„Kistáj, kistérség, vagy éppen ’járás’, írnám, ha fi amék nemzedéke értené ezt az egy nap alatt bejárható területet jelent fogalmat…
Egri kistérség
Két mikrotérségbe telepített fejlesztési irodával, a kistáj adottságainak ös-szegzésével, kulturális és természeti értékeket bemutató térségi program-csomagok készítésével növelnék a települések turisztikai vonzerejét az Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 19 tagtelepü-lésén: Eger városban és közvetlen szomszédságában lév Andornaktálya, Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Demjén, Egerbakta, Eger-szalók, Egerszólát, Felstárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvask és Szomolya településeken. Az Eger Körzete Kis-térségi Társulást alkotó 19 települési önkormányzat megyehatáron átnyúlva szervezdött önálló, saját perspektívát teremt kistérséggé. A települések kiváló adottságú környezete elsdlegesen a turizmusnak kedvez. A termé-szeti környezet az alapja az évszázados szl- és bortermelésnek. A kistér-ség összes települése része az egri és a bükkaljai történelmi borvidéknek.
A kistérség turisztikai adottságai kiemelten jók. Koncentráltan vannak jelen a természeti-táji és a történelmi-építészeti értékek, a turisztikai kínálat minden jelentsebb részterülete. A turisztikai információs rendszerek fejlesztése nél-kül az adottságok azonban csak az esetlegesség szintjén maradnának, ami a hasznosítás hatékonyságát ersen rontaná. Helyi kezdeményezést követen már elindították a kistérségi marketingprogramot, amelynek célja a turiz-musélénkítés és az egységes kistérségi arculat kialakítása mellett az, hogy ersödjön a térségben az identitástudat. A célok megvalósulásához több kistérségi marketing-kiadvány készült el magyar, német és angol nyelven.
Emellett fontosnak tartják az Interneten való megjelenést is.
Kiemelt feladatként jelentkezik, és az idegenforgalomhoz szorosan kap-csolódik a társult önkormányzatok területén a közmveldési feladatok megoldása, a helyi kulturális programok szervezése, a hagyományrz csoportok életben tartása. Erre a feladatra ez idáig nem tudtunk forrást összpontosítani. Programjuk tartalma: az egri kistérség 2 mikrotérségében a helyi humán- és természeti erforrásokra épülve olyan fejlesztést tervez-nek, amely a mikrotérség kulturális és idegenforgalmi szükségletét egyaránt felöleli. A tervezett koordinációs irodák a mikrotérségek azon adottságainak fejlesztését végeznék, amelyek jelenleg kihasználatlanok vagy alacsony színvonalon hasznosulnak. A leend irodák közül a keleti (Noszvaj központ-tal) fleg a gasztronómia, a kulturális hagyományok, a természetvédelem, a Nemzeti Park, az erdk, a lovas- és kerékpárútvonalak köré szervezhet programok szervezését, míg a nyugati (Egerszalók központtal) a kulturális
24 24
4. Összefoglalás, javaslatok
A falusi turizmus a természetes környezetben él emberek felkeresése, min-ségi szolgáltatások révén a helyi termékek és értékek, a hagyományok, nép-szokások, a vidéki lét megismerése, egyedi élményszerzés, emberi kapcsolatok építése, aktív kikapcsolódás, rekreáció.
A falusi turizmus a helyi vonzerkön alapul. A falusi turizmus keretében nem elég csak szállást biztosítani; ennél sokkal többre, legalább a követke-zkre van szükség:
a helyi adottságok és vonzerk feltárása;
a település és a családok egyéni kínálatának kifejlesztése;
a kapcsolódó szolgáltatások megteremtése;
az információ eljuttatása a potenciális vendégekhez.
A helyi vonzer sokszín és sokrét lehet: a táj; a település fekvése, ég-hajlata; a természetvédelmi területek; a különleges természeti adottságok; a barlangok; a növény- és állatvilág; a gyógy- és fszernövények; a gyümölcs-, szl- és bortermelés; a gyógy- és termálvizek; kézmves mesterségek; nép-szokások; helyi étel- és italkülönlegességek; népi építészet emlékei; rendez-vények (falunap, szüreti mulatság, fesztivál, jelmezbál stb.), stb.
A település és a családok egyéni kínálatának kifejlesztése magában foglalja a következket: a helység alapvet infrastruktúráját (ivóvízellátás, megközelít-hetség, közlekedés, energiaellátás), a falusi turizmus szálláshelyeit és a kap-csolódó szolgáltatásokat, a vendéglátást, a vendégfogadók felkészültségét.
programok szervezése mellett a gyógy- és termálvizek, illetve az egészség-turizmus fejlesztését végezné. A helyi hagyományokra, kulturális értékekre épül idegenforgalmat felhasználva céljuk és szándékuk a térségi bevételek növekedése, a térségben élk munkalehetségének fejlesztése, és ezzel életminségük javítása, népességük megtartása. Ennek érdekében felmér-nék a kistérségben található hagyományápoló tevékenységet folytató szer-vezeteket és embereket; amennyiben lehetséges, bevonják ket a kistérségi közösségi életbe. »Mhely«-munkák szervezésével konkrét projektek meg-valósítását, a tapasztalatok átadását, a jövbeni tervek megfogalmazását tervezik a térség turisztikai menedzsereivel, népmvelivel, programszerve-zivel. Komplex ajánlatokat készítenek a település attrakcióinak összhang-jára épülve, amelyek fi gyelembe veszik a helyi, kistérségi fejlesztés környe-zeti, társadalmi, kulturális és gazdasági szempontjait. Partnerkapcsolatokat építenek az önkormányzatok, a vállalkozások, a civil szervezetek között.
Rendezvényeket, kiállításokat szerveznek a kistérség természeti és humán erforrásaira építve. Információgyjtés, adatbázis-készítés, képzések, tan-folyamok szervezése (pl. a minségi vendégfogadás területén) ugyancsak a programjuk része.”
[Beke, 2005. 14–15. old.]
25 25
Az információ eljuttatása a potenciális vendégekhez a marketinget és a kommunikációs munkát tartalmazza. E témakörben elssorban az árak kiala-kításáról, a reklámról, a public relations tevékenységrl, az értékesítésrl volt szó.
A helyi vonzerk feltárása, a település kínálatának kialakítása, a kapcso-lódó szolgáltatások megteremtése és az információ eljuttatása a potenciális vendéghez, csak összefogással, közösen valósíthatók meg. Ezért a vendég-fogadó gazdák csak a minségben, a színvonalban versenyezzenek egymással;
minden más kérdésben, szervezésben koordináljanak, mködjenek együtt.
Építsenek ki jó személyes és szerteágazó kapcsolatokat egymással, az önkor-mányzatokkal, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, a világ minden táján él magyarokkal, az elszármazottakkal, a testvérvárosokkal.
A falusi turizmus, mint fejlesztési lehetség, nem kínál azonnali, nagymérté-k gazdasági fellendülést, sem pedig nagymérté-komplex megoldást a súlyos problémánagymérté-k- problémák-kal küszköd kistérségnek. Ám a tapasztalatok alátámasztják az alábbiakat:
Új munkahelyeket teremt; enyhíti a munkanélküliséget.
A látogatók a helyben elállított termékeket fogyasztják, tehát érzékelhet a termelés- és fogyasztásösztönz tovagyrz hatás.
A mezgazdasági tevékenységbl élk kiegészít jövedelemforrása lehet.
A lakóhelyen belüli és kistérségi együttmködéseket generálja, ösztönzi.
Ha jól mködik, helyi adóbevételhez jut a helyi önkormányzat is, amit to-vábbi fejlesztésre lehet fordítani.
Hozzájárul a szkebb és a tágabb értelemben vett lakókörnyezet eszté-tikusabbá, kellemesebbé tételéhez; az életkörülmények, az életszínvonal javulásához.
Igényli a hagyományok, a mveldéstörténeti és mvészeti, valamint a közösségi értékek megrzését, a népi mesterségek és a népmvészet gya-korlását, stb., amely egyrészt elsegíti a tradicionális termelési módszerek és életmód fenntartását, másrészt a természeti és kulturális értékek védel-mét.
Jelents hatása van az emberi kapcsolatok alakulásában: nyitottabbá vá-lik a falusiak számára a világ, míg a városiak megismerik a gyökereket, a hagyományokat, a szokásokat; vélemények és eszmék cseréjére ad le-hetséget.
A falvakból nem vándorolnak el, így azok nem néptelenednek el, illetve a település megmenekül a visszafejldéstl, sorvadástól.
Ha sikeres a falusi turizmus gyakorlata, ismertté válik a falu. A jó hírnév az egész térség, illetve az ország turizmusára jó hatással van.
Sohasem feledhetjük, st újra meg újra tudatosítanunk szükséges, hogy a falusi turizmus nem csupán piac, hanem kultúrák találkozása.
26 26
5. Bibliográfia
A falusi turizmus, mint a vidéki térségek meg-újításának egyik esélye [1996]: FTOSZ, MTA, Regionális Kutatások Központja, Szombathely
Allen, Johnny-O’Toole, William-McDonnell, Ian-Harris, Robert [2002]: Festival and spe-cial event management. John Wiley & Sons Australia, Ltd. 416 old.
Bába Szilvia [2000]: Falusi turizmus a Mátra és a Bükk területén. Szakdolgozat. Fels-kereskedelmi Alapítványi Iskola, Bp., 70 old + mellékletek (Megtalálható: Magyar Kultúra Alapítvány, 1014 Bp., Szentháromság tér 6.;
tel: 36-1-224-8100, fax: 36-1-375-1886;
e-mail: mka@mail.datanet.hu)
Bába Szilvia [2005]: A Magyar Kultúra Alapít-vány szponzorszerz tevékenysége. Szak-dolgozat. Berzsenyi Dániel Fiskola, Szom-bathely, 57 old + mellékletek
Bába Szilvia [2007]: A Magyar Kultúra Ala-pítvány marketingtevékenysége kiemelt rendezvényein keresztül. Diplomamunka.
Pécsi Tudományegyetem FEEK, Pécs, 55 old + mellékletek (Megtalálható: Magyar Kultúra Alapítvány, 1014 Bp., Szenthá-romság tér 6.; tel: 36-1-224-8100, fax:
36-1-375-1886; e-mail: mka@mail.data-net.hu)
Barát Tamás [2001]: A bizalom tolmácsai.
Public Relations. Medipen, 408 old.
Barta Tamás–Tóth Tihamér [1998]: Vállalko-zástan. Bp., Szókratész Külgazdasági Aka-démia
Beke Pál [2001]: Méltóságkeres. Önéletrajz és szakmatörténet. Bp., Epl Editio Plurilin-gua, 416 old.
Beke Pál [2005]: Kistáj, kistérség, közösségi mveldés. In: Zempléni Múzsa. Társada-lomtudományi és kulturális folyóirat, V. évf.
1. szám 2005 tavasz, 5–17. old.
Beke Pál–Deme Tamás (szerk.) [2003]: A sza-badmveldéstl a közösségi mvel-désig. Tanulmánygyjtemény. Széphalom Könyvmhely, Bp., 399 old.
Beke Pál, Kováts Flórián (szerk.) [1995]:
Ajánlások a községi és kisvárosi
település-fejlesztési koncepciók készítéséhez. Bp. BM Kiadó, Településfejlesztési füzetek, 14.
Bódi György–Jung Adrienn–Lakrovits Elvíra [2003]: Civil partnerség. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 261 old.
Csizmár Gábor–Nemoda István [2001]: Ho-gyan szerezzünk pénzt? Adománygyjtési, forrásteremtési tanácsok nonprofi t szerve-zeteknek. Közgazdasági és Jogi Könyvki-adó, Bp., 242 old.
Daubner Katalin–Horváth Sándor–Petró Katalin (szerk.) [2000]: Kultúra-gazdaságtani tanul-mányok. Bp., Aula, 376 old.
Dinya László–Farkas Ferenc–Hetesi Erzsébet–
Veres Zoltán [2004]: Nonbusiness marke-ting és menedzsment. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp., 416 old.
Dürr Béláné (szerk.) [1984]: Az idegenvezetés módszertana. Kereskedelmi és Idegenfor-galmi Továbbképz Vállalat, Bp., 271 old.
Fazekas Ildikó–Harsányi Dávid [2003]: Marke-tingkommunikáció. Szókratész Külgazdasá-gi Akadémia, Bp., 344 old.
Fazekas Ildikó–Nagy Alfréd [2000]: Szponzorá-lás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 237 old Gálik Mihály [2000]: Médiagazdaságtan. Bp.,
Aula Kiadó
Gyarmati Ildikó [2001]: Rendezvényszervez Kézikönyv. Szókratész Külgazdasági Akadé-mia, Bp., 221 old.
Hegeds Ern (szerk.) [1992]: Fizetvendég-látás és falusi turizmus I–II. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképz Kft. Bp., 186+190 old.
Horváth Attila [1999]: Turizmus a kultúrában (kultúra a turizmusban). Magyar Mveldési Intézet, Bp., 149 old.
Hutiray Judit [1994]: Host és hostess a ven-dégforgalomban. Kereskedelmi és Idegen-forgalmi Továbbképz Kft. Bp., 80 old.
Ivánkai–Gondi [2001]: Marketing. Kereske-delmi és Idegenforgalmi Továbbképz Kft., Bp, 131 old.
Kaspar, Claude [1992]: Turisztikai menedzs-ment. Kereskedelmi és Idegenforgalmi To-vábbképz Kft. Bp., 123 old.
27 27
Kandikó József [1996]: Az eladó és a vev kapcsolata. KIT Képzmvészeti Kiadó, Bp., 52 old.
Kenéz András (szerk.) [2004]: Menedzsment a kultúrában. Esettanulmányok. Modern Üzleti Tudományok Fiskolája, Tatabánya, 371 old.
Király József [1994]: Az idegenforgalom em-beri kapcsolatai (az alkalmazott pszicholó-gia szempontjából). Kereskedelmi és Ide-genforgalmi Továbbképz Kft., Bp., 90 old.
Koncz Gábor [2002]: Tokaj-Hegyalja kulturális és bor turizmusa. In: Nyikos István, Séllyei András (szerk.): Tokaj szlvesszein. Tokaji Bor Konferencia 2001, Gondolatok a tokaji borról. Magyar Borok Háza, Bp. 86-90. old.
Koncz Gábor [2004]: Mit kínál Magyaror-szág az Európai Uniónak? In: Ágh Attila (szerk): Magyar hozomány. Magyarország az EU-csatlakozás küszöbén. Bp., BM Kiadó, 195–217. old.
Kovács Dezs (szerk.) [2001]: Falusi turizmus olvasókönyv. Szent István Egyetem, Gaz-daság- és Társadalomtudományi Kar Vidék-fejlesztési és Szaktanácsadási Intézet Vidé-ki Turizmus Tanszék, Gödöll, 192 old.
Kovács Dezs (szerk.) [2002]: A falusi turiz-mus hagyományai. Mezgazda Kiadó, Bp., 213 old.
Kotler, Philip [1998]: Marketing management.
Mszaki Könyvkiadó, Bp., 875 old.
Könyves Erika–Müller Andrea [2001]: Szabad-ids programok a falusi turizmusban. Szaktu-dás Kiadó Ház, Bp., 179 old. + mellékletek Kuti Éva [1998]: Hívjuk talán nonprofi tnak.
A jótékonysági, a civil kezdeményezések és az állami keretekbl kiszoruló jóléti szol-gáltatások szektorrá szervezdése. Bp., Nonprofi t Kutatócsoport
Kuti Éva [2003]: Kinek a pénze? Kinek a dönté-se? Non-profi t Kutatócsoport, Bp., 144 old.
Kuti Éva [2004]: Számíthatnak-e a nonprofi t szervezetek a vállalatok támogatására? In:
Civil szemle, I. évfolyam, 1. szám, 95–117.
old.
Ledvinová, Jana [1997]: Pénz, pénz minde-nütt. „Grassroots” adománygyjtés. http://
www.nonprofi t.hu/fi les/2/0/0/200_P%C9NZ.
doc [2005. 02. 25.]
Lengyel Márton [1992]: A turizmus általános elmélete. Bp., 212 old.
Mandy, Judith K. 2000: Pénzszerzés kulturá-lis célokra. Magyar Mveldési Intézet Bp., 154 old.
Molnár Gabriella (szerk.) [1992]: Rendezvény-szervezési ismeretek. Kereskedelmi és Ide-genforgalmi Továbbképz Kft. Bp., 52 old.
Molnár Gabriella [1998]: Utazásszervezés, ren-dezvényszervezés. Kereskedelmi és Ide-genforgalmi Továbbképz Kft. Bp., 72 old.
Mundruczó Györgyné–Stone, Graham [1996]:
Turizmus elmélet és gyakorlat. Közgazdasá-gi és JoKözgazdasá-gi Könyvkiadó, Bp., 193 old.
Nagy László [1991]: Nagyrendezvények és kongresszusok szervezése. Viva Kft. Bp., 192 old.
Nyárády Gáborné–Szeles Péter [2004]: Public Relations I–II. Bp., Perfekt. 400 + 503 old.
Ogilvy, David [1990]: Ogilvy a reklámról. Park Könyvkiadó Kft. Bp., 224 old.
Puczkó László–Rátz Tamara [2000]: Az att-rakciótól az élményig. A látogatómenedzs-ment módszerei. Geomédia Szakkönyvek, Bp., 399 old.
Puczkó László–Rátz Tamara [2005]: A turiz-mus hatásai. 4. javított kiadás. Aula, Bp., 494 old.
Rendezvény Kalauz [2004]: Balaton Kongres-szusi Központ és Színház Keszthely. VIA Pannónia Kft. Bp., 47 old.
Rendezvényszervezi Kézikönyv [1995]:
Compexpo Kft. Bp., 168 old.
Rosati, Angela [1997]: Adománygyjtési tech-nikák itthon és külföldön. Nonprofi t Infor-mációs és Oktató Központ Alapítvány, Bp., 103 old.
Szeles Péter [1999]: Public relations a gyakorlat-ban. Geomédia Szakkönyvek, Bp., 312 old.
Tusor András-Sahin-Tóth Gyula [1999]: Gaszt-ronómia. Étel- és italismeret. KIT Képzm-vészeti Kiadó és Nyomda, Bp., 219 old.
Varga A. Tamás–Vecseg Ilona [1991]: Telepü-lés, közösség, fejlesztés. Tapasztalataink a helyi társadalmi-kulturális fejlesztésrl. Bp., Országos Közmveldési Központ
Veres Zoltán [2002]: Szolgáltatásmarketing.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 344 old.