A klímaprogram megalapozása, kapcsolódás a helyi stratégiai dokumentumokhoz 113

Az egyes tervezési szintek stratégiáinak figyelembevétele csak az első lépést jelenti egy települési terv, program vagy stratégia koncepciójának kidolgozásánál. A helyi már meglévő dokumentumokhoz szervesen kell illeszkednie a klímaprogramnak, hiszen csak így biztosítható az egyes intézkedések egymásra épülésének és végrehajtásának sikeressége. Az alábbi táblázatban összefoglaltam azokat a lehetséges (kötelezően meglévő és opcionális) helyi dokumentumokat, amelyekhez való kapcsolódás alapvető feltétel:

A település kötelező dokumentumai:

• Településrendezési Terv

• Település Szabályozási Terv

• Települési Hulladékgazdálkodási Terv

• Települési Környezetvédelmi Program

• Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A település opcionális dokumentumai:

• Településfejlesztési Stratégia

• Települési Fenntarthatósági Stratégia (keretterv)

• LA 21 Program

• Közlekedési Koncepció

• Szmogriadó Terv

• UV-riadó Terv

A települési klímastratégiáknak tükrözniük kell azokat a főbb irányvonalakat, melyek a település jövőképében, így a meglévő dokumentumaikban is szerepelnek. Ugyanez igaz a klímastratégiákban megfogalmazásra kerülő célkitűzésekre, ezeknek is meg kell jelenniük a település valamennyi tervezési dokumentumában, legyen az területi vagy ágazati koncepció, terv vagy program.

A település valamennyi stratégiai dokumentumában meg kell jelennie mindazoknak az elveknek, prioritásoknak és céloknak, amelyek a fenntartható fejlődést, a klímaváltozás kihívásaira adandó válaszokat ugyanúgy tartalmazzák, mint a versenyképesség és a gazdasági fejlődés lehetőségeit. A jól tervezett településfejlesztés elősegítheti a növekedést úgy is, hogy nem jár nagyobb környezetszennyezéssel, sőt segítheti a környezetminőség javulását és a CO2-kibocsátás csökkentését. A helyi közösségek alkotják azt a szintet, ahol el lehet és kell kezdeni a cselekvést, mivel:

• a konkrét ÜHG kibocsátás többsége településekhez köthető,

• valamennyi települést és az ott lakókat egyaránt érintik a klímaváltozás hatásai,

• a településen hozhatók meg leghamarabb a megfelelő intézkedések, itt érvényesíthető leginkább a szubszidiaritás elve,

• a helyi önkormányzatok helyzetükből fakadóan könnyebben meg tudják szólítani a település lakóit, az ott tevékenykedő gazdasági szervezeteket,

• egy-egy település bizonyíthatja, hogy az éghajlatváltozás elleni cselekvések életképesek, hogy ezek az intézkedések kormányzati szinten is bevezethetők lennének, így gyakorolva hatást az országos politikákra.

A tervezés lépései a következők:

• 1. lépés: a múlt és jelen tanulságait, tényeit meghatározva jövőképet alakítunk ki a külső lehetőségeket figyelembe véve

• 2. lépés: a helyzetértékelés (pl. SWOT elemzés)

• 3. lépés: a koncepció (célok, prioritások) megfogalmazása

• 4. lépés: a fejlesztési stratégia és a rendezési terv megalkotása

• 5. lépés: az ágazati és funkcionális programok, tervek, akciók létrehozása

• 6. lépés: ezek megvalósítása és a hatások vizsgálata

4.2. A klímaprogram prioritásainak és céljainak meghatározása

A részletes helyzetértékelést követően kerülhet sor a település klímavédelmi céljainak, prioritásainak megfogalmazására. Ahhoz, hogy a célok és prioritások valóban tükrözzék a helyi problémákra adandó válaszokat nem elegendő a jelenlegi helyzet felmérése, hiszen egy időben elnyúló éghajlati változásra kell megadni a választ, amelynek hatásai bár minden településen érzékelhetők, igen eltérő jellegű és mértékű változásokat, hatásokat váltanak ki. Ezek a hatások nagymértékben függnek többek között a település földrajzi helyzetétől, méretétől, a természeti és épített környezet jellegzetességeitől, az ott élők egészségi állapotától, befolyásolva az ott élők életminőségét, a turisztikai vonzerőt vagy a gazdasági versenyképességet. Ezért szükség van egy olyan komplex elemzésre, amely megmutatja a hatások térbeli megoszlását, egyértelműen azonosítva a környezeti, gazdasági és társadalmi szinteken bekövetkező változásokat.

A településeknek (önkormányzatoknak) alapvetően négy eszköz áll rendelkezésükre, amelyekkel ösztönözhetik a klímaprogram megvalósulását:

1. Intézkedéseket tehet saját intézményrendszerében (az önkormányzati épületek klímabarát átalakítása, szemléletformáló programok az önkormányzati iskolákban)

2. Közvetlen szolgáltatásokat, illetve forrásokat nyújthat (hulladékudvar létesítése vagy kedvezményes támogatási rendszer kidolgozása a szennyvízcsatornára való csatlakozás ösztönzésére)

3. Tervezés és szabályozás (települési klímaprogram indítása, önkormányzati rendeletalkotás)

4. Partnerségi kapcsolatot építhet ki a helyi lakosokkal, civil szervezetekkel és a gazdaság szereplőivel és segítheti őket abban, hogy képessé váljanak a klímavédelmi cselekvések végrehajtására.

Az energiafelhasználáshoz kapcsolódva az alábbi célok fogalmazhatók meg:

• a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése,

• az energiafelhasználás csökkentése,

• lakossági és intézményi energiatakarékosság,

• az energiahatékonyság növekedése,

• a támogatási rendszer klímavédelmi felülvizsgálata,

• a megújuló energiahordozók elterjesztése.

A település közlekedési klímavédelmi céljai a következők lehetnek:

• a közösségi közlekedés előtérbe helyezése,

• a tömegközlekedéssel párhuzamosan P+R parkolók kiépítése,

• a település sűrűn lakott részein forgalomcsillapítás,

• az áruszállítási igények logisztikai szervezése,

• a gyalogos és kerékpáros közlekedés infrastrukturális támogatása,

• a megújuló üzemanyagok elterjedésének segítése.

A települések hulladékgazdálkodási klímavédelmi céljai a következők lehetnek:

• a hulladékkezelés jobbítása, a nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók bezárása, rekultivációja, ezáltal a légkörbe kerülő metán mennyiségének csökkentése,

• a keletkező kommunális hulladék csökkentése,

• a hulladékok újrahasznosításának szorgalmazása, a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése,

• a zöldhulladék komposztálása,

• a depóniagáz hasznosítása.

A szén-dioxid megkötését szolgáló célok megfogalmazása szintén részét képezi a klímavédelmi stratégia célrendszerének. Ehhez kapcsolódik a települési zöldfelület gazdálkodásával összefüggő célok megfogalmazása.

A növényzetnek felértékelődő szerepe van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, mivel:

• fotoszintézise során szén-dioxidot von el a környezetéből,

• az alternatív árnyékolási és hűtési lehetőségek fontos eszköze,

• csökkenti a hőhullámok negatív hatásait, így az emberi egészség és életminőség megőrzését szolgálja,

• csökkenti az árvizek romboló hatását,

• segít egyensúlyban tartani a talaj vízháztartását,

• csökkenti a széleróziót.