4.3.1 Vizsgált iparág bemutatása
Kutatásom során olyan iparágat kívántam kiválasztani, amely élen jár a modern technológiák alkalmazásában, valamint működése és nyújtott szolgáltatásai erősen építenek ezen megoldásokra.
Az iparág kiválasztása során figyelembe vett kritériumok:
• Havi díjas szolgáltatást biztosítsanak ügyfeleiknek a szervezetek, mivel így nem befolyásolja a szervezet működését a szezonalitás, valamint az évente változó méretű megrendelési állományból fakadó szervezeti hatások. Ezért egy konstans, működésében állandónak tekinthető szervezet vizsgálata történhet meg.
• Dinamikusan változó, kiélezett piaci verseny jellemzi, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy az új technológiákra való nyitottságot vizsgálhassam, mivel egy ilyen környezet rákényszeríti és egyben ösztönzi a vállalatokat arra, hogy folyamatosan olyan új megoldásokat keressenek és vezessenek be.
Ezen elvárások figyelembevétele mellett úgy döntöttem, hogy a magyarországi telekommunikációs szektort vizsgálom, mely révén egy olyan iparág működésébe nyertem betekintést, mely élen jár a modern technológiák alkalmazásában, valamint működése és nyújtott szolgáltatásai erősen építenek ezen megoldásokra. A telekommunikációs iparág az egyik legdinamikusabban változó szektor, így szervezeti struktúrájuk és működésük gyakran átalakításra kerül, ezáltal pedig ideális vizsgálati területet biztosítanak.
Esettanulmány során kiválasztott szervezet esetében figyelembe vett további kritériumok:
• Szervezeti átalakulás előtt vagy alatt álló, esetlegesen az átalakulást már lezárt szervezet legyen, de a végső struktúra még nem idősebb, mint fél év. Ezen kritérium hozzásegített ahhoz minket, hogy ne csak egy már meglévő struktúrát és viszonyokat legyünk képesek vizsgálni, hanem annál egy jóval izgalmasabb, változó környezetben történhessen meg felmérésünk. Az így szerzett adatok későbbi kutatásunk során is felhasználhatók és segítik megérteni a szervezetek részletesebb működését.
A fenti kritérium lehetőséget teremt továbbá arra, hogy egy átalakulási folyamat részeseként vizsgálni tudjam a korábbi és az új szervezeti struktúra közötti különbségeket, annak hatásait a mindennapi működésre. Ezáltal pedig kitágítva az esettanulmány időbeliséget elérve, hogy nem csak a jelenlegi állapot felmérésére alkalmas.
4.3.2 Választott minta
Kvalitatív kutatás (esettanulmány) során választott minta
Az adatgyűjtés során kvalitatív módszert használtam, mivel célom volt, hogy az IT szervezet gondolkodásmódját és várható reakcióit mélyebben megértsem. A strukturált interjúkat az IT és az információbiztonság menedzsmentjéért felelős területeket irányító összes menedzserrel és direkt riportjukkal (92 interjú alany) lefolytattam annak érdekében, hogy teljes képet kapjak a szervezet állapotáról. A vizsgálatot 2018. május – augusztus között végeztem el és vizsgálati egységnek az IT egyes részterületeit tekintettem. Az 5. táblázatban összefoglaltam a kutatásba bevont területeket, azok felelőségi körét, valamint a csapat méretét.
5. táblázat: A kvalitatív strukturált interjú minta jellemzői (N=92)
Azonosító Terület Felelőség Terület
mérete
VA1 Alkalmazás
üzemeltetés A vállalatnál működő alkalmazások üzemeltetése, támogatása mind belső, mind pedig külső erőforrások igénybevétele mellett.
15 fő
A vállalat hálózat, tűzfal, szerver, storage, adatbázis, middleware mentési rendszereinek üzemeltetése és bővítések, új rendszerek üzembe
helyezése.
Üzleti területek és alkalmazás üzemeltetés által támasztott fejlesztési igények priorizálása és kiszolgálása.
L1 helpdesk feladatok ellátása, beleértve a beérkező hibajegyek az érintett alkalmazás és infrastruktúra L2-L3 szintek felé történő
továbbítása.
20 fő
VA5 Stratégia és
Szabályozás Pénzügyi koordináció, szabályozási és audit feladatok ellátása. 5 fő VA6 Információbiztonság
Sérülékenységi vizsgálatok lefolytatása, feltárt hiányosságok menedzsmentje az alkalmazás és infrastruktúra csapatokkal közösen.
Megjelenő biztonsági kockázatok vizsgálata, értékelése és indokoltság esetén az érintett területekkel védelmi megoldás kidolgozása,
bevezetése.
2 fő
Az alapsokaság méretének megállapításakor célom volt, hogy ne csupán az IT szervezet egy részét mérjem fel. Ezért a teljes 92 fős mintán folytattam le a strukturált interjúkat. A vizsgálatban összesen 18 nő és 74 férfi vett rész, akik átlagéletkora 38,82 év.
Jelenlegi pozíciójuk szerint 6 fő, mint menedzser, 11 fő, mint csoportvezető, 5 fő, mint projektmenedzser, 69 fő, mint szakértő és 1 fő asszisztensként dolgozik.
2. ábra: A minta munkakör szerinti megoszlása
A vizsgált mintában a végzettség eloszlása változatos. 24% fejezte be tanulmányait középiskolát követően, 55% főiskolai, míg 21% egyetemi diplomát is megszerezte.
3. ábra: A minta végzettség szerinti megoszlása
Az esettanulmány során vizsgált minta részletes adatait a 2. melléklet tartalmazza.
Kvantitatív kutatás (kérdőív) során választott minta
A minta meghatározása során már az esettanulmány megválasztásakor alkalmazott megközelítést követtem, azaz minél nagyobb számú IT szakember és vezető megkérdezése volt a célom szervezetenként. A statisztikai számításhoz szükséges, hogy a lehető legnagyobb mintán hajtsam végre az összefüggések vizsgálatát. A magyarországi telekommunikációs szektor jellemzője, hogy néhány
Menedzser; 6; 7%
Csoportvezető; 11;
12%
Projektmenedzser; 5;
5%
Szakértő; 69; 75%
Asszisztens; 1; 1%
Középiskola; 22; 24%
Főiskola; 51; 55%
Egyetem; 19; 21%
nagy vállalat mellett még mindig sok kis kábelszolgáltató működik, akik pár ezer vagy tízezer lakossági ügyféllel rendelkeznek egyenként. Valószínű azonban, hogy öt év múlva nem lesz ennyi kis szereplő a piacon. Ezt a folyamatot támasztják alá a nemzetközi trendek is, melynek fő oka, hogy az iparágban magas a folyamatos beruházási igény, melynek költséghatékonyságához és megtérüléséhez szükséges a megfelelő ügyfélállomány birtoklása.
Az egész országra kiterjedő felmérésben minden olyan vállalat szakértőit és vezetőit megkerestem, amelyek elérték a minimum 500 fő foglalkoztatási határt. Erre azért volt szükség, mivel ezen méret alatt azt tapasztaltam, hogy nem volt kiterjedt IT szervezet, így pedig nehéz lett volna mérni az egyes vizsgálni kívánt területek közötti hatásmechanizmust. Az anonimitás megtartása mellett is elmondható, hogy minden, a magyar piacot meghatározó szereplő esetében sikerült adatgyűjtést megvalósítani (minimum 20 munkavállaló cégenként), továbbá a teljes vizsgálat során 219 sikeresnek tekinthető̋
kérdőíves lekérdezést hajtottam végre. A KSH 2019-es adatai alapján infokommunikációs és kommunikációs szektorban 132.000 munkavállaló volt foglalkoztatva, melynek csupán egy része (átlagosan kb. 5-10%) dolgozik IT területen, ami így 13.200 főt jelentene (Központi Statisztikai Hivatal, 2019). Azonban ezek egy jó része kis és középvállalatok, valamint IKT-feldolgozóipar és egyéb IKT szolgáltatások alkotják, amelyek nem része a telekommunikációs szektornak. Ezért a fenti számot tovább kell csökkenteni, ha csupán a telekommunikációs vállatokra vagyok kíváncsi. Így azt feltételezem, hogy kb. 2.000-2.500 fő dolgozhat IT területen a vizsgált szektoron belül.
5 Vizsgálati eredmények
A fejezetben bemutatom a kvalitatív vizsgálat eredményeként létrehozott esettanulmányomat, rendszereztem a megkapott adatokat és választ adtam az esettanulmány keretében feltett kérdésekre. Ezt követően a kvantitatív vizsgálattal folytattam, ahol kitértem a szervezeti kultúrákkal, majd a vezetői szerepekkel kapcsolatos eredményekre. Meghatároztam a vizsgált sokaság érettségi szintjeit az információbiztonsági kiválóság és a felhő alapú megoldások alkalmazásának területeire vonatkozóan.
Feltártam a változók közötti kapcsolatokat, ellenőriztem a hipotézisek helytállóságát és kimondtam a kutatási téziseimet.