3. SZEKUNDER KUTATÁS EREDMÉNYEI
3.4. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban
A kkv-k tevékenységének dinamizálásához szükséges a hitel. A Garantiqa Zrt. készfizető kezességi konstrukcióinak segítségével azok a vállalkozások is kaphatnak idegen forrást a tervezett beruházásokhoz, melyek e nélkül nem jutnának forráshoz. A beruházási döntésnél az anyagi fedezet az elsődleges, bár a mikro- és kisvállalkozásoknál főleg a saját nyereség adja a forrást.
2015-ben a Garantiqa Zrt. kezelésében lévő portfólió közel 450 milliárd forintnyi hitel gazdaságba jutását segítette elő (INTERNET 8). Új szabály van, ha a vállalkozó aláírja egy uniós pályázat támogatási szerződését, akkor az elnyert összeg 50 százalékát lehívhatja (INTERNET 9). 2014 és 2020 között jelentős EU forrásokhoz juthat az ország. A kkv-k 580 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak 2017. évben, és 170 milliárd forint kedvezményes hitel is elérhető lesz. A legfontosabb támogatási lehetőségeket a 48. ábra mutatja be.
48. ábra. A legfontosabb uniós pénzcsapok Forrás: Miniszterelnökség, idézi Gyöngyösi, 2017.
A 2017-es pályázatok sokrétűen felhasználhatók, 3 és 500 millió forint között juthatnak forráshoz a cégek. Finanszírozhatók:
- új épületek, műhelyek, raktárak,
- gépek, gyártósorok, szerszámok, nehézgépek és földmunkagépek,
- napelemek, napkollektorok, fűtéskorszerűsítés, geotermikus energiahasznosítás, - informatika,
- falusi turizmus, piaci megjelenés, munkahelyi képzések.
49. ábra. Foglalkoztatott létszám alakulása méretkategóriák szerint (2007=100%) Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, 2013.
A kkv-k stratégiája időszakonként változó volt. A 2003-2006 közötti időszakra a 1213/2002.
(XII. 23.) Korm. határozattal elfogadott Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program jelentette a fő elképzeléseket. 2007 és 2013 között a kormány által elfogadott kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája volt a meghatározó.
A 2014-2020 években jelentős EU-s forrásokat használhatunk fel. Ennek értelmes elköltéséhez egy stratégia szükséges, melynek kidolgozását a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a Nemzetgazdasági Minisztériumra bízta. A stratégia előírja a kkv-fejlesztés középtávú céljait és eszközeit az adott időszakra és meghatározza az EU-s források kkv-fejlesztésre fordítható részét.
A kkv-k esetében a válság óta a foglalkoztatás 10%-kal csökkent.
A kkv-k termelékenységének javítása a gazdasági szerkezet változásával történhet meg. A termelékenység javítás, foglalkoztatás csökkenést is jelent. Az elemzések azt mutatják, hogy a foglalkoztatás növelésének piaci alapon már nincs tere, a foglalkoztatás növelése a kkv-szektor nemzetközi versenyképességének javításával érhető el (NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM, 2013).
A versenyképesség javulása a hatékonyság növelését feltételezi, ami az élőmunka-igény csökkenésével jár együtt, ezért a foglalkoztatás növelés csak nagyarányú piacbővülés mellett valósulhat meg. Ehhez kellenek a növekvő, innovatív kkv-k.
A kkv-k akkor tudják a foglalkoztatást növelni, ha meg tudnak jelenni a világgazdaságban, egyre jövedelmezőbb árukkal, vagy szolgáltatásokkal, hiszen a belső piac mérete a növekedést limitálja. A lehetőségek a hálózati gazdaság kiterjesztésével és a klaszterlehetőségek kihasználásával javíthatók. A kkv-k egy erős árversenyben képtelenek helytállni, és sem a termelés bővítése sem az olcsó erőforrásokra település nem megoldás (HOLLÓ – MARSELEK, 2016/a). Az export növelése lehetne a kiút, de erre csak főleg a nagyvállalatok alkalmasak (50.
ábra).
%
50. ábra. Az export és a létszám összefüggései
* előzetes adatok
Forrás: KSH adatszolgáltatása alapján, Nemzetgazdasági Minisztérium (2016) A kkv-k helyzete Magyarországon 2014.
A nemzetközi piacokra történő belépésnél a vállalatméret és a tulajdonosi szerkezet is számít (KÁLLAY – LENGYEL, 2008). Az export orientáció inkább a külföldi tulajdonú kkv-kra jellemző. A növekedés a hazai multi cégek beszállítói hálózatához kapcsolódva is elképzelhető.
3.4.1. A hazai foglalkoztatás helyzete
A hazai foglalkoztatottak száma történelmi csúcsot ért el 2016-ban, a külföldön dolgozókat és a közfoglalkoztatottakat is számolva 4 millió 391 ezer fő volt (15. táblázat).
15. táblázat: A 15-74 éves foglalkoztatottak létszámának alakulása, 2016. július - szeptember
Megnevezés Létszám, ezer fő Létszámváltozás a)
ezer fő %
A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozik 4 051,9 127,9 3,3
Közfoglalkoztatottnak tekinti magát 225,6 -1,0 -0,5
Külföldi telephelyen dolgozik 113,2 -1,0 -0,9
Összesen 4 390,7 125,9 3,0
a) Az előző év azonos időszakához képest
Forrás: KSH 2016, Internet 10
A munkaerő kínálati többlet mára megváltozott. Az egészségügyben, a kereskedelemben és a vendéglátásban (szezonális jelleggel) jelen van a munkaerőhiány is. A foglalkoztatottak száma minden régióban nőtt (16. táblázat).
16. táblázat: A foglalkoztatottak száma és korábbi időszakokhoz viszonyított változása
(ezer fő)
Megnevezés Foglalkoztatottak száma
Foglalkoztatottak számának változása,
2015
2010 2014 2015 2010-hez
képest
2014-hez képest Összesen
Férfi Nő
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Alkalmazott
Társas vállalkozás, szövetkezet tagja Vállalkozó, önálló
Segítő családtag
Belföldi telephelyen dolgozik
ebből: közfoglalkoztatottnak tekinti magát Külföldi telephelyen dolgozik
3732,4 1992,5 1739,8 1190,4 428,4 399,7 336,9 394,4 502,8 479,9 3272,7 140,4 306,9 12,4 3682,9 75,1 49,5
4100,8 2220,5 1880,4 1310,4 467,7 442,7 359,3 433,8 576,9 510,0 3652,1 160,9 274,8 13,1 4001,1 175,2 99,7
4210,5 2283,5 1927,0 1343,0 488,1 450,1 362,6 452,6 589,0 525,1 3753,8 152,0 293,3 11,4 4099,4 211,6 111,1
478,1 290,8 187,2 152,8 59,7 50,4 25,7 58,2 86,2 45,3 481,1 11,6 -13,5 -1,0 416,5 136,5 61,6
109,7 63,0 46,7 32,6 20,4 7,4 3,2 18,8 12,1 15,1 101,7 -8,8 18,6 -1,8 98,3 36,4 11,4
Forrás: munkaerő-felmérés, idézi KSH Statisztikai Tükör, 2016/f.
Az egyes nemzetgazdasági ágakban foglalkoztatottak számát és a változásokat a 17. táblázat mutatja be (SZŰCS et al., 2016).
17. táblázat: A foglalkoztatottak száma néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2015 (a 15-64 éves népességen belül)
Ág Ezer fő Változás az előző
évhez képest (%) A nők aránya (%)
Mezőgazdaság 199,8 7,7 24,1
Ipar 997,0 0,9 34,9
Ebből: feldolgozóipar 897,9 1,4 36,3
víz- és hulladékgazdálkodás 55,9 0,3 23,3
Építőipar 270,5 5,3 6,2
Kereskedelem, gépjárműjavítás 535,2 -1,6 55,2
Szállítás, raktározás 267,7 3,7 25,7
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 181,7 8,9 55,5
Információ, kommunikáció 101,5 -1,0 29,5
Pénzügyi, biztosítási tevékenység 87,2 -7,6 66,5
Tudományos és műszaki tevékenység 151,7 3,1 56,3
Adminisztratív szolgáltatás 151,1 4,4 37,4
Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás 1027,6 4,1 66,6
Nemzetgazdaság összesen 4175,8 2,6 45,8
Forrás: KSH, Magyarország számokban, 2016/e.
A munkanélküliségi ráta 4,4% volt 2016 végén, a helyzet minden területen javult (INTERNET 11) (3. melléklet).
3.4.2. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban nemzetgazdasági ágak és régiók szerint
A 2015. évi előzetes adatok alapján a kkv-knál a szervezet tevékenységében részt vevők éves átlagos létszáma összesen 1 millió 952,3 ezer fő volt, ebből 21,8 ezer fő a nonprofit gazdasági társaságoknál dolgozott. A kkv-k foglalkoztatási súlya 2014-2015-re stabilizálódott, a kkv-knál foglalkoztatottak aránya a kkv körbe tartozók esetében 68,1 százalék volt, a vállalkozások összesenből 2015-ben (18. táblázat) a nonprofit szervezeteket is figyelembe véve pedig az arány 66,9% volt.
18. táblázat: Szervezet tevékenységében részt vevők éves átlagos száma
(ezer fő) Megnevezés Vállalkozások összesena) Ebből: vállalkozások nonprofit
gazdasági társaságok nélkül (gazdálkodási forma alapján vállalkozásnak minősülő szervezetek)
2013 2014 2015b) 2013 2014 2015b)
Kkv körbe tartozók 1 820,9 1870,9 1952,3 1820,9 1870,3 1930,5
Kkv körbe nem tartozók 840,9 881,9 963,1 840,9 876,0 905,2
Együtt 2 661,8 2751,7 2915,4 2661,8 2746,2 2835,7
a) A kiadvány módszertanának megfelelően a vállalkozások közé soroljuk a nonprofit gazdasági társaságokat.
b) Előzetes adatok
Forrás: KSH, 2016/d.
A vállalkozások méretét nézve nagy számuk miatt a mikro-vállalkozások, a kkv-knál foglalkoztatottak 57,7%-nak biztosítottak munkahelyet, a kisvállalkozások foglalkoztatási súlya 26,7% volt, a közepes vállalkozásoké pedig 19,6% volt 2015-ben.
A kkv-k foglalkoztatási szerepe régiónként változó. A kkv-körben foglalkoztatottak aránya (nonprofit gazdasági társaságokat beleértve) a jelentős külföldi tőkebefektetéseket és nagyvállalati központokat adó Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb. Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon az arány jóval magasabb (51. ábra).
51. ábra. A kis- és középvállalkozásoknál foglalkoztatottak aránya az összes vállalkozás körében,* 2015
*Székhely szerinti adatok alapján.
Sok esetben a régiók közötti munkaerő-piaci különbségek a munkaerő átlagos képzettségi szintjére vezethetők vissza (JELEN et al., 2010).
Közép-Magyarországon a szolgáltatásban dolgozók aránya 2015-ben 77,1% volt, a többi régióban ez az arány 59,4 és 62,3% között szóródott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Észak- és Dél-Alföldön 9% körül alakult, más régiókban ez jelentősen kevesebb. Az ipari vállalkozások aránya Közép-Magyarországon 13,6% volt 2015-ben, más régiókban ez az arány 21,2 és 22,8% között mozgott, de Észak-Magyarországon 22,8% volt.
A 2014-2020-as uniós pályázati ciklus rengeteg lehetőséget jelenthet a gazdaságfejlesztés terén.
A hozzáadott értéket hazánkban 50%-os arányban a külföldi tulajdonú cégek produkálják, szemben az unió 25%-os arányával. A magyar tulajdonú cégek termelékenysége nagyon elmarad a külföldi tulajdonúaktól és a különbség 2008-2013 között növekedett a hazai cégek stagnálása mellett.
A 2014-2020-ig tartó időszak összes forrása 7 800 milliárd forint, melynek 60%-a fordítható gazdaságfejlesztésre és ebből 15,84% fordítható a kkv-k fejlesztésére. Egy másik 16% fordítható a 60%-ból a foglalkoztatás bővítésére. Ehhez még jön 9% innovációs keret. Az önerőt az MNB Növekedési Hitelprogramja adhatja. A kormány két programban is rögzítette a garanciahelyzet javítását, mert a kis cégek garanciavállalás nélkül nem tudnak részt venni a pályázati kiírásban.
A Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke szerint a hazai vállalkozások számára az idegenforgalmat, a szolgáltatást, a turizmust, a gyógyturizmust és az élelmiszeripart lehet ígéretes területnek tekinteni (INTERNET 12).