Article 16 Entry into force
V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei
Az egészségügyi miniszter 54/2009. (XII. 30.) EüM rendelete
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § E rendeletet kell alkalmazni
a) az Egészségbiztosítási Felügyeletnek,
b) az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak, c) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak,
d) az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továb biak ban:
Ket.) 94. §-a hatálya alá tartozó hatósági ellenõrzésére.
2. § Ha a hatósági ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a következõ jogszabályhelyeket olyan módon sértették meg, hogy a jogsértés az életet, a testi épséget közvetlenül veszélyezteti, és a veszélyeztetõ állapot más alkalmas eszközzel nem hárítható el, a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell eljárni a következõ jogkövetkezmények alkalmazásakor:
a) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 6. §-a, 7. §-a, 77. §-a, 78. § (1) bekezdése, 131–133. §-a, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 20. §-a megsértése esetén az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 11. § (2) bekezdés a) és c)–e) pontja szerinti jogkövetkezmény,
b) az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó tör vények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továb biak ban: Gytv.) 4. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülõ vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történõ alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továb biak ban:
R.) 28. § (4) bekezdése, továbbá a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenõrzésérõl szóló 9/2001.
(III. 30.) EüM–FVM együttes rendelet 3. § (1) és (3) bekezdése megsértése esetén az R. 29. §-a vagy a Gytv. 20. § (3) bekezdés a)–c) és e) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti jogkövetkezmény,
c) az orvostechnikai eszközökrõl szóló 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet 3. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. §-a, 8. §-a, 10. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése megsértése esetén a rendelet 15. § (1) és (2) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény,
d) az orvostechnikai eszközökrõl szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, 13. §-a, 15. § (2) és (3) bekezdése, 17. § (1) bekezdése, 21. §-a megsértése esetén a rendelet 22. és 23. §-a szerinti jogkövetkezmény,
e) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökrõl szóló 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet 3. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 5. §-a, 7. § (1) és (5) bekezdése, 11. §-a megsértése esetén a rendelet 12. és 13. §-a szerinti jogkövetkezmény,
f) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 44. § (1) és (5) bekezdése megsértése esetén a tör vény 44/A. § (7)–(9) bekezdése szerinti jogkövetkezmény.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 2. § d) pontja 2010. március 21-én lép hatályba.
(3) E rendelet rendelkezéseit a felügyeleti eljárás során az e rendelet hatálybalépése elõtt meghozott döntésekre is alkalmazni kell.
(4) A 2. § c) pontja 2010. március 21-én hatályát veszti. E bekezdés 2010. március 22-én hatályát veszti.
Dr. Székely Tamás s. k.,
egészségügyi miniszter
Az egészségügyi miniszter 55/2009. (XII. 30.) EüM rendelete
az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testületének és felügyelõ testületének mûködésérõl, valamint a szerv vezetõje teljesítményének értékelésérõl
Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés ge) és va)–vc) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el
1. § (1) E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre (a továb biak ban: költségvetési szerv) terjed ki.
(2) Az e rendeletben használt fogalmak tekintetében a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tör vény ben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény ben (a továb biak ban: Áht.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény ben (a továb biak ban: Kjt.) valamint az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény ben (a továb biak ban: Eütv.) meghatározottak az irányadóak.
A költségvetési szerv vezetõ testülete
2. § (1) Amennyiben az irányító szerv a költségvetési szerv vezetését vezetõ testületre bízza, a vezetõ testület tagjainak kiválasztása és megbízása során a Kjt. szabályait kell figye lembe venni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy – a költségvetési szerv által ellátott tevékenységektõl függõen – az Eütv. 156/H. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokért viselt szakmai felelõsség és szakmai irányítás biztosított legyen.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a vezetõ testületi tag kiválasztása és megbízása során az irányító szerv a külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek való megfelelést vizsgálja.
(3) A vezetõ testület feladatát képezi a költségvetési szerv szakmai követelményeknek megfelelõ, folyamatos és gazdaságilag hatékony mûködtetése. E feladatának a vezetõ testület a szakmai önállósága alapján a hatályos jogszabályok, a szervezeti és mûködési szabályzat, illetve az irányító szerv irányítói jogkörében hozott döntései alapján tesz eleget.
(4) A vezetõ testület jogosult a költségvetési szerv irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatalára, amelyek jogszabály alapján nem tartoznak más szerv hatáskörébe, így hatáskörébe tartozik különösen:
a) a költségvetési szerv szakmai osztályai vezetõinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása;
b) a szakmai osztályok vezetõi munkaköri leírásának meghatározása;
c) a szervezeti és mûködési szabályzatban kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása;
d) a költségvetési szerv tevékenysége elleni panasz kivizsgálása, és a szükséges intézkedések meghozatala;
e) a költségvetési szerv által nyújtott tevékenységtõl függõen az orvosi, intézeti gyógyszerészi és ápolási tevékenység felügyelete és e tevékenységek összehangolása;
f) a költségvetési szerv mûködésével összefüggõ gazdasági, pénzügyi, mûszaki és intézményüzemeltetési feladatok irányítása.
(5) Azon vezetõ testületi döntések körét, melyekhez a felügyelõ testület egyetértése szükséges, a költségvetési szerv alapító okirata, illetve szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg.
3. § (1) A vezetõ testület tagja feladatai ellátása során a jogszabályoknak, a költségvetési szerv mûködésére vonatkozó szabályoknak és az irányító szervtõl kapott utasításnak meg fele lõen jár el. A vezetõ testület tagja az irányító szervtõl
írásban kapott utasítással való egyet nem értését és annak indokát írásban köteles eljuttatni az irányító szervhez, mely esetben mentesül az Áht. 89. § (4) bekezdésében foglalt felelõsség alól.
(2) A vezetõ testületi tagságnak az Eütv.156/I. § (8) bekezdés a)–d) pontjában és (9) bekezdésében foglaltak alapján történõ megszûnésekor a tag a folyamatban lévõ ügyeit és a birtokában lévõ írásos dokumentumokat köteles a vezetõ testület kijelölt tagjának átadni.
4. § (1) A vezetõ testület tagjai közül – az irányító szervvel egyetértésben – igazgatót választ az alábbi feladatok végrehajtására:
a) az alapító okiratban, illetve a szervezeti és mûködési szabályzatban személyére vonatkozóan meghatározott feladatok ellátása;
b) az irányító szerv és a vezetõ testület együttmûködésének koordinálása,
c) az irányító szerv utasításainak végrehajtásáról való gondoskodás, az utasítással esetlegesen ellentétes vezetõ testületi döntésrõl az irányító szerv tájékoztatása;
d) a vezetõ testület üléseinek – a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerinti – összehívása;
e) a vezetõ testület üléseinek vezetése, a jegyzõkönyv vezetésérõl és a döntések írásbeli dokumentálásáról való gondoskodás;
f) a vezetõ testület döntéseinek elõkészítése érdekében szükséges koordinációs feladatok ellátása;
g) a vezetõ testület döntései végrehajtásának ellenõrzése.
(2) A vezetõ testület tagjai közül – az irányító szervvel egyetértésben – igazgatóhelyettest választ.
5. § (1) A vezetõ testület tagja a döntések meghozatalakor egy szavazatra jogosult.
(2) A vezetõ testület határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, de legalább 3 fõ jelen van. A vezetõ testület határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlõség esetén az igazgató szavazata dönt.
(3) A vezetõ testület döntéseit írásba kell foglalni, és azokat – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a döntés meghozatalát követõ legalább 6 évig meg kell õrizni.
(4) A vezetõ testület ülésére a felügyelõ testület tagjait írásban kell meghívni, azon a felügyelõ testület tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt.
(5) A felügyelõ testület írásban benyújtott kifogásaira vagy javaslataira a vezetõ testület – a felügyelõ testület által meghatározott határidõn, de legfeljebb 30 napon belül – írásban válaszol, a kifogás vagy javaslat elutasítása esetén pedig annak indokát is köteles megjelölni.
6. § (1) A költségvetési szervet a vezetõ testület tagjai a jogszabályokban, az alapító okiratban, valamint a szervezeti és mûködési szabályzatban foglaltak szerint képviselik.
(2) A vezetõ testület az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a költségvetési szerv alkalmazottait képviseleti joggal ruházhatja fel.
A költségvetési szerv felügyelõ testülete
7. § A költségvetési szerv felügyelõ testületének létszámát az alapító okirat 3–7 fõben határozhatja meg.
8. § (1) A felügyelõ testület – ha a költségvetési szerv alapító okirata eltérõen nem rendelkezik – tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest.
(2) A felügyelõ testület ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – hívja össze.
(3) A felügyelõ testület határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát a jelenlévõk egyszerû szótöbbségével hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. Ha a tag nem ért egyet a testületi döntéssel, úgy azt az ülésrõl felvett jegyzõkönyvben, vagy a tag által benyújtott iratban kell rögzíteni.
(4) A felügyelõ testület az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az irányító szerv hagy jóvá. A felügyelõ testület ügyrendje rendelkezhet úgy, hogy ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlõ eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani.
(5) Ha a felügyelõ testület tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az irányító szerv a testület rendeltetésszerû mûködésének helyreállítása érdekében haladéktalanul intézkedik.
9. § (1) A felügyelõ testület a vezetõ testület tagjaitól – a költségvetési szerv mûködésével összefüggõ – bármely ügyben felvilágosítást kérhet, amelyet a tag a felügyelõ testület által megjelölt határidõn, de legfeljebb 15 napon belül belül köteles megadni. A felügyelõ testület a költségvetési szerv könyveit és iratait – ha szükséges, szakértõk bevonásával – megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményét és esetleges kifogásait vagy javaslatait a felügyelõ testület írásban bocsátja a vezetõ testület rendelkezésére.
(2) Ha – a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a felügyelõ testület a vezetõ testület valamely döntését vagy intézkedését írásban kifogásolja, és a vezetõ testület a kifogást nem fogadja el, a kifogásolt döntést vagy intézkedést nem vonja vissza, vagy a felügyelõ testület a kifogása elutasítása tekintetében a vezetõ testület által adott indoklást nem fogadta el, a felügyelõ testület az irányító szervet a kifogásolt döntésrõl vagy intézkedésrõl – a kifogás alapjául szolgáló tényekkel együttesen – írásban tájékoztatja.
(3) Ha a felügyelõ testület megállapítja, vagy egyébként tudomást szerez arról, hogy a költségvetési szerv mûködése nem felel meg a jogszabályokban, illetve az alapító okiratban, az irányadó szabályzatokban foglaltaknak, vagy olyan tényt észlel, amely a vezetõ testület tagjaira vonatkozó szabályoknak a vezetõ testület tagjai általi megszegésére utal, illetve az Eütv. 156/F. §-ában foglaltakat tapasztalja, úgy errõl haladéktalanul köteles írásban értesíteni az irányító szervet.
A költségvetési szerv vezetõje teljesítményének értékelése
10. § (1) A költségvetési szerv vezetõje, illetve vezetõi (a továb biak ban együtt: vezetõ) teljesítményének értékelésére, prémiumfeladatának meghatározására, prémiumának megállapítására és kifizetésére külön jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a (2)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kerülhet sor.
(2) A költségvetési szerv vezetõje számára az irányító szerv évente, legkésõbb március 31-ig – március 1-je utáni, de legkésõbben szeptember 30-áig történõ magasabb vezetõi kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstõl számított 30 harminc napon belül – írásba foglaltan prémiumfeladatot tûzhet ki.
(3) Az irányító szerv a prémiumfeladat kitûzését megelõzõen vizsgálja, hogy érkezett-e a költségvetési szervtõl bejelentés a kötelezettségvállalás, az adatszolgáltatás teljes vagy részbeni elmaradása, az ellenõrzési jelentésekben elõírt intézkedések elmulasztása miatt, és a vizsgálat eredményének függvényében dönt a prémiumfeladat kitûzésérõl.
(4) Prémiumfeladatként a vezetõ munkakörével kapcsolatos, elõre meghatározott többletfeladat teljesítése, illetve teljesítmény elérése határozható meg. A prémiumfeladat kitûzésében elõ kell írni a prémiumra való jogosultság feltételeként, hogy a kifizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az Eütv. 156/F. §-a alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként a vezetõvel szemben felelõsség megállapítására vétkes kötelezettségszegése hiányában nem kerül sor.
(5) A prémiumfeladat kitûzésében rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidõrõl. Az értékelési határidõ nem lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél.
(6) A prémiumfeladat kitûzésében meg kell határozni, hogy részteljesítésre kerülhet-e sor, részteljesítés esetén a vezetõ jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegû prémiumra, valamint a részteljesítés esetén járó prémium összegét.
Több prémiumfeladat kitûzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot.
A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell.
(7) A prémiumfeladat kitûzésében rendelkezni kell arról, hogy ha a (3) bekezdésben meghatározottak valamelyike a prémiumfeladat kitûzését köve tõen következik be, a prémiumfeladatot kitûzõ dönt arról, hogy a vezetõ jogosult-e prémiumra, valamint – amennyiben jogosult – arról, hogy a prémium részben vagy egészben kerüljön kifizetésre.
(8) A prémium – ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is – mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a vezetõ tárgyévi személyi alapbérének negyven százalékát.
(9) A prémiumot a teljesítés értékelését köve tõen, legkésõbb a tárgyévet követõ évben a március havi munkabérrel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelõleg fizethetõ, ha a feladat teljesítése megkezdõdött, de végrehajtása még folyamatban van, és a feladat részbeni teljesítésérõl a vezetõ beszámolt. Ha a vezetõ munkaviszonya a prémiumfeladat teljesítése elõtt megszûnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékû prémiumot legkésõbb a munkaviszony megszûnésekor kell kifizetni.
A gyógyintézetek mûködési rendjérõl, illetve szakmai vezetõ testületérõl szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet módosítása
11. § (1) A gyógyintézetek mûködési rendjérõl, illetve szakmai vezetõ testületérõl szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet (a továb biak ban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézetekre (a továb biak ban: gyógyintézet) terjed ki. E rendeletet a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továb biak ban: Kt.) hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek tekintetében az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továb biak ban: Eütv.) 156/H–156/J. §-ában, továbbá az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testületének és felügyelõ testületének mûködésérõl, valamint a szerv vezetõje teljesítményének értékelésérõl szóló külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) Az R. a következõ 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § A Kt. hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek vezetése tekintetében az Eütv.
156/H–156/J. §-ában, valamint az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testületének és felügyelõ testületének mûködésérõl, valamint a szerv vezetõje teljesítményének értékelésérõl szóló külön jogszabályban foglalt rendelkezések irányadóak.
(3) Az R. 11. § (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
„Azon, a Kt. hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató szerveknél, amelyek vezetését a külön jogszabály szerinti vezetõ testület látja el, szakmai vezetõ testület nem mûködik.”
A gyógyintézetek vezetõjének és vezetõhelyetteseinek képesítési követelményeirõl, valamint a vezetõi megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet módosítása
12. § A gyógyintézetek vezetõjének és vezetõhelyetteseinek képesítési követelményeirõl, valamint a vezetõi megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet a következõ 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A 4. §-ban meghatározott képesítések, valamint a 4/A. §-ban hivatkozott vezetõi gyakorlat megléte alól a gyógyintézet vezetõ testületének tagjai esetében felmentés nem adható.”
13. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az R. 11. § (2) bekezdés d) pontja és 12. § (3) bekezdés e) pontja.
(3) A 11. §, a 12. § és a (2) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.
Dr. Székely Tamás s. k.,
egészségügyi miniszter
Az egészségügyi miniszter 56/2009. (XII. 30.) EüM rendelete
a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérõl szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosításáról
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdés a), d), f) és g) pontjában, továbbá az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó tör vények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (5) bekezdés o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem:
1. § (1) A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérõl szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet (a továb biak ban: R.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„c) officina: a gyógyszertár – ide nem értve a kézigyógyszertárat – betegforgalom bonyolítására, a gyógyszer és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiadására szolgáló helyisége;”
(2) Az R. 2. § (1) bekezdés e)–f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„e) laboratórium: a gyógyszeranyagok vizsgálatára, valamint magisztrális gyógyszerek készítésére, ellenõrzésére szolgáló helyiség;
f) tanácsadó: gyógyszerészi gondozási szaktevékenység folytatására szolgáló helyiség vagy helyiségrészlet,”
(3) Az R. 2. § (1) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„n) gyógyszerészi gondozás: a Gyftv. 3. § y) pontja szerinti tevékenység.”
(4) Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az építészeti fogalmak tekintetében – ha e jogszabály eltérõ meghatározást nem tartalmaz – az épített környezetrõl szóló külön jogszabályokban foglalt értelmezõ rendelkezéseket kell alkalmazni.”
2. § Az R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A közforgalmú gyógyszertár mûködtetõjének a gyógyszertárban szaktevékenységet folytató személyek részére tevékenységükhöz munkaruhát vagy az utcai ruházat felett viselt védõruhát kell biztosítania. A gyógyszertár szakmai vezetõjének gondoskodnia kell arról, hogy a munka- vagy védõruhát a munkavállalók munkaidejük tartama alatt viseljék.”
3. § (1) Az R. 4. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A közforgalmú gyógyszertárnak szélfogóval vagy légzsilippel vagy légfüggönnyel ellátott akadálymentes betegforgalmi és ettõl elkülönített gazdasági bejárattal kell rendelkeznie. A betegforgalmi bejáratot úgy kell kialakítani, hogy az közútról vagy közterületrõl megközelíthetõ legyen. A bejáratnál vagy annak közelében jelzõcsengõt vagy kaputelefont és kiadó ablakot kell kialakítani, az officinának vagy a kiadó ablaknak a beteg számára ügyeleti és készenléti szolgálatra kötelezés esetén is megközelíthetõnek kell lennie.
(2) Ügyeleti vagy készenléti idõben a gyógyszer kiszolgáltatás kiadó ablakon keresztül is történhet.”
(2) Az R. 4. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejáratánál jól látható helyen és jól olvasható módon jelezni kell a szolgálati rendet, elérhetõséget, valamint a legközelebbi folyamatosan nyitva tartó, vagy készenléti, ügyeleti szolgálatot teljesítõ közforgalmú gyógyszertár nevét, címét, telefonszámát, valamint az ügyelet, készenlét kezdõ és befejezõ idõpontját.
(5) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata zárt belsõ térbe nyílik, a szélfogó, a légzsilip, illetve a légfüggöny elhagyható.”
4. § Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A szaktevékenység ellátásához szükséges helyiségek és azoknak a hasznos alapterületbõl számított alapterülete:
a) officina: minimum 20 m2; b) laboratórium: minimum 12 m2; c) raktár minimum: 10 m2.”
5. § (1) Az R. 6. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az officinában jól látható helyen ki kell függeszteni a gyógyszertár mûködési engedélyét, vagy a mûködési engedély engedélyezõ hatóság által kiadott, a (6) bekezdés szerinti adattartalmú kivonatát, a felügyeleti szervek elérhetõségeit és a 21. §-ban meghatározott, magisztrális gyógyszerkészítési feladatok ellátására irányuló megállapodás egy példányát.
(3) Gyógyszerészi gondozási tevékenység az officinában akkor végezhetõ, ha az officina alapterülete legalább 25 m2.”
(2) Az R. 6. §-a a következõ (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A mûködési engedély kivonata az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a gyógyszertár elnevezését, címét,
b) a gyógyszertár mûködtetõjét, mûködtetõjének székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, c) a gyógyszertár vezetõjének nevét,
d) a gyógyszertár szolgálati rendjét, e) a gyógyszertár forgalmazási körét.
(7) Az officinában a gyógyszereket úgy kell elhelyezni, hogy azok a betegek számára közvetlenül ne legyenek hozzáférhetõek.
(8) A gyógyszertárban termékbemutató nem tartható, felvilágosító, tanácsadó tevékenységet kizárólag a gyógyszertár alkalmazásában álló szakszemélyzet folytathat.
(9) Az officinában jól látható és könnyen hozzáférhetõ helyen a betegnek a gyógyszertár szolgáltatásaival kapcsolatos írásbeli észrevételei, panaszai közléséhez szükséges eszközöket biztosítani kell.”
6. § Az R. 11. § (2) bekezdés j)–k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl közforgalmú gyógyszertárban biztosítani kell:]
„j) internetes kapcsolatot, e-mail elérhetõséget, valamint
k) a közgyógyellátási jogosultság ellenõrzéséhez szükséges technikai kapcsolatot.”
7. § Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A fiókgyógyszertár létesítése és mûködtetése során a 4. §-ban, a 6. §-ban, valamint a 11. § (2) bekezdés a), f), i) és k) pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
a) a fiókgyógyszertár bejáratánál fel kell tüntetni az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét, címét és elérhetõségét, továbbá szolgálati rendjét,
b) a fiókgyógyszertárnak nem kell elkülönített gazdasági bejárattal rendelkeznie.”
8. § Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A közforgalmú és fiókgyógyszertár szolgálati rendjét – ideértve a készenlét és ügyelet formáját és idõtartamát is – a létesítés feltételeire is tekintettel a gyógyszertár mûködtetõjének javaslata alapján az ÁNTSZ a gyógyszertár mûködési engedélyében határozza meg. A nyitvatartási idõ lehet osztott vagy osztatlan.”
9. § Az R. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„15. § (1) A készenléti és ügyeleti hely és idõ meghatározásakor az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény
„15. § (1) A készenléti és ügyeleti hely és idõ meghatározásakor az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény