6. Távolságtípusok meghatározása
6.2. Kognitív távolság meghatározása
Az elemzés során a kognitív távolságot a közös hivatkozáshasználat alap-ján határoztam meg. Ehhez a bibliográfiai csatolás módszerét alkalmaztam, melynek értéke két dokumentum, szerző stb. közötti közös hivatkozások szá-mával egyenlő (Ikpaahindi, 1986). A 11. ábra (4.3. fejezet, 73. old.) bal felső része a publikációk közötti bibliográfiai csatolás sematikus modellje. P1 és P2 publikáció az R3 hivatkozáson keresztül áll kapcsolatban, tehát közöttük a bibliográfiai csatolás értéke 1.
Amennyiben két publikáció ugyanazon munkákra hivatkozik, feltételezhető, hogy hasonló kérdésekre keresik a választ, ily módon mögöttük hasonló tu-dásbázis áll, azaz kognitív kapcsolat állhat fenn közöttük. Ugyanakkor, amint arra Martyn (1964) és Tagliacozzo (1967) rámutatott, ez a kognitív kapcsolat csupán feltételezés marad, hiszen nem tudhatjuk, hogy a hivatkozott doku-mentum ugyanazon megállapítására vonatkoznak-e a hivatkozó publikációk hivatkozásai. Azt, hogy a tématerületek lehatárolására a bibliográfiai csatolás mégis érvényes módszer lehet, Kessler (1965) a Physical Review folyóiratban megjelent publikációk csoportosításával bizonyította: a meglévő
tárgyszóin-6. táblázat: Salton-hasonlóságot tartalmazó társszerzői tábla
dexelés, illetve a bibliográfiai csatolás módszere nagy átfedést mutató cso-portokat alakított ki.
Az információtudomány, illetve a tudománymetria területén a bibliográfiai csatolás publikációk között történő alkalmazása bevett eljárás (Jarneving, 2007; Ahlgren és Jarneving 2008; Boyack és Klavans, 2010; Yan és Ding, 2012), azonban szerzői szinten ritkán használják. Példaként Zhao és Strot-mann (2008a, 2008b) munkáit említhetjük, akik a publikációk szintjéről a szerzői szintre vetítették a hivatkozásokat (11. ábra jobb felső része). Ugyan-akkor minden egyes publikáció esetén csak az első szerzőt vették figyelembe, azaz tulajdonképpen a publikációk adatait az első szerző nevére cserélték.
Véleményem szerint a vetítés ily módon történő alkalmazásánál pont a lé-nyeg veszik el a két szint között. Doktori kutatásomban a publikációk szint-jéről a szerzői szintre történő vetítésnél ugyanazt a módot alkalmazom, mint amit Radicchi és munkatársai (2009) alkalmaztak az együtt hivatkozás szer-zői szinten történő alkalmazásánál. Ők a folyóirat minden szerzőjéhez hozzá-rendelték az idézéseket, én is így jártam el, ahogy azt a 11. ábra bal és jobb alsó része mutatja a 4.3. fejezetben.
6.2.1. Teljes kognitív távolság meghatározása
A teljes kognitív távolság meghatározásához bibliográfiai csatolást alkalmaz-tam a szerzői szintre. Ehhez az 5.3. fejezetben bemutatott adatokból először szükségem volt a publikációk cikkazonosítójára (UT) és a 5.4.2. alfejezetben bemutatott, a vizsgálathoz előkészített hivatkozásokra (CR). Ezután a cikkek-hez tartozó tisztított szerzői nevekcikkek-hez (AU) rendeltem a hivatkozásokat, így egy szerző-hivatkozás mátrixot kaptam eredményül. Ebből, a társadalmi tá-volság méréséhez hasonlóan, itt is meghatároztam a szerző-szerző mátrixot a következő formula felhasználásával:
ahol MAR a szerző-hivatkozás mátrix, MAA pedig a szerző-szerző mátrix. Ez a szerzőpárok közös hivatkozásainak számát tartalmazta, azaz a szerzői bib-liográfiai csatolást. Ahhoz, hogy a társszerzői hálózattal ez összehasonlítható legyen, a szerzők közötti bibliográfiai csatoláson alapuló hasonlóság megha-tározásához is a Salton-indexet alkalmaztam. Így eredményül megkaptam a teljes kognitív hasonlósági mátrixot (MFC), mely 0 és 1 közötti értékeket tar-talmazott. A 0 a teljes különbözőséget, az 1 pedig a teljes egyezést jelentette két szerző között a közös hivatkozások alapján.
Látható, hogy az eljárás gyakorlatilag megegyezik a társadalmi távolság meg-határozásánál alkalmazott módszerrel, hiszen mindkét esetben szerzőpárok kapcsolatának erősségét kerestem: az előző alfejezetben a társszerzői kap-csolatok, ebben az alfejezetben pedig a közös hivatkozások mentén. Így a 4., 5.,6. táblázatokban bemutatott példa erre a módszerre is érvényes lehet, az-zal a különbséggel, hogy a 4. táblázat oszlopaiban publikációk helyett hivat-kozások szerepelnek.
6.2.2. Tiszta kognitív távolság meghatározása
Az előző alfejezetben bemutatott teljes kognitív távolság két okból tartal-mazhatott két szerző között kapcsolatot a közös hivatkozásokon keresztül.
Az egyik esetben a társszerzőség miatt hivatkoztak ugyanazon publikációkra az egyes szerzők, a másikban pedig a munkájukhoz használták ugyanazt a tu-dásbázist, így kognitív értelemben voltak közel egymáshoz. Mivel a teljes kog-nitív mátrix a két esetet együtt tartalmazta, az így meghatározott távolságnak a teljes kognitív távolság elnevezést adtam. Azonban a két esetet szerettem volna elkülöníteni egymástól. A 11. ábra (4.3. fejezet, 78. old.) jobb alsó része mutatta be azt a konceptuális modellt, mely a teljes kognitív távolság ket-tős tartalmát szemlélteti. A teljes kognitív távolságból a társszerzőség miatti kognitív kapcsolatok kiszűrését követően egy olyan mátrixot kapunk, amely a kognitív hasonlóság társszerzőségen kívül eső részét tartalmazza. Ezt tiszta kognitív hasonlósági mátrixnak (MPC) neveztem el, és a teljes kognitív hason-lósági mátrix, valamint a társadalmi hasonhason-lósági mátrix különbségének ab-szolút értékeként határoztam meg:
ahol MPC a tiszta kognitív, MFC a teljes kognitív, M�pedig a társadalmi hason-lósági mátrix. Az abszolút értékre amiatt volt szükség, hogy a tiszta kognitív hasonlóságmátrix értékei is 0 és 1 közé essenek és az MPC ne vegyen fel nega-tív értékeket. Vizsgálatomban az egyes hasonlósági értékek voltak számomra lényegesek, nem pedig a kapcsolatok iránya. A kapott tiszta kognitív hason-lóságmátrixban két szerző (A1 és A2) között 0 érték szerepelt MPC1,2 = 0, ha azok között nem volt közös hivatkozás MFC1,2= 0, ekkor a két szerzőnek közös publikációja sem volt (MS1,2= 0). Szintén MPC1,2= 0, ha a két szerző minden cik-ke közös volt, azaz társszerzőségből adódott, ebben az esetben MFC1,2 = MS1,2. A tiszta kognitív hasonlósági mátrixban két szerző között 1, azaz a maximum akkor lehetett a hasonlóság (MPC1,2 = 1), amikor A1 és A2 szerzőnek minden hivatkozása közös volt (MFC1,2 = 1), de nem publikáltak egy cikket sem közösen (MS1,2 = 0).