalizálódó kínálatában az egészség felértékelődése miatt a gyógyvízkincs hasznosítása révén Magyarország a gyógyturisztikai szolgál-tatások piacának növekvő fontosságú szereplője lehet (Szabó, 2015). Ez a le-hetőség csak abban az esetben használható ki, ha ismert a gyógyfürdővel ren-delkező települések döntéshozóinak fürdőfejlesztéssel kapcsolatos attitűdrend-szere, valamint feltérképezésre kerül a magyarok gyógyfürdő-használattal kapcsolatos magatartása.
4 1.2. A kutatás célkitűzései
Az értekezésem célja, hogy a rendszerszemlélet és a döntés-előkészítési módszerek tudományos igényű, kiterjedt alkalmazásával elősegítsem a gyógyturizmus fejlesztését. A vizsgálatok során első részcélom (C1) a gyógy-fürdő-turizmusban érintett magyar vidéki fürdővárosok döntéshozóinak, für-dőfejlesztéssel kapcsolatos attitűd-rendszerének feltárása, mely elősegíti az eddigi fürdőváros-fejlesztések jobb megértését. A második részcélom (C2) a magyar lakosság gyógyfürdő-használattal kapcsolatos magatartásának feltér-képezése, mely alkalmas lehet a döntéshozók számára a gyógyvízre alapozott gyógyturizmus piaci igényekhez történő kedvezőbb alkalmazkodásához.
Hipotézisek:
H1a: A fürdővárosok döntéshozói a gyógyturizmust a helyi gazdaság fejlesz-tése fontos jellemzőjének tekintik.
H1b: A fürdővárosok döntéshozói a gyógyfürdő-szolgáltatásokat a helyi la-kosság szempontjából fontos tényezőnek tekintik.
H2: A fürdővárosok döntéshozói szerint a gyógyfürdő megléte jelentős mér-tékben járul hozzá a fürdőváros ismertségének javulásához.
H3: A fürdővárosok döntéshozói a fürdőturizmus fejlesztésének gátló ténye-zőit észlelik.
H4: A fürdővárosok nem rendelkeznek hosszú távú tervekkel a gyógyvíz-kincs csökkenése utáni időkre.
H5: A magyar fogyasztók egymástól karakterisztikusan eltérő csoportokra oszthatók a gyógyfürdő-turizmushoz kapcsolódó attitűdök alapján.
H6: A gyógyfürdő-használathoz kapcsolódó fogyasztói magatartás-rendszer hatékonyan leírható a fogyasztók szocio-demográfiai jellemzői és atti-tűdjei mentén.
5
2. A kutatás anyaga és az alkalmazott módszerek
A primer kutatásba tartoznak egyrészt a fürdővárosok döntéshozói, más-részt a gyógyfürdőturizmus fogyasztói/felhasználói. A döntéshozók közül egy személyben a legnagyobb rálátással és sok esetben a legnagyobb lobbyerővel is a polgármesterek rendelkeznek. A gyógyfürdőturizmus fogyasztók/felhasz-nálók a nemzetközi és hazai szakirodalom szerint elsősorban a tág értelemben vett középkorú középosztály (Koch et al., 2010).
A fürdőváros-kutatás polgármesteri adatgyűjtésének módszere kvantita-tív adatgyűjtéssel valósult meg. Az önkitöltős típusú kérdőívet a polgármeste-rek maguk töltötték ki, mely módszernek az az előnye került kihasználásra, hogy a válaszadók őszintébben válaszolnak, ha ők írják a válaszaikat. A Ma-gyar Fürdővárosok Szövetsége 47 tagja közül egyszerű, véletlen mintavételi módszerrel került kiválasztásra 36 vidéki fürdőváros. A hagyományos papír alapú kérdőívek postai úton jutottak el a mintába tartozó fürdővárosok polgár-mestereihez. A kérdőív kitöltése önkéntes volt, melyeket postai úton mind-egyik polgármester kitöltött és hiánytalanul visszaküldött számomra.
A gyógyfürdőturizmus kutatás fogyasztói/felhasználói adatgyűjtésének módszere is kvantitatív adatgyűjtéssel valósult meg. A kiválasztás kritériuma az volt, hogy a megkérdezett magyar, 40. év feletti, elsősorban városlakó sze-mély legyen és egy családból csak egy szesze-mély töltse ki a kérdőívet. A meg-kérdezés Magyarország minden régiójára kiterjedő, randomizált módszerű mintavétellel történt. A hagyományos papír alapú kérdőívek közvetítőkön ke-resztül jutottak el a válaszadókhoz. A közvetítő a kérdőíveket elvitte a válasz-adók lakására és a kitöltés önállóan, önkéntesen történt. A kérdőívekért a köz-vetítő egy előre egyeztetett későbbi időpontban visszagyűjtötte. A személye-sen visszagyűjtött kérdőíveket postai úton juttatta el számomra a közvetítő, melyekből 2151 darab volt értékelhetően kitöltve.
6
A kérdőíves válaszok számítógépes rögzítését követően a kutatási célok elérése érdekében a begyűjtött adatok jellegzetességeit figyelembe véve több-féle statisztikai elemző eljárást alkalmaztam. A statisztikai módszerek közül az egyszerű leíró statisztikák mellett komplex, többváltozós módszereket is használtam az adatok feldolgozásához. Az adatok statisztikai elemzésére a SPSS 19.0 Windows programcsomagot használtam. A tényleges fogyasztói magatartást, a szándékolt viselkedést, valamint az attitűdök, a környezet és a korlátok közötti összefüggésrendszert a Fishbein-Ajzen módszer segítségével elemeztem. Az egyes csoportokba való tartozást befolyásoló tényezők elem-zésére a mesterséges intelligencia alkalmazásával a CHAID módszert használ-tam, mely a strukturális egyenletrendszerek alkalmazására épülő megközelítés.
3. Eredmények
3.1. A fürdővárosok döntéshozói vizsgálata
A polgármesterek döntő hányada összességében kedvezően (3,53) véle-kedett a gyógyturizmus és a gyógyvízre alapozott egészségturizmus hatásáról az adott fürdőváros szempontjából. A válaszok szerint, jelentős értékű a gyógyturizmus elfogadásának mértéke és jelentős az a társadalmi támogatás, amit a gyógyturizmus, mint szolgáltatás élvez. Fontos figyelembe venni, hogy a kérdésekre adott válaszok többségében (5/6 rész) a szórás értéke 1 alatt volt, mindössze hét eset található, mikor az ezt az értéket meghaladta. Ebből az kö-vetkezik, hogy a válaszadók érzékelik a gyógyvízre alapozott egészségturiz-mus gazdasági hatásait, társadalmi-kulturális hatásait és környezeti hatásait, melyek fontossági sorrendbe állíthatók hatáscsoportok alapján.
A fürdővárosok polgármesterei szerint a gyógyturizmus a fürdőváros-okra jelentős hatást gyakorol, melyet a válaszok átlagainak magas értéke és
7
azok alacsony szórása is mutat. Ezek közül kiemelendő, hogy azok az állítások voltak a leginkább elfogadottak, amelyek szerint fokozódik a település ismert-sége és növekszik a kulturális programok iránti igény, illetve sokszínű kultu-rális programok alakulnak ki. A gyógyvízre alapozott egészségturizmus legke-vésbé érvényesülő előnyeit a polgármesterek a helyi közlekedéssel kapcsolat-ban érzékelték. Érdekes módon bizonyos tényezőkkel kapcsolatkapcsolat-ban, mint pél-dául, hogy az egészségturizmus révén sikerül csökkenteni a gazdasági válság hatásait, már koránt sem jelent meg egyértelműen a válaszokban, de például a helyi adóbevételek növekedése szempontjából igen. A polgármesterek véle-ménye szerint a gyógyturizmus a helyben lakók munkalehetőségére és képzett-ségének növelésére, a közlekedési körülményekre és az anyagi lehetőképzett-ségének növekedésére van legkevésbé hatással, de ezek is átlag felettiek. Ezáltal meg-állapítható volt, hogy a fürdővárosokban jelentős mértékben érvényesül a gyógyvízre alapozott egészségturizmus hatása.
A polgármesteri válaszok alapján a gyógyturizmus hasznának megíté-lése szempontjából öt fő dimenziót, illetve gondolkodási irányt különítettem el. A lakosság-orientált gondolkodási irány azokra a fürdővárosokra volt jel-lemző, melyekben a gyógyturizmus hatására a társadalmi tőke növekszik. A helyi lakosság a gyógyturizmus fejlesztése érdekében összefog, mely elsősor-ban az önszerveződésben nyilvánul meg, de az összefogást kiterjesztik a kör-nyező településekre is. Ezeken a településeken a fürdővárosi infrastruktúra mennyiségi fejlesztése kapott hangsúlyt. A fejlesztések hatására a településen élők fontosnak tartják képzettségük növelését, mely a foglalkoztatási piacon való lehetőségüket növeli. A kínálat-orientált gondolkodási irány azokra a für-dővárosokra jellemző, ahol a gyógyturizmus és kapcsolt turisztikai szolgálta-tások minőségi fejlesztése volt a jellemző, mely a turistaforgalom növekedését eredményezte. A megnövekedett vendégforgalomból származó többletbevétel a helyi lakosság életminőségét növeli. A vendég-orientált gondolkodási irány
8
azokra a fürdővárosokra volt jellemző, ahol a gondolkodási mód középpont-jába a vendéget helyezik a környezeti kultúra és a közbiztonság növelése, va-lamint a helyi lakosság vendégorientált viselkedése által. A gazdaság-orientált gondolkodási irány azokra a fürdővárosokra volt jellemző, ahol a munkahely-teremtés és gazdaságélénkítés a jellemző. Ezeken a helyeken a gyógyturizmus fejlődésével új munkahelyek jönnek létre, ezáltal a helyi munkavállalók és vál-lalkozások jövedelme növekszik. A gyógyturizmus fejlesztésével csökken a válság hatása, de növekszik a környezetterhelés. A kultúra-orientált gondol-kodási irány azokra a fürdővárosokra volt jellemző, ahol a gyógyturizmusból származó megnövekedett adót a kultúra fejlesztésére fordítják.
A települési polgármesterek által adott válaszok alapján jelentős hánya-duk a gyógyturizmus kínálta lehetőségek fokozottabb kiaknázása szempontjá-ból döntően a nem elégséges forrásokat jelölte meg, különös tekintettel a pá-lyázati rendszerre. A válaszadók szerint az, hogy az utófinanszírozással mű-ködő pályázati rendszer nem segíti a fürdőváros fejlesztéseket, magas (4,33) értéket kapott viszonylag alacsony (0,862) szórásérték mellett. Ez azt jelenti, hogy ebben jelentős az egyetértés. A legfőbb akadályozó tényezők között fi-gyelemre méltó az alacsony szintű belföldi fizetőképes kereslet 3,42 átlagér-téke, 0,994 szórásérték mellett. Ez azt jelenti, hogy a belföldi turizmusból szár-mazó nyereség nem elégséges a fürdővárosok kívánt fejlesztéséhez. A legke-vésbé akadályozó tényezők közül, csak nagyon kevés települési polgármester jelölt meg a környezettel, a környezet fokozott terhelésével kapcsolatos vála-szokat.
A gyógyvízkincs jövőképének vizsgálata során megállapítottam, hogy a települések jelentős része ma még tervezhet úgy, hogy a következő emberöl-tőnyi időtartamban tartósan jelen lesz a gyógyvíz és tudnak vele kalkulálni.
A fürdővárosok polgármestereinek egy része (22,2%) úgy ítéli meg, hogy már jelenleg is csak egy kiegészítő szerepet játszik a gyógyvíz a fejlesz-tésekben, így a gyógyvízkincs mennyiségi és/vagy minőségi csökkenése nem
9
okoz majd a távlatban számottevő gondot. A polgármesterek második, egyben meghatározó része (55,6%) úgy ítéli meg, hogy mikorra a gyógyvíz mennyi-ségi és/vagy minőmennyi-ségi csökkenése tapasztalható lesz, addigra szerintük megje-lenhetnek azok a hajtóerők is, amelyek révén a fejlődés új pályára kerülhet. A megkérdezettek harmadik része (22,2%) ezzel a kérdéssel még nem foglalko-zik és nincs is elképzelése a probléma megoldására. A vizsgálatom fontos ösz-szefüggése, hogy a gyógyvízkincs felhasználásának nagyon kevés esetben van távlati stratégiai víziója, holott ennek a jelentősége, hosszútávon, egyre na-gyobb mértékben kerül előtérbe.
3.2. A fogyasztói/felhasználói vizsgálat
A megkérdezettek jelentős hányada, összességében nagyon kedvezően vélekedett a gyógyfürdőhely-jellemzők fontosságáról. A körükben jelentős ér-tékű (3,92) a gyógyfürdőhelyek, illetve fürdővárosok elfogadása, de vélemé-nyeik eltérőek voltak. A megkérdezettek körében, a minőségi jellemzők mel-lett, a fürdőbelépő ára (4,54), különös tekintettel a kedvezményes fürdőbe-lépőkre (4,58) is fontosak. Mindezt azért kell hangsúlyoznom, mert felhívja a figyelmet a gyógyfürdő-szolgáltatások színvonalának ár-érték arány összhang-jának jelentőségére. A megkérdezettek számára kevésbé fontos, hogy a fürdő-városokban a helyiek nyújtsanak széleskörű szolgáltatásokat (3,15) és a für-dőkben a vásárlási (2,82) és a programlehetőségek széles körűek (2,98) legye-nek. A válaszadók a gyógyfürdőkre úgy tekintenek, mint egy olyan hely, amely nem csak a beteg embereknek (2,50), hanem mindenki számára nyújt a fürdé-sen kívüli (2,41) fürdő-szolgáltatásokat is.
A válaszadók szerint a fürdők nyújtotta lehetőségek még nincsenek teljes mértékben kihasználva, ezért a fürdőlátogatók számának növelése érdekében főleg azok számára, akik néhány alkalommal vagy egyáltalán nem látogatják
10
a gyógyfürdőket, olyan szolgáltatás-kínálatot kell kialakítani, amelyek szá-mukra is vonzó lehet. Az adatokból kitűnt, hogy a megkérdezettek a gyógyfür-dőzést elsősorban nem egyedül szeretik igénybe venni. A válaszokból jó lát-ható volt, hogy a megkérdezettek, csak rövidebb ciklusú gyógyfürdőzést vesz-nek, vennének igénybe. A válaszadók, több mint egy ötöde, ha megtehetné minden nap (2,9%), de legalábbis hetente egy-két alkalommal (18,2%) láto-gatná a gyógyfürdőket. A válaszadók közel egyharmad része, ha tehetné ne-gyedévente, félévente több hetet is eltöltene egy-egy fürdővárosban. Mindez arra mutatott rá, hogy a válaszadók ismerik a hosszabb ciklusú (több hetes) gyógykúrák igénybevételének előnyeit, és ha lenne rá idejük, igénybe is ven-nék azt. A válaszadók körében a gazdasági válság ellenére sem volt látható erőteljes változás a tényleges és a szándékolt gyógyfürdő-igénybevétel szem-pontjából. A válaszadók körében jelentős volt a barátoknak/rokonoknak való gyógyfürdőajánlás. A megkérdezettek igen nagy része (96,6%) tanácsolná a hozzá közeli kapcsolatban álló személyeknek, hogy látogassanak el fürdővá-rosokba, gyógyfürdőkbe. Közülük is nagy arányt képviseltek azok, akik min-den kétséget kizáróan tanácsolnák barátaiknak/rokonaiknak, hogy látogassa-nak el fürdővárosokba, gyógyfürdőkbe és csak kisebb részük tanácsolná azt egészségügyi célzatból.
A megkérdezett fogyasztók/felhasználók a gyógyfürdőkkel kapcsolatos információ-források közül legnagyobb jelentőséget az internetnek (4,00) és a szájpropagandának (3,76), legkisebb jelentőséget a hagyományos információ-forrásoknak tulajdonítottak, és a gyógyvizeket még mindig nem a gyógyhatá-suknak megfelelően, orvosi javaslatra, tudatosan veszik igénybe.
A válaszadók motivációs rendszerét elemezve megállapítható, hogy a többség szemében a gyógyturizmus igénybevétele, az egészség megőrzése mellett a magyar tájak, városok megismerésének eszköze is. Teljesen természetes, hogy a motivációs tényező a hajszolt élet miatti kikapcsolódás szükségessége, melynek értéke a legmagasabb (4,49), szórása 0,822. E szerint,
11
nagy az egyetértés abban, hogy a gyógyfürdő-látogatás ténye napjaink felgyor-sult életmódjára, a szervezet fokozott igénybevételére vezethető vissza. Az egészségmegőrzés nemzetközi és hazai szakirodalom szerinti felértékelődése azonos a megkérdezettek véleményével, miszerint fontos számukra ennek fen-ntartása, javítása (3,88). A fürdőlátogatás gyakoriságát a megkérdezettek körében elsősorban az anyagi lehetőségek (3,84) szűkítik be, ami a romló jövedelemszintnek tudható be. Fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek a gyógyfürdőlátogatást szívesen kötik össze Magyarország (4,12) vidéki ér-tékeinek megismerésével (3,72), szívesen választanak olyan helyet, ahol a fürdőváros és annak környéke látnivalókban gazdag.
A válaszadók szerint a gyógyfürdők olyan szolgáltatáskört tudnak nyúj-tani, melyek a gyógyfürdőzést nem teszik unalmassá (2,34). Az igénybe vevők számára nem a semmittevést jelenti (2,50), hanem az egészség élményét tudják nyújtani. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra a tényre, hogy a megkérde-zettek körében kevésbé volt fontos a gyógyvizek tudatos keresése (2,55) és azok orvosi javaslatra való igénybevétele (2,28).
Hazánk nemzetközi mércével mérve is kedvező gyógyvízellátottsága, és a gyógyturizmus kiemelt fejlesztése által, ugyan a szálláskínálat és a gyógyszolgáltatások széles körét nyújtva, még nem érte el azt a célját, hogy a fogyasztók/felhasználók a gyógyvizeket a gyógyhatásuknak megfelelően, or-vosi javaslatra, tudatosan vegyék igénybe.
A fogyasztók/felhasználók gyógyfürdő igénybevételével kapcsolatos at-titűdjeinek rendszerét faktorelemzéssel előkészített és megalapozott klaszter-elemzéssel vizsgáltam, melynek eredményeként három klaszter került elszepa-rálásra.
12
1. táblázat: A gyógyfürdő-igénybevétel klasztereinek jellemzői
klaszter jellemzők megnevezés
1. klaszter
Egészségtudatosság
Kedvező személyes tapasztalatok
Gyógyvíz és a fürdőkultúra iránti érdeklődés
A táj megismerése
gyógyfürdőkedvelő
2. klaszter Gyógyfürdőzés = semmittevés
Gyógyfürdőzés csak orvosi javaslatra gyógyfürdőkerülő
3. klaszter „Objektív kifogások”
Családi helyzet/pénz/időhiány kifogáskereső
A három vizsgált klaszter alapján, szinte minden egyes esetben szignifi-káns differenciákat tudtam meghatározni a csoportok válaszadói között, a kü-lönböző attitűdökhöz való viszonyulás alapján. Ezek azt támasztják alá, hogy az a hármas csoportosítás, mely a klaszteralkotás során került kialakításra, jól érvényesül. A „gyógyfürdőkedvelő” klaszter tagjainak nagyon kedvező atti-tűdje van a gyógyfürdők igénybevételével kapcsolatban. A „gyógyfürdőke-rülő” klaszter nem, vagy az átlagnál lényegesen kisebb mértékben keresi fel a fürdővárosokat és nyitott a gyógyfürdők világa iránt. A „kifogáskereső” klasz-ter részben a pénz, részben az időtényezőkre hivatkozva igyekszik kifogásokat találni.
A gyógyfürdő-látogatást az egészségmagatartás nemzetközi viszonylat-ban is alkalmazott módszerével, a Fischbein-Ajzen módszerű strukturális egyenletrendszerével vizsgáltam meg.
13
1. ábra: A gyógyfürdővel kapcsolatos fogyasztói/felhasználói magatartás mozgatórugói
Felállítottam a gyógyfürdő-látogatás magatartási modelljét, melyben gyógy-fürdő-látogatási magatartását öt változó befolyásolja, vagyis az egészségtuda-tosság, a fürdőlátogatási magatartás, az etnocentrizmus, a fürdőkerülés és a ki-fogáskeresés, melyeket az ábrán ellipszis jelképez. A gyógyfürdő-látogatás mozgatórugói konvencionálisan három látens változótól függnek, vagyis a gyógyfürdő-látogatási magatartástól, az egészségtudatosságtól és az etnocentrizmustól. A gyógyfürdő-látogatás változói közül, a fürdőlátogatási magatartással, az egészség-tudatosság és az etnocentrizmus van korrelációs vi-szonyban, tehát lineáris kapcsolat van közöttük.
14
A vizsgálatok további részében megvizsgáltam, hogy a különböző szocio-demográfiai tényezők milyen mértékben befolyásolják a válaszadókat az egyes csoportokba történő besorolásnál, vagyis a különböző csoportok szocio-demográfiai összetétele milyen.
2. ábra: A gyógyfürdő-látogatási magatartás szocio-demográfiai tényezői
15
A modell jól mutatja, hogy a gyógyfürdőkkel kapcsolatos attitűdöket alapve-tően az egészségi helyzet befolyásolja. Megállapítottam, hogy ha a válaszadó-nak van gyógyvízzel kezelhető betegsége, akkor ez jelentős mértékben befo-lyásolja a fürdőlátogatást és a gyógyvízhez fűződő viszonyt. Ha ilyen beteg-sége nincs, akkor elsősorban a nők kedvelik jobban a gyógyfürdőt. Az „egész-séges” nők között az átlagos vagy átlag feletti jövedelemszinttel rendelkezők a meghatározó fürdőlátogatók. A gyógyvizes kezelésre szorulók esetében a legfontosabb differenciáló tényező a gazdasági aktivitás volt. A fizikai dolgo-zók lényegesen kisebb mértékben kedvelik a gyógyvizet, mint a szellemi fog-lalkozásúak és az inaktívak. Érdekes módon a kifogáskeresők aránya az inak-tívak esetében a legalacsonyabb volt.
16 4. Következtetések
Az országos szintű vizsgálataim eredményei alapján a H1a hipotézist si-került igazolnom, mert a válaszadók jelentős része nagyon fontosnak tartja az adóbevételek növekedését, az új munkahelyek létesülését, a jövedelmek növe-kedését, a szállodák és a vendégforgalom növekedését. Javaslom a fürdővá-rosokban, a fürdőfejlesztésen túl, a helyi gazdaság komponenseinek módosítá-sát, újraélesztését vagy új komponensek bevonásával a helyi gazdaság további javítását, fejlesztését.
A H1b hipotézist nem sikerült egyértelműen alátámasztanom, ugyanis a vizsgálatok alapján az igazolódott, hogy a kutatásban résztvevő fürdővárosok döntéshozói, a helyi lakosság életkörülményei szempontjából csak viszonylag kismértékű jelentőséget tulajdonítanak a fürdőturizmus növekedésének és fej-lődésének és ez kellő óvatosságra int a fürdőturizmus perspektíváinak megha-tározása szempontjából.
A kutatás eredménye alapján a H2 hipotézis messzemenően igazolódott, vagyis a település ismertsége fokozódik, növekszik. Továbbá növekednek, és egyre színesebbé válnak azok a helyi kulturális programok és egyéb helyi tu-risztikai attrakciók, amelyek az adott települést jellemzik, és aminek a révén a fürdőváros fejlesztésében újabb kedvező perspektívák nyílnak.
Vizsgálatom alapján a H3 hipotézis egyértelműen igazolódott, miszerint a fürdővárosok döntéshozói érzékelik a fürdőturizmus fejlesztésének gátló té-nyezőit. Az eredmények alapján javaslom, a kormányzati ciklusokon átívelő, a magyar társadalom és gazdaság meghatározó erőinek és érdekcsoportjainak konszenzusára épülő fejlesztési stratégia kialakítását, és gyakorlati megvalósí-tását.
Megállapítottam, hogy a fürdővárosok döntéshozói megértik a gyógy-vízkészlet szerepét, jelentőségét. Nagyon fontosnak tartják az azzal történő ra-cionális gazdálkodást a település jövőjének megalapozása szempontjából.
17
Azonban a gyógyvíz egy részüknél (22,2%) csaknem teljesen, egy másik ré-szüknél (22,2%) kiegészítő szerepeként hiányzik a távlatos gondolkodás. Eb-ből adódóan H4 hipotézist csak részben sikerült igazolnom, miszerint a fürdő-városok nem rendelkeznek hosszú távú tervekkel a gyógyvízkincs csökkenése utáni időkre. Javaslom egy olyan pénzügyi alap létesítését, amellyel hosszabb távú, de nem szükségszerűen csak a gyógyvízhez kapcsolódó beruházások
Azonban a gyógyvíz egy részüknél (22,2%) csaknem teljesen, egy másik ré-szüknél (22,2%) kiegészítő szerepeként hiányzik a távlatos gondolkodás. Eb-ből adódóan H4 hipotézist csak részben sikerült igazolnom, miszerint a fürdő-városok nem rendelkeznek hosszú távú tervekkel a gyógyvízkincs csökkenése utáni időkre. Javaslom egy olyan pénzügyi alap létesítését, amellyel hosszabb távú, de nem szükségszerűen csak a gyógyvízhez kapcsolódó beruházások