5. A kukoricatermesztés ökológiai fltételrendszere
5.5. A kukorica növényvédelme, növényápolása
A kukorica kórokozói és kártevői
Betegségei (*-gal jelöltekkülönö9sen veszélyesek):
• kukorica mozaik vírus*,
• fuzáriózis*,
• golyvásüszög,
• rostosüszög*,
• helmintospórimos levélfoltosság,
• nigrospórás száraz korhadás,
• cerkospórás levélfoltosság.
Kártevők:
• cserebogarak, pattanóbogarak lárvái (pajorok, drótférgek),
• kukoricabarkók,
• fritlégy,
• kukorica gyökértetű,
• levéltetű,
• kukoricamoly*, ukoricamoly*,
• amerikai kukoricabogár* és lárvája*,
• gyapottok bagolylepke hernyója*,
• fácán, nyúl, hörcsög.
A növényvédelem része a megelőzés, a vetésváltás, az egészséges, jó biológiai értékű vetőmag használata.
A vegyszeres védekezés a vetőmag optimalizálásával kezdődik. A csírázáskori betegségek, kártevők ellen a vetőmagot csávázni kell. Csávázással a vetőmag felületére gombaölő szereket juttatunk. Újabban a hosszabb ideig védelmet nyújtó és a kártevők ellen is hatékony csávázószereket is alkalmaznak.
A talajlakó kártevők ellen és az amerikai kukoricabogár lárvája ellen talajfertőtlenítő szert kell használni, vetés előtt a talajba kell dolgozni. Kukoricabarkó, kukoricabogár, kukoricamoly ellen szükség esetén védekezni kell.
Az amerikai kukoricabogár és lárvája kártétele jelentős. Az imágó a bibével táplálkozik, a lárva pedig a kukorica gyökérzetét teszi tönkre.
Az amerikai kukoricabogár és lárvája ellen csak komplexen lehet védekezni:
• vetésváltással,
• a vetőmag Gaucho-val való csávázásával,
• a lárva elleni talajfertőtlenítéssel és,
• az imágó elleni védekezéssel.
2007-tól megjelentek a kukoricabogárral szemben rezisztens GMO kukoricahibridek.
A csávázást Maxim XL 035, Gaucho 600 FC-vel, a talajfertőtlenítést Force 1,5 G-vel, a kértevők ellen Karate Zeon 5 CS, Sumi Alfa 5 EC-vel lehet többek között védekezni.
Gyomok
A gyom elleni védelem jelenti a kukorica növényápolási, védelmi munkájában a legnagyobb feladatot. A komplex munka igényét elismerve és betartva a kulcsszerep a vegyszeres gyomirtásnak jut. A kukorica gyomirtásában a hibridek érzékenységéből, a gyomok toleranciájából, a termesztési célból, a termőhelyi adottságok különbségeiből és a vegyszerforgalmazók érdekéből adódóan nagyszámú vegyszer, illetve vegyszerkombináció alkalmazása lehetséges. A vegyszeres gyomirtás technológiája az utóbbi időben a posztemergens védekezés irányába tolódott el.
Posztemergens kezelések térhódításának okai
• Presowing szerek visszaszorulása
• Presowing szerek visszaszorulása
• mikrobiológiai degradáció
• Preemergens szerek hatásának időjárás függősége (bemosó csapadékhiány)
• Elszaporodott melegigényes fajok folyamatos kelése (selyemmályva, csattanó maszlag, szerbtövis)
• Szakmai szemléletváltás: csak a ténylegesen megjelent gyomok ellen védekezünk
• Pénzügyi szemléletváltás: a post-szereket 4-5 héttel későbben kell megvásárolni
• Jó hatású post-szerek vannak forgalomban, pl. Mikado, Motivell, Titus Plus, Tropazin, Primextra Gold, Guardin Extra, Escort, Gartoxin FW, Lontrel, Laudis, Successor, stb.
Az utóbbi időben nagy gondot okoz, hogy a preemergensen használható gyökérherbicidek érvényesüléséhez nincs elegendő bemosó csapadék, másrészt egyre jobban terjednek a melegigényes, nyár elején folyamatosan kelő és nyár végén magot hozó gyomok (pl. disznóparéj, libatop, parlagfű, datura, szerbtövis stb.).
Korábban vetés előtti (presowing) gyomirtást is alkalmaztak, a gázhatású szereket a talajba kell bedolgozni 6-8 cm mélyen. Egyetlen, rögös talajfelszínesetén ezek hatástalanok.
A vetés utáni, kelés előtti (preemergens) szerek között újak vannak, amelyek korai posztemergens technológiával is kijuttathatók. Azonban érvényesülésükhöz a kijuttatást követő két héten belül 20-30 mm bemosó csapadékra van szükség.
A pre-post technológia azt jelenti, hogy a vetés előtt hagyják a területet kigyomosodni, elvetik a kukoricát és ezután végzik a vegyszeres gyomirtást, amely a vetés szempontjából preemergens, a gyomok szempontjából viszont posztemergens védekezés.
A növényápolás részét képzi a mechanikai gyomirtás. A kelést követő időszakban a talaj felső rétege cserepesedetté válhat, ennek megszüntetésére és a csírázó gyomok irtására elvégezhető a kukorica fogasolása.
Később a kikelő gyomok ellen egyszer-kétszer sorközművelő kultivátorozás javasolható. Ezt azonban a vegyszeres gyomirtással összehangolva végezzük, nehogy egyes gyomirtó vegyszer hatását lerontsuk. A sorközműveléssel együtt érdemes elvégezni a sorköztrágyázást is. A kultivátort mélyen ne járassuk, mert az a kukorica gyökérzetét megsértheti, ez által annak fejlődését visszaveti. A hatása a talaj állapotára így is jó, ezért ajánlható a vegyszerhasználat mellett a sorközművelő kultivátorozás. A munkát azonban úgy végezzük, hogy az tőkivágással ne járjon, vagy csak minimális, 5% alatti kivágást okozzon.
Figure 3.23. Kombinált mechanikai és vegyszeres gyomirtás
Vegyszeres gyomirtásnál nagyon fontos, hogy a gyomösszetételnek megfelelő szert válasszunk, és a gyomok megfelelő fejletségénél alkalmazzuk, mert ettől a gyomirtás hatékonysága nagymértékben függ.
5.6. Öntözés
A kukorica a szántóföldi növények között a közepes vízigényűek csoportjába sorolható. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének hosszától függően 450-550 mm vizet igényel. A vízigény a tenyészidő folyamán változik. Legtöbb vizet vesz fel a kukorica a címerhányástól a szemtelítődésig tartó időszakban.
Ilyenkor a napi vízigénye 4,5-5,5 mm között van, az összegzett vízigény pedig eléri a 200-250 mm-t.
A kukorica a fejlődésének első időszakában (40-60 nap) kevés vízzel is beéri és ugyanígy a szemtelítődés utáni időszakban is. A termesztés szempontjából fontos tulajdonsága a kukoricának, hogy igen jó a vízfelvevő képessége. A gyökereivel mély talajréteget (200-250 cm) sző át, így a talajban tárolt nedvességből sokat vesz fel. A felvett vizet – szélsőségesen rossz körülményeket leszámítva – jól hasznosítja.
A vízigényének csúcsidőszaka miután július, augusztus hónapra esik és más növényeinkhez viszonyítva hosszú, ezért a kukorica aszályérzékenysége nagy. Az ország legszárazabb területén, ahol a nyári félév csapadéka elég gyakran alatta marad a 250-300 mm-nek, július-augusztus hónapban pedig 100 mm-nél kevesebb eső esik, a kukorica csak fél termésre képes, vagy szélsőséges esetben szemtermést nem is hoz.
A címerhányás a virágzás és a megtermékenyülés időszaka kritikus a növény egyedfejlődésében.
A kukorica vízellátásában a kritikus időszakban lehullott csapadéknak döntő szerepe van. Különösen így van ez sekély termőrétegű, rossz vízháztartású talajokon. A kritikus időszak megnövekedett vízigényét a talajban tárolt nedvesség is kielégítheti. Ezért a vastag termőrétegű, jó vízháztartású talajokon a vízellátás jobb megítéléséhez figyelembe kell venni az előző gazdasági, vagy hidrológiai év és a téli félév csapadékmennyiségét, valamint az elővetemény vízigényét is. A jó vízháztartású talaj mértékadó rétege ugyanis 200-250 mm hasznos nedvesség tárolására képes, és amennyiben ez a vízmennyiség a kukorica számára adott évben rendelkezésre áll, azt jól tudja hasznosítani. Ez a magyarázata annak, hogy az ország fő kukoricatermő tájain rendszerint a csapadékos év utáni első évben születnek rekordtermések. Ilyenkor ugyanis a víz mellett a hőmérséklet is kedvező a kukorica számára.
Ebből adódóan megbízható összefüggés állapítható meg – a szóban lévő talajon – a talaj 200 cm-es rétegének tavaszi hasznos nedvességkészlete és a várható termés között.
Magyarország jelentősebb kukoricatermő területein a termesztés eredménye és a biztonsága elsősorban a vízellátástól, annak hiányától függ.
Az öntözött területek nagyságát és az öntözött kultúrákat az alábbi ábrák mutatják be.
Figure 3.24. Az öntözött területek megoszlása régiónként, AKII adatok 2009
Figure 3.25. Öntözött szántóföldi területek alakulása Magyarországon, 2009.
Az öntözési rend: először június végén, címerezés előtt öntözzük, ilyenkor lehet nagyobb norma, 50-60 mm, majd 12-14 napos öntözési fordulóval 2-3-szor 30-40 mm és a szemtelítődés időszakában ismét nagyobb víznormával 50-60 mm-es adaggal öntözhetünk.
Magyarországon a FAO 400-500-as tenyészidejű hibrideket öntözték korábban, mert ezek termőképessége nagyobb. A várható terméstöbblet öntözés hatására 4-5 t/ha. Azonban az öntözés költséges, ezért az árukukoricát kevésbé öntözik, viszont a kukorica vetőmagtermesztésnél a termésbiztonságot az öntözés alapozza meg, és gazdaságos.
Az öntözési mód napjainkban elsősorban esőszerű öntözési mód (Lineár, Pivot, Rein Star, csévélhető Bauer öntözőberendezésekkel).