tudomány kapcsolatának általános jellemzésére, a világirodalom és a magyar irodalom viszo"
nyának érintésére, a keleteurópai tudománytörténeti összehasonlításra és a képzőművészeti' zenei párhuzamok kifejtésére. Vagy itt, vagy a korszakok végére tett összefoglalásokban kell nyomatékosan kiemelni a kritikai műfajok történeti fejlődésének jelentős állomásait (a huma
nista üdvözlő vers funkciója, a hírlapi kritika, a pozitivista monográfia stb.).
A határidők. A tudománytörténeti kézikönyv munkálatai során a megírással megbízott kollektívának számos problémát kell még megoldania, és az anyag feldolgozatlansága miatt eleve számítani lehet rá, hogy időközben előre nem látott újabb nehézségek merülnek fel.
Az említett körülményeken kívül maga a több évre szóló feladat is kívánatossá teszi, hogy a megoldásra lépcsőzetes tervet dolgozzunk ki. Az előrehaladás egyes állomásai a következők:
1. A kézikönyv szerzői 1967 június 5-ig előterjesztik, hogy a befejezés tervezett határ
idejének megtartása érdekében milyen előtanulmányok megiratásara, részletkutatások elvégez
tetésére van szükségük. (Egyes folyóiratok, kritikusi életművek feldolgozása, összehasonlító feladatok stb.) A listák kétfélék lesznek: egyrészt előzetes megbeszélések alapján közük, hogy kik milyen témák megírására vállalkoznak (milyen folyamatban levő kutatások illeszthetők be a kézikönyvbe), másrészt személyi javaslat nélkül felsorolják, milyen anyagcsoportok fel
tárását tartják kívánatosnak. Az Intézet vállalja, hogy legkésőbb 1967. június 20-ig a szóba hozott és számba vehető külső és belső munkatársakat értekezletre hívja össze, melyen a tudománytörténeti kézikönyv tervezetének és a témáknak ismertetése után megszervezi az előtanulmányokat végzők csoportját.
Elengedhetetlenül fontos, hogy az Intézet azoknak, akik kutatási feladatra vállalkoz
nak, anyagi ellenszolgáltatást, publikálási lehetőséget stb. biztosítson. Az előfeltételeket, a támogatás módját, a szóban forgó értekezletig tisztázni kell.
2. A kézikönyv szerzői gárdája 1967 júniusától egy vagy több értekezletet tart a műben alkalmazandó legfontosabb fogalmak tartalmi tisztázására, a feldolgozási módszer és a tech
nikai megoldások egységesítésére.
3. 1967 végéig elkészülnek az egyes korszakok szinopszisai. Ezek tartalmazzak a meg
írandó munka szerkezeti vázlatát, megadják pontos terjedelmét, megindokoljak a koncepciót.
A kézikönyv egységének biztosítása érdekében a szerzői kollektíva minden szinopszist meg
vitat.
4. A kézikönyv elkészült részeinek, próbafejezeteinek megvitatása 1968 elejétől indul meg. A tárgyi bírálat mellett az lesz a fő cél, hogy az egyes fejezet-típusok (bevezetés, portré, egy irányzat bemutatása stb.) az egész műben nagyjából azonos szerkezetűek legyenek, hogy a kézikönyv egységessége minden tekintetben biztosíttassék.
5. A próba-fejezetek megbeszélésével párhuzamosan a kézikönyv szerzőinek és az esetenként meghívott szakembereknek jelenlétében meg kell vitatni a folyamatosan elkészülő előtanulmányokat.
6. A teljes mű három fázisban 1969—72 között készül el, s ugyanilyen ütemben lehetne 1970 -73-ban megjelentetni.
a) 1969—70-ben szerkesztésre és lektorálásra készen kerül az asztalra az I. és II. fő-korszak kézirata. E kettő együttesen alkotna a kézikönyv 1. kötetét.
b) 1971 végén befejezik munkájukat a III. főkorszakot író munkatársak. Elkészül a kritikatörténet 11. kötete.
c) 1972-ben lezárul a IV. és V. főkorszak megírása. Ezt a részt terjedelme miatt (95 ív) két kötetben (a kézikönyv III —IV. kötete) kell megjelentetni.
A munka folyamatosságának és a határidők megtartásának biztosítása érdekében az Intézet megteszi a szükséges intézkedéseket.
Tarnai Andor
Az „Annales historlques de la Revolution francaise" magyar különszámáról
Albert Soboul, akit ez év júniusában választottak meg a Sorbonne professzorává, a francia forradalom történetének tanszékére (korábban a Clermont-Ferrand-i egyetemen taní
tott), egy magyar különszám tervét iktatta be az „Annales historiques de la Revolution frangaise" programjába.
Az „Annales" a Société des Études robespierristes kiadásában jelenik meg, s a leg-tekintélyesebb^francia tudományos folyóiratok egyike. Albert Mathiez alapította 1908-ban („Annales révolutionnaires" címmel). Ez volt az orgánuma annak az új történetírói iskolának mely szakított Alphonse Aulard dantonista felfogásával, kutatásai középpontjába Robespierre alakját állította, és heves viták árán igazságot szolgáltatott a számtalanszor megrágalmazott jakobinus forradalmár politikájának. Az „Annales" munkatársainak nevéhez fűződik az az irányzat, mely a forradalom mélyrétegeinek, az antifeudális parasztmozgalmaknak és a városi
sans-culottes-törekvéseknek föltárásában ért el kimagasló eredményeket. Ujabb időben az
„Annales" különös gondot fordít Babeuf és Buonarroti szerepének, a forradalmi kommunizmus kezdeteinek tanulmányozására. Érdeklődési körébe tartozik a francia forradalom nemzetközi visszhangjának vizsgálata is (1. pl. az „Annales" lengyel különszámát, 1964-ben).
Az „Annales" magyar különszámának témája: a francia felvilágosodás és a forradalom hatása hazánkban és a korabeli Magyarország problémái; kidolgozására történészek és iro
dalomkutatók közösen vállalkoztak. A tervek szerint a következő tanulmányok készülnek el:
Szauder József: „A francia felvilágosodás politikai irodalmának hatása Magyarországon";
Vörös Károly: „Magyarország demográfiai helyzete a XVIII. sz. végén (vallási, nemzetiségi, társadalmi megoszlás)"; Benda Kálmán: „A jozefinizmus problémái"; Tarnai Andor: „A ma
gyar jakobinusokra vonatkozó kutatások újabb eredményei"; Kosáry Domokos: „Napóleon és a magyarországi közvélemény"; Lukácsy Sándor: „A francia forradalom történetíróinak hatása Magyarországon a XIX. sz. első felében (Kölcsey, Széchenyi, Kossuth, Eötvös, Szalay, Irinyi, Vasvári és különösen Petőfi)"; Niederhauser Emil: „A feudalizmus megdöntésének problémái Franciaországban és Magyarországon (párhuzam 1789 és 1848 között)". A hét tanulmányt Kókay György válogatott bibliográfiája egészíti ki a tárgyalt korszak és problé
mák szakirodalmából.
' Az „Annales" magyar különszáma előreláthatólag 1968 végén jelenik meg.
L. S.
Intézeti hírek
(1967. április 1—június 30.)
1967. április 1-én meglátogatta Intézetün
ket Oszip Reznik szovjet irodalomtörténész és a Kritika szerkesztőségével folytatott meg
beszéléseket.
*
Viktor Suchy, az Osztrák Irodalomtörténeti Dokumentációs Központ vezetője 1967. áp
rilis 5-én látogatta meg Intézetünket. Dél
előtt Heimito von Dodererről tartott előadást, délután a Bibliográfiai Csoport tagjaival folytatott megbeszélést.
*
Az Intézetünkben készülő „A magyar irodalomtudomány története" című szintézis munkatársai 1967. április 8-án vitaülést ren
deztek, melynek tárgya Tarnai Andor kézi
könyvtervezete volt. (A tervezet szövegét folyóiratunk e számában közöljük.)
*
Vargha Kálmán intézeti munkatárs „Mó
ricz Zsigmond és az irodalom" című kandidá
tusi értekezésének vitáját 1967. április 10-én rendezte meg a Tudományos Minősítő Bizott
ság. A bíráló bizottság elnöke Kardos László akadémikus, opponensek Nagy Péter, az irodalomtudományok doktora és Kovács Kálmán, az irodalomtudományok kandidá
tusa voltak. A bíráló bizottság egyhangúlag javasolta a TMB-nek, hogy Vargha Kálmán részére a kandidátusi fokozatot ítélje meg.
*
Sőtér István akadémikus, Intézetünk igaz
gatója, 1967. április 17-én, az MTA Felolvasó
termében tartotta meg székfoglaló előadását
„Az irányzat, a módszer és a stílus" címmel.
*
Szabolcsi Miklós levelező tag, Intézetünk ügyv. igazgatója 1967. április 24-én az MTA Felolvasó termében tartotta meg székfoglaló előadását, „A verselemzés kérdéseihez (József Attila: Eszmélet)" címmel.
*
Carl Bode, a marylandi egyetem tanára 1967. május 4-én előadást tartott Intézetünk
ben „The Hidden America and the Modern Növel" címmel.
*
Zuzana Adamová, a Csehszlovák Tudomá
nyos Akadémia Idegen Nyelvek és Irodalmak Intézetének munkatársa 1967. május 2-től 16-ig Intézetünk vendége volt és a cseh nyelvű magyar irodalomtörténeti kézikönyv
höz gyűjtött anyagot.
*
A Román Tudományos Akadémia Iroda
lomtörténeti és Folklór Intézetének két munkatársa: Mme Cornelia Stefanescu és, Ovidiu Papadima 1967. május 15-01 29-ig,
Intézetünk vendégeként, hazánkban tartóz
kodott. Ovidiu Papadima a régi román köl
tészet problémáiról tartott előadást az Össze
hasonlító Osztályon.
*
A Tudományos Minősítő Bizottság 1967.
június 13-án rendezte meg Juhász Ferencné intézeti munkatárs „Bródy Sándor hőskora"
című kandidátusi értekezésének vitáját. A bí
ráló bizottság elnöke Nagy Péter, az irodalom
tudományok doktora, opponensek Bessenyei György és Mezei József, az irodalomtudomá
nyok kandidátusai voltak. A bíráló bizottság 515
egyhangúlag javasolta a TMB-nek, hogy Juhász Ferencné részére a kandidátusi foko
zatot ítélje meg.
*
Varga József intézeti munkatárs j^Ady Endre" című kandidátusi értekezésének vitá
ját 1967. június 15-én délelőtt rendezte meg a Tudományos Minősítő Bizottság. A bíráló bizottság elnöke Kardos László akadémikus, az értekezés opponensei Czine Mihály és Tamás Attila, az irodalomtudományok kandi
dátusai voltak. A bíráló bizottság egyhangú
lag javasolta a TMB-nek, hogy Varga József részére a kandidátusi fokozatot ítélje meg.
*
A Tudományos Minősítő Bizottság 1967.
június 15-én délután rendezte meg Kovács József intézeti munkatárs „A társadalmi és nemzeti haladás gondolata az amerikai ma
gyar irodalomban" című kandidátusi érte
kezésének vitáját. A bíráló bizottság elnöke Országh László, az irodalomtudományok dok
tora, az értekezés opponensei Király István, az irodalomtudományok doktora és József Farkas, az irodalomtudományok kandidá
tusa voltak. A bíráló bizottság egyhangúlag javasolta a TMB-nek, hogy Kovács József részére a kandidátusi fokozatot ítélje meg.
*
Illés László intézeti munkatárs „A két világháború közötti szocialista magyar iro
dalom történeti és elvi kérdései" című kandi
dátusi értekezésének vitáját 1967. június 16-án rendezte meg a Tudományos Minősítő Bizottság. A bíráló bizottság elnöke Tolnai Gábor akadémikus, az értekezés opponensei József Farkas, az irodalomtudományok kandi
dátusa és Erényi Tibor, a történettudomá
nyok kandidátusa voltak. A bíráló bizottság egyhangúlag javasolta a TMB-nek, hogy Illés László részére a kandidátusi fokozatot ítélje oda.
*
Az MTA Irodalomtörténeti Intézetének Elméleti Osztálya 1967. június 19-én az Eötvös Könyvtár olvasótermében vitaülést rendezett „Az irányzat, a módszer és a stílus" címmel. A vita referátuma Sőtér István akadémikusnak, Intézetünk igazgató
jának azonos című tanulmánya volt. A fel
kért korreferensek: Köpeczi Béla levelező tag és Illés László, az irodalomtudományok kandi
dátusa, intézeti munkatárs voltak. A vitában felszólaltak: Szigeti József levelező tag, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója, Fői
dényi László; Intézetünk részéről: Miklós Pál, Fenyő István, Bonyhai Gábor munkatársak.
*
A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója A kézirat a nyomdáb:
Példányszám: 1150 — Terjedelem:
*
Jacques Leenhardt, a párizsi École Pratique des Hautes Études tanársegédje 1967. június 21-én előadást tartott Intézetünkben „Sémán-tique et sociologie dans la cri„Sémán-tique littéraire francaise contemporaine" címmel.
*
Lukácsy Sándor, Intézetünk mb. osztály
vezetője 1967. május 29-től június 28-ig Franciaországban volt tanulmányúton. A ké
szülő Petőfi-életrajzhoz folytatott kutatáso
kat a Bibliothéque nationale-ban és a Biblio-théque de la Ville de Paris-ban. Párizsban Albert Soboullál, Claude Marauric-kal, Cler-mont-Ferrand-ban Paul Viallaneix-\a\, Orry-la-Ville-ben Maurice Dommanget-va\ konzul
tált.
1967. június 28-án látogatást tett Intéze
tünkben Viktor Sklovszkif szovjet író és elő
adást tartott „Az orosz formalista iskola"
címmel.
*
Stoll Béla, Intézetünk munkatársa 1966.
november 5-ől 1967. június 30-ig Olaszország
ban volt tanulmányúton. Róma és Firenze könyvtáraiban XVI. századi olasz népköny
veket tanulmányozott.
*
,,A magyar irodalomtudomány története"
című kézikönyv szerzői 1967. június 30-án munkaértekezletet tartottak, amelyen Szau-der József, intézetünk főmunkatársa néhány terminológiai problémáról tartott előadást.
*
1967. június 30-án látogatást tett Intéze
tünkben Várady-Sternberg János, azuzsgorodi-egyetem tanára. Lukácsy Sándor mb. osztály
vezetővel folytatott konzultációt gr. Teleki Sándor és Herzen kapcsolatairól.
*
Intézeti kiadványaink közül megjelent:
Csóka J. Lafos: „A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI — XIV. században." Bp. 1967. Akadémiai K.
683 1. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 20.)
„Mikes Kelemen Összes Művei. Epistolák."
II. kötet. Sajtó alá rendezte: Hopp Lafos.
Bp. 1967. Akadémiai K- 983 I.; „Vörösmarty Mihály Összes Művei." (Szerk. Horváth Károly és Tóth Dezső.) 5. kötet. „Nagyobb epikai művek." II. kötet. Sajtó alá rendezte*
Horváth Károly és Martinkó András. Bp.
1967. Akadémiai K. 719 1.; „Adattár XVII.
századi szellemi mozgalmaink történetéhez."
II. kötet. „Apácai és kortársai." Herepei János cikkei. Szerk. Keserű Bálint. Buda
pest-Szeged. 1966. 676 1.
Műszaki szerkesztő: Merkly László érkezett: 1967. V. 29.
1,9 (A/5) ív. + 3,15 (A/5) ív behúzva
COflEP>KAHME TABLE DES MATIÉRES B. Btmduui, E.: KJiaccHii,n3M H
ceHTii-MeHTajiH3M B Ha^ane XIX BeKa 381 Hadb, M.: HoKan no/i. o^apoBaHneivi
(j)paHIiy3CK0ÍÍ pOMaHTHKH 409 Kupaü, H.: CMepTb-MOTHB no33HH 3i-mpe
AflH nepBoro neptiOfla ero
no3Tirqe-CKOH fleflTeJlbHOCTH 422 KpaTKwe cooSmeHHH
flOKyMeHT£UHfl Ancezu, )K.: J^aHHbie K HcropHH
npoxe-CTaHTCKHX LUKOJIbHblX ApaM XVIII
Bei<a 455 E. lOzenm, K. X.: 3a6biTbie BeHrepcioie
CTHXH B 3apy6e>KHbix /uiccepTamiflx
XVII —XVIII BB. 464 M. EOHUHU, III.: Heii3BecTHoe cooómeHHe
Oepeima KeJibMeH n najiy AjiMaiiiH Bajior o 6ojie3nn KaubMaHa Ké'JibHeH 468 Hadb, r.: npOK3BeAeHi-ifl Bepem.wapTH
c 1848 r. 470 Ké'xedbu, M.: FÍHCbMa OepeHija Macapa
K Mnxaio To.Mna 473 PHro, Jl.: PeMb wiirMOHna KeivieHb Ha
accaiuójiee KoMHTaTa KOJIOW 26-ro
utóim 1842-rofla. 475 Eyiumn, E.: Heiarropbie AaHHbie o
JieK-UHH KocxojiaHbH npoiöBeAeHHan B r.
MapouiBamapxenb 478 0Ö30p
Ai-iTOJiorHíi H3 zipeBHeíí BeHrepcKOíí
JIH-TepaTypbi (Ean, M.) 482 McTopHH reíÍAeJiSeprcKoro i<aTexn3Hca
BeurpHH (TIupHam, A.) 486 X. Bajiaw EBa: repreíi Bep3eBHu;H
no-jiHTHK-peobopMaTop (TOAHÜU, E.) 492 JJ. MepBHH JX>Konec: Five Hungárián
Writers (Xopeam, R.) 497 Bapra Howei}): 3Hű.pe AAH (KOGÜJIOCKU,
M.) 498 HiiJiem JlacJio: Tpe3BOCTb H CTpacTb
(Hovcetf), <P.) 501 XpOHMKa
V. Windisch, É.; Classicisme et senti-mentalisme au űébut du XIXe
si-écle 381 Nagy, M.: Jókai sous le prestige du
romantisme francais 409 Király, I.: Le théme de la mórt dans la
poésie d'Endre Ady dans les
commen-cements de sa carriére 422 Notices
Documentation
Alszeghy, Zs.: Données sur I'histoire du XVIII6 siécle du théátre scolaire
pro-testant 455 B. Jügelt, K. H.: Poésies hongroises
oub-liées des dissertations étrangéres des
X V I l e - X V I I le siécles 464 I. Bonnyai, S.: Message inconnu de
Francois Kölcsey á Paul Almási Balog sur la maladie de Coloman Kölcsey 468 Nagy, G.: Des écrits de Vörösmarty de
1848 470 Kőhegyi, M.; Lettres de Francois Császár
á Michel Tompa 473 Rigó, L.: Discours de Zsigmond Ke
mény a l'assetnblée du comitat
Ko-lozs le 26 juillet 1842. 475 Bástya, E.: Données sur le voyage de
Kosztolányi pour une lecture á donner
á Marosvásárhely 478 Revue
Recueil de textes de I'ancienne
littéra-ture hongroise (Bún, 1.) 482 L'Histoire du Cathéchisme de Heidelberg
en Hongrie (Pirnát, A.) 486 H. Balázs Éva: Grégoire Berzeviczy, le
politicien réformiste (Tolnai, G.) 492 D. Mervyn Jones: Five Hungárián Wri
ters (Horváth, K.) 497 Varga József: Ady Endre (Kovalovszky,
M.) 498 Illés László: Sobriété et passión (József,
F.) 501 Chronique
A kiadvány előfizethető vagy példányonként megvásárolható:
az AKADÉMIAI KIADÓ-nál, Budapest V., Alkotmány utca 2 1 .
Telefon: 111—010, MNB egyszámlaszám: 46, csekkbefizetési számlaszám: 05.915.111—46 az A K A D É M I A I KÖNYVESBOLT-ban, Budapest V., Váci utca 22. Telefon: 185—612 a POSTA K Ö Z P O N T I H Í R L A P IRODA 1. számú H Í R L A P B O L T J Á - b a n , Budapest V., József nádor tér 1. és bármely postahivatalban. Csekkszámlaszám: egyéni 61.257 közületi: 61.066. MNB egyszámlaszám: 2.
Előfizetési dlj egy évre 42,— Ft (Példányonként megvásárolható a posta nagyobb árusítóhelyein is.)
Ára: 8,—Ft
Előfizetés egy évre: 42,— Ft I N D E X : 25.401
A K R I T I K A legújabb számainak tartalmából:
Tóth Dezső: Mai líránk néhány kérdéséhez
Csetri Lajos: Kritikai szempontok az irodalmi stílustörténet elméletéhez Szabolcsi Miklós: Strukturalizmus, napi kritika és közönség Franciaországban Nagy Péter: William Faulkner
Kenyeres Zoltán: Tudós Bóka László
Czine Mihály: Emberség és hűség (Fábry Zoltánról) Szili József: A „New Criticism" irodalomesztétikája
Németh G. Béla: Egy kritikatörténetről — egy kritikatörténet előkészületei alkalmával