A Földből élők c. kutatási projektben vizsgálatot szerveztünk a legnagyobb gazdaságok és az önellátásra termelés szintjén termelők közötti kis- és köze-pes gazdaságok földhasználatának megismerésére (Függelék 1). A kérdőíves lekérdezés 2013. október és 2014. január között történt, 8 olyan terepen, ahol az esettanulmányaink is készültek. A mintavétel elvégzése során arra tö-rekedtünk, hogy a kérdezők a legkisebb, 1–5 hektár méretű és az 500 hektár feletti gazdaságok közötti minden földnagyság-kategóriát megfelelően repre-zentáló válaszadóhoz eljussanak (Függelék 1, Csurgó et al. 2016). A mintába kis- és közepes gazdaságok tulajdonosai, illetve 28 olyan nagygazdaság ke-rült, ahol a használt föld mérete a kérdezés időpontjában 500 és 4300 hektár között volt (5.3 tábla). A nagygazdaságok tulajdonosai között csak 3 egyéni gazdálkodó van. A gazdaságok kétharmada kizárólag saját tulajdonú földön gazdálkodik. A földhasználat-koncentráció a kérdőíves felmérés körzeteiben is megtörtént.
Az adatok első elemzése alapján (Csurgó et al. 2016) a koncentráció az egyéni gazdaságok között és a gazdasági szervezetek földhasználatában is végbement. A gazdálkodók 58 százaléka nem használ bérelt földet, de a haszonbérlet az összes földnagyság-kategória gazdaságának termelésében megjelenik. A válaszadók kevés állami tulajdonban levő földet béreltek 2013-ban. A bérelt föld egyértelműen a földhasználat-koncentráció egyik módja. A bérelt föld aránya a 100 hektár feletti gazdaságok negyedénél, elsősorban az 500 hektár feletti gazdaságoknál az összes használt föld felét, háromnegye-dét is adhatja. A 20–100 hektár közötti gazdaságoknál is kiterjedt a földbérlet, melynek nagy része ezekben az esetekben is magántulajdonban levő föld.
A legnagyobb földhasználók azok a gazdaságok, amelyek a növényter-mesztés mellett kereskedelemmel, illetve nem mezőgazdasági tevékenység-gel is foglalkoznak. A nagygazdaságok a termelés mellett gyakran vállalkoznak kereskedelmi, közvetítői tevékenységre is. A külső befektetések a
középüze-mekben is megjelentek. A több ezer hektáros gazdaságok megvételére nem képes kisebb, többnyire helyi tőkések is a földvásárlásokban és a földbérlet-ben találtak biztos hasznot hozó befektetést.
A földhasználat-koncentráció elődleges módszere a földvásárlás. A földek 38 százaléka vásárlással került a gazdák tulajdonába. A nagygazdaságok föld-jeinek 54 százalékához, a 20–100 hektár közöttiek 40 százalékához jutottak vásárlással. A kisebb gazdaságok földszerzésében nagyobb szerepe volt az öröklésnek és a kárpótlásnak.
A földhasználat-koncentráció kora a gazdálkodás belső szerkezetének és a termelési stratégiák gyökeres átalakulásának időszaka is. A vegyes termék-szerkezet a biztonságra törekvő paraszti gazdálkodói stratégia alapeleme volt. A nyolcvanas évek családi üzemeinek többsége is a tradicionális vegyes termékszerkezetet tartotta meg, ezzel is csökkentve a gazdasági kockázato-kat. A földprivatizációt követően, a kilencvenes évek közepétől az önellátás szerepének lassú visszaszorulása és a kisgazdaságok számának rohamos
5.3 tábla. A földnagyság-kategóriák megoszlása A földnagyság kategóriája A gazdaság száma Százalék
Nem használ 12 1,2
5 hektár alatt 146 14,6
5–10 hektár 191 19,1
10–20 hektár 204 20,4
20–50 hektár 190 19
50–100 hektár 128 12,8
100–200 hektár 59 5,9
200–500 hektár 43 4,3
500 hektár felett 28 2,8
Együtt 1001 100
Forrás: A Földből élők c. kutatás adatbázisa (2013/2014 tél) alapján, saját szerkesztés
csökkenése a piaci értékesítésre specializált gazdálkodói stratégiák terje-dését eredményezte (Harcsa–Kovách 1996). A vegyes termékszerkezet és a paraszti hagyomány mára sem tűnt el teljesen, ám elemeit szinte kizárólag a kisebb földeken gazdálkodók termelési stratégiáiban találhatjuk meg (5.4 tábla). A specializáció és a piaci értékesítésre termelés a kis és közepes nö-vénytermesztő gazdaságokban is általánossá vált. A 10 hektár alatti kisüze-mek fele is növénytermesztésre rendezkedett be, feladva az önellátás és a vegyes termékszerkezet tradicionális módozatait (5.4 tábla).
5.4 tábla. Üzemtípusok szerinti földnagyság-kategóriák (százalék), N= 1001
Földnagyság-kategória
Üzemtípusok (tevékenység szerint)
Állattenyésztő gazdaság Növénytermesztő gazdaság Növénytermesztő és egyéb, nem mezőgazdasági tevé
- kenységet is folytató gazdaság Növénytermesztést és keres- kedelmet is végző gazdaság Vegyes gazdaság Vegyes gazdaság kiegészítő tevékenységgel Egyéb gazdaságok Együtt
10 ha
alatt 1,1 50,6 10,2 9,3 18 7,2 3,7 100
10-20
hektár 3,7 76,3 4,7 5,3 5,3 2,1 2,6 100
20-50
hektár 4,7 82 1,6 1,6 6,3 1,6 2,3 100
50-100
hektár 8,5 79,7 3,4 5,1 0 0 3,4 100
100 ha
felett 34,4 60,7 1,6 3,3 0 0 0 100
Együtt 4,6 62,1 7,1 6,9 11,8 4,6 3,1 100
Forrás: A Földből élők c. kutatás adatbázisa (2013/2014 tél) alapján, saját szerkesztés
A mintába került gazdaságoknak csak 7,5 százaléka gazdasági szervezet, ami viszont az országos adatokhoz képest sokkal magasabb arány. A legna-gyobb földhasználók a gazdasági szervezetek, 43 százalékuk 100 hektár felet-ti földterületet használ (5.5 tábla). A kevés földet művelő gazdasági szerveze-teknek nem a növénytermesztés a fő termelési profiljuk. A családi gazdaság, őstermelő, egyéni gazdaság jogi formáknak nincs a földhasználat nagyságá-hoz köthető jellegzetessége.
A gazdák nagyobb része az idősebb korosztályokhoz tartozik; a 40 év alat-tiak aránya csak 10 százalék, míg az ötven felettieké több mint 70 százalék (Csurgó et al. 2016). A 70 évnél idősebbek kétharmada 20 hektár alatti föl-deken gazdálkodik. A 60 és 70 év közöttiek földhasználata is hasonló. A 40 évnél fiatalabbak több mint fele 20 és 50 hektár közötti középgazdaságokat működtet. A 30–40 éves kohorsz 25 százaléka 50–100 hektáron, 15 százaléka pedig 100 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik (5.1 ábra). A kilencvenes években alapított egyéni gazdaságokban és gazdasági szervezetekben is el-indult a generációváltás. A negyven év alattiak gazdaságonként átlagosan
sok-5.5 tábla. A gazdaság jogi formája szerinti földnagyság-kategóriák (százalék), N= 988
vénytár-saság Egyéb Isme-retlen Együtt 10 hektár alatt 33,1 8,3 47,5 7,4 1,1 2,4 0,2 100,0
10–20 hektár 32,1 6,3 53,7 4,2 0,5 3,2 0,0 100,0
20–50 hektár 25,8 5,5 64,8 3,1 0,0 0,8 0,0 100,0
50–100 hektár 16,9 3,4 78,0 0,0 0,0 1,7 0,0 100,0 100 hektár
felett 28,6 10,0 55,7 2,9 2,9 0,0 0,0 100,0
Együtt 30,7 7,4 53,3 5,5 0,9 2,1 0,1 100,0
Forrás: A Földből élők c. kutatás adatbázisa (2013/2014 tél) alapján, saját szerkesztés
kal több földet művelnek, mint a mezőgazdaságból kikerülő idősebb gazdák.
Termelésükben kevés nyoma van az önellátásra termelésnek és a vegyes termékszerkezet nem minden elemében piaci értékesítésre irányuló paraszti hagyománynak.
A gazdák iskolai végzettségének adatai a mezőgazdasági szerkezetváltás egy további nagyon fontos összetevőjére mutatnak rá. A gazdák iskolai vég-zettsége és a használt föld nagysága között szignifikáns statisztikai összefüg-gés van. A 200 hektár feletti gazdaságok tulajdonosai, vezetői 43 százalékának felsőfokú végzettsége van (5.2 ábra). A 100–200 hektáros gazdák egyharmada diplomás. A 100 hektárnál nagyobb földön gazdálkodók között gyakorlatilag nincs alapfokú végzettséggel rendelkező. Az alapfokon iskolázott vagy az elemi iskolai szintre sem eljutó termelők a gyors ütemben csökkenő kisebb gazda-ságokban termelnek. A diplomások aránya minden gazdaságnagyság-kate-góriában meghaladja a 21 százalékot. A gazdák valamivel több mint felének legalább középiskolai végzettsége van. Az iskolázatlan gazdák lassan kiszorul-nak a földhasználók közül. Az alapszintű végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezők aránya 12 százalék.
5.1 ábra. A gazdálkodók életkora és a használt föld nagyságkategóriája, N=897
Forrás: A Földből élők c. kutatás adatbázisa (2013/2014 tél) alapján, saját szerkesztés
A földhasználat-koncentráció és a mezőgazdasági szerkezetváltás dina-mikájára utal, hogy a működő gazdaságoknak csak 11,6 százalékát alapították 1990 előtt (5.6 tábla). A termelés mai formáinak már alig van köze a nyolc-vanas évek családi gazdaságaihoz. A gazdaságok kétharmadát a kilencvenes években alapították. Különösen 1990–1995, a földkárpótlás és privatizáció kora ösztönözte a gazdaságok létrehozását. A ma létező gazdaságok fele ak-kor indult, jellemzően kevés területtel (5.7 tábla). A kezdés időszakában a gazdaságok 60 százalékának 15 hektár alatti, 80 százalékának 30 hektár alatti földje volt, és csak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek utódszerveze-teinek privatizációjában résztvevők tudtak nagyobb földet birtokba venni a gazdaságok alapításakor. A mezőgazdasági üzemek harmadánál a föld mé-rete nem változott az alapítást követően (5.8 tábla). A gazdák 5–6 százaléka számolt be a használt terület csökkenéséről. A földhasználat-koncentráció egyértelmű jele, hogy a gazdaságok hatvan százaléka növelte a területeit az alapítás óta.
5.2 ábra. A gazdálkodók iskolai végzettsége és a használt föld nagyságkategóriája, N=889
Forrás: A Földből élők c. kutatás adatbázisa (2013/2014 tél) alapján, saját szerkesztés
8 általános alatt alapfok középfok felsőfok
2,9% 54,3% 42,9%
5.6 tábla. A gazdaság alapításának éve (százalék), N=979
10 hektár alatt 14,0 47,8 20,2 9,6 7,1 1,3
10–20 hektár 6,9 48,1 19,0 14,8 9,5 1,6
20–50 hektár 9,4 52,3 19,5 7,8 10,2 0,8
50–100 hektár 8,5 47,5 16,9 20,3 5,1 1,7
100 hektár felett 13,0 44,9 11,6 24,6 5,8 0,0
Együtt 11,6 48,2 19,1 12,1 7,8 1,2
Forrás: A Földből élők c. kutatás adatbázisa (2013/2014 tél) alapján, saját szerkesztés
5.7 tábla. A földterület nagysága a gazdaság alapításakor (százalék), N= 888
Földnagyság-kategória
A földterület nagysága a gazdaság alapításakor hektár 5
10 hektár alatt 38,3 47,2 12,5 0,8 0,4 0,8 100
10–20 hektár 12,4 25,3 39,3 18,5 4,5 0 100
20–50 hektár 5,1 16,1 14,4 21,2 34,7 8,5 100
50–100 hektár 7,5 11,3 13,2 3,8 37,7 26,4 100
100 hektár
felett 0 9,1 3,0 12,1 24,2 51,5 100
Együtt 25,5 35,1 17,8 7,7 8,9 5,1 100
Forrás: A Földből élők c. kutatás adatbázisa (2013/2014 tél) alapján, saját szerkesztés
5.8 tábla. A földterület változása (százalék), N=888
Forrás: A Földből élők c. kutatás adatbázisa (2013/2014 tél) alapján, saját szerkesztés