II. A szakirodalom előállítása, feldolgozása és értékelése
5. Tudományos publikálás
5.3. Kiindulópontok a nyílt hozzáférésű publikációkhoz
Az alábbiakban bemutatott négy szolgáltatásból az első egy tudományterületi nyílt hozzáférésű archívum (arXiv), amely minta-kiindulópontként működik a mai repozitóriumokhoz, a három másik pedig egy-egy olyan gyűjtőoldal, ahol nyílt hozzáférésű szolgáltatásokat lehet bejelenteni.
5.3.1. ArXiv
Az 1991-ben létrehozott „arXiv” (http://arxiv.org/) szolgáltatás a nyílt hozzáférésű repozitóriumok ősének, előfutárának és prototípusának tekinthető. Több átfogó és speciálisabb tudományterület nyílt hozzáférésű kéziratait gyűjti: részecskefizika (hep), kondenzált anyagok fizikája (cond-mat), asztrofizika (astro-ph), általános relativitáselmélet és kvantumkozmológia (gr-qc), nemlineáris fizika (nlin), nukleáris fizika (nucl), informatika (cs), statisztika (stat), kvantummechanika (quant-ph), kvantitatív pénzügy (finance) és szintetikus biológia (biology).
9SHERPA/RoMEO lista (http://www.sherpa.ac.uk/romeo/); EPrints/RoMEO lista (http://romeo.eprints.org/publishers.html)
10http://www.sherpa.ac.uk/juliet/
112013-tól a magyarországi disszertációkat kötelezően nyilvánosságra kell hozni – 2011. évi CCIV. Törvény, Nftv. 53/A. § (1), illetve 387/2012.
(XII.19.) Korm. rendelet
Az arXivban a feltöltést indulásakor a részecskefizika uralta, mára tartalma viszonylag kiegyensúlyozottan oszlik meg.13
5.2.1. ábra: Az arXivba feltöltött anyagok mennyisége tudományterületenként
A ma már repozitóriumoknak nevezett nyílt hozzáférésű archívumok az önarchiválás gyakorlata mellett átvették az arXiv adatbázistól azt az „archívumokra” jellemző megoldást, hogy a feltöltött kéziratokat nem lehet módosítani.
Ha új változat készül egy dokumentumról, azt új verziószámmal kell feltölteni úgy, hogy az eredetit nem lehet törölni.
13Az ábra forrása:http://arxiv.org/help/stats/2012_by_area/index, közel 850 kézirat százalékos megoszlása
5.2.2. ábra: Kézirat adatai azarXiv.orgrendszerben
Ezzel lehetővé válik a tudós közösség számára, hogy a feltöltött kéziratokat hivatkozási alapként is felhasználhassák a kutatásokban, jóval a hosszú publikálási folyamat lezárulása előtt. Egy kézirat formájában közreadott írás gyakran nagyobb – idézettségben is mérhető – hatást vált ki, mint a későbbi, a szakmai bírálaton és kiadási eljáráson túljutott formája. A szakmai kontrollt is erősíti, hogy a nyilvánosságra hozott kéziratot nemcsak a kijelölt bírálók véleményezhetik.
Az arXivba feltöltött kéziratok részletes leírása nem tartalmaz sok adatot. A bal oldali hasábban találhatók a szerzők, a cím, az absztrakt és az egyes verziók linkjei. Az arXiv egyes hozzáadott értékű funkciókat úgy old meg, hogy adatait más szolgáltatók rendelkezésére bocsátja. Így például az idéző közleményeket az arXivban tárolt kéziratokhoz a NASA ADS adatbázis gyűjti, és a kéziratok teljes leírása más adatbázisokban érhető el, jelen példában a DBLP bibliográfiában14(Trieri Egyetem) , ahonnan az arXiv kéziratok adatai BibTeX és XML formákban letölthetők.
5.1. videó: Az arXiv nyílt hozzáférésű adatbázis-szolgáltatás
5.3.2. Directory of Open Access Journals (DOAJ)
A DOAJ-ban (http://www.doaj.org/) regisztrált folyóiratok a nyílt hozzáférésben az „arany utat” képviselik, szabadon hozzáférhető, megjelenés utáni publikációk. Azért van jelentőségük az információkeresésben, mert ezek a folyóiratok a hagyományos folyóiratokhoz hasonló keretek között működnek, van ISSN számuk, a bennük megjelenő cikkek szakmai bírálaton esnek át, több közülük bekerül a rangos adatbázisokba (Web of Science, Scopus stb.) és impaktfaktorral is rendelkezik.
A DOAJ nyitóoldala egy egyablakos keresősáv köré szerveződik. A keresősáv fölött lehet átváltani böngészésre (Browse), mellette érhető el a haladó keresés (Advanced Search), alatta választani lehet, hogy folyóiratokra (Journals) vagy cikkek tartalmában keresünk. Megjelennek az aktuális statisztikai adatok is.
5.3.1. ábra: A DOAJ nyitó oldala
A statisztikai adatokból azonnal látszik, hogy a több mint 9000 regisztrált folyóiratnak csak alig több mint a felében lehet a cikkekre is rákeresni15. Ez azért van, mert a kereső nem a folyóiratok saját szolgáltatásaiban próbál meg
15DOAJ, 2013. május.
keresni, hanem csak azok a folyóiratok kereshetők cikkek szintjén is, amelyeknél az egyes cikkek adatait feltöltötték a DOAJ-ba. Tehát a cikkekben (Articles) is keresés kipipálása erősen megtéveszti azt, aki úgy gondolja, hogy az összes folyóirat tartalmában keres.
Ugyanebből az okból megfontolandó a részletes keresés használata (Advanced Search), amely a cikkek egyes adatmezőiben való keresést teszi lehetővé.
Ha a folyóiratban (Journals) keresést pipáljuk ki, akkor a folyóiratokról felvett adatok között keres a rendszer, például az „Eötvös” szót beírva az ELTE által regisztrált három folyóirat jelenik meg.
Érdemes kihasználni a listázási lehetőségeket (Browse):
• az összes folyóirat betűrendben,
• az elmúlt hónapban regisztrált folyóiratok betűrendben,
• tematikus listák a témákhoz tartozó folyóiratok számával – a 18 fő kategórián belül elhelyezve,
• az országok táblázata, 2002-től az éves gyarapodás mennyisége, illetve egy adott év végén az összes folyóirat száma – a számokra kattintva megjelennek a hozzájuk tartozó folyóiratok,
• licencek a találatok számával – a Creative Commonsban meghatározott átengedett jogok szerint,
• a publikálás ingyenessége alapján – jelenleg a regisztrált folyóiratok egyharmada esetében kell fizetni a publikálásért.
A folyóiratok leírásánál, ha a folyóirat adatait a DOAJ-ba is feltöltötték, azIssuesfelirat visz tovább az egyes füzetek listájához, ahol a kiválasztott füzetre kattintva megjelennek az adott szám részletes adatai.
A folyóiratok leírásában a böngészési szempontokhoz hasonló adatmezők kerülnek felvételre, ahogyan a DOAJ találati listájában megjelenőPlos Biology16folyóirat példája is mutatja.
5.3.2. ábra: A hét Plos kiadvány egyike a DOAJ-ban
5.2. videó: A DOAJ, az Open Access folyóiratok regisztere
5.3.3. Directory of Open Access Repositories (OpenDOAR)
A nyílt hozzáférésű dokumentumokat archiváló rendszereknek (repozitóriumoknak) két regisztrációt lehetővé tevő gyűjtőoldala is van, az OpenDOAR és a ROAR.
Az OpenDOAR regisztrációknak közel egyharmadát (a jelenlegi arány 28%) elutasítják.
5.4.1. ábra: Az OpenDOAR repozitórium által visszautasított regisztrációs kérelmek
Az elutasítások okának kimutatásából (quality-controlled list)17látszik, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy repozitóriumnak:
• 7%-ban elutasítva, mert egyáltalán nem (aggregált, tudományterületi, állami vagy intézményi) digitális archívum (Not a repository),
• 6%-ban elutasítva, mert nem több, mint egy nyilvánosan hozzáférhető folyóirat (OA Journal),
• 3%-ban elutasítva, mert csak leíró adatokat tartalmaz a publikációkról teljes szöveg nélkül (Metadata-only),
• 1%-ban elutasítva, mert a benne lévő szövegek nem nyílt hozzáférésűek (Restricted access),
• 1% alatti mértékben elutasítva, mert még vagy már, de nem működik (Inoperative).
Van még néhány technikai jellegű ok:
• 5%-ban a döntés függőben (Pending),
17http://www.opendoar.org/suggestionschart.html
• 3%-ban dupla regisztráció (Duplicate),
• 2%-ban spam.
Az OpenDOAR (http://www.opendoar.org/) üzemeltetője a kiadók, illetve az intézmények és alapítványok copyright és archiválási politikáit a SHERRPA/Romeo és SHERPA/JULIET rendszerekben nyilvántartó University of Nottingham, UK. Jelenleg az OpenDOAR-ban regisztrált repozitóriumok száma meghaladja a 2200-at.
5.4.2. ábra: Az OpenDOAR repozitórium regiszter A OpenDOAR négy fő funkcióval rendelkezik:
• a repozitóriumok keresése (Search for repositories),
• a repozitóriumok tartalmának keresése, (Search repositories contents),
• a repozitóriumok listája (List of repositories),
• a repozitóriumok statisztikája (Repository Statistics).
A repozitóriumok kereshetők:
• földrészenként,
• tárgy szerint,
• dokumentumtípus szerint,
• repozitóriumtípus szerint (aggregált, tudományterületi, állami, intézményi),
• ország és nyelv szerint,
• a repozitórium szoftvere szerint
Az OpenDOAR-ban regisztrált repozitóriumok tartalmának együttes keresését a Google testre szabott keresőmotorja teszi lehetővé.
A repozitóriumok listája földrészek, illetve azon belül országok szerint rendezi a repozitóriumokat.
Az OpenDOAR-ból repozitórium-statisztikákat is elő lehet állítani, a keresési feltételekkel megegyező opciókkal.
5.3. videó: A University of Nottingham Sherpa-szolgáltatásai: OpenDOAR, SHERPA/RoMEO, SHERPA/Juliet
5.3.4. Registry of Open Access Repositories (ROAR)
A ROAR-t (http://roar.eprints.org/) az University of Southampton üzemelteti, az egyik legelterjedtebb repozitórium-szoftver, az Eprints „melléktermékeként” jött létre. Jelenleg ROAR-ban regisztrált repozitóriumok száma meghaladja a 3400-at.
A nyitóoldal a teljes regisztert listázza, amit 3 szempont szerint (ország, szoftver, repozitóriumtípus) lehet szűkíteni, és négy szempont szerint lehet rendezni (aktivitás, rekordok száma, repozitórium neve és a regisztráció ideje).
Ugyanezen szempontok alapján lehet keresni és listázni (az egyes szempontok mögött megjelenik a találatok száma), valamint az OpenDOAR megoldásához hasonlóan a Google testre szabott keresőmotorja lehetővé teszi a ROAR-ban regisztrált repozitóriumok tartalmának együttes keresését is.
5.5. ábra: A ROAR repozitórium regiszter
5.4. Ellenőrző kérdések és gyakorló feladatok
Ellenőrző kérdések:
1. Miért problematikus aVolumemagyar megfeleltetéseként az évfolyamszám kifejezés?
2. Aktualizálható-e egy korábbi publikáció?
3. Mit kell tudni az Open Access arany és a zöld útjáról?
4. Az önarchiválási jog szempontjából milyen készültségi állapotai vannak egy publikációnak?
5. Hogyan és mit regisztrálnak a ROMEO és JULIET listákon?
6. Mi a repozitórium, milyen feltételeknek kell megfelelnie?
Gyakorló feladatok:
1. Folytassa a szakirodalmi kutatást két választott kutatási témájához. Gyűjtsön 10-10 publikációt legalább három Open Access folyóiratból választott mikrokutatási témáihoz!
2. Gyűjtsön 10-10 publikációt legalább három repozitóriumból választott mikrokutatási témáihoz!
3. Keresse ugyanazt a kereső kifejezést a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (http://dea.lib.unideb.hu/) és a Google kereső site keresésével (például a Google-ban keresőkérdésként: site:dea.lib.unideb.hu "digitális írástudás")!