43- BUDA VÁRA A XV. SZÁZADBAN.
I.
Á T Y Á S váratlan elhúnyta megoldatlanul
hagyta a trónöröklés kérdését ; a király-választás joga visszaszállott a nemzetre s e jog gyakorlásától lett függővé téve a nagy király művének fentartása s fiának I jövendője egyaránt. Nagy volt a veszte-ség, mely királya halálával a nemzetet érte, de senki sem vesztett annyit, mint jános herczeg. H a Mátyás még né-hány hónapig él, bizonyára végrehajtja megkezdett mű-vét, melynek befejezéséhez már úgyszólván csak néhány lépés hiányzott, s a királyfi nehézségek nélkül léphet atyja örökébe. A helyzet most egyszerre alapjában megválto-zott s kitűnt, hogy az egész eredmény csak Mátyás sze-mélyes erejére volt alapítva. A ki néhány nap előtt egv hatalmas és fényes trón örököse gyanánt szerepelt atyja oldalán, annak most, legfőbb támaszától megfosztva,
ne-M a g y a r T ö r t . É l e t r . 1854- ' 4
86 S C H Ö N H E R R GYTJLA
héz harczra, küzdelemre kellett készülnie atyai öröksége védelmében.
Az Árpád-ház kihalta után a politikai viszonyok arra utalták az országot, hogy idegen államok szövetségében keressen kárpótlást a nemzeti dynastiában rejlő össze-tartó erőért. Ez a vezérgondolat hatotta át a magyar An-jouk politikáját ; ez emelte trónra Zsigmondot és közvet-len utódait : Albertet, a közvet-lengyel Ulászlót és V. Lászlót, egymásután hozva Magyarországot a fejedelem közössége által szoros kapcsolatba a szomszéd államokkal. Az egy-mást fölváltó államszövetségek természetükben lényegesen eltértek egymástól. Az északi szláv államokkal, a lengyel és cseh koronákkal létrejött personal-uniók a szövetkezés-nek azt a nemét képezték, melynél politikai jelentőségre kisebb államok csatlakoznak egy nagyobb birodalomhoz, és országos érdekeik megóvása mellett amannak engedik át a vezetés terhét és dicsőségét. Változott a helyzet a Habsburg-ház tartományaival szemben, melyek a polgáro-súltabb nyugat fölényét követelték maguknak Magyar-ország felett. Az Anjouk, Zsigmond és I. Ulászló alatt létre-jött államcsoportok magvát vita nélkül Magyarország ké-pezte, s még a római császári méltóság sem volt képes elhomályosítani e szövetségben Szent-István koronájának fényét. A Habsburg-ház, bár soha sem szűnt meg töre-kedni Magyarország birtokára, kezdettől vitássá tette an-nak vezérszerepét s mindig azon igyekezett, hogy Bécsbe tegye át az alatta létesült államszövetség politikai súly-pontját.
Mátyás harminczegy éves uralkodása szerencsés módon egyesítette a nemzeti királyság eszméjével a szövetségi politika vezérirányát. Miután a törökkel szemben hatal-mas bástyát teremtett magának a meghódított bosnyák országrészben, elég erővel bírt, hogy a hódítás jogán sze-rezze meg magának amaz országok egy részét, melyek
CORVIN J Á N O S . IO7
elődeit, Albertet és V. Lászlót uralták, s magyar nemzeti alapon újítsa meg a Habsburgok által egyszer már létesí-tett magyar-cseh-osztrák nagy államszövetséget. E hármas birodalom hatalmi eszközeivel remélte megindíthatni a nagy actiót nyugat félelmes ellensége, a török ellen, mely-nek megtörése egész uralkodásának végső feladatát képezte.
D e nem volt ideje a hódításai által teremtett viszonyok megszilárdítására, s korai halálával összes politikai ered-ményei koczkára lettek téve. A koczka fordultától Magyar-ország egész jövője is függött. A nagyszabású hatalmi poli-tikától visszatérni a régi, szerényebb határok közé, a nem-zeti öntudat visszaesését jelentette volna, de a nemzet létérdeke is tiltá ezt, szemben a nagy veszélylyel, mely a törökök részéről fenyegette az országot. S viszont, ha nincs a ki folytatja Mátyás nagy müvét, az óriási épület a munka derekán félben maradva, bevégzetlenül, veszedel-mére válhatott volna a nemzetnek, a helyett, hogy azt megvédte volna. Életbe vágó kérdés volt a nemzetre nézve, hogy olyan utódot találjon, a ki az épületet megóvja az összeroskadástól s ha kisebb arányokban is, képes lesz folytatni az elhúnyt politikáját.
H a Mátyásnak elég ideje van cseh tartományaiban keresztül vinni fia trónutódlását, a kérdés jó része meg van oldva ; Corvin magyar királysága, még ha Ausztria oda vész is, módot nyújt az eddigi államszövetség fen-tartására. D e a hseterogen országrészeket csak Mátyás erős-egyénisége volt képes ily alakban összetartani ; elenyészvén az összetartó erő, azonnal bomlásnak indúlt az egész mű.
Mátyás halálhíre Morvaországban és Sziléziában valóságos örömünneppé varázsolta a húsvétot, s az általános öröm-zajban benne volt az eddigi rendszer halálítélete. S itt tűntek ki a király késedelmes politikájának végzetes követ-kezményei. Corvin János jelöltségében a nemzeti királyság eszméje ellentétbe uitott a szövetkezés irányával, s mihelyt
' 4 *
I 116
S C H Ö N H E R R G Y U L A
ez nyilvánvalóvá lőn, a királyválasztás megszűnt személyi kérdés jellegével bírni. A fegyverek, miket Mátyás gon-doskodása fia kezébe adott, a korona, a kincstár és királyi várak birtoka, az országnagyok ígéretei s a vár-kapitányok hitlevelei minden jelentőségüket elvesztették a küzdelemben, melynél a nemzeti politika évszázados vezéreszményei állottak ellenségekként egymással szem-közt. N e m az egyes emberek hűtlensége, nem a nem-zet hálátlansága, hanem a százados viszonyok állítottak vetélytársakat Corvin jelöltsége ellen ; Miksa, a császári korona és az osztrák tartományok örököse, s a két Ja-gelló, Ulászló cseh király és János Albert lengyel her-czeg, bár a középkori diplomatia szokásos fegyvereire, a szerződésekre és családfákra hivatkoztak igényeikkel, a multak megannyi erős traditióit képviselték, s ez óriási előnyt biztosított számukra Corvin felett, jóllehet a vér-ségi kapocs czímén senki nálánál több joggal nem köve-telhette atyja koronáit. A szerződési diplomák és a leszár-mazási táblák mögött a külföldi szövetségi politika eszméi támadtak fel János herczeg trónjelöltségének
megbukta-tására.
A törvényszerűséggel szemközt, mely a helyzet ily alakulásában megnyilatkozott, a baj abban rejlett, hogy egyik vezéreszme sem rendelkezett magához méltó zászló-vivővel ; a pártoknak csak jelöltjeik voltak, de vezetőik, a szó magasabb értelmében, hiányoztak. Maga az egész nemzeti élet törvényes vezetők nélkül nézett a királyvá-lasztási harcz elé. A nádori tiszt betöltetlen volt ; a pri-mási székbe gyermeket ültetett Beatrix szeszélye, s a fő-papság és világi főurak sorában alig volt olyan, a ki saját egyéniségének erkölcsi súlyával pótolhatta volna a tör-vény szerint való vezérek hiányát. A fejetlenség magá-nál az udvarmagá-nál kezdődött. A trónkereső Corvinnal a férjre vágyó Beatrix állott szemközt, egyik győzelme a
C O R V I N J Á N O S . 117 I
másik biztos bukását jelentette. A királyfi és mostoha anyja versengése eleve két táborra osztá azokat, kik az ország kormányának vezetését kezükben tartották. S a magyar országnagyok többsége Mátyás teremtménye volt minden tekintetben ; nemcsak méltóságaikat, vagyonukat köszönhették neki, de elveikben is hü tanítványai voltak az általa meghonosított politikai iskolának, a nélkül, hogy a nagy király fenkölt szellemével, lángoló hazaszerete-tével ellensúlyozhatták volna ez iskola erkölcsi gyöngéit.
A renaissance szelleme által szentesített egyéni szabadság Mátyás királynál teljesen a nemzeti czélok szolgálatában állott ; teremtményeinél csak arra szolgált, hogy korláto-zás nélkül elégíthessék ki saját önző, kicsinyes érdekei-ket. Az eszmék küzdelme bennük s általuk silány érdek-harczczá törpült, melynek czélja nem egyéb, mint saját kiváltságos helyzetük előnyeinek megóvása. A nemzet ke-beléből, vagy kivülről választanak-e királyt, e kérdésnél az a szempont lépett előtérbe, melyik mód követel keve-sebb áldozatot a haza oltárára ? Nemzeti király alatt min-den esetre több erőfeszítésbe kerül a status-quo fentartása, míg a más állammal való szövetkezés két ország pénzén és hadi erején kívül esetleg személyes kapocs révén biztosítja a hódításoknak vagy legalább azok egy részének megőrzését.
A nemzet még nem fáradt bele a terhek viselésébe, de az urak már türelmetlenül viselték azok súlyát, s az erélyes király uralmát szívesen cserélték volna fel békésebb, nyu-galmasabb kormányrendszerrel. A nemzeti eszme diadalát a közszellem hanyatlása váltotta fel, s emelkedett felfogás, hazaszeretet és honfiúi áldozatkészség helyett, mikben nagy korszakok alatt a nemzet öntudata szokott nyilatkozni, az emberi elhatározások és tettek legközönségesebb rugója, az önérdek ragadta magához a döntést Magyarország jö-vendő sorsa felett.
I 1 0 S C H Ö N H E R R G Y U L A
II.
Á R A T L A N katasztrófák következményei
legtöbb-ször csak hosszabb idő eltelte után mutatkoz-nak a maguk valóságában. Az a hatalmas, erős akarat, melynek forrása csak az imént apadt ki, még a halál után is képes volt be-folyását föntartani a király környezetére. Az elhunyt szel-leme lebegett ama jelenet fölött, mely a halál órájában Mátyás halottas ágyánál Beatrix királyné és János herczeg között lefolyt. Az atyátlan, árva ifjú az egész királyi udvar jelenlétében sírva borúit Beatrix lábaihoz s térdeit átkarolva esdeklett, hogy ne hagyja el árvaságában s atyja halhatat-lan emlékeért fogadja őt anyai szeretetébe. A királynét meghatotta az árva esdeklő szava, melyet az országnagyok is támogattak könyörgésükkel. Magához emelte az ifjút, megcsókolta, s könyek között nyugtatta meg, hogy fiának tekinti, mostoha helyett kegyes anyja lesz és érdekeit minden tehetségével meg fogja védeni. Majd az egybe-gyűlt főrendekhez fordúlt, s magát a herczeggel együtt jóindulatukba ajánlotta.*
Mátyás legbizalmasabb emberei, az ország leghatalma-sabb főurai, a kanczellár és néhány országnagy kivételével Bécsben tartózkodtak a király elhúnytakor. Itt voltak a püspökök közül Nagylucsei Orbán, a kincstartó, és Bakócz Tamás, a befolyásos királyi titkár, kik a Corvin érdekében távollevő kanczellárt helyettesítették s Geréb László erdélyi püspök ; a világi főrendek közül Szapolyai István, ki rang-ját, gazdagságát, mindenét Mátyásnak köszönhette, Báthory
István országbíró és erdélyi vajda, a kenyérmezei diadal hőse, s Geréb Péter és Máté, kiket any uk, Szilágyi
* B O N F I N I , I. m . 5 1 0 . 1.
C O R V I N J Á N O S . 1 1 I
Zsófia által a tudós erdélyi püspökkel együtt közeli rokon-ság csatolt a Hunyadi-házhoz. Mindezeket a főurakat, a kiket különben is eskü kötött Corvin Jánoshoz, az ifjú már atyja haldoklása alatt sietett fölkeresni s jóindulatukat, támogatásukat maga részére kikérni. A megrendítő ese-mény hatása alatt mindannyian könyes szemekkel újíták meg János herczeg előtt a haldokló királynak tett eskü-jöket, megígérték, hogy atyja temetése után őt azonnal királyukká választják, s ismételten biztosították a felől, hogy miként atyját szolgálták, akkép hozzá is mindenkor hívek fognak maradni.*
A király halála után a kormány vezetését a felsorolt főurakból alakúit országos tanács vette át, melynek élére az országnagyok Beatrixot és János herczeget állíták. Az özvegy királyné és a királyfi már a halottas ágynál fogad-ták a jelenlevő egyházi és világi urak hűségesküjét, mely őket mint a kormány vezetőit megillette. Az országtanács még az nap tartott első ülésében összetörette a királyi pecséteket, és megállapodott abban, hogy a Beatrix és Corvin János nevében kiadandó okleveleket a királyné és a herczeg pecsétein kívül a tanácsban jelenlevő főurak pecséteivel is meg fogják erősíteni.
A királyi kincstárt és a királyi paloták összes bútor-zatát és berendezését János herczeg tulajdonáúl nyilvání-ták, a ki a Mátyás király kezén levő összes jószágokat is örökölte, tekintet nélkül a birtoklás jogczímére. Ezek jövedelmének kezelését az ország kincstartója, Orbán püs-pök, tartotta meg, az ő tiszte lőn a herczeg udvartartását a szükséges költségekkel ellátni s a királyi udvartartás tisztjei megmaradtak Corvin szolgálatában.**
* Maffeo a l á b b idézendő jelentéséből.
** E z t O r b á n püspök számadásaiból t u d j u k , melyekről a l á b b még lesz szó. Az ingóságok közt voltak kifizetetlen firenzei drága kelmék és szőnyegek 26,093 forint értékben, s m i d ő n a firenzei kereskedők pénzüket követelték, a királyné és a főurak
ö4 S C H Ö N H E R R G Y U L A
Ugyanez ülésben ment határozatba, hogy a király-választást közvetlenül a temetés után fogják megejteni.
Addig is Bécs és az osztrák hódítások kormánya Szapolyai István kezén maradt, Morvaország és Szilézia
kormány-4 kormány-4 . CORVIN JÁNOS NAGY P E C S É T J E .
zását pedig a kanczellárnak, János váradi püspöknek, szán-ták, kit sürgősen visszahívattak sziléziai útjából. Másnap gyors futárok vitték szét az ország minden részébe a Beatrix és János herczeg neve alatt kelt hivatalos
értesí-m á r Bécsben Jánoshoz utasították őket. M ü n c h e n i kir. levéltár, Ung. Doc ç6. sz.
BONFINI, i. h. a kincstár és az ingóságok értékét 400,000 a r a n y r a teszi.
C O R V I N J Á N O S . 121 I
téseket Mátyás király haláláról és a széküresedés idejére tett intézkedésekről.*
Az első napokban még semmi sem mutatta a János herczeg sorsában beállott végzetes fordulatot. A megren-dült kedélyeken a gyász és meghatottság érzete uralko-dott, mely a nagy halott iránt érzett kegyeletet fiára is kiterjeszté. Corvin trónörökösként szerepelt atyja életé-ben ; a ravatalnál senki sem akarta őt szerepétől meg-fosztani. A királyfi maga, bátorítást merítve az ország-nagyok ígéreteiből, nyugodtan tekintett jövendője elé.
Származása és gazdagsága erejének tudatában kétségtelen-nek tartotta megválasztatását, melykétségtelen-nek legerősebb biztosí-tékát Szapolyai és Báthory támogatásában látta. D e a beavatottak, az élesebb szemlélők nem ringatták magukat csalódásban a helyzet veszélyei felett. Jól tudta mindenki, hogy a királyné esküdt ellensége Corvin ügyének, s a fondorlelkű olasz asszony, a ki férje halálos ágya mellett már új nászra gondol, végzetes akadályként állott a királyfi útjában. Beatrixnak már Mátyás életében megvolt a maga erős pártja, melynek élén Orbán egri püspök, Bakócz Tamás és maguk a király rokonai, a Gerébek állottak ; a király halála után e párt csakis gyarapodhatott s elég erősnek ígérkezett, hogy felvegye a küzdelmet János herczeg párthíveivel.
A diplomatia titkos munkája is megindúlt ; a milanói követ volt az első, ki annak szálait kezeibe igyekezett keríteni. S már első lépése feltárta előtte a helyzet egész bizonytalanságát. A katasztrófa után első dolga volt az egri és győri püspököket fölkeresni s Corvin ügyét támo-gatásukba ajánlani. Emlékezetükbe hozta a királynak tett esküjöket, melyek iránt, úgymond, a milanói udvar még
* A N a g y - S z o m b a t város t a n á c s á h o z intézett tudósítás, mely ápril 7-éről van keltezve, egyéb intézkedéseken kívül sürgős felhívást t a r t a l m a z , hogy a város két tanácsbelit küldjön Bécsbe a királyi udvarhoz. H a z a i O k m á n y t á r , 11. k. 371. 1.
Magyar T ö r t . Eletr. 1894. 1 5
I 122
S C H Ö N H E R R G Y U L A
Mátyás szavánál is nagyobb bizalommal viseltetik. A két hatalmas főpap, igazi diplomata ügyességgel, biztatólag válaszolt, de biztatásukból már kihangzott a figyelmeztetés arra a veszélyre, mely a királyné részéről fenyegeti János trónöröklését. Bakócz maga, e cselszövények fő részese, előre sietett magát minden felelősség alól kivonni, midőn a Gerébeket nevezte meg a követ előtt a királyné pártjá-nak fő támaszaiként. A három testvér, kiket Maífeo nem késett nyilatkozatra szorítani, tényleg hidegen fogadta a követ puhatolózásait ; csak hosszabb rábeszélés után léptek ki némileg tartózkodó állásukból. S bár a tőlük nyert válaszból nem hiányzott a melegség és rokonszenv unokaöcscsük iránt, a követ aggodalmakkal eltelve hagyta el szállásukat. Az egri és győri püspököktől s az ország-bírótól nyert biztatások daczára kétségek s aggodalmak közt írta meg első jelentését Milanóba.*
János herczeggel a követ ápril 8-án találkozott először.
A találkozás valóságos diplomatiai kihallgatás jellegével bírt. Maífeo beszédet intézett a herczeghez, üdvözölte őt, mint atyja koronájának örökösét, buzdította az elhúnvt
nvomdokai követésére és a küszöbön álló királyválasztásra •J J felajánlotta neki a milanói ház támogatását. Corvin az
ifjúkor optimismusát jellemző szavakkal válaszolt az üdvöz-letre. Atyja erényeinek hű követőjeűl vallva magát, a győzelem biztos reményével beszélt közeli megválasztatá-sáról. Mindazonáltal nagy súlyt fektetett a milanói udvar támogatására s kérte Maffeot, ne távozzék oldala mellől, míg a választás meg nem történt. A siker felől nem két-kedett, de nyugtalanná tette a gondolat, hogy külső ellen-ségek, a törökök és Miksa, az interregnum alatt meg-támadhatják az országot. Mint igazi Hunyadi-ivadéknak, első gondolata is az ország védelme volt, s első kérése a
April 6-áról két levele van keltezve, melyek az általa kifejtett actióról kime-rítő tudósítást t a r t a l m a z n a k . Dipl. Emlékek, ív. k. 161—163. 11.
C O R V I N J Á N O S .
milanói követhez az, hogy a hadviselés költségeire pénz-segélyt eszközöljön ki küldőitől. S miként Mátyás király diadalmas hadjárat által akarta magát méltóvá tenni a szent koronára, úgy ő is abban a meggyőződésben volt, hogy csak az országot fenyegető veszély elhárítása után veheti nyugodtan birtokba atyai örökségét.
A milanói követ azonban nem osztotta Corvin vérmes reményeit. Sokat jelentő komolysággal figyelmeztette a herczeget ellenségeire, kiknek száma sokkal nagyobb volt, mint a hogy Corvin képzelte. A pénzsegélyre vonatkozó-lag igen óvatos nyilatkozatot tett, mely annak megadását elburkoltan a királyválasztás eredményétől tette függővé.
S a milanói herczegekhez írt jelentésében sajnálkozva emlékezik meg Mátyás késedelmező politikájáról, mely a herczeg ügyét a legnagyobb mértékben kétségessé tette.*
Az események rohamos fejlődéséről tanúskodik a tény, hogy e jelentésében már a jelöltek is megvannak említve, a kik Corvin mellett szóba kerülhetnek. Mátyást még ki se terítették a ravatalr-a, a királvné termeiben már is • j sorra vették a trónjelölteket, kik Beatrix nagyravágyó terveibe beillettek. I I I . Frigyes császárról s fiáról Miksá-ról az első napokban köztudomásúvá lőn, hogy az 1462-iki szerződés alapján a magyar korona egyedüli törvényes örököseinek tekintik magukat. S ép oly sűrűn emleget-ték Ulászló cseh királyt, a Jagellók ivadékát, ki anyai ágon két magyar királyt, Zsigmondot és Albertet, szám-lált ősei között. A hír azt beszélte róla, hogy daliás megjelenésével, megnyerő modorával még Mátyás életé-ben képes volt lebilincselni Beatrix királyné szívét. Föl-merült még Kázmér lengyel király ifjabb fiainak, János Albert és Sándor herczegeknek, jelöltsége, kik mellett vitézségük, hadvezéri babéraik szolgáltak ajánló levélül.
* Maffeo két jelentése ápril 8-áról. Dipl. E m l é k e k , ív. k. 164. és 167. 1.
15*
I 124
SCHÖNHERR GYULA
4 5 - HL. F R I G Y E S C S Á S Z Á R A R C Z K É P E
4 6 . M I K S A RÓMAI K I R Á L Y A R C Z K É P E .
SCHÖNHERR GYULA
S e jelöltek körűi már az első napokban jelentékeny pár-tok csoportosúltak, vitássá téve Corvin kizárólagosnak vélt trónigényeit. Az előjelek erős küzdelmet helyeztek ki-látásba, s a Morvaországból visszatérő kanczellár, a milanói követtel ápril n - é n történt találkozáskor, nem habozott kijelenteni, hogy Corvin párthívei a legnagyobb aggoda-lommal tekinthetnek a küzdelem kimenetele elé.1
Egy hét telt el e közben Mátyás halála óta. Ápril 13-án, mialatt a Szent-István-templomban Corvin jelenlé-tében gyászmisét tartottak, a király holttestét hajóra tet-ték és megindultak vele Budára. A gyászmenet, melyet a királyné, Corvin és az országnagyok külön hajón követtek, Pozsonyban és Komáromban tartott pihenőt. Ez utóbbi he-lyen adta ki, ápril 17-én, Beatrix királyné meghívó levelét a Rá-kos mezején tartandó király-választó országgyűlésre, mely-nek megnyitását május 17-ére tűzte ki.2 Ápril 20-án érkezett az udvar Budára, honnan a holttestet Székesfejérvárra vitték. Ráskai Balázs, Budavár kapitánya, megnyitotta a kapukat Mátyás özvegye és fia előtt, s a királynak tett esküjéhez híven Corvin rendelkezésére bocsátotta Budát a gondjaira bízott többi várral együtt. János herczegnek első teendője volt atyja hű katonáját megerősíteni kapi-tányi tisztében. Aztán leveleket íratott a többi várak ka-pitányaihoz s mindazokhoz, kik hűségesküvel voltak neki lekötve, tanácskozásra híva fel őket magához.3
Mátyás királyt hagyományos fénynvel és pompával
4 7 . CORVIN J Á N O S A L Á Í R Á S A
CORVIN JÁNOS. I I 9
temették el királyi elődei közé. A halotti menetben Cor-vin János a pápai követ jobbján követte atyja koporsóját s a sír helyét ősi szokás szerint királyi bőkezűséggel vál-totta meg a templomtól.
I I I .
O R V I N a temetés után visszatért Budára,
hol egész udvar sereglett körébe. Ott vol-tak atyja hadvezérei közül Ráskai Balázs, Székely Jakab, Czeczei Kis Máté, a liptói főispán ; továbbá Móré Fülöp és János prépostok, Darányi Jakab veszprémi ka-nonok és felső-őrsi prépost, ki a herczeg kanczelláriája élén állott, Batthyány Boldizsár kőszegi várnagy, Czobor I m r e és Márton, Móré György lovászmester, az Enyingi Törökök : Ambrus és Imre s a többi hívek, a kiket az egves várak kapitányságai vagy egyéb tisztségek a her-czeg közvetlen szolgálatában tartottak. Oda jött Visegrád-ról Érsek Máté, a fogoly kalocsai érsek testvére s magával hozta a várból a szent koronát. Mindannyian megújíták hódolatukat s kedvező híreket hoztak a távol maradt várkapitányok hűsége felől. A szlavóniai várakban Bajnai Both András, az alvidéken Haraszti Ferencz solymosi és lippai várnagy és Bánczai András, Tatán és Komáromban
hol egész udvar sereglett körébe. Ott vol-tak atyja hadvezérei közül Ráskai Balázs, Székely Jakab, Czeczei Kis Máté, a liptói főispán ; továbbá Móré Fülöp és János prépostok, Darányi Jakab veszprémi ka-nonok és felső-őrsi prépost, ki a herczeg kanczelláriája élén állott, Batthyány Boldizsár kőszegi várnagy, Czobor I m r e és Márton, Móré György lovászmester, az Enyingi Törökök : Ambrus és Imre s a többi hívek, a kiket az egves várak kapitányságai vagy egyéb tisztségek a her-czeg közvetlen szolgálatában tartottak. Oda jött Visegrád-ról Érsek Máté, a fogoly kalocsai érsek testvére s magával hozta a várból a szent koronát. Mindannyian megújíták hódolatukat s kedvező híreket hoztak a távol maradt várkapitányok hűsége felől. A szlavóniai várakban Bajnai Both András, az alvidéken Haraszti Ferencz solymosi és lippai várnagy és Bánczai András, Tatán és Komáromban