5. Eredmények
5.5. A morfometriai vizsgálatok eredményei
5.5.2 Korrelációanalízis eredménye taxononként
ismételten a közeli rokoni kapcsolatot. A Monogyna aggregátumba tartozó C. monogyna és C.
brevispina jelentősen eltérnek a karajszám alapján, ezzel a két faj faji önállóságát alátámasztja. A Curvisepala aggregátum fajai több csoportba is tartoznak, nem válnak élesen külön a többi fajtól. A C.
degeni a szülőfajok (C. monogyna és C. nigra) közötti csoportban található ismételten, ez megerősíti a taxonómiai kapcsolatot.
A vállszög egytényezős varianciaanalízisének eredménye alapján (5. melléklet 8. ábra) elmondható, hogy a mért paraméterek a fajoknál szignifikánsan eltérnek, és a Duncan-féle szignifikáns differencia post hoc analízis szerint öt homogén csoport hozható létre. A homogén csoportok abc sorrendben a következők (mely a nagyság szerinti sorrendet is jelzi):
A:Az első csoportba a C. laevigata, a C. deltoxyacantha és a C. rosaeformis tartozik.
B:A második csoportba a C. laevigata, a C. deltoxyacantha és a C. degeni tartozik.
C: A harmadik csoportba a C. monogyna, a C. brevispina, a C. curvisepala, a C. ovalis és a C.
degeni tartozik.
D: A negyedik csoportba a C. nigra tartozik.
E: Az ötödik csoportba C. lindmanii tartozik.
A vállszög összehasonlító vizsgálata alapján tapasztalható a C. laevigata és a C. deltoxyacantha szoros rokoni kapcsolata (egy csoportba tartozás), továbbá a C. deltoxyacantha hibrid eredete (szülőfajok közti csoport) nyer alátámasztást, míg ez a paraméter-elemzés a többi taxon szétválasztására nem a legalkalmasabb.
A első tagolat öbölszögének egytényezős varianciaanalízisének eredménye alapján (5. melléklet 9. ábra) elmondható, hogy a mért paraméterek a fajoknál szignifikánsan eltérnek, és a Duncan-féle szignifikáns differencia post hoc analízis szerint két homogén csoport hozható létre, nagy átfedéssel. A homogén csoportok abc sorrendben a következők (mely a nagyság szerinti sorrendet is jelzi):
A: Az első csoportba a C. monogyna, a C. brevispina, a C. laevigata, a C. deltoxyacantha, a C.
curvisepala, a C. lindmanii, a C. nigra és a C. degeni tartozik.
B: A második csoportba a C. brevispina, a C. deltoxyacantha, a C. curvisepala, a C. ovalis, a C.
rosaeformis, a C. lindmanii, a C. nigra és a C. degeni tartozik.
Az első tagolat öbölszögének varianciaanalízise alapján jelentős különbségek nem alakultak ki és nem különülnek el az aggregátumok egyértelműen, így ez a paraméter önmagában nem alkalmazható taxonómiai kapcsolatok feltérképezésére.
5.5.2 Korrelációanalízis eredménye taxononként
A Pearson-korrelációból kitűnik, hogy a paraméterek egymástól való függése jelentős, és minden fajnál komplex harmónia figyelhető meg, vagyis az összes paraméter együtt változik. Az első tagolat öbölszöge és a vállszög változik együtt legkevésbé szabályosan a többi paraméterrel, így taxonómiai jelentőségük kevésbé kiemelkedő.
Crataegus monogyna Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélességével a féllevéllemezlemez-szélesség, az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossza, a levélnyélhossz törvényszerű, a karéjok száma és a váll szöge törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, ezzel ellentétben az első tagolat szélessége és az első tagolat öbölszöge törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
A féllevéllemezlemez-szélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossza, a levélnyélhossza, a karéjok száma és a váll szöge törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, ezzel szemben a féllevéllemezlemez-szélesség és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
Az első tagolat legszélesebb átmérője és a levéllemezhossza, a levélnyélhossza, a karéjok száma és a váll szöge törvényszerű, pozitív korrelációban állnak; míg az első tagolat legszélesebb átmérője és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
A levéllemezhossz és a levélnyélhossza, a karéjok száma és a váll szöge törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, míg a levéllemezhossz és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
A levélnyélhossz és a karéjok száma, a váll szöge törvényszerű, pozitív korrelációban állnak;
ellenben a levélnyélhossz és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
A karéjszám és a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A karéjszám és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak. A vállszög és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak (5. melléklet 1. táblázat).
Crataegus brevispina Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélességével a féllevéllemezlemez-szélessége, a levéllemezhossza, a levélnyélhossza, a karéjok száma és a váll szöge törvényszerű, pozitív korrelációban állnak.
Az első tagolat szélessége és az első tagolat legszélesebb átmérője szoros, pozitív korrelációban állnak.
A féllevéllemezlemez-szélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője között nincs szignifikáns korreláció.
A féllevéllemezlemez-szélességével a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám törvényszerű és a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A féllevéllemezlemez-szélesség és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
Az első tagolat legszélesebb átmérője és a levéllemezhossz szoros, pozitív korrelációban állnak.
Az első tagolat legszélesebb átmérőével a levélnyélhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció. Az első tagolat legszélesebb átmérőjével a karéjszám szoros, míg a vállszög törvényszerű, illetve mindkettő pedig negatív korrelációban áll.
A levéllemezhosszával a levélnyélhossz és a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A levéllemezhosszával a vállszög és az öbölszög nincs szignifikáns korreláció.
A levélnyélhossz és a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A levélnyélhosszával a vállszög és öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A karéjszám és a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A karéjszám és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció. A vállszög és az öbölszög szoros, pozitív korrelációban állnak (5. melléklet 2. táblázat).
Crataegus laevigata Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélességével a féllemezszélessége, a első tagolat legszélesebb átmérője, a karéjszám, a vállszög és az első tagolat öbölszöge törvényszerű, míg a levéllemezhossz szoros, pozitív korrelációban állnak. Ezzel ellentétben az első tagolat szélessége és a levélnyélhossz között nincs szignifikáns korreláció. A féllemezszélessége és az első tagolat legszélesebb átmérője, levéllemezhossza, a levélnyélhossza és a vállszöge törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A féllemezszélessége és a karéjszáma, illetve öbölszöge között nincs szignifikáns korreláció. Az első tagolat legszélesebb átmérője és a levéllemezhossza, levélnyélhossza, az öbölszög szoros; a karéjok száma és vállszöge törvényszerű pozitív korrelációban állnak. A levéllemezhossz és a levélnyélhossz törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A levéllemezhossz és a karéjszám, a vállszög, az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció. A levélnyélhossz és a karéjszám, vállszög, öbölszög között nincs szignifikáns korreláció. Ugyanígy a karéjszám és a vállszög között nincs szignifikáns korreláció és a vállszög és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció. A karéjszám és az öbölszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak (5. melléklet 3. táblázat).
Crataegus deltoxyacantha Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélessége és a féllemezszélesség, az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak.
Az első tagolat szélessége és az első tagolat öbölszöge között nincs szignifikáns korreláció. Az első tagolat legszélesebb átmérője és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A féllemezszélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A féllemezszélesség és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levéllemezhossz és a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A levéllemezhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levélnyélhossz és a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, míg a levélnyélhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A karéjszámnak a vállszöggel szoros; az öbölszöggel törvényszerű, pozitív korreláció van.
A vállszög és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció (5. melléklet 4. táblázat).
Crataegus curvisepala Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélessége és a féllemezszélesség, az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak.
Az első tagolat szélessége és az első tagolat öbölszöge között nincs szignifikáns korreláció.
Az első tagolat legszélesebb átmérője és a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. Az első tagolat legszélesebb átmérője és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A féllemezszélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. Míg a féllemezszélesség és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levéllemezhossz és a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, ezzel ellentétben a levéllemezhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levélnyélhossz és a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A levélnyélhossz és a vállszög illetve öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A karéjszám és a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, míg a karéjszám és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
A vállszög és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak (5. melléklet 5. táblázat).
Crataegus ovalis Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélessége és a féllemezszélesség, az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, törvényszerű, pozitív korrelációban állnak.
Az első tagolat legszélesebb átmérője és a levéllemezhossz, a levélnyélhossz illetve a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak.
Az első tagolat szélessége és a vállszög, az első tagolat öbölszöge, a vállszög szoros, pozitív korrelációban állnak. Az első tagolat legszélesebb átmérője és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A féllemezszélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A féllemezszélesség és a vállszög között nincs szignifikáns korreláció. A féllemezszélesség és az öbölszög szoros, negatív korrelációban állnak.
A levéllemezhossz és a levélnyélhossz, a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak.
A levéllemezhossz és a vállszög között nincs szignifikáns korreláció. A levéllemezhossz és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
A levélnyélhossz és a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A levélnyélhossz és a vállszög között nincs szignifikáns korreláció. A levélnyélhossz és az öbölszög szoros, negatív korrelációban állnak.
A karéjszám és a vállszög, öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A vállszög és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció (5. melléklet 6. táblázat).
Crataegus rosaeformis Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélessége és a féllemezszélesség, az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak.
Az első tagolat szélessége és az első tagolat öbölszöge között nincs szignifikáns korreláció.
A féllemezszélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A féllemezszélesség és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
Az első tagolat legszélesebb átmérője és a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. Az első tagolat legszélesebb átmérője és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levéllemezhossz és a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, ezzel ellentétben a levéllemezhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levélnyélhossz és a karéjszám, vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, illetve a levélnyélhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A karéjszám és a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, míg a karéjszám és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A vállszög és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció (5. melléklet 7. táblázat).
Crataegus lindmanii Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélessége és a féllemezszélesség, az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. Az első tagolat szélessége és a vállszög, az első tagolat öbölszöge között nincs szignifikáns korreláció.
Az első tagolat legszélesebb átmérője és a levéllemezhossz, a levélnyélhossz törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, míg az első tagolat legszélesebb átmérője és a karéjszám, a vállszög, az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A féllemezszélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, ezzel szemben a féllemezszélesség és a vállszög, az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levéllemezhossz és a levélnyélhossz, a karéjszám törvényszerű; a levéllemezhossz és törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A levéllemezhossz és a vállszög szoros, negatív korrelációban állnak, míg a levéllemezhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levélnyélhossz és a karéjszám szoros, pozitív korrelációban állnak, ellenben a levélnyélhossz és a vállszög, az öbölszög szoros, negatív korrelációban állnak.
A karéjszám és a vállszög között nincs szignifikáns korreláció, ezzel szemben a karéjszám és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
A vállszög és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció (5. melléklet 8. táblázat).
Crataegus nigra Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélessége és a féllemezszélesség az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, ezzel ellentétben az első tagolat szélessége és az első tagolat öbölszöge között nincs szignifikáns korreláció.
Az első tagolat legszélesebb átmérője és a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a vállszög törvényszerű; akaréjszám szoros, pozitív korrelációban állnak. Az első tagolat legszélesebb átmérője és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A féllemezszélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossz, a levélnyélhossz törvényszerű; a válszög szoros, pozitív korrelációban állnak, míg a féllemezszélesség és a karéjszám között nincs szignifikáns korreláció. A féllemezszélesség és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levéllemezhossz és a levélnyélhossz törvényszerű, pozitív korrelációban állnak. A levéllemezhossz és a karéjszám, a vállszög, az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levélnyélhossz és a karéjszám, az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció, míg a levélnyélhossz és a vállszög szoros, pozitív korrelációban állnak.
A karéjszám és a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, ellenben a karéjszám és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak.
A vállszög és az öbölszög törvényszerű, negatív korrelációban állnak (5. melléklet 9. táblázat).
Crataegus degeni Pearson-féle korrelációi
Az első tagolat szélességével a féllemezszélessége, az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossza, a levélnyélhossza, a karéjok száma, a vállszöge törvényszerű, pozitív korrelációban állnak; ezzel ellentétben az első tagolat öbölszögével nincs szignifikáns korreláció.
Az első tagolat legszélesebb átmérőjével a levéllemezhossz, a levélnyélhossz, a vállszög törvényszerű, míg a karéjszám szoros, pozitív korrelációban állnak, de az első tagolat legszélesebb átmérője és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A féllemezszélesség és az első tagolat legszélesebb átmérője, a levéllemezhossza, a levélnyélhossza, a vállszöge törvényszerű, míg a karéjszám szoros, pozitív korrelációban állnak, illetve a féllemezszélesség és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levéllemezhossz és a levélnyélhossz, a vállszög törvényszerű, míg a karéjszám szoros, pozitív korrelációban állnak, de a levéllemezhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A levélnyélhossz és a karéjszám, a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, ellenben a levélnyélhossz és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A karéjszám és a vállszög törvényszerű, pozitív korrelációban állnak, míg a karéjszám és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció.
A vállszög és az öbölszög között nincs szignifikáns korreláció (5. melléklet 10. táblázat).
A fajok csoportosítása a vizsgált paraméterek alapján
A galagonyataxonok hasonlósági csoportjait hierarchikus klaszteranalízissel végeztük el, a mért jellemzők alapján. Kétféle dendrogramot készítettünk, az elsőnél (5. melléklet 10. ábra) mind a generatív, mind a vegetatív hajtások levelein mért levélparamétereket figyelembe vettük, míg a másodiknál (5. melléklet 11. ábra) csak a generatív hajtások levelein mért levélparamétereket használtuk fel. A paraméterek közül K-közép módszerrel, varianciaanalízis (ANOVA) vizsgálat segítségével megállapítottuk, hogy melyik jellemző határozza meg leginkább a különböző klaszterekbe való besorolást. Ennek során az első tagolat öbölszöge és a vállszög bizonyultak a legmeghatározóbb paramétereknek, amelyek a többi jelentőségét elnyomták, és mivel a kapott dendrogram nem tükrözte a taxonómiai rokonságokat, a csoportosítás vizsgálatot e két paraméter nélkül is elvégeztük. Ezt a Pearson-féle korrelációvizsgálat is alátámasztja, hiszen ennek a két paraméter mutatott legkevésbé összefüggést a többi paraméterrel
A két ábrán egyértelműen látszik, hogy a vegetatív hajtásokról származó levelek eredményeivel (5. melléklet 10. ábra) ellentétben a generatív hajtások leveleinek paraméterei (5. melléklet 11. ábra) jobban tükrözik a valós rokoni kapcsolatokat: a C. nigra és a C. degeni elkülönül a többitől, csakúgy, mint a C. laevigata és C. deltoxyacantha, melyek a varianciaanalízisnél is gyakran együtt szerepeltek.
A köztük lévő ismert rokoni kapcsolat ezáltal is alátámasztást nyert. A Monogyna és Curvisepala aggregátum viszont nem válik szét élesen ezen paraméterek klaszteranalízisénél (5. melléklet 11.
ábra), aminek egyrészt oka lehet a C. monogyna nagyfokú levélváltozatossága. Másrészt a mért paraméterek (lásd 4.6 A morfotaxonómai vizsgálatok: 1. ábra) nem tudják figyelembe venni azon jellemzőket, mint például a levélszélek épsége vagy fogazottsága, szőrözöttsége, bőrszerűségét, így kerülhetett közeli klaszterbe a C. brevispina a C. laevigata-val és hibridjével (5. melléklet 11. ábra), mert a vizsgálat nem tudja kiszűrni, hogy hasonló paraméterek mellett eltérő a levél egyéb tulajdonsága (pl. átmérő lehet hasonló, de előbbinél a karéjok Y-alakúak és hegyesek, míg utóbbinál oválisak).