MÁSOLÓ MARÓGÉP TERVEZÉSE
5. A konstrukció
A gépem alapja egy 1000 x 1000 mm-es négyzet alakú keret, mely a sarkainál a fent ismertetett módon megfelelően össze van kapcsolva. A kerethez csuklóval kapcsolódik egy-egy 750 mm hosszú kar, mely a két szélén, párhuzamosan helyezkedik el. A karok szabad végeire egy-egy újabb csukló kerül, melyhez egy-egy 500 mm hosszú kar kapcsolódik. A megfelelő merevség érdekében az alsó és a felső karpárok közé keresztmerevítők kerültek beépítésre. A karok közé kerültek beépítésre a gázrugók.
A szánok megvezetését biztosító rúd a felső karok végeihez csatlakozik, ezáltal zárt keretet alkotva.
8. ábra A teljes konstrukció
Irodalomjegyzék
[1] Bihari Zoltán –Szente József: Számítógépes terméktervezés. Szakmérnöki jegyzet. Készült „A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése”CAD/CAM/FEM kompetencia kurzusok projekt keretében. 2006.p.
193.
Köszönetnyilvánítás
A bemutatott kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Térfigyelő kamerák tervezése hivatalos környezetbe
Mátyás Laura
IV. éves ipari termék- és formatervező mérnök hallgató
Bevezetés
Modern korunk szerves részévé vált a megfigyelés, a technológiai fejlődés lehetővé tette a 21. századi embereknek, hogy a világ bármely pontjáról nyomon követhessék az otthonaikban, irodáikban, üzleteikben, vagy bármely megfigyelni kívánt területeken történő eseményeket. A térfigyelő kamerák alkalmazása mára már hétköznapi biztonsági intézkedésnek számít. Jelenlétük pl.: bankokban, gyárakban, pénzváltó irodákban, helyettesítheti, vagy csökkentheti a biztonsági őrök alkalmazását. További előnye, hogy a kamerák által rögzített felvételek bizonyítékként, vagy nyomravezető eszközként szolgálhatnak betörések, lopások, vagy más bűncselekmények kapcsán.
Termék koncepció
Terméktervezésem során nem a kamerák meglévő formavilágának továbbgondolását és új megoldásváltozatainak tervezését, hanem a még kielégítetlen piaci igények feltárását és megoldását tűztem ki célul.
A legtöbb kameránál a minél praktikusabb és egyszerűbb formák dominálnak. A kamera minőségét szolgáló többletfunkciókon kívül más funkciót egyikben sem véltem felfedezni. Ez azért probléma mert ezeket a kamerákat nem csak folyosókon, aulákban, forgalmas közterületeken látni, hanem bankokban, irodaházakban és tárgyalótermekben is egyaránt. A biztonsági kamerák ugyanazzal a jellegzetes formavilággal rendelkeznek, még akkor is, ha az adott helyen az enteriőr egy kevésbé hétköznapibb, elegánsabb dizájnt kívánna meg. A kamerám formavilágával az efféle piaci igényeket igyekeztem kielégíteni.
Miben fog különbözni a kamerám a többi biztonsági kamerától? A formaterv kialakítása szempontjából picit sem hasonlít a klasszikus térfigyelő kamerákra. A kameratest lényege, hogy az irodai alkalmazottak, vagy a jelenlévő civilek ne érezzék magukat feszélyeztetve a pásztázó kamera láttán. A szempontok közé tartozik az is, hogy a kamera minél kevésbé legyen feltűnő. Ezeknek a feltételeknek a kameramodul lámpatestbe való ágyazását tartottam a legkielégítőbb megoldásnak.
Ezekbe a lámpatestekbe kisméretű led vagy halogén izzókat lehet szerelni melyeknek fény erőssége, biztosítja az irodában, vagy más egyéb megfigyelni kívánt hivatalos környezetbe az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást.
A kameratest kialakítását nagyban befolyásolja az alkalmazni kívánt fényforrás.
Nem maradhatok a klasszikus kamera formavilágnál, mert az égőket minimum 10-15 cm távolságban kell elhelyezni a kamera modultól. Ez lehetőséget kínál, még nem látott, izgalmas formák megtervezésére.
Világítástechnikai számítások
A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a világítástechnika korunk tudományainak szerves részévé nőtte ki magát. A világítástechnika a világítás elvi alapjaival és műszaki gyakorlatával foglalkozik. Hétköznapi életünk bármely területén fontos szerepet játszik ez a tudományágazat, legyen az munkahelyi környezet, otthon, utazás, szórakozás, mindenhol szükség van megfelelő minőségű megvilágításra. Megfigyelték például, hogy a túl alacsony, vagy túl magas fényintenzitás mellett csökkenhet a munkahelyi teljesítmény, épp ezért fontos betartani a fényintenzitásra vonatkozó előírásokat. A nem megfelelő megvilágítás nem csak az ember közérzetére hathat negatív hatással, hanem a szemünket is károsíthatja.
A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzői különböző helységekben a következők:
irodahelyiségek természetes fényre orientált munkahely-kialakítással, kizárólag ablak közelében elhelyezve: 300 lux,
irodahelyiségek: 500 lux,
magas reflexióval: 750 lux,
nagyméretű irodák közepes reflexióval: 1000 lux,
üléstermek és tárgyalótermek: 300 lux,
vendégforgalmat lebonyolító helyiségek: 200 lux,
adatfeldolgozó, számítógépes termek: 500 lux
fogadóhelyiségek: 100 lux, [1]
A kameratest kialakításában nagy szerepet játszik a világítás mennyisége és minősége. A fentebb írtak bemutatják, hogy hány lux fényáram sűrűséget kell biztosítania az adott égőnknek, de ez nem ad teljes képet az elérni kívánt világítás erősségéről. A lux mértékegysége lumen/m2, vagyis egy m2-re eső fényáram sűrűsége. Tehát az égők megvilágítási erőssége, csak az 1 m2-es felületre vonatkozik.
Egy 3m magas mennyezetű helységben ennek a megvilágításnak a sűrűsége szétoszlik, ez azt jelenti, ha én kb. 200-500 lux fényáram sűrűséget szeretnék elérni egy irodahelységben, tárgyalóteremben, vagy fogadóhelységben, akkor a beszerelt égőimnek ennél sokkal magasabb fényintenzitás sűrűséget kell kibocsájtania magából.
Ezt a fotometrikus távolság törvénye alapján lehet kiszámolni. Ez a törvény kimondja, hogy a fényforrás által létrehozott megvilágítás egyenesen arányos a fényforrás fényerősségével, viszont fordítottan arányos a felület és a fényforrás közötti távolság négyzetével.
Számítások:
Fotometrikus távolság törvénye (jelölésekkel kifejezve):
,
Mértékegységben kifejezve:
Ebből a képletből ki tudjuk fejezni a fényerősséget:
,
melyet a fényáram kiszámításánál fel tudok használni, mivel a fényerősség, más néven kandela a fényárammal egyenesen, a térszöggel pedig fordítottan arányos.
Tehát a fényerősség a következőképpen is kiszámolható:
Melyből következik, hogy:
, mértékegységben kifejezve:
,
ebbe a képletbe helyettesítve a fotometrikus távolság törvényéből kifejezett fényerősség képletét, megkapjuk a fényáram értékét. Tehát:
, mértékegységekben:
Behelyettesítendő értékek:
Az elérni kívánt fényáram mennyisége: min. 300 lux
Az r a mennyezettől, az íróasztalig mért távolság értéke: kb. 2 m A térszög értéke gömb esetén:
,
azonban egy kameratestbe beszerelt égő nem minősül minden irányban egyenlően világító fényforrásnak, ezért a szteredián értéke kisebb lesz. Mivel a kamera felvételeit nem zavarhatja a fényforrás, ezért nem alkalmazható semmilyen szórt fényt szolgáló égő. Ezért a térszög értékét a nyolcadára csökkentem, így:
Végeredmény:
Egy vendégforgalmat lebonyolító hegységben elegendő lenne:
fényáramot biztosító égőkre.
Tehát az elérni kívánt fényáram mennyisége durván 1000 és 2000 lumen közé tehető. A fényáram mennyisége több égő üzemeltetése esetében összeadódik.
Tehát például 2 db használt égő esetében elég, hogy az égők fényáramerőssége kb.
600 és 900 lumen közé essen.
Konstrukciós tervezés
A formaterv kialakítása során számításba veszem a részegységek tulajdonságait, paramétereit. A alábbi képen egy beszerelhető IVS kameramodul látható, mely kis mérete lévén, nagyobb szabadságot enged a forma megtervezésének.
1. ábra:
IVS ipari kameramodul[2]
Befoglaló méretek:
Mivel kamerámat fixen, vagy kismértékű mozgást megengedő helyzetben szeretném elhelyezni a kameratestben, fontos, hogy a kameramodul széles látószöggel rendelkezzen. Ezért esett a választásom az ipari kamerákra. Az ipari kamerák valami megfigyelésére specializálódtak, legyen az akár gyártósori rendszereken belüli termék megfelelőségi figyelése, pl.: precíziós gyártásoknál, vagy közlekedésrendészeti megfigyelő rendszereknél, továbbá bárminemű biztonságtechnikai megfigyeléseknél. Minél nagyobb a videó kép felbontása, annál precízebben lehet megfigyelni. A modern ipari kamerák most már akár 4K felbontáson is képesek video rögzítésre. Az alkalmazástól függ, hogy milyen előtétlencséket helyeznek a modulba. Ennek köszönhetően a látószöget az épület magasságához is állíthatom.
A sötétben készült felvételekhez infravörös megvilágítást kell biztosítani: a felhasznált kameramodul átmérőjéhez passzoló IR led gyűrű:
A 4. ábrán egy Philips MASTERline GU5.3 izzó látható, mely ideális lenne a kameratestbe való elhelyezésre. Ez egy alacsonyfeszültségű halogénégő, mely az infravörös-visszaverő bevonatnak köszönhetően rendkívül magas energiahatékonysági mutatóval és hosszú élettartammal rendelkezik. Továbbá a
2. ábra:
IVS kameramodul paraméterei[3]
3. ábra:
IR led lámpa[4]
dikroikus bevonat meggátolja, hogy a tárgyak hőterhelést kapjanak, így a lámpatestet sem teszi ki a deformálódás veszélyének.
Az égő befoglaló méretei: D = 51 mm és,C = 50,5 mm. Ezek a befoglaló méretek elég picik ahhoz, hogy elférjenek egy ilyen lámpa-kamera formatervbe, és a 640 lumenes fényerősség is eleget tesz az elvárásoknak, mivel ha több ilyen lámpát használunk, az érték összeadódik.
Az égőt szabványos GU5.3 foglalathoz kell rögzíteni, hogy az égő áramhálózatra kapcsolható legyen. A vezetékek végét sorkapocs segítségével először transzformátorra, aztán az áramhálózatra lehet kötni. Az égő működtetéséhez szükség van egy 220V/12V-os transzformátorra. A transzformátort célszerű a falba építeni könnyen elérhető helyre, és onnan vezetékezni a lámpa helyére.
4. ábra:
Beépíthető spotlámpa és befoglaló méretei[5]
5. ábra:
Szabványos foglalat[6]
6. ábra:
Karima[7]
A spotlámpa beépítéséhez a méretben megfelelő karima használata sem elhanyagolható. A 6. ábrán látható karima belső átmérője 51 mm, és a külső pedig 81 mm.
Szabadkézi vázlatok
7.9. ábra: Karima
7. ábra:
Kezdeti formatervek
9. ábra:
Szemre emlékeztető formatervek
Végezetül a 11. ábrán a végleges tervem látható. Ez a forma magába foglalja a csavaros vonulatot, mely több tervemben is megmutatkozik, mégis megőrizte egyszerűségét. Két oldalt a kamera ágai megvékonyodnak, aztán visszafordulnak önmagukba. A vonulatok csúcsaiban helyeztem el a spotlámpákat, melynek átmérőjéhez igazodnak a kamera ágai.
10. ábra:
4 db spotlámpával rendelkező formatervek
11. ábra:
Végleges formaterv
Megoldás változataimról térbeli rekonstrukciót is készítettem.
Kapcsolódó hivatkozások
[1] http://www.datanet.hu/pharma/phorient/145/145ado.htm [2] http://www.industrialvision.co.uk/about-u
[3] http://www.industrialvision.co.uk/products/vision-hardware/cameras [4]
http://www.hkvstar.com/technology-news/what-is-infrared-security-camera.html
[5] http://www.ecat.lighting.philips.com/l/lamps/halogen-lamps/lv-halogen-with-reflector/masterline-es/924895017101_eu/
[6] http://www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/2921
[7] http://www.iconelectric.eu/cz/produkty/commercial_luminaires/recessed Irodalomjegyzék
[8] PELYHE JÁNOS: Világítástechnikai Jegyzet, Színház és Filmművészeti Egyetem, 2006. Elektronikus jegyzet
[9] ARATÓ ANDRÁS, Dr. BORSÁNYI JÁNOS, EPERJESSY MÁRIA, Dr.
LANTOS TIBOR, NAGY JÁNOS (főszerk.), NÉMETHNÉ Dr. VIDOVSZKY ÁGNES, POPPE KORNÉÉLNÉ, TÖRÖK BÉLA: Világítástechnikai kislexion, Világítástechnikai Társaság, 2001. Elektronikus jegyzet.
[10] BECHKER GYÖRGY, KAUCSEK GYÖRGY: Termékergonómia és termékpszichológia, Budapest, 1996
[11] PÉTER JÓZSEF, DÖMÖTÖR CSABA: Ipari design a fejlesztésben, Miskolc-Egyetemváros, 2011. Elektronikus jegyzet
Köszönetnyilvánítás
A bemutatott kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
12. ábra:
Végleges terv (szürke szegéllyel) perspektivikus nézetből
MINI VÍZI ERŐMŰ TERVEZÉSE
Mátyás Máté
Általános géptervező hallgató Bevezetés
Mai világunkban egyre nagyobb szerepet kap a környezet, a környezet változása, védelme, továbbá az emberek tekintete a megújuló energiaforrások felé fordult az utóbbi évtizedekben.
Megújuló energiaforrásnak azt tekintjük, ami egy emberöltő alatt, vagy gyorsabban újratermelődik, és újból fel lehet használni. A környezetvédelem egyre jobban előtérbe kerül, a cégek és az emberek is egyre tudatosabban figyelnek oda rá. Már nagyon régen rájött az ember, hogy a víz az egyik ilyen megújuló energiaforrás és ezt kihasználva a saját szolgálatába állította különféle megoldásokkal.
A kezdetek kezdetén a szintkülönbség lett kihasználva, ezáltal a víz esését, mozgási energiáját alakították át másféle célra használható energiává. Ilyen cél kihasználása érdekében épültek meg a vízi malmok, ahol a fentről lezúduló víz sebessége és a víz tömege hajtotta meg a víz útjába álló rekeszeket vagy lapokat a keréken. A kerék ezáltal körmozgásra kényszerült, amely energiáját valamely úton például tengellyel, esetleg szíjhajtással továbbítottak a megfelelő helyre, ahol további cél elérése érdekében át lett alakítva és feldolgozva. Ilyen cél volt például egy vízimalomban a gabonafélék őrlése, fűrészmalomnál a fűrész működtetése, a fa vágása. Ahogy haladunk előre az időben, a tudományok és az ipar fejlődésével az életszínvonal is emelkedett így megjelentek új dolgok amelyek energiát igényeltek.
Az energiaszükségletet nem megújuló, fosszilis energiák felhasználásával orvosolták. Azonban hamar kiderült, hogy ez tarthatatlan, így más alternatív energiák felé irányult a figyelem.
Napjainkban főként környezetvédelmi okokból és a fosszilis energia felváltására lett kitalálva számos környezetbarát technológia. Többek között megjelentek az első napelemek. Ám a régi technológia új formában született újjá, a vízi malmok elvét kihasználva lettek létrehozva a vízi erőművek.
Ezen erőművek lényegét tekintve csak méretben különböznek a vízimalmoktól.
Számos elvet követve a tervezők a legkreatívabban találtak, találnak ki újabb és újabb ötletet, amelyet a sikeres tesztelés után a megvalósítás követ, majd a sorozatgyártás vagy esetlegesen az építkezés, ha akkora méretű projektről van szó.
Én személy szerint azon tervek elkészültét, megvalósítását támogatom, amelyek nem tesznek kárt a környezetben, sem megvalósítás, sem működés közben. Ezen elvet követve indultam neki a feladatnak és így szeretném majd egyszer megvalósulva látni is.
Számomra is nagyon fontos a környezetvédelem, ezért a feladatom elkészítése során az elsődleges cél az volt, hogy minimális környezeti kár illetve szennyezés mellett megújuló energiát nyerjünk. A szakdolgozatom témája egy mini vízi erőmű
(vízkerék) megtervezése. Régóta ismeretes, hogy a víz felhasználható megújuló energiaforrásként. A munkám során ezt fogom kihasználni.
Munkámat piac- és szabadalomkutatással kezdtem. Következő lépésként választanom kellett a szerkezet működéséhez elengedhetetlen energiaforrást, amely a lakóhelyemhez közel helyezkedik el, így választásom a Hejő patakra esett. A Hejő patak nagyon kis vízmennyiséggel rendelkezik, de projektem megvalósításához ideális. A patak változó vízjárású, 0,6-1,6m3/s térfogatárammal rendelkezik, attól függően, hogy hol történik a mérés és milyen évszakban vagyunk.
Ezt követően a hely kiválasztása következett. Itt méréssel kellett meghatároznom a vízmélységet és a meder szélességét.
Végül a számításokat végeztem el a patak térfogatáramával, szélességével és az ennél a pontnál mért mélységgel. A számítások után készítettem pár lehetséges rajz vázlatot. A vázlatokat később ismertetem.
Környezetvédelem
A környezettudatos tervezés manapság egyre inkább előtérbe kerül, mind mérnöki, mind a magán életben. Az emberiség egyre jobban odafigyel a környezetbarát technológiák használatára, igénybevételére, megismerésére, tökéletesítésére. Amint már korábban említettem számomra is nagyon fontos, hogy ne juttassunk több szennyezést a környezetünkbe. Sőt lehetőség szerint igyekezzünk csökkenteni a már meglévőket is. A természet öntisztító folyamatai igaz dolgoznak, de még mindig több a bejuttatott szemét, mint amit eltudna bontani sok emberöltő alatt. Én ezt tartottam szem előtt amikor ezt a gépet terveztem, hogy a sok szemétből ne lehessen több.
Projektem során a költséghatékonyság is nagyon fontos szempont volt számomra, azaz gyártása olcsó legyen, fenntartási költsége pedig minimális. A szabadba nem bocsájt ki semmiféle égésterméket, a folyóban nem tesz kárt, még úgy sem ha a blokkoló rácsot is beépítjük elé, ami az esetleges hordalékot amit a víz szállít felfogja.
Ezzel talán még segítünk is a pataknak, ha nem engedjük tovább a szemetet.
Elképzelésem szerint ha a szerkezetet a Hejőn bizonyos távolságonként helyezzük el akkor a patakot ellepő szemetet is megállítja, mégsem gátolja a szabad haladásban.
A rácsos/lyukacsos szerkezetű szűrő miatt, a felfogott szemetet később akár manuálisan is eltávolíthatjuk csökkentve a környezeti szennyezést. Az erőmű az élővilágot nem károsítja, mivel a víz felszínére koncentrál, nem igényel semmiféle kiépítést, előkészületet, vagy a patak egyáltalán bármilyen nemű átalakítását. A tartó cölöpöket ha elhelyeztük a meder 4 pontján, onnantól kezdve nincs más dolgunk, mint lerakni a szerkezetet, néhány méterrel előtte pedig a szűrőrácsot ezt követően pedig fel is használhatjuk a készülék által nyújtott tiszta energiát. Korábbi felvetésem szerint ha több készüléket is telepítünk, a teljesítményük és áramleadásuk összeadódik, ily módon már nagyobb dolgokra is lehet használni. Mindez csak akkor lehetséges csak, ha már a megfelelő engedélyeket beszereztük a környezetvédelmi hivataltól, továbbá a város vezetőségétől, esetleg a vízügyi hatóságoktól és végül, de nem utolsó sorban az ott élő emberektől.
Megoldásváltozatok
1. ábra
Lehetséges megoldásváltozat
A fent látható szerkezet (1. ábra) magába foglalja mind azt, amit egy mini vízi erőműnek tudnia kell, stabil, elég felhajtóerővel, hogy a legnagyobb árt is túlvészelje.
A lapátok kialakítása viszont nem megfelelő a Hejő vízhozamához, ezek a lapátok túl nagyon hozzá, így ez a változat nem felelt meg. Ellene szól még az is, hogy nagy befoglaló méretekkel rendelkezik, így nehézkes a szállítása, továbbá több készülék egymás mellé helyezése nehezen megoldható.
2. ábra
Lehetséges megoldásváltozat
A 2.ábrán látható verzió stabilan áll a folyómederben, a szerkezet aljára betonréteg kerül ami egy helyben tartja a szerkezet állványzatát. Mivel a lapátkerék és a
tartályokhoz függőleges irányban elmozdulásra képesek, így az emelkedő vagy éppen süllyedő vízszinthez igazodni képes. A szerkezet hátránya, hogy nem védi semmi a kereket a beszorulástól az esetlegesen a vízen úszó ágaktól, szeméttől. Ez a változat sem megfelelő. Elképzelésemmel ellentétben a rögzítéshez szükséges beton a környezetbe való beavatkozást jelentené, így a saját elvárásaimat cáfolnám meg.
3. ábra
Lehetséges megoldásváltozat
A 3. ábrán található megoldás szintén nagyon stabil kivitelezés. A kerék mérete is megfelelő. Ebben az esetben szintén a vízen úszó esetleges fa vagy szemét jelenthet gondot a kerék forgásának megállításával. Mivel a generátor túl közel helyezkedik el a vízhez, ezért ez sem a megfelelő változat.
4. ábra
Lehetséges megoldásváltozat
A 4. ábrán látható megoldásváltozaton oldalnézetből tekinthető meg a megfelelő kivitelezésű szerkezet.
5. ábra
Lehetséges megoldásváltozat
A 4. és 5. ábrán látható megoldásváltozat felelt meg minden elvárásomnak. Ebben a verzióban minden benne van amivel egy mini vízi erőműnek rendelkeznie kell. A vízkerék optimális magasságú, a generátor messze van a víztől. A tartályok amik a felhajtóerőt biztosítják elég nagyok, hogy elbírják a szerkezet súlyát és fenntartsák a víz tetején. Az állványos kivitel nem csak a generátor elhelyezésének előnyös, de ha úgy szükséges az állvány miatt lehetőség van beépíteni még egy gyorsító áttételt amellyel a generátor működéséhez szükséges fordulatszám előállítható, növelhető. A mini vízi erőmű tömege elegendően kicsi lesz ahhoz, hogy egy ember képes legyen elszállítani és üzembe helyezni. Az előző változatokkal ellentétben a készülékre opcionálisan több lapát helyezhető fel. Lehetőség van rá, hogy több készüléket egymás után vagy mellett elhelyezzünk egymást nem akadályozva, így kinyerve a lehető legtöbb energiát. A többi megoldásváltozattal ellentétben ehhez tartozik egy szűrőelem, amely passzív szűrőként a víz által sodort szemetet, ágakat felfogja, ezáltal megakadályozva a szerkezet működésképtelenné válását. Zajvédelmi céllal a vázszerkezet kialakítása lehetővé teszi, hogy burkolatot helyezzünk fel így csökkentve minimálisra a zajkibocsátást. A környezetet nem szennyező, önműködő konstrukció. Karbantartását előre lehet kalkulálni, így nem igényel állandó felügyeletet. A tervezett karbantartást egyetlen ember képes elvégezni rövid idő alatt.
Ha váratlan esemény következne be, akkor is elegendő egy karbantartó a javítási munkálatokhoz. Azért ez a kivitel nyert, mert költséghatékony, egyszerű gyártani, üzembe helyezni és karbantartani, mindemellett környezetbarát és hosszú élettartamú. Az összes alkatrésze a kereskedelemben megtalálható szabványos elem, ami pedig nem, azt nagyon könnyű és olcsó legyártani.
Irodalomjegyzék
[1] Dr. Szente József - Bihari Zoltán: Interaktív mérnöki kommunikáció és a tervezést támogató CAD rendszerek. Elektronikus tankönyv. 2011. p.
107. www.tankonyvtar.hu/hu
[2] Bihari Zoltán – Szente József: Számítógépes terméktervezés. Szakmérnöki jegyzet. Készült „A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése” CAD/CAM/FEM kompetencia kurzusok projekt keretében. 2006. p.
193.
[3] Szente József, Bihari Zoltán: Gépelemek, alkatrészek számítógépes tervezése – Terméktervezés, Miskolc: HEFOP, 2005. 150 p.
[4] Szabó Ferenc J., Sarka Ferenc, Tóbis Zsolt: Numerikus analízis, szimuláció, termékminősítés. Oktatási segédlet (jegyzet), TÁMOP-4.1.2.-08/1/A-2009-0001, G3-08 Modulelem, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2011. március.
[5] Péter József: Géptervezés alapjai. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc-Egyetemváros, 2008. 402 old. ISBN 978-963-661-837-7.
[6] Bercsey, T. - Döbröczöni, Á. – Dubcsák, A. – Horák, P. – Kamondi, L. - Péter, J. – Scholtz, P.: Új termék kifejlesztése és bevezetése, a piacravitel ideje és az azt meghatározó tényezők. Miskolc, 1997. Jegyzet a Phare HU 9305 program támogatásával, pp: 1/258.
[7] Internet: http://emiktf.hu/arviz_utani_vizsg_kis_vizf.pdf [8] Internet: www.tisztajovo.hu
[9] Mátyás Máté – Komplex tervezés féléves feladat 2013/2014/2 félév.
Köszönetnyilvánítás
A bemutatott kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.