A számvevőt megillető idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályai
5. Kombinált szolgálati időrendszer
44. § A kombinált szolgálati időrendszerben az érintettre alkalmazott szolgálati időrendszert a szolgálatszervezéskor legalább egy munkahét időtartamban kell meghatározni.
45. § A szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a szolgálatszervezésre, a szolgálati időbeosztás átadására, a munkaközi szünetre a szolgálatteljesítési idő keretet az adott szolgálati időrendszerben meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.
46. § A szabadság kiadása – a jelen szolgálati időrendszeren belül alkalmazott szolgálati időrendszer szerint kiadott szabadidőt követően – hivatali munkanapban történik.
III. Fejezet
A közszolgálati tisztviselőkre, a közalkalmazottakra, valamint munkaviszonyban állókra vonatkozó különös rendelkezések
47. § Az utasítás rendelkezéseit a katasztrófavédelemnél közszolgálati tisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban (a továbbiakban együttesen: egyéb jogviszony) állókra is megfelelően alkalmazni kell az alábbi rendelkezésekkel és eltérésekkel.
48. § Egyéb jogviszony tekintetében – váltásos szolgálati időrendszer alkalmazása esetén – a napi munkaidőt nem lehet fél órával meghosszabbítani, továbbá a munkaidőkereteket sem lehet hosszított szolgálati idővel számolni. A III. számú váltásos szolgálati időrendszer egyéb jogviszony esetén nem alkalmazható.
49. § Egyéb jogviszony esetén a munkaidőkeret legfeljebb 4 hónapra határozható meg.
50. § Egyéb jogviszonyban a pihenőidő legalább egybefüggő 11 óra, kivéve a nyári időszámítás kezdetének napja, amikor legalább egybefüggő 10 óra, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámít.
51. § Közszolgálati tisztviselőre vonatkozóan a napi szolgálatteljesítés ideje nem haladhatja meg a 12 órát. A munkaközi szünet mértéke 6 órát meghaladó szolgálatteljesítés esetén 30 perc, illetve minden további teljesített 3 óra után további 20 perc.
52. § Az 5. §-tól eltérően egyéb jogviszonyban állók esetén a szolgálati időbeosztást legalább egy hét időtartamra vonatkozóan, ezen időtartam kezdetét megelőzően legalább 7 – közszolgálati tisztviselők esetében 14 – nappal, írásban kell közölni.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
53. § Ez az utasítás 2016. január 1-jén lép hatályba.
54. § Hatályát veszti a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél alkalmazható szolgálati időrendszerekről és munkarendről szóló 38/2012. (II. 21.) BM OKF főigazgatói intézkedés.
Dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy s. k.,
mb. főigazgató
7840 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2015. évi 66. szám
A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 6/2015. (XII. 30.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (3) bekezdése alapján – a Magyar Nemzeti Levéltár és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter egyetértésével – a büntetés-végrehajtási szervezet iratkezelési rendszeréről és irattári tervéről a következő utasítást adom ki:
1. § A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) Egységes Iratkezelési Szabályzatát (a továbbiakban:
Iratkezelési Szabályzat) az utasítás Melléklete szerint határozom meg.
2. § Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a büntetés-végrehajtási intézetekre és intézményekre (a továbbiakban: bv. intézet), továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: bv. szervek) terjed ki.
3. § A bv. szervek vezetői az Iratkezelési Szabályzat hatálybalépését követő kilencven napon belül kötelesek az iratkezelés és iratnyilvántartás rendjére vonatkozó szabályokat felülvizsgálni.
4. § Ez az utasítás 2016. január 1-jén lép hatályba.
Csóti András bv. altábornagy s. k.,
országos parancsnok
Melléklet a 6/2015. (XII. 30.) BVOP utasításához
A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET EGYSÉGES IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
1. A Szabályzat alkalmazásában:1.1. Alszám: alszámokra tagolódó sorszámos iktatási rendszerben a két- vagy többfázisú ügyek második és további ügyiratdarabjainak iktatószáma.
1.2. Beadvány: valamely szervtől vagy személytől érkező papíralapú vagy elektronikus irat.
1.3. Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával – elektronikus formában rögzített – elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak.
1.4. Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt irat.
1.5. Előirat: az érkezett küldeménynek korábban már regisztrált előzménye.
1.6. Előzménykutatás: az a művelet, amely során megállapításra kerül, hogy az új iratot egy már meglévő ügyirathoz szükséges-e rendelni, vagy új ügyiratdarabot szükséges-e neki nyitni.
1.7. Felterjesztés: valamely iratnak a döntésre, kiadmányozásra jogosult vezető részére közvetlenül, illetve az alakisághoz, továbbá megfelelő eljárási rendhez kötött, valamint a szolgálati út figyelembevételével történő megküldése, amely aktus egyben a felterjesztésre jogosult vezető részéről annak szavatolása, hogy az irat alakilag és tartalmilag aláírásra és kiadmányozásra alkalmas.
1.8. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt
állnak, és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett – módosítás érzékelhető.
1.9. Gépi adathordozó: külön jogszabályban meghatározott, az ügyfél–hivatal, illetve a hivatal–ügyfél kommunikációra felhasználható, valamint az elektronikus adat tárolására alkalmas eszköz.
1.10. Hivatali kapu: a hatóságok számára a benyújtott űrlap átmeneti tárolását biztosító tárhely, hozzárendelt jelszavas azonosításon alapuló elérhetőség-ellenőrzéssel, amelyen keresztül a büntetés-végrehajtás hozzáfér a biztonságos kézbesítési szolgáltatás által részére biztosított szolgáltatásokhoz.
1.11. Hivatkozási szám: a beérkezett iratnak az eredeti száma, amelyen a küldő a küldeményt nyilvántartja.
1.12. Hozzáférési jogosultság: meghatározza, hogy egy felhasználó a szervezeti hierarchiában elfoglalt helye szerint hol élhet a részére megadott funkciókkal, szerepkörökkel.
1.13. Időbélyegző: elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett.
1.14. Iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik.
1.15. Iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból.
1.16. Iratszerelés: ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell.
1.17. Irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely.
1.18. Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.
1.19. Kiadmányozás: a már felülvizsgált végleges kiadmány- (elintézés-) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről.
1.20. Kivonat: valamely irat egy részének szó szerinti idézése. Az eredeti irat formájának (alakjának) megtartása nem kötelező, azonban a „Kivonat ... számú ... tárgyú ...ból” jelölést fel kell tüntetni.
1.21. Minősített elektronikus aláírás: olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.
1.22. Nyilvántartási szám: az ügykezelési segédletbe történt bejegyzések sorszáma, amely az iratok azonosítására, hollétének kimutatására szolgál. Nyilvántartási szám a rendszeresített számítógépes programban az irat azonosítására szolgáló sorszám, illetve ideiglenes ügyszám is.
1.23. Utóirat: valamely ügyiraton belül egy ügyiratdarabot közvetlenül követő másik ügyiratdarab (az utóirat egyben egy őt közvetlenül követő másik ügyiratdarabnak az előirata is lehet).
1.24. Ügyintézés: valamely szerv vagy személy működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki), kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége.
1.25. Ügyiratdarab: az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének egy-egy fázisában keletkezett iratokat tartalmazza.
2. Az 1. pontban nem szereplő fogalmak értelmezése során
a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Ltv.), b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.), c) az elektronikus aláírásról szóló törvény,
d) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény,
e) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló kormányrendelet,
f) az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet,
g) az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet,
h) a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm.
rendelet [a továbbiakban 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet],
i) a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló KIM rendelet
rendelkezései irányadóak.
7842 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2015. évi 66. szám