Meggyőződésünk, hogy a hazai városfejlesztésben paradigmaváltásra van szükség - eljött a Városfejlesztés 2.0 bevezetésének ideje. A legfontosabb fejlesztések megvalósultak, a legkínzóbb problémákat a legtöbb városban sike-rült kiküszöbölni. Célszerű tehát megállni egy pillanatra, és átgondolni alaposan:
merre tovább? Az extenzív fejlesztések helyett /mellett egyre inkább felértéke-lődnek az intenzív fejlesztések, ideje a felépített hardverhez hozzárendelni a megfelelő szoftvert is! Erről szól a Városfejlesztés 2.0 - vegyük most sorra a legfontosabb jellemzőit.
Kreatív / innovatív
A városfejlesztés 2.0 kreatív és innovatív. Ennek egyik fontos eleme, hogy nem tüneteket kezel, hanem feltárja a valós problémákat és azokra keresi
meg a leghatékonyabb és leginkább fenntartható megoldásokat. Ezek a megol-dások gyakran eltérnek a megszokottól - a kreatív városok innovatív válaszo-kat adnak a kihívásokra, amelyek gyakran sokkal inkább igényelnek szerve-zőmunkát, mintsem beruházások megvalósítását. Ezért a kreatív városok a pri-vátszférában már bevált innovációs módszereket alkalmaz-nak a megoldások felkutatásában. Ezen túlmenően pedig igyekszenek hatékonyan hasznosítani a belső tartalékokat (kihasználatlan ingatlanok,kapacitások, humán erőforrások), illetve mozgósítani a meglévő erőforrásokat (lakosság, vál-lalkozások, civil szervezetek).
Klímabarát
A Városfejlesztés 2.0 középpontjában a klímabarát működés és fejlesztés feltételeinek megteremtése áll. A klímabarát város a lehetőleg minél kisebb mértékben terheli a kör-nyezetet üvegházhatású gázok kibocsátásával. Az alapok megteremtéséhez persze idő kell - de talán éppen most jött el az ideje annak, hogy elkezdjük kialakítani ezeket a feltételeket! Ráadásul a klí-mabarát működéssel egy település többszörösen nyer: az ilyen módon működő települések lényegesen élhetőbbek, a településműködtetés-költségei jóval ki-sebbek, növekszik a helyi termékek fogyasztása, s az már igazán csak hab a tortán, hogy a károsanyag-kibocsátás is drasztikusan visszaesik. De mit kell tenni ahhoz, hogy településünk klímabarát legyen? A válasz persze összetett, de alapvetően három területre kell kiemelten koncentrálni:
a. A klímabarát közlekedés kialakítása (fejlett közösségi közlekedés, ked-vező feltételek a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára, a"közlekedési keresletet" minimalizáló városszervezés);
b. Klímabarát köz- és lakossági épületek- olyanok tehát, amelyek minél kisebb energiafelhasználással működtethetőek;
c. A megújuló energia minél nagyobb arányban történő hasznosítása.
Költséghatékony
A városfejlesztés 2.0 fontos jellemzője a költséghatékony fejlesztések megvalósítása, és új - eddig meglehetősen elha-nyagolt elemként – a költséghatékony működés. Ez utóbbi mögött az a meggyőződés húzódik meg, hogy a városirányí-tás, városmenedzsment és városműködés hatékonyságának és eredményességének javítása jelentősen hozzájárul az adott város fejlesztéséhez. Ennek megfelelően a városfejlesztés2.0 keretében jelentős mozgásteret kapnak az olyan szervezet-és működésfejleszté-si megoldások, amelyek megalapozzák a hatékony működést és már
rövidtá-von is komoly megtakarításokhoz vezetnek. A költséghatékonyság megteremté-se kiemelten az alábbi három területre fókuszál:
a. Az önkormányzat csak olyan feladatokat végezzen, amelyekre valóban szükség és igény van - de ezeket a lehető legmagasabb minőségben (eh-hez segít hozzá a feladatreform);
b. Az önkormányzat működésében ne legyenek párhuzamosságok,pazarló, felesleges folyamatok - ezt alapozza meg a folyamatoptimalizálás;
c. Végül pedig, csak olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyekre ténylegesen szükség van, és amelyeket képes lesz fenntartani,működtetni az önkormányzat.
Közösségi
A városfejlesztés új irányzata hangsúlyozottan közösségi. Az embereknek fejleszt - az emberekkel közösen. Ennek ér-dekében már a város jövőképének kialakításába és fejlesztési stratégiájának kialakításába ténylegesen bevonja a városla-kókat, a városban működő vállalkozásokat és civil szerveze-teket. De nem csak a tervezésben, hanem a megvalósításban is épít a belső erőforrásokra. Annak érdekében, hogy megfe-lelő háttérrel tehesse meg ezt, ösztönzi és erősíti a helyi közösségek működését.
Mindezek mellett pedig a jövő városa szolidáris is: szintén a helyi közösségre támaszkodva segíti az arra rászorulókat.
Digitális
Végül, de nem utolsósorban a Városfejlesztés2.0 digitális. Az infokommunikációs technológiák, az internet és a közösségi há-lózatok viharos fejlődése korábban nem látott lehetőségeket nyi-tott meg az innovatív vállalkozások - és az innovatív települések számára is! Egyre több város használja ki és fordítja előnyére, és állítja a település fejlesztésének szolgálatába ezeket a lehetősé-geket. A digitális forradalom számos területen kínál előnyöket a városok számára, a városfejlesztés szempontjából a legfontosabbak azonban az alábbiak:
a. E-közigazgatás, internet alapú és mobil szolgáltatások és ügyintézés.
Megfelelően szervezve jelentősen csökkenthetőek a szolgáltatási költsé-gek, javítható a minőség és az ügyintézés sebessége, és csökkenthető a mobilitási igény (az ügyek otthonról, vagy éppen egy irodából intézhető-ek).
b. Online marketing, márkaépítés. A sikeres városmarketing, a város, mint márka megteremtése akár még néhány évvel ezelőtt is alapvetően költ-ségvetés kérdése - és ennek megfelelően leginkább a nagyvárosok kivált-sága - volt. Az internet és a közösségi hálózatok fejlődésével, az online
megoldások költségeinek drasztikus csökkenésével azonban ma már nem így van: a városmarketing sikere sokkal inkább kreativitás és következetes online jelenlét megteremtésének kérdése. Ez egyedülálló lehetőség a ki-sebb települések számára is.
c. A közösségépítés fontosságáról már korábban is beszéltünk. Ennek a ha-gyományos formái mellett (semmiképpen sem helyett) - különösen, ha meg akarjuk nyerni a fiatalabb korosztályokat is - növekvő hangsúlyt kell fektetni az online csatornák használatára is!